Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Etiópia ébren XII Féifoe maradt interjú (Befejező rész,.) Az információs mini&zté-- táumba hovatovább úgy ja rak, mintha sajat szerkesz­tőségembe mennék. Miste: Sahaiu, aki franciául is ki­tűnően beszél, mindenben segít, egyengeti .útjaimat. Ta­lálkozókat szervez, informá­ciókkal szolgál. Vele együtt beszéljük meg a földreform­ügyi miniszterrel készítendő interjúmat, tekintettel, hogy várható az agrárreforrmör- vény megjelenése. Egy-két telefon, s máris minden rendben, a miniszter írás­ban kéri a kérdéseket, s a válaszokért keressük meg majd két nap múlva. Köz­ben Mister Sahalu odateszi elém az Ethiopaen Herald aznapi számát A címolda­lon hatalmas betűkkel: Megmagyarázzuk az Etiópia tekdemet. Éppen ideje — gondolom magamban, mert a jelszót a fővárosban min­denki ismeri ugyan, de nem­egyszer kiderült, hogy je- ! öntését jóformán senki se tudja. Csak szajkózza. Az Etiópia tekdem — hangsúlyozza az írásos ma­gyarázat —, a készülő új rend, a változások filozófiá­ja. Olyan gondol alrendszer, amelyre rá lehet építeni az új társadalmi rend alapjait, majd falait. (Legalábbis a Iratonák. így gondolják.) A jelszó tehát végre megtelik tartalommal. A jelszó, amelytől hemzseg minden ünnepi beszéd, amely a te­levízió esti műsorában el­hangzik talán százszor is, « jelszó, amelyet még oly­kor pecsétként is használ­nak, sőt népszerűségére mi sem jellemzőbb, egyesek így köszönnek: Etiópia tekdem! Együtt olvassuk a több mint négyhasábos magyará- cMtot. A szöveg megfogal­mazása arra vall, hogy nem pusztán katonai munka. Ra­fináltabb elme szüleménye. Olyanféle elvontság jellem­zi, amellyel bravúrosan meg lehet kerülni a konkrét fel­adatok megnevezését Ki- rnondja^ hogy az ember tár­sadalmi lény, és hogy iga­zán az teszi emberré, ha ::.§g* . - a. d , v Tukul, várják. az etióp tanya. törvényes tagja a társada­lomnak. Maid egy másik gondolat, ‘ talán a legfonto­sabb, amelyben akár a mi Csokonaihk Estvéjének né­hány sara is felvillan, így szó),: Áz én fogalmát fel kell cserélnünk a ml fogalmá­val, s a kevesek érdekét meg kell, hogy előzze a többségnek érdeke. Még. a szocializmus eszméinek ha­tása is felfedezhető e való­jában eklektikus filozófiá­ban. Mert amikor arról be­szél, hogy a kormány köte­les minden egészséges etió­pjainak jövedelmező foglal­kozást biztosítani és hogy ki-ki aszerint jutalmaztas­sák, amennyi hasznos "érté­ket hoz létre a társadalom­inak, nem nehéz felismerni benne a munka szerinti el-» osztás szocialista elvének be­sugárzását A jelszó nlt iwtodent le­szögez még. Hogy vala­mennyi népcsoporthoz tar­tozó etiópnak részesülnie kell az általános oktatás gyümölcseiből, hogy Etiópia minden polgárát megkülön­böztetés nélkül megilleti az orvosi gyógykezelés, hogy a közéletből száműzni kell a beteges morált s helyébe egészségest erkölcsi élveket A parasztok a földreformot (A szerző felvételei.) kell állítani, hogy a törvény előtt legyen mindenki egyenlő, és így tovább. Egy dolog azonban feltűnően hi­ányzik belőle. Egy fogalom, hiába keresem, sehol sem található a sorokban: a föld- reforrt}. Helyette csak dodo- nainak tűnő jóslat Ml a föld-tulajdonviszanyok ren­dezéséről. Igen, a földreform. Két nap múlva, a megbeszélt időpontban Sahaluval együtt