Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

PONT ÉS Egy pont, amitől többet várok., K I L O „A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresszusi felkészülés segí­tése céljából nyílt és széles körű megvitatásra a párttag­ság és az ország nyilvánossá­ga elé bocsátja irányelveit." A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága az egész magyar nép elé terjesztette azokat at irányelveket, ame­lyeknek „törvényerőre” emelése megszabja majd a magyar kommunisták tevékenysé­gét a kongresszus után. És közvetve ter­mészetesen meghatározzák népünk továb­bi munkáját is. Az a tény, bogy a párt népünk elé tárta elképzeléseit a jövőről, nemcsak azt jelenti, hogy ez a párt a tevé­kenysége során az ejtesz néppel számol, de azt is, hogy érzi is felelősségét hazánk va­lamennyi dolgozója előtt. A kongresszus irányelveinek vitája, leg­alábbis „hivatalosan”, nagyjában és egészé­ben lezárult Természetesen nem zárult le a töprengés, a gondolkodás, a vita az irány­elvek felett, mellett, sőt bizonyos passzu­sainak egyesek szerint talán nem elég ár­nyal megfogalmazása ellen sem és még napjainkban sem. Az a nyíltság és őszin­teség, amellyel a párt tízmillió ember elé terjesztette kongresszusi irányelveit, nem­csak jogot adott a tízmilliónak, hogy való­ban tanulmányozza is, vitatkozzék is, -ha úgy érzi, de növelte felelősségérzetét is a vita tárgyát, a kongresszus irányelveinek megvalósítását, s ami ezzel egyet jelent: szocialista hazánk holnapjait illetően. Hogy mennyire és hogyan tart ez az ér­deklődés, erről adnak számot munkatár­saink, akik a társadalom legkülönbözőbb rétegeit képviselők számára nyújtottak mó­dot arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt is szólhassanak mintegy összegezésül az irányelvekhez. Pontot tettünk «— nem, fel­kiáltójelet. Sokkal inkább az alkotó vita után. Á komputertől kérdezni kell! "" növelni kell a tudo­mány szerepét és gyorsítani termelőerővé válását, hatéko­nyabbá kell tenni a kutatási eredmények felhasználását” — olvasható többek között m kongresszusi irányelvek­ben. Hogyan vélekedik erról dr. Perge Imre, az egri főis­kola docense, a számítóköz­pont vezetője? ■— Izgalmas téma. hiszen m. irányelvekben megfogal­mazott gondolatok mögött ta­pasztalatok állnak. Igaz, a tudomány egyes területei nagyon nehézkesen kapcso­lódnak a termeléshez. Az üzemek nagy része ugyanis ma még nem rendelkezik tu­dományos bázissal, holott ép­pen ezek a műhelyek szük­ségesek ahhoz, hogy miha­marabb' termelőerővé váljék « tudomány Egy fecske is csinálhat nyarat — J^árfceaiopcrfeülée««, w- setőeégj ülésess és taggyűlé­sen is megtárgyaltuk az ‘ "ányélvéket — mondja Var­ga Szilveszter, a MEZŐGÉP egri gyáregységének eszter­gályosa. — Ami nekünk kü­lönösen tetszett, az az, hogy a tézisek rendkívül egyér­telműek, világosak és rögtön arra késztetik az embert, hogy megnézze: vajon az ő üzemében hogyan lehet a feladatokat konkrétan meg­valósítani. Mi például — a vülamosüzem dolgozói, kom­munistái — többek között a búvárszivattyúk felújításá­val foglalkozunk. Ehhez a munkához Svájcból impor­tált huzalokra van szükség A huzal ára az elmúlt év során majdnem a duplájára emelkedett, s éppen ezért el­határoztuk, hogy a jövőben jobban fogunk vele takaré­koskodni. Eddig — meg­mondom őszintén — a 8—10 kilogrammos tekercsek vége­it, ami kimaradt, eldobtuk. Most összegyűjtjük a vége­ket és összeforrasztjuk. Nyolc-tíz tekercsből annyi kimarad, hogy abból egy új tekercset készíthetünk. S ha azt mondom, hogy egy kilo­gramm huzal ára 243 forint, okkor kiderül, hogy van ér­telme a takarékosságnak. — A másik, amit el sze­detnék mondani: a munka­idő jobb kihasználása. Sok- maor azt mondják, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Higgye el, hogy ez így nem igaz. Mert például, ha csu­pán egy ember pontosan el­kezdi a munkát a műszak kezdetén, akkor a példa las­san a többiekre is hat. És hát persze nem is csak egy „fecske” akad az üzemben. Mi az üzemben 11-en va­gyunk kommunisták. Igyek­szünk, hogy az irányelvek minél inkább megvalósul­hassanak. Egyrészt azért, mert ez feladatunk, másrészt pedig azért, mert ha nálunk akadozik a munka, az más területen is megbosszulja magát. Tavaly például az egyik mezőgazdasági üzem­ben elromlott egy búvárszi­vattyú és háromezer ■' állat etetyVidMi. volna. • vízhiány­tól, ha nem sietünk sürgősen a segítségükre. És ennek a példának a kapcsán szeret­ném még elmondani, hogy az irányelvek arra is ráirányí­tották a figyelmet, hogy a saját területén mindenki a legtöbbet produkálja. Mert hiába dolgoznánk mi jól, ha például 1 a külkereskede­lem nem szállítja számunk­ra időben a kellő anyagokat. Sajnos erre is volt példa, ta­valy a második negyedévben kaptunk egy búvárszivattyút, hogy javítsuk ki, de csak az év végére tudtuk elvégezni a munkát — anyaghiány mi­att. Az ilyen gondok nem csupán egy-egy üzemnek okoznak kárt, hanem végső soron a népgazdaságnak is. Ezért kell mindenkinek egy kicsit jobban „hajtania”. —■ Konkrét megfogalma­zásban? — Itt van például az egri tanárképző főiskola számító- központja, amely nagytelje­sítményű komputerrel ren­delkezik. Igaz, ez a központ elsősorban oktatási célokat szolgál, de adva van a lehe­tőség arra is, hogy az üze­mek is, a termelés elősegí­tésére hasznosítsák a számí­tógépet. Van tehát egy okoa gépezet, vannak szakembe­rek, rendelkezünk kidolgo­zott programokkal is, csak éppen megfelelő igény nincs rá. Pedig ez a számítóköz­pont segíthetne az üzemek optimális tervének, elkészí­tésében, a szállítási felada­tok megoldásában, a munka- folyamatok megfelelő üte­mezésében és még számos olyan kérdésben, amely ősz- szefügg a termeléssel. Ez­reket, milliókat lehetne meg­takarítani egy jól összeállí­tott program segítségével! — Miért nincs rá igény? — Az üzemek, vállalatok többsége még nem ismerte fel a számítástechnikában rejlő lehetőségeket. Igaz, használják a komputereket. de nem a termelést elősegítő feladatokra, hanem elsősor­ban könyvelésre, nyilvántar­tása. Ez is fontos, de nem ez a lényeg. A másik probléma ott ke­resendő, hogy a vállalatok­nál még kevés az olyan szak­ember — például közgaz­dász —, aki meg tudná fo­galmazni azokat a termelés­sel összefüggő gondokat, amelyeknek megoldásához választ várnak a számítóköz­ponttól. ' A komputertől ugyanis kérdezni kell, s ez bizony nem könnyű. Helyen- kint az is tapasztalható, hogy nem mernek kérdezni, hát­ha olyan választ ad a szá­mítógép, amely esetleg rossz fényt vet a jelenlegi munka- szervezésre. — Mit vár a célkitűzések megvalósításától? — E témával kapcsolatban ,azt várom, hogy