Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
MIL'VITT A Testuérláiogató sorén Kispista István vasárnap Borsodnádasdra vitte hall gatóit. A völgykatlanba n cpült falu lakóinak nagyobb része munkás. Életüket az üzeni. Ózd közelsége, a szervezett munka határozza m eg. Sokan egy eletet töl - röttek el Izzó vaslemezek között, de megőrizték kul- torális értékeiket. Kocsis ;.éni mesélte, hogy amikor \ ége volt a műszaknak, rohantak haza, „hányták masukra a ruhát" és mentek a lönóházba. Ezek a falusi . kocaUszigetek” őrizték a szép magvar beszédet. a népdalokat, utóbb a mun- kásdalokst. A gyár 110 éve épült és niunkásgenerációk nőttek fel a község és a gyár együttélésében. Sokuk a paraszti eletet hagyta el és vállalta a „gyár-ba táró paraszt” megkülönböztetést. A föld- nélküli6ég, a sovány földek nem adtak életlehetőséget az embereknek, ezért vállalták az üzemi munkát A faluban mindenki a gyárhoz ragaszkodott és csak munka után műveltek földet, így van ez most is: a főutcán 30—40 ember várja az autóbuszt Nagy részük nyugdíjas s most tavaszi munkára, szőlőmetszésre mennek egy bajai állami gazdaságba. De ez már nem a régi summóssors. Házépítésre, fiúknak és unokáknak új bútorra, háztartási gépekre keresnek. Vannak, akik évi rendes szabadságukat használják fel erre. A munkaerőhiánnyal küszködő nagy alföldi gazdaságok szívesen fogadják a munkához szokott munkaszerető lemezgyári munkásokat. De új munkásréteg is születik Nádasdon, mert. a helybeli, a bekölcei és balatoni asszonyok járnak be dolgozni a tavaly létesíteti i'ehémeműüzemibe. Ez más •munka, mint otthon a lábbal hajtott varrógépek mellett, egy új életforma kiinduló pontjai. Keresetük felét sem élik fel, mert a kert a bérelt föld mesterim a családnak az élelmet: építkeznek. Murányi példáknál három generáció él az emeletes házban. A riport arra is fényt vetett. hogy a rnnkások és parasztok testvérisége és szövetsége új életet teremt 21.30 Százszorszép Államunk nemzetiségi politikájának egyik fő törekvése: lehetőséget teremteni a hazánkban élő nemzetiségek számára hagyományaik, nyelvük, kultúrájuk ápolására, fejlesztésére. E helyes nemzetiségi politika eredményeképpen látunk kétnyelvű feliratokat a több nemzetiségű falvak középületein, hallunk idegen szót az iskoláiban. De nemes-ék politikai öntudatuk, nyelvük ápolására van lehetőségük. Szoros kapcsolatiján a szomszédos rokonnépekkel lehetőségük van kulturális értékeik megőrzésére, állandó cseréjére, szüntelen felfrissítésére. Anyanyelvűk, Irodalmuk mellett népi hagyományaikat, viseletűket, szokásaikat, zenéjüket, táncukat Is megőrzik. A televízió Százszorszép című összeállításában a magyarországi nemzetiségek zenéjének, dallamvilágának, táncainak bemutatására kerül sor a kis, helyi együtteseket összefogó Nemzetiségek Központi F.gyüt- : egének előadásában. Szerepelnek a műsorban a délszláv, német. román és szlovák népek dalai. ?enéi, táncai. A műsor koreográfusa Kics- kovics András. szerkesztője hengyelfi Miklós. rendezője: Balázs András. Nádasdon és hogy a kettő nem választható el egymás tói. 0 O O O A Versszinpad pénteki bemutatóján Lator László, Kálnoky László és Nemes Nagy Ágnes a látszólag értelmetlen versek értelméről beszélgetett. A halandzsa- vers ősi kifejezési lehetőség. Ki ne emlékezne a , gyermekmondókára, a kiszámoló versekre, a primitív népek orfikus rigmusaira! A modem haiadzsavers költője is maga teremt hangsorokat. új szavakat és szó- kapcsolatokat. Van. áld azt vallja, hogy ez a legtisztább vers. De van-e értelme az értelmetlen versnek? Természetesen. sokan Karinthy paródiái segítségével tanulták meg a Nyugat-nemzedék irodalomtörténetét. Paródiáiban több a komolyság mint a nevetségesség. Ha valakiről írt, az kissé a tisztelet jele volt. Karinthy soha nem gondolt arra. hogv Ba- biteot, Adyt, Balázs 'Bélát, Lukács Györgyöt vagy Mó- riczot nevetségessé