megyünk a minisztériumba. A titkárnő most is, akárcsak máskor, szívélyesen fogad, bár ezúttal az arcán az ag­godalom jelei. Rövid eszme­csere közte és kísérőm kö­zött, halkan és félig amha- rául. Annyit megértek, hogy a kérdéseimről lehet szó. Majd a titkárnő arra kér, és Sahalut is, menjünk ve­le. A folyosó végén levő mi­niszteri szobába visz. Benyi­tunk, de a szoba üres. És úgy tűnik, az asztalon is „takarítottak”. Gyanússá ikezd válni a dolog. És a miniszter? — Sajnos, vele nem szolgálhatok, letartóz­tatták — tegnap. A kérdé­seimet már nem is keresem, hadd nyugodjanak ott ami- niszteri fiókban. Elzárva. De mi lesz a reformmal? V;tl kó Mihály Korszerűsítik az üzemi rendelőket - Emelik a főfoilalkozásű üzemi orvosok fizetéséi Oj feladatokkal bővül az Országos Munkaegészség­ügyi Intézet tevékenysége: a jövőben Országos Munka- és Üzemegészségügy) Inté­zet néven ez a szakintézet látja el az üzemegészség­ügyi központi koordinációs és szakmai tanácsadó-ellen­őrző feladatait is. Az elmúlt két évtized alatt széles körű üzemi or­vosi — üzemegészségügyi hálózat jött létre hazánkban. A nagy ipari üzemekben több mint 460 főfoglalkozá­sú, a kisebb üzemekben pe­dig több mint ezer részfog­lalkozású üzemi orvos ösz- szesen másfél millió munkás és alkalmazott ellátásáról gondoskodik. Az ipari termelés növeke­dését és a technika fejlődé­sét azonban nem mindig követte az egészségvédelem megfelelő fejlődése. A válla­latok gyakran nem ott ja­vították a munkavégzés fel­tételeit, ahol az egészségká­rosító hatások és azok mér­téke azt elsősorban megkö­vetelte volna. Ugyanakkor a termelés fejlődése kapcsán számos új egészségrontó ha­tás is keletkezett. Az üzemegészségügyí pá­lya ma még nem eléggé vonzó az orvosok körében. A vállalatok vezetői számos esetben nem tekintik part­nerüknek az üzemi orvost, nem vonják be a dolgozók munkakörülményeit, egész­ségvédelmét közvetlenül érintő döntések meghozata­lába. Az üzemi orvosok sok­rétű, nehéz munkájuk során nemegyszer egyedül marad­tak, munkájuk anyagi meg­becsülése sem érte el a kí­vánt mértéket; s eddig nem gondoskodtak kellően he­lyettesítésükről, képzésük­ről, továbbképzésükről sem. Ezért a tervek szerint — új állások létesítésével — elsősorban a főfoglalkozású üzemorvosok számát növe­lik a következő években. Fontos követelmény azon­ban — hangsúlyozzák az ágazat vezetői —=; hogy az ii-zemegészségügyi szolgálat megfelelő súlyt és rangot kapjon a tanácsi felügyelet alá tartozó gyógyító-meg­előző ellátás keretein belül is. Ennek érdekében a terü­leti vezető üzemi főorvoso­kat is be kívánja vonni a megyék gyógyító-megelőző intézményhálózatának veze­tésébe. Az üzemorvosok munkájá­nak fokozottabb erkölcsi­anyagi megbecsülésé érde­kében — 1975. július 1-gyel átlagosan 1000 forinttal eme­lik a főfoglalkozású üzem­orvosok bérét, s ezzel pár­huzamosan biztosítani kí­vánják számukra a szakké­pesítés, továbbképzés és a tudományos munka lehető­ségeit is. Az országos szakintézet és az Egészségügyi Miniszté­rium szoros kapcsolatot kí­ván kialakítani néhány me­gye jól működő nagyüzemi egészségügyi szolgálatával. Így például a borsodi üzem­egészségügyi ellátás tapasz­talatait is hasznosítani sze­retnék az üzemegészségügyi hálózat munkájának tovább­fejlesztésében. A tervek szerint az