a főiskola tanszékei közelebb kerülnék az üzemekhez, vállalatokhoz, termelőszövetkezetekhez és a gyakorlatban is jobban hasznosítják azt a tudomá­nyos és technikai berende­zést, amely rendelkezésükre áll Feladatunknak tekintjük a jogpropaganda fokozását ■ ti — A. jogpolitikai elvek,* mint­egy beépítve, megtalálhatók a kongresszusi irányelvekben — mondta dr. Gál László járásbí­ró, az Egri Megyei Bíróság párt- alapszerve 'étének titkára, — Aminek különösen örülök az, hogy a tézisekben igen nagy hangsúlyt kapott a társadalmi tulajdon védelme. A népgazdaság elleni bűncselekmények felderí­tése igen bonyolult feladat, mert a jogtalan haszonszerzésnek pL igen kifinomult eszközei vannak. Nem ismeretlen, amikor az egyé­ni ,.törekvések” a csoportérdek köntösében jelentkeznek. Az egységes bírói gyakorlatnak is köszönhető, hogy a társadalmi Persze, az életszínvonal Gyökér Ferencné adminisztrá­tor a Thorez Bányaüzemnél. Családanya, fiatalasszony. — Engem az .életszínvonalra vonatkozó részek érdekeltek a legjobban, ezt kertelés nélkül kimondom. Volt alkalmam fog­lalkozni a kongresszusi irányel­vekkel többször is, mert tag­gyűlése^ a nőbizottságban, ele a munkahelyemen is többször szóba került. Ismerem tehát elég jól az irányelvek miríden r& de persze, az életszínvonalra, a szociális és egészségügyi dolgok­ra vonatkozó fejezetei kelt ‘ t fel az i érdeklődésemet minde­nekelőtt. Valahogy úgy va­gyok vele, hogy a többi, tehát olyanok, mint a külpolitika vagy az ipari és a mezőgazda­sági termelés, a békeharc és sorolhatnék még .mást is, ez mind rendben van, ha a szoci­ális és • egészségügyi kérdésekre jut elegendő időnk, energiánk és figyelmünk. Nem tudom, eléggé érthetően fejezem-e ki magam. Mert ahhoz, hogy az emberek többet kapjanak, ahhoz nyuga­lom kell, ahhoz megfelelő terme­lés kell és így tovább. Így ér­tem én. — Nem kell mentegetőznie. — Ha a politikai körökön ez a téma kerül napirendre, akkor mindjárt megélénkül a hangu­lat. Ilyenkor csak abbahagyni lehet a vitát, de befejezni nem. Hiába, az embereket ez a kér­dés érdekli elsősorban. — Az árváltozásokra; az inf­lációra gondol? — Nem. Nálunk, az üzemben, a dolgozó nőtársak körében ez nem nagy téma nem is volt. Csak mosolyogtunk tavaly év vé­gén a sokféle találgatáson. Ott volt a bútorhisztéria. Hát érde- mmm volt? jDa egy tanulsága azért van ennek is. Korábban felelős személyiség jelentette ki, hogy nálunk nem lesz árválto­zás a benzinnél, olajnál. Aztán lett. Fontos az, hogy amit egy­szer kimondanak, az úgy is le­gyen. De térjünk vissza még az irányelvekhez. — A jövedelem emelkedésér« gondol? — Nem. Ez központi kérdés. Más dolog az, hogy az üzemek­ben ezek az elvek is olykor csorbát szenvednek. Gondolok itt; az egyenlő munkáért egyenlő bért elvére. A nőknél még ez . nem mindig így alakul. Sokkal inkább az érdeklődés közép­pontjában van nálunk az óvoda, a bölcsőde, az iskola, az egész­ségügyi ellátás. Az asszonyok, az anyák ezekre a legérzékenyeb­bek. Vegyük a mi helyzetün­ket. Már évek óta kínlódnak az üzemorvosi állással. Valóságos átjáróház. Jönnek-mennek az üzemorvosok. Az emberek na­ponta húsz-harmincan várnak az üzemorvosra, de orvos nincs. Ebből is kiderül, gondolom, hogy a nagyon szép és helyes elveket a gyakorlatba átültetni nem könnyű. Tehát nekünk nem