tegye. Kálnoky a XIX. Henrikben új szavakat, meghökkentő sorokat alkot. Néhány ige és jelzős szerkezet a versből: ..subái, dibározik, morcolán- kodik, fölcihell, elsümérel. pityog. ésotvál, szétmanda- gol’”; ,,a franc föld kiinyső parlata pohontyot vesztő nyögsanyarta nép. puhornya, pöhös nyagóc, habkaságos, pátyos-szép nyoszolma". Mindez, értelmessé válik, ha az egész verset halljuk, mert az értelmet nem minden esetben fejezik ki az értelmes szavak. Első hallásra mindég elképesztő (egyébként minden műalkotás az) és azonnal felveti a rádiós nyelv és stílus demokratizmusának kérdését, de aztán arra gondol az ember, hogy mit érezhetett az olvasó a XIX. század elején, amikor először hallott Kazinczy megújított nyelvén verset?' Az absztrakt vers megpendít érzelmi lehetőségeiket, asszociációs bázisokat teremt és a laza szövegben mint jelzőlámpáik kigyúrtnak a vezérszavak: görög váza, torzó, Dunakorzó, Fenyő, Osvát, a francia király, Richard, a nyegle Henrik, a kevély Mars. Ebergényi Tibor Színes film Hatvanról Évek óta megoldatlan gon dot igyekszik a múltnak adni a hatvani Lenin Termelőszövetkezet, amikor úgy döntött, hogy a Hámán Kató utcában kis kulturális központot alakit ki. A ma még raktározásra szolgáló épületet rövidesen rendbe hozzák, s itt jut fedélhez minden közművelődé- is esemény, ami a szövetkezeti tagokat, dolgozókat érdekli. — Elsősorban a fiatalokra számítunk a klub munkájában, de ez nem azt jelenti, hogy bárkit távol tartanánk a Hámán Kató utcában összpontosuló programtól mondotta beszélgetésünk alkalmával Rabecz Lajos elnök. — Elképzelhető ott nyugdíjasaink rendszeres összejövetele, a nőbizottság különféle rendezvénye, vagy például szűkebb kört érdeklő szakmai előadások sorozata Azzal is foglalkozunk, hogy mindezen munkák szervezésére, összefogására megfelelő személyt függetlenítünk. Utóbbi tűnik a legnehezebbnek. S nem anyagiakon múlik. Jó szakembert nehéz találni. Itt kap helyiségeket a Vörösmarty Művelődési Központtól átvett filmklub is, tagjai megörökítik majd a szövetkezet életének jelentősebb eseményeit, a különböző szakágazatokban folyó munkát, az alkalmazott műszaki, termesztési eljárásokat. De ugyanekkor minden támogatást megkapnak egy Hatvanról készülő, a város múltját, fejlődését bemutató, negyven perces színes film elkészítéséhez is, amelynek ünnepélyes bemutatóját júniusra, a várossá alakulás harmincadik évfordulójára tervezik. Ez a film azonban közös vállalkozásban készül, előállításának anyagi fedezetéhez hozzájárul a konzervgyár, az ÁFÉSZ, a Szakmunkásképző Intézet és a cukorgyár. A várostörténeti film előkészítése már igen előrehaladott állapotban van. A Lenin Termelőszövetkezet „stábja” Németh István szaktanácsadó és Dora Győző klubvezető irányításával megörökíti a zárszámadó közgyűlést, forgat a városi pártértekezleten. Amit még a föllendülő termelőszövetkezeti kulturális munkáról el kell mondanunk: az Ady Endre Könyvtár hajlandó a gazdaság különböző telepein letéti anyagot elhelyezni, amelynek mozgatása, népszerűsítése szintén a függetlenített közművelődési ügyvezetőre vár majd. (nt. (n i Ha este preroier Öten egy szerelmi háromszögben J. Cocteau Rettenetes szülők című drámája az egri színházban Próbák, főpróbák, megbeszélések, viták a szerepekről, szituációkról, az író gondolatairól... Alkotóműhely. Üj bemutató érlelődik a színpadon. Ez alkalommal Egerben készültek fel a színészek, s a Gárdonyi Géza Színházban játsz- szák először Jean Cocteau Rettenetes szülök / című drámáját, amelynek szereplői most bemutat köznak az olvasóknak. KOVÁCS MARIA: Yvonne vagyok, a rettenetes szülők egyike. Tönkretett az élet, a család, idegbeteg vagyok. Azt is mondjak, hogy önző a természetem. Lehet. Anya vagyok, s ragaszkodom a fiamhoz, az én kis fiamhoz. Első eset, hogy már két napja nem jött haza... Talán valami baj érte. .. Istenem, elüthette egy