Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

PONT

ÉS

Egy pont,

amitől többet várok.,

K

I

L

O

„A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresszusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű megvitatásra a párttagság és az ország nyilvánossága elé bocsátja irányelveit."

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az egész magyar nép elé terjesztette azokat at irányelveket, amelyeknek „törvényerőre” emelése megszabja majd a magyar kommunisták tevékenységét a kongresszus után. És közvetve természetesen meghatározzák népünk további munkáját is. Az a tény, bogy a párt népünk elé tárta elképzeléseit a jövőről, nemcsak azt jelenti, hogy ez a párt a tevékenysége során az ejtesz néppel számol, de azt is, hogy érzi is felelősségét hazánk valamennyi dolgozója előtt.

A kongresszus irányelveinek vitája, legalábbis „hivatalosan”, nagyjában és egészében lezárult Természetesen nem zárult le a töprengés, a gondolkodás, a vita az irányelvek felett, mellett, sőt bizonyos passzusainak egyesek szerint talán nem elég árnyal megfogalmazása ellen sem és még napjainkban sem. Az a nyíltság és őszinteség, amellyel a párt tízmillió ember elé terjesztette kongresszusi irányelveit, nemcsak jogot adott a tízmilliónak, hogy valóban tanulmányozza is, vitatkozzék is, -ha úgy érzi, de növelte felelősségérzetét is a vita tárgyát, a kongresszus irányelveinek megvalósítását, s ami ezzel egyet jelent: szocialista hazánk holnapjait illetően.

Hogy mennyire és hogyan tart ez az érdeklődés, erről adnak számot munkatársaink, akik a társadalom legkülönbözőbb rétegeit képviselők számára nyújtottak módot arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt is szólhassanak mintegy összegezésül az irányelvekhez. Pontot tettünk «— nem, felkiáltójelet. Sokkal inkább az alkotó vita után.

Á komputertől kérdezni kell!

"" növelni kell a tudomány szerepét és gyorsítani termelőerővé válását, hatékonyabbá kell tenni a kutatási eredmények felhasználását” — olvasható többek között m kongresszusi irányelvekben. Hogyan vélekedik erról dr. Perge Imre, az egri főiskola docense, a számítóközpont vezetője?

■— Izgalmas téma. hiszen m. irányelvekben megfogalmazott gondolatok mögött tapasztalatok állnak. Igaz, a tudomány egyes területei nagyon nehézkesen kapcsolódnak a termeléshez. Az üzemek nagy része ugyanis ma még nem rendelkezik tudományos bázissal, holott éppen ezek a műhelyek szükségesek ahhoz, hogy mihamarabb' termelőerővé váljék « tudomány

Egy fecske is csinálhat nyarat

— J^árfceaiopcrfeülée««, w- setőeégj ülésess és taggyűlésen is megtárgyaltuk az ‘ "ányélvéket — mondja Varga Szilveszter, a MEZŐGÉP egri gyáregységének esztergályosa. — Ami nekünk különösen tetszett, az az, hogy a tézisek rendkívül egyértelműek, világosak és rögtön arra késztetik az embert, hogy megnézze: vajon az ő üzemében hogyan lehet a feladatokat konkrétan megvalósítani. Mi például — a vülamosüzem dolgozói, kommunistái — többek között a búvárszivattyúk felújításával foglalkozunk. Ehhez a munkához Svájcból importált huzalokra van szükség A huzal ára az elmúlt év során majdnem a duplájára emelkedett, s éppen ezért elhatároztuk, hogy a jövőben jobban fogunk vele takarékoskodni. Eddig — megmondom őszintén — a 8—10 kilogrammos tekercsek végeit, ami kimaradt, eldobtuk. Most összegyűjtjük a végeket és összeforrasztjuk. Nyolc-tíz tekercsből annyi kimarad, hogy abból egy új tekercset készíthetünk. S ha azt mondom, hogy egy kilogramm huzal ára 243 forint, okkor kiderül, hogy van értelme a takarékosságnak.