az elvekkel van gondunk soha, hanem a gyakorlattal. — A háziasszony, az anya, a nődolgozó, vagy a párttag mon­datja ezeket a gondolatokat magával? — Mind együtt, hiszen nem tu­dom egyiket sem elválasztani a másiktól. A véleményemet mond­tam el arról, hogv a kongresz- szusi irányelvekből mi vonta mo-.iára a figyelmemet a legjob­ban. .semmi szenzáció, semmi rév Kívüli, de azért nagyon fi­gyelemre méltó az egész. Hiszen rólunk van fizó* a mi jővőnkrőL Komjáti Károly, & horti Kossuth Tsz főkönyvelője: — Azt most nem sorolom, hogy mivel értek egyet az irányelvekben, mert • hosszú ideig tartana. Inkább azt az egyetlen dolgot mondanám el, amivel nem értek telje­sen egyet. Az életszínvonal és szociálpolitikai elvekben szerepel, hogy „tovább egy­ségesítjük nyugdíjrendsze­rünket és csökkentjük a ko­rábbról megmaradt különb­ségeket”. Ez a megfogalmazás az, amit éh nem tudok maradék­talanul elfogadni, illetve sze­retném, ha konkrétabb lenne ez a fogalmazás. A mező­gazdaságban dolgozók hely­zetét — a nyugdíj kérdésre gondolok itt — végleg meg kellene oldani. Felemás ál­lapot uralkodik a mezőgaz­daságban. Amíg az állami gazdaságok dolgozói 60, illet­ve a nők 55 éves korban mennek nyugdíjba, addig a termelőszövetkezeteknél ez a korhatár 65 és 60 év. Ez ön­magában véve is komoly fe­szültség. De még komolyabb, ha a termelőszövetkezeten belül vizsgálom a 'kévéét#, Az egyik vetülete az ügjmeüK az, hogy amíg ugyanannak az üzemnek — jelen esetbem a termelőszövetkezetnek —< egyik dolgozójára, az alkalmid zottra a kedvezőbb, a tagr*., a tulajdonosra' pedig a ked­vezőtlenebb, nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ha megint másik oldaláról vizsgálom a kérdést, ajkkor azt kell hogy mondjam, * 65 és 60 éves nyugdíjkorha­tár gazdaságilag túlhaladott. A termelőszövetkezet egysze­rűen nem tudja hatékonyan foglalkoztatni az idősebb em­bereket. Nem tud rájuk bíz­ni modern, nagy teljesítmé­nyű gépeket, nem lehet ko­moly vegyszeres munkát bízni az idősebb tagokra, * ezek még mindíé „csfek” szi­gorúan gazdasági dolgok, pe­dig legalább ilyen fontos, ha, nem fontosabb az epiberi vo­natkozása is ennek a kérdés­nek. Szóval, ezért szeretném én, ha konkrétan, megfogalmaz­nák majd, hogy ezt a kér­dést véglegesen meg kell ol­dani. Többet kell törődnünk a testnevelés és a sport problémáival tulajdon ellen elkövetett bűncse­lekményeket egyre eredménye® sebben sikerül felderíteni.' Persze az is igaz, hogy hoz» zánk a közvetlen elkövetők ke- rülnelL. Egy adott bűncselek­mény megtorlásával azonban nem lehet pontot tenni az ügy végére; ezért vizsgáljuk, mérle­geljük a lehetőséget megteremtő helyzeteket is. Alkalmasint ezekből felmérést készítünk, s ezzel, vagy az egyes munkahe­lyek vezetőinek időben küldött más jelzésekkel igyekezzük segí­teni a megelőzés nem kevésbé fontos feladatait. Hasonlóképpen feladatunknak tekintjük — az állampolgárok nagyobb aktivitása érdekében — a jogpropaganda fokozását, melyhez a TlT-tel közösen ke­ressük a legjobb módszereket, Es végül: nem közömbös az sem, hogy a bírósági ügyvitel meny­nyire korszerű, mennyire felel meg a ma igényeinek. Ebben — az ügyek átfutási idejét tekint­ve — országosan a legjobbak vagyunk. Meggyőződésem, hogy a kong­resszusi irányelvek még több segítséget adnak a szocialista törvényesség