autó... Egy lánynál van — azt is mondják, de nem, nem lehet igaz. Az én fiam! Nem akarok lemondani róla! Aztán mégis megjelenik az a lány és ekkor a fiam, az én drága fiam, már szinte észre sem veszi az anyját. Nincs szüksége rá. Vége az életemnek... SIMON GYÖRGY: — Én vagyok Georges, a másik rettenetes szülő. Az 50. esztendőt járom, s ebben a családiban mái' nehezen érzi jól magát a magamfajta ember. Én is egy fiatal nőnél keresem a boldogságot és amikor már megtaláltam, közbejött egy harmadik: a lány megismerkedett egy fiatalemberrel, és abba lett szerelmes. És az a fiatalember az én fiam! Rettenetes helyzet. Kétségbeesésemben a legrosszabb megoldást választom: ha már enyém nem lehet az a lány, ne legyen a fiamé sem! Igen, a'sértett hiúság... De hát nehezen veszi tudomásul az ember, hogy eljárt felette az idő. MATHE EVA: — Léonie vagyok, a vónlány, aki feláldozza egész életét. Valamikor régen úgy volt, hogy Georges engem vesz féleségül, de aztán a húgomat választotta. Azért én most is szeretem. Régi szerelem, reménytelen! Egyébként sokféle tulajdonság megfér berniem. Jó vagyok, rossz vagyok, de azt is mondják, hogy gonosz, és olykor bölcs Simon György. Kovács Mária és Máthé Eva a dráma egyik jelenetében. (Foto: Puskás Anikó.) is. Rámkiabálják, hogy gyötröm a családot. Ez nem igaz! Én legalább megértem Michelt. Legalább ez a fiú legyen boldog, ha már nekünk ez nem sikerült. M. SZILAGYI LAJOS: — Mindennek én vagyok az oka, Michel, a 22 éves, anyáskodó fiú. Furcsa család a mienk. A nagynóném szerint olyan, mint egy cirkuszkocsi, amelyben szinte naponta mindenki eljátssza kisded játékait. De azért én minden bolondériájával együtt szeretem ezt a családot. S mint minden fiatal, én is keresem a helyem az életben. Ügy érzem, Made- laine mellett meg is találom. Szeretjük egymást... HECZEY ÉVA: — Nevem Madelaine. A szegénységből jöttem, már leszámoltam mindennel, amikor találkoztam Georges-zsáL ö felkarolt, állást szerzett, én pedig úgy éreztem, hogy szinte az életemmel tartozom neki. Beleszerettem, és akkor jött Michel, az igazi nagy szerelem. De nem tudtam, hogy ki az apja...! Szörnyű helyzet, de én nem tehetek róla... Imádom Michelt, nem tudok élni nélküle. Az apja pedig megmentette az életem, hiszen amikor találkoztunk, már az öngyilkosság határán álltam ... ★ Csaknem 40 esztendeje született a dráma. Vajon milyen üzenetet közöl a bemutatóval a rendező, Sallós Gábor? — A színháznál nem távolság az a négy évtized Ha jó a dráma, évszázadokat is kibír. Ha pedig ross-/.. semmitmondó, néhány év múlva is elfelejtik. Cocteau mondanivalója sajnos, majd nem örök érvényű. Az író egy kispolgári család szél - hullását ábrázolja, a polgári társadalom keretei között. A drámát nem kellett aktualizálni, hiszen bizonyos áttétellel sok mindén érvényes napjainkra is, amikor az élet különböző területén küzdünk a kispolgári mentalitás ellen. A színpadon ábrázolt család hazugságra, áhszesn- teskedésre épül, s ezért arr. emberek elhidegülnek egymástól és szétesik a közösség. Azt is mondhatnám, hogy az önzés és a magányosság drámá ját láthatja a közönség, amelynek tanulsága ma is érvényes. Bemutató ma este, az egri Gárdonyi Géza Színház ban. (márktisz) Nvikoláj Zabeikin, a Szovjetunió Hőse: Magyarországéi*! harcoltunk rv. Szilveszter riadóval A fasiszta német parancsnokság minden áron ki akarta szabadítani a Budapestnél bekerített csapatait. Komárom térségében válogatott páncélos, gyalogos és tüzérségi erőket vont össze. Újévre virradóra nagy ellentámadást kezdett a szovjet hadsereg egységei ellen. A hitlerista terv végül is összeomlott. A 3. Ukrán Front csapatai felmorzsolták az összevont fasiszta csapatokat. Az első időben azonban bizonyos sikereket értek el á támadók. Ütegünk a Szilveszter éjszakát Szomód községben töltötte. A falu mögött a sima réten álltak katyusáink, amely szükség esetén tüzelőállásul