üzemi egészségügy: szolgálattal nem rendelkező x vattaiatok, üzemek és gazdaságok dol­gozóit továbbra is az általá­nos gyógyító-megelőző in­tézmények keretében kíván­ják ellátni. A minisztérium vezetői ugyanakkor hangsú­lyozzák, az üzemegészség­ügyi feladatok megoldásá­ban továbbra is alapvető szerep jut a vállalatoknak, mert az egészséges munka- körülmények biztosítása, a foglalkozással, illetve a v munkahelyi körülmények­kel összefüggő egészségügyi árt?’ mák megelőzése válto- zatL.nul a termelés alapvető feltételei közé tartozik. (MTI) üzemek és vállalatok támogatják a gyermek­intézményeket Az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre több üzem, vállalat vezetői kere­sik fel a recski községi ta­nácsot és kérik a számla­számot, hogy átutalhassak gyermekintézményeink támo­gatásaként azokat az össze­geket, amelyeket a dolgozók ajánlottak fel. Egyes üze­mek dolgozói, a kommunista szombatok során felajánlott bérösszegükből, mint például az elmúlt évben a recski Rézércmű, az Aknamélyítő Vállalat, a Mátravidéki Fém­művek ajánlották fel anya­gi támogatásukat. Ebben az évben az Észak-magyaror- ezági Áramszolgáltató Vál­lalat Egri Üzemigazgatósága, a közelmúltban tartott kom­munista szombat bérösszegé­ből 5000 forintot utalt át a helyi gyermekintézmények­nek. Ezúton mondunk köszöne­tét a dolgozóknak hozzájá­rulásukért a gyermekintéz­ményekben levő gyermekek kényelmes életéhez. Maruzs János Recsk tünk összesen « millió munka­óra megtakarítására hívta lel a fiatalokat. Ez bizony kémény dió, de az FDJ ellenőrző őrsei megállapították, hogy üzemünk fiataljai 5000 munkaórát takarít­hatnak meg. Ezzel kapcsolatban teljes mértékben ki kell hasz­nálni a „Jövő mesterei Kiállítás” s az ifjúsági újítómozgalomban rejlő valamennyi lehetőséget. Újítóink jelenleg a futószalagok felülvizsgálatán munkálkodnak, mivel itt bizonyára vannak még tartalékok. Hogy teljesíteni tud­juk az üzem célkitűzését, amelynek értelmében a terme­lést 114,6 százalékra kell emel­nünk, még számos ötletre van szükség a mozgalomban. S el tudjátok képzelni, hogy nem kis erőfeszítést Igényel az Is, hogy a kiegészítő terv szerint kétezer­ötszázzal több variálható kony­habútort kell előállítani. Ezért januári gyűlésünkön valamennyi FDJ-tag számos konkrét válla­lást tett egyéni tervük kereté- fjen. A vállalások összege töb­bek között kereken 10 ezer már­ka értékű anyagmegtakarítást eredményez. Kedves Barátaink! Nehogy azt gondoljátok, hogy" azért törjük magunkat, mert egy halom pénzt tudunk így keresni. Abból indulunk ki, hogy elsősorban politikai kötelességünk ma a lehető legjobb gazdasági ered­ményekkel méltatni a Szovjet­unió 30 évvel ezelőtti felszaba­dító tettét. Ez a törekvés az egész FDJ-ban hatalmas moz­galommá vált, amelyet az „FDJ barátsági stafétájának” nevezünk. Valóban örömmel tölt el ben­nünket. hogy valamennyi FDJ- tag „a kötél azonos végét húz­za”. Mint ahogyan naponta al­kalmazzuk a szovjet tapaszta­latokat a munkában, ugyanúgy szeretnénk veletek is gyakrab­ban találkozni és véleményt cse­rélni a módszerek javításáról. Izgatottan várjuk válaszotokat. Sok szeretettel üdvözölnek ben­neteket az eppendorfi Bútorgyár fiatal dolgozói. ' Stefan Ihle FDJ-titkár (iHégjélóm: a Junge Welt 1975, február 4-i számában,! Havas volt Munkagépek téli javításon A nyári munka titán kü­lönböző munkagépek futnak be a Közúti Gépellátó tele­pére téli karbantartási és javítási munkára. Ezeket a gépeket a tavasz beállta előtt, április 15-ig, munkára készen kell átadni. Hogy ez sikerül, az először is Gaál Attila telepvezető mérnök­nek köszönhető, mivel min­den alkatrészről időben gon­doskodik. A munkák elvég­zéséért Tóth István brigád­vezetőt és Rabócky László művezetőt dicséret illeti. Bokor János Eger Levél az egri A6RIA Bútorgyár KISZ-tagjaihoz Hahó, Kedves Barátaink, László, Ferenc és Dezsői Elöljáróban Bernd, Jürgen és Helmut legszlvélyesebb jókíván­ságait tolmácsolom, akik kiasz« szül érezték magukat nálatok. Világos, hogy alaposan értékel­tük azokat a tapasztalatokat, amelyeket — elsősorban a mun­kaidő kihasználásával kapcsolat­ban — magukkal hoztak. Habár csak harmincán vagyunk FDJ- tagok, de csapatunk jó, egész csomó fontos tervet akar meg­valósítani. Ezek között a mun­kaidő-megtakarítás az első he­lyen szerepel. Ifjúsági szerveze­Havas volt az úttörő-olimpia Amikor Mátrafüredet el­hagyta a gépkocsi, még ta- vaszias meleg uralkodott, ki- gombolkozott sétálók ballag­tak az út szélén. Mátraháza után azonban már látszott, hogy ha nem is egészen ösz- szefüggó a hótakaro, azért mégiscsak lesz ebből vala­mi. Az északi lesiklópályán serény munkával szorgos­kodtak egy nappal a ver­seny előtt. Egy szakasznyi katona lapátolta a havat középre. Volt, aki sátorlap­pal cipelte az erdőből. El­helyezték a kapukat is, amelyek között a verseny­zőknek el kellett haladniuk. Ha föntről lenézett az em­ber, azt látta, hogy az előtte széles szalagban lenyúló pá­lya csillogó havát verőfényes napsütés tömörítette, a szem­ben álló kopár hegyről vi­szont kifakult gyepszőnyeg látszott. A lesikló hólepléből is kövek meredtek az ég felé. Ezért volt szükség a katonaság segítségére, akik pótolták „Tél tábornok” hiá­nyosságait. Molnár Pál Gyöngyös Értelem A mi utcánkban a falu rossza a mi házunkban la­kik. T. Tompa Szigfridnek hívják és ö csapja a legna­gyobb zajt a magnójával. Mellettem ül. Ha már egy buszra szálltunk, rászántam magam, hogy fejébe verjek egyet-mást. — A franciák is le akar­ják halkítani embertársai­kat — kezdtem rá, — s azt hajtogatják,. hogy a fülsike­títő zaj elveszi az étvágyat. Az olaszok elterjesztették, hogy a lárma visszafejleszti a férfiasságot. Az angolok csak arra. hivatkoznak, hogy a zaj nem illik egy gentle­manhoz. Az amerikaiak jel­szava pedig ez: a hangor- \kán eltompítja az üzleti ér­zéket. A németek meg egy­szerűen felhívják a figyel­met: a zaj komoly és ké­mény pénzekbe kerül. Az ifjú figyelemmel hall­gatta fejtegetéseimet. — A zaj nálunk orvosi W#d — folyJaitam. — Meg­állapítottak, hogy a, külön­féle hosszúságú és rezgés­számú hangok keveredése kimerültséget, idegességet, gyomorbajt, magas vérnyo­mást, szív- és vérkeringési zavarokat okoz nem is be­szélve a süketülésről, amely természetes következménye a hangos muzsikálásnak. Szigfrid érteni látszott mondókámat. Nem cifra be-, szed tehát, nem falra hányt borsó és nem üres hegedű­szó. A környék lakói em­léktáblát állítanak nekem. ha sikerül jobb belátásra bírni a duhajkodót. Szem­mel láthatólag nem is be­széltem hiába. Hazaértünk. A békesség kedvéért, a csendegyezményt