további erősítésé­hez. Pusztai László, a megyei TSH wzetője: — Az irányelvekben számos pont utal a testnevelés és sport időszerű kérdéseire is. A testne­velésben és sportban éppúgy, mint az élet számos területén előbbre kell lépnünk. Ide is vonatkozik, hogy korszerű ká­derpolitikát, hatékony képzést, takarékos gazdálkodást kell ki­alakítani. Az átszervezés jó ala­pot adott a vezetés és irányítás korszerűsítésére, arra, hogy a sportvezetők legfőbb kötelessé­güknek megfelelően eleget tud­janak tenni: gondoskodjanak az utánpótlásról és a sporttudomá­nyok, a vezetéstudomány ered­ményeit mind hatékonyabban tudják alkalmazni a gyakorlat­ban.’ A testnevelésben és sportban dolgozóknak -r a legkisebb szak­osztályi tisztséget viselőtől kezd­ve a legmagasabb iránvítói .tszint vezetőjéig — tisztában kell lennie azzal, hogy az ideológiai harc területén a testnevelés és sport meghatározott feladatokat old meg. A hazaszeretetre, a közösségi életre, a törvények és szabályok tiszteletére, a klub­hűségre, szocialista sportvívmá­nyaink tiszteletére és alkotó em­berré, cselekvő közösséggé vá­lásra tanítás összehangolt, egy­séges nevelési program megtar­tását követeli meg. Helyes ér- tékszemléletet kell kialakíta­nunk, amely ellene van a bari­csolásnak. az önzésnek, a kis­polgári viselkedésnek és a tisz­tességed eszközökkel, a munká­val elért eredményeket jutal­mazza. „Meg kell gyorsítani az olyan intézmények építését, amelyek egyaránt alkalmasak művelődé­si és sportolási célra. A sport- mozgalomban előtérbe kell he­lyezni az iskolai testnevelést és a tömegsportot” — szögezi le a kongresszusi irányelvek idézett mondata. Vagyis az egyszerű szórakozásból társadalmi szol­gáltatássá lépett elő a tömegek sportoltatásához. Ehhez szüksége» feltételek megteremtését is leszö­gezi az irányelvek egy monda­ta: „Érvényt kell szereznünk annak a követelménynek, hogy az új lakótelepekkel egy időbért készüljenek el a kereskedelmi, egészségügyi és kulturális léte­sítmény ek” De ugyanígy szol» gálja a fejlődést az áz 1974. évi, márciusi minisztertanácsi hatá­rozat, amely kimondja, hogy minden új iskola már csak tor­nateremmel építhető, s íokoza tosan pótolni kell a hiányokat — Jobban élünk mint valaha. Ez nemcsak azt jelenti, hogy reális alapokkal rendelkezünk st fejlődéshez. Jelenti azt is, hogy többet kell törődnünk a testne­velés és a sport problémáival. Kevesebb papírmunkát, értekezletet! Főnad Sándor, a Mátravldéki Fémművek munkaügyi osztályá­nak vezetője, az üzemi pártbi­zottság szervező titkára: — Az irányelvek általánosság­ban tett, összefoglaló megállapí­tásait, azt hiszem, mindannyian úgy olvassuk, hogy abból a mi konkrét tennivalóinkra várunk elvi útmutatást, soraiban min- denapi feladatainkat keressük. Mi, akik a termelőmunkában a legjobban érezzük gazdasági éle­tünk fonákságait, a gyakran ta­pasztalható szervezetlenséget, a tervszerűség hiányát, azt szeret­nénk, ha a gazdaságirányítási rendszer hatékonyabb ellenőrzés­sel erősödne. Lehet, hogy ma­gunk ellen is szólok, de azt kell mondanom: fokozottabb párt- és állami ellenőrzést kellene beve­zetni, hogy a fejlesztésnél ne a csoportérdek, hanem a népgaz­dasági érdek érvényesüljön. Ezt kijátszva csak úgy járhat jól egy vállalat, ha. valamelyik a r*­videbbet húzza. — Külön