Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

Kedd esti Külpolitikai kommentárunk: Portugália egy esztendeje LISSZABONBÓL OLYAN HÍRT röpítettek világ­gá a távírógépek és az éter hullámai, amelyet a föld­kerekség szinte minden politikával foglalkozó újság­ja vezető helyen ismertetett. Pedig a hír lényege „csak” egy dátum. Francisco Da Costa Gomes, a Por­tugál Köztársaság elnöke hivatalosan bejelentette, hogy az országban 1975. április 12-én megtartják a nemzetgyűlési választásokat. Csaknem fél évszázad után először vonulhat úgy az urnák elé a portugál nemzet, hogy szavazata nem formális, hogy vélemé­nyét nem a fasiszta elnyomó gépezettől való rettegés szabja meg. Milyen volt a bukott rendszer? Arra nem csak az jellemző, hogy a titkosrendőrség, a PIDE tisztjeit an­nak idején a Gestaponál képezik ki. Legalább annyira kifejezi a rezsim lényegét, hogy fél évszázad alatt egyetlen olyan ellen-jelöltet állítottak — Delgado ten­gernagy személyében —, aki komolya^ vette szerepét és ennek az egynek is az életével kellett fizetnie be­csületességéért. 1974. április 25-től, a fordulat történelmi napjától 3 választások napjáig, 1975. április 12-ig nem egészen - egy esztendő telik el. S e rendkívül rövid idő alatt megkezdődött a régi sebek begyógyítása, az új vezetés végre levonta az idők változásával járó kérlelhetetlen következtetést és megszüntette a mundo Portuguese, a „portugál világ”, vagyis a gyarmatbirodalom roska­dozó légvárát. A BELPOLITIKÁBAN az örökség ennél is sokkal súlyosabb volt A Salazar—Caetano-korszak mérhetet­len keserűséget és szétzilált gazdaságot jelentett — olyan országot, amely nemcsak földrajzi értelemben van Európa szélén... Ez az örökség azt is jelenti, hogy a politikai po­rondon sok a robbanóanyag és nem vitás, hogy ezt mind a szélsőbal, mind a szélsőjobb meg is próbálja majd felrobbantani. A Portugál Kommunista Párt a fegyveres erők mozgalmával szilárd szövetségben munkáikcdik a választások előkészítésén. Igyekszik megértetni a baloldal minden csoportjával — sajnos, ez nem megy mindig könnyen —, hogy a jobboldal a haladás táborában keletkező minden résbe „beleéli”. ALVARO CUNHAL, A PORTUGÁL KP VEZE­TŐJE Evorában, a mezőgazdasági dolgozók konferen­ciáján kinyilvánította, hogy a kommunisták szerint a földreform az ország jövőjének egyik kulcskérdése. A jelek szerint mind több paraszt érti meg ugyanezt. | Abban az országban, ahol egy esztendeje kommunis- | tákról és földreformról beszélni is— börtönt jelentett. Wilson moszkvai látogatása előtt LONDON: A Bi t 'Munkáspárt par­lamenti csoportjának szár­nya nyilatkozatban üdvözöl­te Wilson miniszterelnök és Callaghan külügyminiszter küszöbön álló moszkvai lá­togatását. Mint ismeretes, a brit kormányfő pénteken kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel. A nyilatkozat a többi kö­zött hangsúlyozza, hogy a brit—szovjet kereskedelem kibővítése előtt igen nagy lehetőségek állnak, megvaló­sítása sok ezer angol munkásnak adhat kenyeret. Az ángol parlamenti kép­viselők nyilatkozata a többi között üdvözli a Szovjet­uniónak azt a bejelentését is, hogy csökkenti a katonai kiadásokat. A nyilatkozat le­szögezi : reméljük Wilson biztostíhatja majd szovjet partnereit arról, hogy Ang­lia is tervbe vette fegyver­kezési költségeinek reális csökkentését. MOSZKVA: Szpartak Beglov, a No- vosztyi (APNj szovjet sajtó­ügynökség politika? uuma- gyarázója, kommentálva Ha­rold Wilson brit miniszter­elnök küszöbön, álló szovjet- unióbeli látogatását, egyebek között a következőket írja: — Wüson miniszterelnök látogatása arra hivatott, hogy véget vessen a szovjet —brit párbeszédben bekö­vetkezett hosszabb szünet­nek. Kormányfői szinten 1968-ban, került sor az utol­só találkozásra. Most meg­van az alapja annak a fel- tételezésnek, hogy a szovjet —brit kapcsolatok ‘Apán jel­leget öltenek és felveszik azt a ritmust, amely az utóbbi öt