is szolgálhatott. A legénység a faluszéli két házban helyezkedett el. Vaszilij Koskin törzsőrmester és futárom, Vologya Anyiszimov az ezred raktárából vételezett élelmiszerekből egyszerű, mégis ünnepi vacsorát varázsolt. Mindenkinek jó volt a hangulata. Az új év beköszöntése mindig is az egyik legkedvesebb ünnep, de ezúttal különösen az volt, hiszen pontosan tudtuk: már nincs messze a háború vége. Akárhogy őrjöngjenek is a fasiszták, hamarosan eléri Amíg a vacsora készült, a törzsőrmester előszedte a ki tudja, hol rejtegetett tartalék vodkáját, sőt konyakot is varázsolt. Az egyik szakaszparancsnokkal elindultam, hogy még egyszer ellenőrizzük az őrséget a falu szélén. Csodálatos Szilveszter éjszaka volt, enyhe faggyal, s fölöttünk — mint mesebeli óriás karácsonyfa dísze — világított a telihold. Fényében valószí- .nűtlen színt kaptak a házak, a fák, a gépkocsik. Mélységes volt a csend, mintha a világban nem is lenne háború, hanem nyugalom és boldogság honolna. Szinte azt vártuk, hogy kigyúlnak a csillagsző- rók, megszólal a muzsika. Szívesen elábrándozna ilyen pillanatokban az ember... Minden készen várt bennünket, amikor visszatértünk. A törzsőrmester az ünnepi előkészületekre azzal tette fel a koronát, hogy kitöltötte a tábori bögrékbe az „üzemanyagot”. A beszélgetés is elcsendesedett, az órát néztük, felemeltük „poharainkat". De azon az éjszakán nem sikerült koccintanunk. . . Váratlanul nyílt az aj-tó, és a küszöbön az őr kíséretében megjelent egy kislány, yastag kendőbe burkolózva reszketett a hidegtől, — vagy az izgalomtól. Még be se lépett a szobába, gyorsan beszélni kezdett. Gcaik naäMofc «ee? «stefc. tűk, mit mond, hiszen nem tudtunk magyarul. Végre valaki félbeszakította és megkérdezte, nem tud-e németül? Az ismeretlen leányka energikusan bólintott, látszott, megörült, hogy végre megértik, és elég jól elismételte németül, amit magyarul elkezdett. jobb félni, mint megijedni. Óvatosnak kell lennünk. Riadó! Harcosaink pillanatok alatt elfoglalták helyüket a katyusók mellett. Igaz, ezek nem géppuskák, nem is ágyúk, nem lehet velük közeli ellenséget megsemmisíteni, a katyusáknak térségre van szükségük, de a falunál ez nem volt. A katyusákat úgy helyeztük el, hogy szükség esetén azonnal rá tudjanak fordulni az egyetlen útra, amely a dombok közé ékelődve az erdőbe vezetett. Az perccel később a holdfényné! géppisztolyos k'atonákatszállí- tó teherautókat pillantottunk meg. Amikor az első kocsik már egészen közel voltak hozzánk, egyszerre nyitottak rájuk tüzet a géppuskák, géppisztolyok, röpültek a gránátok, és 2—3 teherautó azonnal lángba borult. A hatás leírhatatlan volt. A lángok fényénél futkosó fasisztákat kaszálták a géppuskák. így tartót t vagy 15 percig, míg fel nem hangzott a közeledő ellenséges páncélosok dübörgése. El Azért küldték, hogy megmondja: a németek titokban friss erőket vontak össze, és éjszaka nagy támadást indítanak, és akik őt küldték, úgy gondolják, hogy az oroszoknak, akik kevesen vannak a faluban, erről tudniuk kell. Mit tegyünk? Vegyük komolyan, amit ez a kislány mondott, vagy koccintsunk az m úwseiij Úsjr döBtottiHikg Roham Budapest határában. út mentén és a domboldalon a géppuskások gyorsan beásták magukat, megkeresték a természetes fedezékeket, amelyeket a domboldal kínált, és felkészültek a védekezésre. Vártunk. Eltelt félóra, egy óra. Teljes a csend. Mind makacsabban tért vissza a gondolat, hátha fölösleges volt az egész riadó. Akkor az erdő felől egyre erősödő moiocaígás hailaósapí.’. ftébMlV kellett hagynunk a falut. De az ideiglenes visszavonulás okozta keserűséget enyhítette az a nagyszerű érzés, hogy magyar földön mind több barátunk van. Meghatottan gondoltunk a máig ismeretlen magyar kislányra és azokra, akik elküldték, hogy figyelmeztessen bennünket. Azon az éjszakán sokan neki köszönhettük az életünket, iPohitaiiukl »*■ 'W *