hangsúlyoznám az irányelvek ide tartozó megálla­pításai mellett, hogy a jövőben a pártnak nagyobb gondot kell fordítania a kispolgári magatar­tás és a hatalommal való vissza-" élés elleni harcra. Akadályozzuk meg a bürokrácia elburjánzását: ne legyenek időt rabló, szavakon rágódó értekezletek, s gondosab­ban válogassuk meg, hogy mi­kor, mennyi jelentést, beszámo­lót írjunk. Egvébként is sokfelé kell információt szolgáltatni, e nemcsak annak id ég ölő munka aki készíti őket, hanem annak' is, aki kapja, hiszen elvész a betű rengetegben: A legfontosabb dolognak tartom minden téren ésszerűbben, okosabban! Ügy ér­zem, jól szolgálja ezt a párt kö­vetkező évekre, szóló program­ja. Együttműködés a kölcsönös előnyök aap'án — Az irányelvek ezerint fon­tos, hogy a cukortermelés fe­dezze a nazai szükségleteket. Ez komoly törekvés, amely alap­vetően meghatározza már az idei évre is, de a következő eszten­dőkre úgyszintén, a cukorrépa­termelő gazdaságok és a feldol­gozó cukorgyárak feladatát. Meggyőződése n, hogy az irány­elvek szellemében a mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemekben dolgozó szakemberek tudása és kedvező hozzáállása Jteegít majd elhárítani azokat a korábbi problémákat, amelyek nehézsé­get okoztak a répatermelésben. Megfelelő szemléletváltozással, a hazai éghajlati és talajviszo­nyok mellett megtermelik majd a zavartalan cukorellátáshoz szükséges répamennyiséget. Eh­hez azonban a cukorgyárak és a termelő üzemek közö.t még szo­rosabb kapcsolatra van szük­ség, a kölcsönös előnyök szem előtt tartása mellett — mondj. Kiss Gyula, & Mátravldéki Cu~ toargyáxnk. yveaeAAím . — Hogyan segítik ezt a Mát*- ravidékl Cukorgyárak? — A vállalat körzetében öt megyéből összesen 20 ezer hek­táron termelnek majd az Idén répát a közös gazdaságok. Eb­ből Heves megyére 3000 hektár jut, amely 700-zal több a tava­lyinál és 100 ezer tonnával több cukorrépa , betakarítását jelenti. A szövetkezetek 1975-ben - 388 mázsás hektáronkénti átlagter­mést terveznek. Ennek alapján a hatvani és a selyp}: gyár 754 ezer tonna cukorrépa feldolgo­zását tervezi az idei ősszel. Ezt a megnövekedett feladatot a ta­. valyihoz képest mintegy ötszáza­lékos energia- és költségmeg­takarítással kívánjuk megvalósí­tani. — Mit jelent ez a feladat & termelőszövetkezeteknek; Az állam jelentősen támogatja a cukorrépa-termeléshez szük­séges gépek, eszkö ök, kémiai anyagok és vetőmagvak beszer­zését. Áz üzemeken tehát a sor, hogv mennyire élnek e ekkel a lehető "/égőkkel. Grondolok itt & tpaMtm mixato* ■mtve3áap&» te lajművelésen át egészen a mű­trágyák és vegyszerek hatéko­nyabb alkalmazásáig. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a répa meny- nyiségére, hanem a benne levő cukor minőségére is nagy ha­tással van. Ez azért is különö­sen fontos, hogy a kampány során a novembertől tárolt ré­pából még januárban is elegen­dő cukrot nyerjenek a gyártás­hoz, A Mátravidéki Cukorgyá­rak arról gondoskodik, hogy a nagyobb mennyiségben termelt répát zavartalanul elszállítsák és átvegvék majd a gazdaságoktól A népgazdaságilag cly fontos cukorréoatermelés és -feldolro- zás. amelv most me gnőve kgdett feladatot jelent, csak a vállalat és az üzemek jól összehangolt munkájával valósítható meg. Müwm & jtehmár $u rnnrlnwi *

Next

/
Thumbnails
Contents