— A másik, amit el szedetnék mondani: a munkaidő jobb kihasználása. Sok- maor azt mondják, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Higgye el, hogy ez így nem igaz. Mert például, ha csupán egy ember pontosan elkezdi a munkát a műszak kezdetén, akkor a példa lassan a többiekre is hat. És hát persze nem is csak egy „fecske” akad az üzemben. Mi az üzemben 11-en vagyunk kommunisták. Igyekszünk, hogy az irányelvek minél inkább megvalósulhassanak. Egyrészt azért, mert ez feladatunk, másrészt pedig azért, mert ha nálunk akadozik a munka, az más területen is megbosszulja magát. Tavaly például az egyik mezőgazdasági üzemben elromlott egy búvárszivattyú és háromezer ■' állat etetyVidMi. volna. • vízhiánytól, ha nem sietünk sürgősen a segítségükre. És ennek a példának a kapcsán szeretném még elmondani, hogy az irányelvek arra is ráirányították a figyelmet, hogy a saját területén mindenki a legtöbbet produkálja. Mert hiába dolgoznánk mi jól, ha például 1 a külkereskedelem nem szállítja számunkra időben a kellő anyagokat. Sajnos erre is volt példa, tavaly a második negyedévben kaptunk egy búvárszivattyút, hogy javítsuk ki, de csak az év végére tudtuk elvégezni a munkát — anyaghiány miatt. Az ilyen gondok nem csupán egy-egy üzemnek okoznak kárt, hanem végső soron a népgazdaságnak is. Ezért kell mindenkinek egy kicsit jobban „hajtania”.

—■ Konkrét megfogalmazásban?

— Itt van például az egri

tanárképző főiskola számító- központja, amely nagyteljesítményű komputerrel rendelkezik. Igaz, ez a központ elsősorban oktatási célokat szolgál, de adva van a lehetőség arra is, hogy az üzemek is, a termelés elősegítésére hasznosítsák a számítógépet. Van tehát egy okoa gépezet, vannak szakemberek, rendelkezünk kidolgozott programokkal is, csak éppen megfelelő igény nincs rá. Pedig ez a számítóközpont segíthetne az üzemek optimális tervének, elkészítésében, a szállítási feladatok megoldásában, a munka- folyamatok megfelelő ütemezésében és még számos olyan kérdésben, amely ősz- szefügg a termeléssel. Ezreket, milliókat lehetne megtakarítani egy jól összeállított program segítségével!

— Miért nincs rá igény?

— Az üzemek, vállalatok többsége még nem ismerte fel a számítástechnikában rejlő lehetőségeket. Igaz, használják a komputereket.

de nem a termelést elősegítő feladatokra, hanem elsősorban könyvelésre, nyilvántartása. Ez is fontos, de nem ez a lényeg.

A másik probléma ott keresendő, hogy a vállalatoknál még kevés az olyan szakember — például közgazdász —, aki meg tudná fogalmazni azokat a termeléssel összefüggő gondokat, amelyeknek megoldásához választ várnak a számítóközponttól. ' A komputertől ugyanis kérdezni kell, s ez bizony nem könnyű. Helyen- kint az is tapasztalható, hogy nem mernek kérdezni, hátha olyan választ ad a számítógép, amely esetleg rossz fényt vet a jelenlegi munka- szervezésre.

— Mit vár a célkitűzések megvalósításától?