évben a kelet és a nyu­gat közötti államközi vi­szonyt általánosan jellemez­te. — Mar nem egy ízben megállapítást nyert az a tény, hogy Nagy-Britannia az 1971—1973-as időszakban valahogy kívül rekedt a szo­cialista világhoz fűződő kap­csolatok megjavításának ál­talános nyugati irányvona­lán. Havanna­Budapest: 1 |K»rc A havannai nemzetközi te­lefonközpont hétfőn délután kapcsolta első ízben Moszk­vát, szputnyikon keresztül a kubai előfizetőknek. Ezzel új korszak kezdődött az európai szocialista országok és a szigetország kommunikációs kapcsolataiban, Kubában dolgozó magyar telefonműszerészek vélemé­nye szerint optimális körül­mények között akár egy perc alatt is összeköttetést léHét teremteni bármely havannai és budapesti előfizető között. Kairói megbeszélések (folytatás az 1. oldalról.) Szerdán délelőtt — pon­tosan huszonnégy órás láto­gatásra — Kairóba érkezik Kissinger amerikai külügy­miniszter. Á kairói lapok kedden első oldalukon közlik azokat a feltételeket, i ame­lyekkel Egyiptom a tárgya­lások elébe megy (és ame­lyekről szólt Szadat elnök a londoni The Times-nak adott nyilatkozatában is.) Az egyip­tomi álláspont lényege: 1. Izraelnek ki kell nyil­vánítania a visszavonulást a három arab fronton, 2. Ki kell jetölni az utat a genfi konferenciára, s azon a pa- lesztinaiak képviselőinek is jelen kell lenniük, 3. Meg kell állapodni a nemzetközi garanciákban, 4. Egyiptom tisztázni kívánja az Egyesült Államok valódi törekvéseit a térségben és magatartását a problémával összefüggésben. Kissinger az egyiptomi fő­varosba is magával hozza népes szakértőcsoportját, köztük Joseph Sisco külügyi államtitkárt. A megbeszélé­sek szerdán délben kezdőd­nek. A szerdai nap másik poli­tikai eseménye, hogy Jasszer Arafatnak, a PFSZ Végre­hajtó Bizottsága elnökének vezetésével Kairóba érkezik egy palesztinai küldöttség. A delegáció érkezésének kap­csán Kairóban emlékeztetnek arra. hogy az utóbbi időben rendszeres politikai érintke­zés volt az egyiptomi vezetés és a PFSZ között, s hogy Egyiptom három nappal ez­előtt intézett hivatalos jegy­zéket a Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz, amely- oen kerte a Palesztinai Fel- azabadítási Szervezet meghí­vását a genfi konferenciára, „mert a palesztinaiak képvi­selőinek jelenléte nélkül nem lehet békét teremteni a Kö­zel-Keleten”. Kairói politikai megfigyelők figyelemre mél­tónak tartják azt a tényt, hogy Arafat az amerikai kül­ügyminiszterrel egyidőben tartózkodik Kairóban. JERUZSÁLEM: Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kedden Je­ruzsálemben másfél órás négyszemközti megbeszélést folytatott Rabin izraeli kor­mányfővel, majd a két poli­tikushoz csatlakozott küldött­ségük többi tagja is. Jeruzsálem 1 jólértesült kö­rök szerint az izraeli veze­tés továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az egyiptomi— izraeli rendezés esetleges második szakaszában nem lehet szó a stratégiai fontos­ságú hágók, illetve az olaj­lelőhelyek visszaadásáról. Iz­rael még az ily módon kor­látozott területkiürítés fejé­ben is garanciákat követel Egyiptomtól a politikai és kereskedelmi harc beszünte­tésére, illetve a Szuezi-csa- torna megnyitására izraeli hajók előtt. Eritreai „tűzszünet" A szervezet szóvivője kije­lentette, hogy addig nem le­het szó fegyverszünetről vagy tárgyalásokról, amíg az etióp kormányzótanács nem ismeri el Eritrea függetlensé­gét és önrendelkezési jogát. Az eritreai felszabadítási front szóvivője kedden Bej­rutban elutasította Gaafar Nimeri szudáni elnöknek az etióp kormánycsapatok és az eritreai tartomány szepara- tistái közötti tűzszünetre vo­natkozó közvetítő javaslatait. EGK évi jelentés Az elmúlt esztendő igen ne­héz év volt az európai gazda­sági közösségek számára —, állapítja meg áz európai kö­zösségek bizottságának ked­den közzétett évi jelentése a Közös Piac helyzetéről. „1974 elején válság alakult ki a