Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
A Magyar Országgyűlés meghívására Francois Le Douarecnek, a Francia Köztársaság Nemzetgyűlése alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodó francia parlamenti küldöttség szombaton Egerbe látogatott. A vendégeket elkísérte Raymond Bressier, a Francia Köztársaság Budapesten akkreditált nagykövete, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke és dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője. A francia delegációt és kíséretét dr. Varga János, Eger Város Tanácsa elnöke fogadta és tájékoztatta a megye- székhely történelmi múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A fogadáson részt vett Pusztai Lászlóné országgyűlési képviselő, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese és Veres István, a Hazafias Népfront egri városi bizottságának titkára is. A francia parlamenti küldöttség tagjai ezután megtekintették a város nevezetességeit, felkeresték a nagy hírű wtocegazdasug borászati kmpomijca, majd az étákbau elittm.tak a varosból,. (Fotaz Puskás Anikói Aláírták a magyar és a iugoszfáv úiságírók ■■■■ rrl if I r r rr I f i f egyuttmukodeserol szóló megállapodást Aláírták a magyar és a jugoszláv újságírószövetség két évre szóló együttműködési megállapodását. A Drágán Vykobratovic főtitkár vezette delegációt fogadta dr. Várko- ■0» Betsr áilantttíí.ér,. a tftnisztertánács Tájéka Hivatalának elnöke ia.f ★ A jugoszláv delegáció szombaton isgerne látogatott, s. felkereste a Népújság szerÜUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Francia parlamenti küldöttség látogatása Egerben ...a másik, aki fest AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Az országos mezőgazdasági köiiyvhónap megnyitóba 42 mű, félmillió példányban Szombaton a szolnoki Szigligeti Színházban zajlott le a XVIII. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója. Az ünnepségen, amelyen ott volt dr. Gergely István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Marczali László, kulturális miniszter- helyettes, Hunya István, a MEDOSZ elnöke és Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója is, dr. Di- mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának az emelésére, a korszerű termelési rendszerek széles körű alkalmazása szükségszerűvé teszi a mezőgazdasági dolgozók, szakemberek képességeinek, szakismereteinek állandó gyarapítását. Hazánk mező- gazdasági szakoktatási hálózata igen gazdag továbbképzési lehetőséget; kínál, de még így is — hangoztatta — égetően szükség van az önképzésre, a szakkönyvek, szaklapok, folyóiratok rendszeres forgatására, a könyvtárak látogatására. A feltételek adottak, csak a mezőgazdasági könyvhónapra 42 mű jelent meg, csaknem félmillió példányban. A Mezőgazdasági Kiadó mellett az Akadémia, a Gondolat, a Kossuth és a Műszaki Kiadó egyaránt kitett magáért. Az ünnepi megnyitón a mezőgazdasági könyvkiadás 25. évfordulója alkalmából dr. Dimény Imre, a „Mező- gazdaság kiváló dolgozója” jelvényt adott át a mezőgazdasági könyvkiadásban, előállításban és> terjesztésben kitűnt személyeknek, majd a szolnoki Tisza táncegyüttes adott műsort. A városi tanács elnöke és Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója megnyitotta 2? év termését, mintegy ötszáz féle szakkönyvet bemutató jubileumi kiállításit. XXV t évfolyam, 28. szám ARA: 1,— FORINT 1975. február 2., vasárnap _________j_________________ E gy boldogi családhoz, Gál Istvánnéhoz látogattunk el, s az ott tapasztalt „kulisszatitkokból" igyekeztünk, következtetéseket lévormi. A képen a másik, aki fest: Zsuzsa. . 1 ’ (Riport a negyedik oldalon) A művelődés Egerben is közügy A napokban tárgyalta ,az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a megyeszékhely közművelődését, kulturális munkáját. A tanácskozás alapján ösz- szegezzük az eredményeket, valamint a tennivalókat lapunk 4. oldalán. „Képviselő asszony, azt szeretném mondani...** Riport Vadkerti Miklósné képviselőről, aki sok gond, panasz megoldásában segít választóinak. A cikk lapunk 6. oldalán ol vasható. Tudni akarták A kérdések pergőtüzében a város vezetői a gyöngyösi fórumon: erről olvashatnak a 6, oldalon. Amit raktak délig... Tíz kilós darabokban hulló vakolat, beszakadó padozat egy tornatereikben, és ami a fő kérdés: ki a felelős mindezért. Cikkünk a 10. oldalon található. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az 1975. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírása után szombaton Moszkvából visszaérkezett Budapestre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága pénteki, január 31—i üléséin — lapunkban részletesen beszámoltunk róla — elemezte a megye gazdaságának múlt éves munkáját, az idei esztendő legfontosabb gazdasági, politikai feladatait. A tavalyi munkánk eredményeit summázva megállapította a pártbizottság: ösz- szességében jól dolgoztunk, a párt X. kongresszusának, valamint a megyei pártbizottság határozatait megvalósítva fejlődött, gazdagodott a megye. Tovább növelte termelését az ipar, a mezőgazdaság, megépült 3200 lakás, befejeződött több új üzem, áruház, üzlet beruházása, vállalataink 10—15 százatokkal értek el magasabb nyereséget Sok korszerűtlen technikát, technológiát cseréltek ki újra, több gyermeknek jutott hely az óvodában, a bölcsődében. A lakosság betétállománya 17 százalékkal haladta meg az 1973-as évit. Eredményeinkkel joggal büszkélkedhetünk, de ahogyan a pártbizottság ülésén is gyakran elhangzott: a megye negyedik ötéves tervének maradéktalan teljesítéséhez a tavalyinál is több, okosabb, hatékonyabb munkára van és lesz még szükség — ezt kívánják az országos, a heljii célkitűzések egyaránt. Mindenekelőtt többet kell dolgozni, mint tavaly. S tehetjük ezt annál is inkább, mert ahogyan a pártbizottság ülése is megerősítette: ma megyénk iparában a munkaidőnek 20—25 százaléka megy veszendőbe. Oka: a rossz üzem- és munkaszervezés, a szervezete len anyag- és szerszámellátás, a laza fegyelem. Nemcsak gazdasági, de politikai feladattá is vált a munka intenzitásának fokozása, a munkaidő hatékony kihasználása. Hiszen amennyiben csak az említett kiesett munkaidőt felére tudnánk csökkenteni, ezer dolgozó munkaidejének megfelelő többletteljesítmény keletkezne üzemeinkben. Bőven ad alkalmat a több munkára a műszákszám növelése is. Megengedhetetlen luxus ugyanis, hogy évről évre milliókat fordítunk a korszerű technikára, technológiára, a műszakszám ugyanakkor az 1971. évi 1,44-ről, 1973-ra 1,39-re csökkent. Ugyanakkor a három műszakban valóban iki is dolgozott üzemórák száma jóval alacsonyabb azj egy műszakban teljesített üzemóráknál. ' Többet és okosabban Többet termelni ma mái korántsem csal több munkává lehet. Napjaink elengedhetetlen követeimé nye lett" az egyéni és a kollektív gondolkodás is. Szerencsére szellemi tőkében nen szenvedünk hiányt, ne sajnáljuk tehát a: időt, a fáradságot a gondolkodásra: az észszerűbb munka- és üzemszervezés, a folyamatos anyag- és szerszámén átás, egyszóval a munkaidő hatékony kihasználása érdekében. Napjaink egyik legfontosabb gazdaság- politikai feladata lett az ésszerű takarékosság Soha nem titkoltuk: kevés nyersanyagunk van, a szükséges energia egy részét is tőkés országokból vásároljuk A nyugati világban bekövetkezett gazdasági válság hatásait a magyar népgazdaság is megérzi, ezért senkinek sem lehet mindegy, hogy mire használjuk fel a drága importanyagot, hogy állják-e a versenyt termékeink a nemzetközi piacokon, hogy szükségletre termelünk-e, vagy csak a raktárokra. Népgazdasági, vállalati, egyéni érdek is tehát egy olyan takarékossági közszellem kialakítása, amely megtiltja a drága importanyagok ésszerűtlen felhsználását, ösztönöz a termelési költségek csökkentésére, az export — elsősorban tőkés országokba irányuló — fokozására. A megváltozott körülményeiket megyénk üzemeinek, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteinek is figyelembe kell venniük. Ezért is hívta fel a városi, a járási pártbizottságok figyelmét a takarékossági intézkedések rendszeres számon kérésére a megyei pártbizottság. Egyben feladatként szabta meg az említett pártszervekneik azt is, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az országos programokban részt vevő megyei üzemek munkájának segítségére, ellenőrzésére. Lesz tehát bőven tennivaló az idei esztendőre is. De hogy mi és mennyi valósul meg a bátor és reális tervekből, az elsősorban a dolgozó kollektívákon, a gyáraik, az üzemek, az ipari, a mezőgazdasági szövetkezetek munkásain, mérnökein, a kommunistákon, a gazdasági, politikai vezetőkön múlik elsősorban. A nyugodt alkotómunka valamennyi feltétele biztosított megyénkben is. A tetteken, a munkán tehát a sor. Gondolkodva és okosan. Koós József