— E témával kapcsolatban ,azt várom, hogy a főiskola tanszékei közelebb kerülnék az üzemekhez, vállalatokhoz, termelőszövetkezetekhez és a gyakorlatban is jobban hasznosítják azt a tudományos és technikai berendezést, amely rendelkezésükre áll

Feladatunknak tekintjük a jogpropaganda fokozását

■ ti

— A. jogpolitikai elvek,* mintegy beépítve, megtalálhatók a

kongresszusi irányelvekben — mondta dr. Gál László járásbíró, az Egri Megyei Bíróság párt- alapszerve 'étének titkára, — Aminek különösen örülök az, hogy a tézisekben igen nagy hangsúlyt kapott a társadalmi tulajdon védelme. A népgazdaság elleni bűncselekmények felderítése igen bonyolult feladat, mert a jogtalan haszonszerzésnek pL igen kifinomult eszközei vannak. Nem ismeretlen, amikor az egyéni ,.törekvések” a csoportérdek köntösében jelentkeznek. Az egységes bírói gyakorlatnak is köszönhető, hogy a társadalmi

Persze, az életszínvonal

Gyökér Ferencné adminisztrátor a Thorez Bányaüzemnél. Családanya, fiatalasszony.

— Engem az .életszínvonalra vonatkozó részek érdekeltek a legjobban, ezt kertelés nélkül kimondom. Volt alkalmam foglalkozni a kongresszusi irányelvekkel többször is, mert taggyűlése^ a nőbizottságban, ele a munkahelyemen is többször szóba került. Ismerem tehát elég jól az irányelvek miríden r&

de persze, az életszínvonalra, a szociális és egészségügyi dolgokra vonatkozó fejezetei kelt ‘ t fel az i érdeklődésemet mindenekelőtt. Valahogy úgy vagyok vele, hogy a többi, tehát olyanok, mint a külpolitika vagy az ipari és a mezőgazdasági termelés, a békeharc és sorolhatnék még .mást is, ez mind rendben van, ha a szociális és • egészségügyi kérdésekre jut elegendő időnk, energiánk és figyelmünk. Nem tudom, eléggé érthetően fejezem-e ki magam. Mert ahhoz, hogy az emberek többet kapjanak, ahhoz nyugalom kell, ahhoz megfelelő termelés kell és így tovább. Így értem én.

— Nem kell mentegetőznie.

— Ha a politikai körökön ez a téma kerül napirendre, akkor mindjárt megélénkül a hangulat. Ilyenkor csak abbahagyni lehet a vitát, de befejezni nem. Hiába, az embereket ez a kérdés érdekli elsősorban.

— Az árváltozásokra; az inflációra gondol?

— Nem. Nálunk, az üzemben, a dolgozó nőtársak körében ez nem nagy téma nem is volt. Csak mosolyogtunk tavaly év végén a sokféle találgatáson. Ott volt a bútorhisztéria. Hát érde- mmm volt? jDa egy tanulsága

azért van ennek is. Korábban

felelős személyiség jelentette ki, hogy nálunk nem lesz árváltozás a benzinnél, olajnál. Aztán lett. Fontos az, hogy amit egyszer kimondanak, az úgy is legyen. De térjünk vissza még az irányelvekhez.

— A jövedelem emelkedésér«

gondol?

— Nem. Ez központi kérdés.

Más dolog az, hogy az üzemekben ezek az elvek is olykor csorbát szenvednek. Gondolok itt; az egyenlő munkáért egyenlő bért elvére. A nőknél még ez . nem mindig így alakul. Sokkal inkább az érdeklődés középpontjában van nálunk az óvoda, a bölcsőde, az iskola, az egészségügyi ellátás. Az asszonyok, az anyák ezekre a legérzékenyebbek. Vegyük a mi helyzetünket. Már évek óta kínlódnak az üzemorvosi állással. Valóságos átjáróház. Jönnek-mennek az üzemorvosok. Az emberek naponta húsz-harmincan várnak az üzemorvosra, de orvos nincs. Ebből is kiderül, gondolom, hogy a nagyon szép és helyes elveket a gyakorlatba átültetni nem könnyű. Tehát nekünk nem az elvekkel van gondunk soha, hanem a gyakorlattal.

— A háziasszony, az anya, a nődolgozó, vagy a párttag mondatja ezeket a gondolatokat magával?

— Mind együtt, hiszen nem tudom egyiket sem elválasztani a másiktól. A véleményemet mondtam el arról, hogv a kongresz- szusi irányelvekből mi vonta mo-.iára a figyelmemet a legjobban. .semmi szenzáció, semmi rév Kívüli, de azért nagyon figyelemre méltó az egész. Hiszen rólunk van fizó* a mi jővőnkrőL

Komjáti Károly, & horti

Kossuth Tsz főkönyvelője:

— Azt most nem sorolom, hogy mivel értek egyet az irányelvekben, mert • hosszú ideig tartana. Inkább azt az egyetlen dolgot mondanám el, amivel nem értek teljesen egyet. Az életszínvonal és szociálpolitikai elvekben szerepel, hogy „tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket és csökkentjük a korábbról megmaradt különbségeket”.

Ez a megfogalmazás az, amit éh nem tudok maradéktalanul elfogadni, illetve szeretném, ha konkrétabb lenne ez a fogalmazás. A mezőgazdaságban dolgozók helyzetét — a nyugdíj kérdésre gondolok itt — végleg meg kellene oldani. Felemás állapot uralkodik a mezőgazdaságban. Amíg az állami gazdaságok dolgozói 60, illetve a nők 55 éves korban mennek nyugdíjba, addig a termelőszövetkezeteknél ez a korhatár 65 és 60 év. Ez önmagában véve is komoly feszültség. De még komolyabb, ha a termelőszövetkezeten

belül vizsgálom a 'kévéét#, Az egyik vetülete az ügjmeüK az, hogy amíg ugyanannak az üzemnek — jelen esetbem a termelőszövetkezetnek —< egyik dolgozójára, az alkalmid zottra a kedvezőbb, a tagr*., a tulajdonosra' pedig a kedvezőtlenebb, nyugdíjkorhatár vonatkozik.

Ha megint másik oldaláról vizsgálom a kérdést, ajkkor azt kell hogy mondjam, * 65 és 60 éves nyugdíjkorhatár gazdaságilag túlhaladott. A termelőszövetkezet egyszerűen nem tudja hatékonyan foglalkoztatni az idősebb embereket. Nem tud rájuk bízni modern, nagy teljesítményű gépeket, nem lehet komoly vegyszeres munkát bízni az idősebb tagokra, * ezek még mindíé „csfek” szigorúan gazdasági dolgok, pedig legalább ilyen fontos, ha, nem fontosabb az epiberi vonatkozása is ennek a kérdésnek.

Szóval, ezért szeretném én, ha konkrétan, megfogalmaznák majd, hogy ezt a kérdést véglegesen meg kell oldani.

Többet kell törődnünk a testnevelés és a sport problémáival

tulajdon ellen elkövetett bűncselekményeket egyre eredménye®

sebben sikerül felderíteni.'

Persze az is igaz, hogy hoz» zánk a közvetlen elkövetők ke- rülnelL. Egy adott bűncselekmény megtorlásával azonban nem lehet pontot tenni az ügy végére; ezért vizsgáljuk, mérlegeljük a lehetőséget megteremtő helyzeteket is. Alkalmasint ezekből felmérést készítünk, s ezzel, vagy az egyes munkahelyek vezetőinek időben küldött más jelzésekkel igyekezzük segíteni a megelőzés nem kevésbé fontos feladatait.

Hasonlóképpen feladatunknak tekintjük — az állampolgárok nagyobb aktivitása érdekében — a jogpropaganda fokozását, melyhez a TlT-tel közösen keressük a legjobb módszereket, Es végül: nem közömbös az sem, hogy a bírósági ügyvitel menynyire korszerű, mennyire felel meg a ma igényeinek. Ebben — az ügyek átfutási idejét tekintve — országosan a legjobbak vagyunk.

Meggyőződésem, hogy a kongresszusi irányelvek még több segítséget adnak a szocialista törvényesség további erősítéséhez.

Pusztai László, a megyei TSH wzetője:

— Az irányelvekben számos pont utal a testnevelés és sport időszerű kérdéseire is. A testnevelésben és sportban éppúgy, mint az élet számos területén előbbre kell lépnünk. Ide is vonatkozik, hogy korszerű káderpolitikát, hatékony képzést, takarékos gazdálkodást kell kialakítani. Az átszervezés jó alapot adott a vezetés és irányítás korszerűsítésére, arra, hogy a sportvezetők legfőbb kötelességüknek megfelelően eleget tudjanak tenni: gondoskodjanak az utánpótlásról és a sporttudományok, a vezetéstudomány eredményeit mind hatékonyabban tudják alkalmazni a gyakorlatban.’

A testnevelésben és sportban dolgozóknak -r a legkisebb szakosztályi tisztséget viselőtől kezdve a legmagasabb iránvítói .tszint vezetőjéig — tisztában kell lennie azzal, hogy az ideológiai harc területén a testnevelés és sport meghatározott feladatokat old meg. A hazaszeretetre, a közösségi életre, a törvények és szabályok tiszteletére, a klubhűségre, szocialista sportvívmányaink tiszteletére és alkotó emberré, cselekvő közösséggé válásra tanítás összehangolt, egységes nevelési program megtartását követeli meg. Helyes ér- tékszemléletet kell kialakítanunk, amely ellene van a baricsolásnak. az önzésnek, a kispolgári viselkedésnek és a tisztességed eszközökkel, a munkával elért eredményeket jutalmazza.

„Meg kell gyorsítani az olyan intézmények építését, amelyek

egyaránt alkalmasak művelődési és sportolási célra. A sport- mozgalomban előtérbe kell helyezni az iskolai testnevelést és a tömegsportot” — szögezi le a kongresszusi irányelvek idézett mondata. Vagyis az egyszerű szórakozásból társadalmi szolgáltatássá lépett elő a tömegek sportoltatásához. Ehhez szüksége» feltételek megteremtését is leszögezi az irányelvek egy mondata: „Érvényt kell szereznünk annak a követelménynek, hogy az új lakótelepekkel egy időbért készüljenek el a kereskedelmi, egészségügyi és kulturális létesítmény ek” De ugyanígy szol» gálja a fejlődést az áz 1974. évi, márciusi minisztertanácsi határozat, amely kimondja, hogy minden új iskola már csak tornateremmel építhető, s íokoza tosan pótolni kell a hiányokat

— Jobban élünk mint valaha. Ez nemcsak azt jelenti, hogy reális alapokkal rendelkezünk st fejlődéshez. Jelenti azt is, hogy többet kell törődnünk a testnevelés és a sport problémáival.

Kevesebb papírmunkát, értekezletet!

Főnad Sándor, a Mátravldéki

Fémművek munkaügyi osztályának vezetője, az üzemi pártbizottság szervező titkára:

— Az irányelvek általánosságban tett, összefoglaló megállapításait, azt hiszem, mindannyian úgy olvassuk, hogy abból a mi konkrét tennivalóinkra várunk elvi útmutatást, soraiban min- denapi feladatainkat keressük. Mi, akik a termelőmunkában a legjobban érezzük gazdasági életünk fonákságait, a gyakran tapasztalható szervezetlenséget, a tervszerűség hiányát, azt szeretnénk, ha a gazdaságirányítási rendszer hatékonyabb ellenőrzéssel erősödne. Lehet, hogy magunk ellen is szólok, de azt kell mondanom: fokozottabb párt- és állami ellenőrzést kellene bevezetni, hogy a fejlesztésnél ne a csoportérdek, hanem a népgazdasági érdek érvényesüljön. Ezt kijátszva csak úgy járhat jól

egy vállalat, ha. valamelyik a r*videbbet húzza.

— Külön hangsúlyoznám az irányelvek ide tartozó megállapításai mellett, hogy a jövőben a pártnak nagyobb gondot kell fordítania a kispolgári magatartás és a hatalommal való vissza-" élés elleni harcra. Akadályozzuk meg a bürokrácia elburjánzását: ne legyenek időt rabló, szavakon rágódó értekezletek, s gondosabban válogassuk meg, hogy mikor, mennyi jelentést, beszámolót írjunk. Egvébként is sokfelé kell információt szolgáltatni, e nemcsak annak id ég ölő munka aki készíti őket, hanem annak' is, aki kapja, hiszen elvész a betű rengetegben: A legfontosabb dolognak tartom minden téren ésszerűbben, okosabban! Ügy érzem, jól szolgálja ezt a párt következő évekre, szóló programja.

Együttműködés a kölcsönös előnyök

aap'án

— Az irányelvek ezerint fontos, hogy a cukortermelés fedezze a nazai szükségleteket. Ez komoly törekvés, amely alapvetően meghatározza már az idei évre is, de a következő esztendőkre úgyszintén, a cukorrépatermelő gazdaságok és a feldolgozó cukorgyárak feladatát. Meggyőződése n, hogy az irányelvek szellemében a mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemekben dolgozó szakemberek tudása és kedvező hozzáállása Jteegít majd elhárítani azokat a korábbi problémákat, amelyek nehézséget okoztak a répatermelésben. Megfelelő szemléletváltozással, a hazai éghajlati és talajviszonyok mellett megtermelik majd a zavartalan cukorellátáshoz szükséges répamennyiséget. Ehhez azonban a cukorgyárak és a termelő üzemek közö.t még szorosabb kapcsolatra van szükség, a kölcsönös előnyök szem előtt tartása mellett — mondj. Kiss Gyula, & Mátravldéki Cu~ toargyáxnk. yveaeAAím .

— Hogyan segítik ezt a Mát*- ravidékl Cukorgyárak?

— A vállalat körzetében öt megyéből összesen 20 ezer hektáron termelnek majd az Idén répát a közös gazdaságok. Ebből Heves megyére 3000 hektár jut, amely 700-zal több a tavalyinál és 100 ezer tonnával több cukorrépa , betakarítását jelenti. A szövetkezetek 1975-ben - 388 mázsás hektáronkénti átlagtermést terveznek. Ennek alapján a hatvani és a selyp}: gyár 754 ezer tonna cukorrépa feldolgozását tervezi az idei ősszel. Ezt a megnövekedett feladatot a ta. valyihoz képest mintegy ötszázalékos energia- és költségmegtakarítással kívánjuk megvalósítani.

— Mit jelent ez a feladat & termelőszövetkezeteknek;

Az állam jelentősen támogatja a cukorrépa-termeléshez szükséges gépek, eszkö ök, kémiai anyagok és vetőmagvak beszerzését. Áz üzemeken tehát a sor, hogv mennyire élnek e ekkel a lehető "/égőkkel. Grondolok itt & tpaMtm mixato* ■mtve3áap&» te

lajművelésen át egészen a műtrágyák és vegyszerek hatékonyabb alkalmazásáig. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a répa meny- nyiségére, hanem a benne levő cukor minőségére is nagy hatással van. Ez azért is különösen fontos, hogy a kampány során a novembertől tárolt répából még januárban is elegendő cukrot nyerjenek a gyártáshoz, A Mátravidéki Cukorgyárak arról gondoskodik, hogy a nagyobb mennyiségben termelt répát zavartalanul elszállítsák és átvegvék majd a gazdaságoktól A népgazdaságilag cly fontos cukorréoatermelés és -feldolro- zás. amelv most me gnőve kgdett feladatot jelent, csak a vállalat és az üzemek jól összehangolt munkájával valósítható meg.

Müwm &

jtehmár $u rnnrlnwi

*