közösségen belül — álla­pítja meg a bezsámoló általá­nos bevezetője. — Sok terü­leten merültek fel gazdasági és politikai nehézségek és az EGK nem volt felkészülve arra, hogy megfelelő módon birkózzék meg velük.” E problémák tovább növeked­tek a tagállamok jórészében bekövetkezett kormányválto- zásokkal, amelyek közül több „mélyreható újításokat ho­zott”, így „az EGK-nak hosz- szú időre volt szüksége ah­hoz, hogy kikerüljön a ve­szélyes helyzetből”. Amerikai kiképzők — gebinben John C. Stennis aí ‘ameri­kai szenátus hadügyi bizott­ságának elnöke vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Pentagon megbízatást adott egy amerikai cégnek szaúd-arábiai katonai egysé­gek kiképzésére. A hadügyminisztérium be­ismerte, hogy 77 millió dollá­ros szerződést kötött a Vin- nell Corporation los angelesi céggel, amely amerikai kü­lönleges kiképzésű egységek volt katonáiból és más hábo­rús veteránokból ezer főnyi csoportot állít össze és küld az arab országba a szaúdi nemzeti gárda katonáinak és az olajmezők védelmét ellátó alakulatoknak kiképzésére. Stennis szenátor példátlan­nak minősítette, hogy a had­ügyminisztérium magáncég­nek ad megbízatást egy ide­gen állam katonái kiképzésé­nek lebonyolítására. A sze­nátusi bizottság elnöke ma­gyarázatot kért James Schle­singer amerikai hadügymi­nisztertől. Hiatcher a konzervatív párt vezére Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: Hilda Margaret Thatcher az Angol Konzervatív Párt új vezére. A 49 éves volt miniszterasszony nyerte meg az ellenzék vezérválasztásá- nak második fordulóját. Ked­den délelőtt jelentették be, hogy Margaret Thatcher megkapta a 276 konzervatív törvényhozó szavazatainak abszolút többségét, s ezzel a párt új házszabályai sze­rint a vezért tisztséget is —• nő létére először a torypárii, és az angol belpolitika tör­ténetében. Thatcher asszonyra 14fí képviselő szavazott — héttel több a megkívánt abszolút többségnél. Így harmadik választási fordulót nem is rendeznek. Legnagyobb ri­válisa, a* párt szűkkörű belső vezetősége által támogatott 54 éves William Whitelaw csali 79 szavazatot szerzett. A többi indulót személyes becsvágyán kívül az is sar­kallta, hogy megossza a sza­vazatokat és elüsse a győze­lemtől Thatcher asszonyt, James Piror csak 19, Geoff­rey Howe szintén 19, John Peyton pedig 11 szavazatot kapott. Härtling visszalépőit A kormányalakítás szán­dékáról való lemondását je­lentette be Poul Härtling dán ügyvezető miniszterel­nök kedden délután az új­ságírók előtt, akik eredeti­leg azért sereglettek egybe, hogy az új kormány összeté­teléről értesüljenek. ** Döntésének és szándéka*, nak mt-gm ásítását Hartlírig azzal indokolta.'"'hogy nem sikerült megszereznie a szo­ciáldemokrata párt és a ha­ladó párt parlamenti támo­gatását, s így nincs semmi biztosítéka az ellen, hogy kormányát a parlamentben azonnal leszavazzak. Harling a kora esti órák­ban felkereste Margit király­nőt és hivatalosan is vissza­adta a megbízatást. Baráti látogatás után m STEFAN OLSZOWSKI- NAK, a Lengyel Népköz- társaság külügyminiszteré­nek múlt heti magyarorszá­gi látogatása a két szocia­lista ország hagyományos ba­rátságának légkörében, a teljes nézetazonosság jegyé­ben zajlott le. Mint a kül­ügyminiszterek tárgyalásai­ról kiadott közlemény is hangsúlyozta, a két ország vezetőinek kölcsönös látoga­tásai fontos hozzájárulást jelentenek mind a kétolda­lú , kapcsolatok fejlesztésé­hez, mind a nemzetközi együttműködéshez. A KGST szervezetébe tö­mörült országaink gazdasá­gi együttműködése igen élénk. A múlt évben fontos tárgyalásokon mindkét rész­ről kedvezően értékelték gazdasági kapcsolataink ala­kulását. Közös vállalatunk, a HALDEX eredményesen működik. maradéktalanul teljesítettük a tíz éve ér­vényben levő timföld-alu- minjum egyezményünket ■ Az 1985-ig ferjedő időszak­ra megkötött kénegyezmény, az autóipari kooperációs egyezmény és számos