megpecsételve még sétálok vele egy keveset a Rákos- pato.k partján, ahol magas oszlopokon elektromos táv­vezeték viszi az áramot. Nem tudom honnan, nem tudom btmó, tu 'mennyit. Felmutatok az oszlopok hegyére. — Mi jut eszedbe, Szig­frid erről a vezetékről? Szigfrid összeráncolt hom­lokkal töri a fejét hosszú haja keretében és kiböki: — Az, hogy itt ele gén d elektromosság vart tízmillU magnó ordíttatasára. pttmén műsorok: RÁDIÓ uübbu ni Kulturális műsorából *.22 zenekari muzsika 9.00— 9.17 Illés Béla müvei 10.00 Hírek. Időjárás 16.05 „Nyitnikék” 10.40 Schubert! C-dúr "vonósötöí. U.30 A Szabó család 12.00 Déli krónika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Gencsy Sári és Csór József nótákat, éne- kel 13.50 Válaszolunk hallgatóink­nak 14.05 Balladáink világa 14.22 Ferenczy György zongorázik 14.17 Kovács Péter énekel 15.10 Harsan a kürtszó! 15.45 Tenoráriák 15.59 Hallgatóink figyelmébe: 16.00 A világgazdaság hírei / 16.05 Diáktarisznya 16.34 Népdalok 16.49 Bemutatjuk új felvételünket 17.00 Hírek. Időjárás 17.20 Kodály: Háry Janos 17.43 Mi lenne, ha... 17.58 Hallgatóink figyelmébe: 18.00 Töltsön egy órát kedvenceivel! 19.00 Esti krónika 19.25 Csárdások 19.39 Gondolat. A rádió irodalmi lapja 20.24 Rossini: A sevillai borbély 22.15—22.20 Sporthírek 23.28— 0.25 Nóták PETŐFI 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Szimfonikus zene 14.00 Kettőtől hatig... 18.05 Külpolitikai figyelő 18.20 Fiatalok hullámhosszán 10.54 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika II. 20.28 Kis magyar néprajz 20.33 Szervusz. Budapest! 22.01 Kórusmuzsika 22.20 Daljátékokból 23.00 Hírek. Időjárás 23.15 Sosztakovícs: XV. szimfónia 24.00— 0.10 Hírek. Időjárás SZOLNOKI RÁDIÓ 17.30 Műsorismertetés — Hírek 17.35 Háromnegyed-ütemben 17.45 Tíz perc tudomány 17.55 Akit rég eft hallottunk 18.00 Alföldi krónika 18.15 Könnyű hangszerszólók 18.20 Farmer és nyakkendő Ifjúsági magazin 18.55 Hírösszefoglaló — Lapelőzetes ' TEJ MAGYAB 8.06—10.20 Iskolatévé 10.20 Műsorismertetén 10.21 Delta 10.45 Wilhelmina (NSZK tévéfilm. Ism.) 12.00 Játék a betűkkel 12.25—12.45 örökség 13.35 Iskola-tv 17.13 Műsorismertetés 17.15 Hírek 17.20 „Életet az éveknek...” 17.50 Síppal, dobbal, ének. szóval 18.30 Hová? 19.05 Reklámmüsor 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Egy óra múlva vagyok 21.30 Kezdőkör 22.50 Tv-híradó I, POZSONYI 8.30 Híradó 9.30 Iskolásoknak 15.45 Hírek 15.50 Az élet titkai. (6. rész) 16.20 Középiskolásoknak 17.00 Kerületein!-, hangja 17.20 Ifjú szemmel 18.10 Autó-motor revű 19.00 Híradó, publiCLSZtikst 20.00 A bátorság (Szovjet film) 21.35 Híradó, sajtőszxsnös mázt EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk Színes, szinkronizált angol film vígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-0?.) du. fél 4 órakor Ejtőernyősök Színes román film. du. fél 6 órakor Helló, Dolly Színes, kétrészes amerfiari film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmbarátok napja; íVIakra GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 6 és este fél 8 órakor Két baüáb az ezredbe« du. 3 órakor Bekötött szemmel HATVANI VÖRÖS du. fél 4 órakor Lázadás a Bountyn Est© fél 8 órakor -Tojjon el egy kAvém feoazäo&S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents