Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;,» TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA::! TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA::! TFCHNTKA.'

2

>

9

3

3

3

2

Ö

ü

3

3

a

2

a

>

S

o

2

»

X

2:

*

3

3

o

a

9

>

o

a

z

a

►

c

o

2

>

z

*

3

3

»DDOMANY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;:

Telefon az út mentén

szegyógyulása. A sugarazott sebek gyorsabb gyógyulását, a kontroliképpen nem sugarazott sebek lényegesen lassúbb átlag gyógyulása bizonyította. A jó eredményt azzal magyarázzák, hogy a monokromatikus fény ionizáló hatása azt az enzimfolyamatot, amely a szövetek kollagén szerkezetének felépítését végzi, meggyorsítja.

Eszközt használó madár

Az allergia rejtélyei

Orvosok

az információ^ áradatban

Évente mintegy 500 betegséget fedeznek fel világon. Ma már jóval több mint 30 ezer az egymástól világosan megkülönböztethető betegségek száma, és legkésőbb húsz év múlva a kétszeresére fog emelkedni Mintegy 200 ezer a tünetei száma, amelyek alapján a betegségek felismerhetők.

De nemcsak a betegségek mennyisége jelent mind nagyobb megterhelést az orvos emlékezőképessége számára, hanem a gyógyszerek nagy tömege is. Napjainkban hozzávetőlegesen 60 ezer különbig idézek” mindegyikének Számos gyermek szenved héntejet és valamennyi tej- nvegesen visszaszorítható az más hatásai és mellékhatá- gyf‘ír^n visszatfr0, krónikus terméket. allergia, ha a kezelés során

sai vannak. nathaban, amelyet olykor Egyébként figyelmet ér- inak tivált allergént — ún.

Az új ismeretek áradata ie§raonurut, _ vagy tudogyul- demlő egy szovjet kutatónak ailergeidot — fecskendeznek

integy 14 ezer szakfolyó- ^adas |1S tase5- A megbetege- az a feltételezése is, misze- a beteS szervezetébe. Az al- . al hasábjain, évente csak- des sokszor a leggon- rint a tüdőasztmát és más lergoidot32 napon át 30 C fouem évmillió (napi átlag, allergiás betegségeket való- kos hőmérsékleten kell fórban 2700) cikk formájában siKerui megtalálni. Ért- szjnüleg a vérben levő ab- ,. . . .. . . *

zúdul az orvosokra. Termé- het:o «--hat, hogy sok orvos normálisan sok nikkel és mallnbar* tarolni. így szer- szetesen ezek száma is nö- allergiára gondol, s talán ólom váltja ki. A vér vegyi kezcti változások jönnek vekvőben van. ^ ^ ^ nem is ok nélkül. Kanadai és színképelemzési eredmé- benne létre, s idegen szerszámok^alapján * —" tizenkét kutatók ugyanis meglepetés- nyei, valamint a kórtünetek vezetekbe fecskendezve nem évig napi 13 órát kellene el- sei állapították meg néhány egybevetése révén jutott e allergikus tüneteket okozó tölteniük szakcikkek olvasá- ilyen kóreset kapcsán, hogy felismerésre. hatóanyagok képződését Valisával, hogy legalább a ma- a betegek egyszerre panasz- Amerikai tudósok legújabb ják ki, hanem normális an- gult szorosabb szakmai terű- , '' , . . .. ... .. . . ,, ,

létén behozzák az egyetemi menxesse váltak, amint et- kísérletei szerint megszun- titestek színezését hozzak

évek óta beállt lemaradást, rendjükből kiiktatták a te- tethetó. vagy legalábbis lé- létre.

véletlenül ketrecben hagyott újságlapból a madarak papírszeletkéket tépdestek le és megpróbálták azokat úgy formálni, hogy csőrükbe fogva a ketrecen kívüli táplálék megszerzésére alkalmas legyen. Megfigyelték azt is, hogy a ketrecben levő madarak egyike a letépett pa- pírszeletkét az , ivóvizes edénybe mártogattá és a benedvesített papírt szivacsként alkalmazta por alakú táplálék elfogyasztása érdekében. Más tárgyakat: szalmaszálat, tollat, gémkapcsot szintén eszközként próbáltak a madarak hasznosítani. A sorozatos megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a madarak egyike sajátos képessége révén, próbálgatások és tévedések sorozatán keresztül megtanulja a tárgy használatát, fajtestvérei pedig imitáció révén átveszik, megtanulják ezt tőle. Ily módon sajátos állat-viselkedésformák jöhetnek létre.

Borostyánbányászat a Szovjetunióban

A Balti-tenger partvidékén évente kb 400 tonna borostyánt termelnek ki. A balti borostyántermelés központja Jantarni (jelentése borostyán) Kalinyingrád közelében. A csillogó, sokszor aranyszínben ragyogó borostyánt a tengertől töltésekkel elzárt halmocskák, polderek kékes fényű iszapjából szedik össze. A nagy darabokat kézzel válogatják ki az exkavátorok által kiemelt iszapból, a többit a közeli Borostyán Művekbe szivattyúzzák, ahol a kisebb darabokat feldolgozzák. A nagyobb boros- tyáhkövekből különleges, egyedi darabok készülnek.

A gyógyító tevetej

Az ázsiai sztyeppék állat- tenyésztő körében már régóta ismert a savanyított tevetej — a subát — sokirányúan jótékony hatása. Általános kondíciójavító szerként, és tüdőbetegek gyógyítására is alkalmazzák, jóllehet a hatásmechanizmusát még nem ismerik pontosan. A különleges bőrzsákban való savanyítással erősen habzó, jellegzetes ízű italt nyernek, amely sokkal táplálóbb, mint a tehéntej, másfélszer annyi benne a fehérje. Ä kazahsztáni ■ szanatóriumok orvosai átvették és jó eredménnyel hasznosítják a népi gyógyító készítményt.

Mélytengeri

robot

Az utóbbi években nagyot javult a hazai gépkocsiállomány műszaki állapotának a színvonala, meglátszik, hogy sok új autó állt forgalomba. Ennek következtében, no meg a háromévenkénti szigorú vizsga eredményeként, viszonylag kevesebb „lerobbant” gépkocsit lehet látni az utak mentén, mint régebben. Azért persze elkerülhetetlen, hogy ne legyenek segélyre szoruló járművek. mint ahogy összeütközések is — sajnos egyre növekvő számban — előfordulnak. Ilyenkor a jószerencsére vannak bízva a gépkocsik gazdái, a kárvallottak és a sebesültek; segítséget nyújt vagy hoz-e a legközelebb arra haladó jármű vezetője, menynyi idő múlva ér oda a szerelő, a rendőrség és a mentő.

A motorizáció előretörése az úthálózat korszerűsítését kívánja meg. Az eddiginél szélesebb, jobb vonalvezetésű, biztonságosabb utakra van szükség, netán több sávos autóutakra és autópályákra. Az utóbbival ma még csak egy meglehetősen rövid szakaszon rendelkezünk, Budapest és Székesfehérvár között. Az M—7-es út tulajdonon képpen az elmúlt év során

SS vált igazi autópályává, amiiá kor gazdát, karbantartó út§ ügyi szervezetet kapott a

ű nagy költséggel megépített

gj létesítmény, és amikor 1974.

decemberében átadták rendeltetésének a 35 millió forint költséggel kiépített se-t gélyhívó rendszert.

Oszlopok — két- kilométerenként

Az autópálya mentén két- kilomé terenként mindkét oldalon fényvisszaverő festékkel sárgára mázolt, korláttal körülvett oszlopokat állítottak fel. Az oszlopok mindegyikébe egy-egy telefonkészülék van beépítve, amely kábelen keresztül kapcsolatban áll az éjjel-nappal ügyeletet tartó martonvásári központtal. Ha valaki bármiféle segítségre szorul az autópályán, maximálisan egy kilométer távolságot kell megtennie a legközelebbi segélykérő telefonig. Ott nem kell mást tennie, mint az oszlopon levő gomb megnyomása után közölni a jelentkező központtal, hogy milyen jellegű segítséget óhajt. Előfordulhat, hogy valaki súlyosan megsérül, vagy rosszul lesz, és csak annyi ereje marad, hogy a jelzőgombot megnyomja. Ilyenkor is azonnal segítséget lehet küldeni a helyszínre, hiszen a központ pontosan meg tudja állapítani, hogy melyik oszlopról, tehát az autópálya melyik pontjáról érkezik a hívás.

A központban ülő diszpécser szükség esetén össze

tudja kapcsolni az út menti állomást a mentőállomás orvosával, aki a helyszínre érkezésig utasítást adhat a legfontosabb teendőkre.

A martonvásári segélyközpontot tehát akkor kell a sztrádatelefon útján felhívni, ha baleset történik, vagy valakinek a kocsija elromlik és annak megjavításához kér segítséget. Mindenesetre a központ a mentőket, a tűzoltókat, a műszaki segély- szolgálatot, a rendőrséget egyaránt mozgósítani tudja.

Mi van

az oszlopban?

A segélyhívó rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha az út menti készülékek mentesek lesznek az erőszakos rongálástól (ennek megakadályozása mindén autósnak érdeke!). Az idő viszontagságai ugyanis aligha teszik tönkre őket. erre ugyanis gondoltak a tervezés során a rendszert konstruáló és szállító holláhd Philips- cég szakemberei.

A furcsa alakú, kétoldalt előrenyúló „fülekkel” ellátott oszlopokban egy érzékeny, süllyesztett mikrofon helyezkedik el, és jobbról-bal- ról egy-egy hangszóró. Azok a bizonyos „fülek” arra szolgálnak, hogy egyfajta ár- nyé'kolö hatást fejtsenek ki.

Az M—7-es út 52 ! méternyi szakaszán létesített segélyhívórendszer berendezései Európában a legkorszerűbbek közé tartoznak. A Philips-cég az eddigi nemzetközi tapasztalatok fel- használásával alakította ki a konstrukciót.

Kétoldalú

összeköttetés

Joggal vetődhet fel a kérdés. hogy kétki lométerenként miért egymással szemben helyezték el az autópálya mentén a segélyhívó telefonokat, miért nem inkább kilométerenként felváltva az egyik, majd a másik oldalon. Hiszen így felényire — ”00 méterre — rövidüíne az a távolság, amit a segélyt kérőnek meg kell tennie. Nos, egyszerűen azért, mert gyalogosok nem haladhatnak át az autópályán, hiszen előfordulhatna, hogy a segélyhívó oszlophoz igyekvőt elgázolja egy ott nagy sebességgel elhaladó jármű.

Mivel az út menti telefon és a központ között kétoldalú az összeköttetés, a központ maga is kijelezhet az egyes állomásokra, s így például rövid úton utasíthatja a segélynyújtásra kiküldötteket, hogy egy időközben befutott másik kívánságnak is tegyenek eleget „menet közben”.

B. I.

TUDOMÁNY Lb TECHNIKA... TUDOMÁNY tó TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: TUDOMÁNY

Tenger alatti távirányítású kutató jármüvet készítettek nyugatnémet szakemberek, amely 200 méter mélységbe ereszkedhet alá. Oldalsó és magassági kormánya van, akárcsak egy repülőgépnek, burkolata üvegrosttal erősített műanyag. A „Pinguin” a vízfelszínen úszó járművel mozgatható, vagy a saját motorja segítségével változtathatja helyét, távirányítással. A mélytengeri robot méréseket végezhet, amelyek adatait a törzs középső részében elhelyezett elektronikus berendezések rögzítik és továbbítják.

A mintegy 2000 kg súlyú „Pinguin”-t jól lehet majd alkalmazni a tengerfenék feltérképezésére, minták vételére, a tengerfenék rengéseinek megfigyelésére, a tenger alatti kábelek ellenőrzésére.

ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.«

I enger járók a híd alatt ^Zr)o^£i£V£tői útvonalak fölött átívelő hidakat mindeddig csupán felnyitható vagy oldalirányban elfordítható kivitelűre készítették. Nyugatnémet szakemberek egy újabb megoldási választottak, amikor a hamburgi kikötő egyik új hídját felhúzható megoldásúra építették meg. A híd 103 méter hosszú középső részének vasszerkezetét két egymással szinkronban működő hajtómű, három perc alatt tudja felemelni a legmélyeb pontról a legnagyobb magasságig. A híd középső része két, 72 méter magas pillérre támaszkodik.

Erdeink közismert lakója a rikácsoló hangú. élénk, tetszetős színezetű szajkó. E nyugtalan, élénk, sőt ravasz madár elsősorban mulatságos hangutánzó képességéről ismert. Amerikai biológusok laboratóriumban felnevelt fiatal szajkóknál eszközkészítő és -használó készséget figyeltek meg. A ketrec dróthálóján kívül úgy helyezték el kedvenc táplálékukat, hogy azt csőrükkel nem érhették el, Egy alkalommal a

A lézersugarat orvosi gyakorlatban eddig csak műtőkés gyanánt használták. Oj abban egy budapesti klinikán kísérletekkel bebizonyították, hogy nemcsak „sebokozó”, .de sebgyógyító célra is felhasználható.

A vágásra használatos több száz Joule-nyi lézernél sokkal kisebb erősségű sugár már elégséges ahhoz, hogy meggyorsuljon a sebek őszSebgyógyíiás sugárra!