egyéb fontos gazdasági megálla­podás bizonyítja: kapcsos­aink ered ró ény esek. Szak­emberek értékelése szerint kedvezőek a két ország termelési üttműködéss nek távlati kilátásai is. Át­lagosan évi 10—15 százalé­kos árucsere-forgalmunk arányának emelkedése. A múlt év végére magyar fi­zetési aktívum alakult ki, s ennek törlesztésére lengyel szállítások előkészítési mun­kái folynak. Nemrégiben szerződést kötöttünk öt ten­geri hajó importjáról, s ha­marosan realizálódhat egy cukorgyár és. egy farostle­mezgyár magyarországi fel­építésének terve. A külügy­miniszterek mostani talál­kozóján is hangsúlyozták or­szágaink gyümölcsöző kap­csolatait, s ismételten alá­húzták a KGST tagállamai közötti gazdasági integráció fejlesztésének szükségessé­géi, a komplex gazdasági program gyakorlati megva­lósítását. Széles körű, szoros kap­csolatok alakultak ki a két ország parlamentje, külügy­minisztériuma, a tanácsi szervek és különféle társa­dalmi szervezetek között. Munkaterv szabályozza kul­turális és tudományos kap­csolatainkat. A két ország tudományos akadémiája együttműködési és kutatá-i megállapodást kötött, 1980- ig kidolgozott együttműkö­dési terv' részletezi a felső- oktatási intézményei' közös tevékenységét. A külügyminiszteri esz­mecsere a legfontosabb nem­zetközi kérdéseket érintve hangsúlyozta a fennállásá­nak 20. évfordulóját ünnep­lő Varsói Szerződés további erősítését. A tárgyalásokról kiadott közlemény írja: a Szovjetuniónak, a többi szocialista országnak és a világ haladó erőinek továb­bi erőfeszítéseket kell ten­niük, hogy a nemzetközi po­litikát jellemző enyhülési folyamat tartóssá és vissza­vonhatatlanná váljék. Az európai biztonsági és együtt­működési • értekezlet mielőb­bi, legmagasabb szintű ered­ményes lezárása, a közép­európai haderőcsökkentésról folytatott tárgyalások sikere hatékonyan segítené a nem­zetközi biztonság megerősí­tését. LENGYEL BARÁTAINK­KAL együtt továbbra is se­gíteni kívánjuk a Vietnam­ról szóló párizsi egyezmé­nyek maradéktalan teljesí­tését a Nemzetközi Ellenőr­ző es Felügyelő Bizottság­ban végzett tevékenysé­günkkel. Az ENSZ-ben, a genfi leszerelési bizottság­ban és más nemzetközi fó­rumokon ezentúl is arra tö­rekszünk. hogy összehangolt külpolitikánk még hatéko­nyabbá váljék a vllágbéke es a haladás érdekében. B A Tűzszünet pilScossággal Bár az észak-írországi XJlsterben életbe lépett a tűz­szünet, előtte még bomba robbant három áruházban és fegyveresek öltek meg egy utcaseprőt. (Népújság telefoto AP—MTI—KS.) Húsz órával azután, hogy életbe lépett az Észak-íror- szágra és Nagy-Britanniára egyaránt érvényes tűzszü­net, már három embert gyil­koltak meg Ulster falvaiban. A vétlen férfiak leöldözését feltehetőleg protestáns ter- rorkülönítmények kezdték, s erre azután az IRA bosszút állt, úgyszintén vétlen em­bereken. Ettől egyelőre nem borult J:et az IRA ideiglenes szárnya és a brit kormány- szervek között létrejött fegyvemyugvás, de nőtt a borúlátók tábora, s ebbe beletartozik az Ír Köztár­saság kormánya is. A protestáns politikusok, akiket kapcsolatok fűznek a közösség nevében szervez­kedő fegyveres csoportok­ba^ fjüwwfextQ&k, hofcj, az IRA-val közvetett érintke­zést. fenntartó kormányszer­veik elárulják az unionisták politikai érdekeit. Ezért kö­zülük többen felelőtlenül uszítanak a tűzszünet ellen. Ilyen előzmények után tör- tén4, hogy hétfőn késő esté egy álarcos lépett be Pome­roy észak-írországi falu egyik kocsmájába, ahová ka­tolikusok járnak, és a bent tartózkodókra géppisztolyból tüzet nyitott. Egy hatvan­éves ember a helyszínen meghalt, egy 19 éves fiatal pedig kórházba szállítás közben. Kedden délután egy Galvally nevű községben, nem messze az említett in­cidens színhelyétől, az IRA megtorlásként agyonlőtte a helyi teiesembert csupán azért, mert jwotestáne weit > 1975; február 12* szerű*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents