Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
KISZ- vezetőség- választáeok VILÁG PROLETAKJAf, EGvrct it r^TEK! ILfózgalmas kezdődött időszak február elsejével a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteiben: május 15-ig újjáválasztják az alapszervezetek tisztségviselőit, értékelik az eltelt, s meghatározzák a következő mozgalmi esztendő feladatait: személyenként is mérlegre teszik, ki, hogyan végzi munkáját, s eldöntik, kik kaphatnak tagsági igazolványt, s kiktől válik meg az alapszervezet. A KISZ központi bizottsága az elmúlt esztendőben döntött az egyéni feladatvállalás és a beszámolás rendszerének bevezetéséről, az egy mozgalmi évre érvényes tagsági igazolványról. Ennek megfelelően a taggyűlésen az ifjú kommunisták határozzák meg: kik azok, akik vállalásaik, megbízatásaik teljesítése, egész éves tevékenységük alapján a következő esztendőre is tagjai maradhatnak a KISZ-nek, s az új mozgalmi évre érvényes igazolványt kérhetnek. Az egyéves tagsági igazolványok kiadására első ízben most kerül sor — nagy felelősség hárul tehát azokra, akik minősítenek, értékelnek. Alapkérdés, hogy a KISZ-tag egész munkáját, magatartását kell megítélni. — ez ösz- szehasonlíthatatlanul több, mint pusztán a vállalások, megbízatások teljesítésetek számon kérése. Amikor az alapszervezet tagjainak egyévi mokkája a nérleg serpenyőjébe kerül, nagyon fontos, hogy ne csak az alapszervezeti keretek között végzett tevékenységről essék szó. Fontos. hogy mindenki jól megértse: az új tagsági igazolványra — passzivitásuk miatt — méltatlanná vált fiatalok esetében a tagsági viszony nem fe- velmi vétség elkövetése, .lanem a rendszeres tevékenység hiánya miatt kell megszűntnek tekinteni. Ez nem kizárás, — a döntéshez nem szükséges előzetes fegyelmi eljárás, nem kell . elsőbb jóváhagyás — ugyanakkor nem korlátozza időben az újbóli tagfelvétel lehetőségét sem. Február 1. és május 15. között minden alapszervezetben két taggyűlést tartanak: az elsőn meghallgatják a vezetőség beszámolóját az eltelt esztendőről, személyenként értékelik a KISZ-tagok munkáját, s megválasztják az új vezetőséget. A második taggyűlésen megvitatják az alapszervezet következő esztendőre szóló akcióprogramját, s ünnepélyesen átadják az új tagkönyveket. í V\AAAAé7WWWVWWWV>AA/WWVNA AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 33. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. február 8., szombat A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkor a termelőberendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés anyagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak. A termelés szerkezete az ötéves tervben meghatározott irányzatoknak megfelelően változott. Hathatósan segítették ezt a központi fejlesztési programok is. Egyes termékekből azonban a szükségleteket meghaladóan nőtt A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről a termelés és az import, így a készletnövekedés az indokoltnál és a tervezettnél nagyobb volt. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően az államközi egyezményeknek megfelelően alakult. A tőkés világpiacon az infláció és árarány-módosulás következtében az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. Az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott és a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumot eredményezett a tőkés külkereskedelmi forgalmunkban. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött össze. AZ 197*. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Fö MUTATÓINAK TELJESÍTÉSE Kádár János és Fock Jenő fogadta Stefan Olszowskit Terv Tény az 1973. év 00-ában Nemzeti jövedelem 105 107 Ipari termelés 105,5—106,0 108,2 Egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 105,0—105,5 107,2 Építőipari termelés 104 105 Mezőgazdasági termékek termelése 102,0—102,5 103,7 Áruszállítás 103 —104 106,5 Behozatal (folyó devizaáron) 111,9 136,8 Kivitel (folyó devizaáron) 107,5 111,6 Egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér 103,7 105,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 105 —105,5 106,6 A lakosság összes fogyasztása 105,2—105,6 106,9 Fogyasztói árindex 102 101,9 Kiskereskedelmi forgalom (összehasonlító árakon) £06,5 109,2 A szocialista szektor beruházásai (folyó árakon) — milliárd Ft 1-17 —118,5 120 Lakásépítés ezer lakás 85,4 88,0 A jelentés egyes adatai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke szintén fogadta a lengyel külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint Stefan Jedrychowski, a lam- ff.ti Nép köztársaság budapesti napjrkévet* előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapításokat. nagyságrendeket számottevően nem módosítják. NEMZETI JÖVEDELEM Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenység emelkedéséből adódott. összege megközelítette a 380 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 forintnak felel fneg. A nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban. 11 százalékát az építőiparban, 16 százalékát a mezőgazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka a szocialista szektorból származott. A belföldi felhasználás —■ a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása 8 százalékkal emelkedett. A készletnövekedés jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya, össze- iutóonUtiiato árakon számolva. a tervnek megfelelő volt: 75, illetve 25 százalék. A hazai termelést meghaladó belföldi felhasználás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe. IPAR A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5,5—6.0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973-ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-hen a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 11 754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Ebből származott a termelés növekedésének .89 százaléka. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit, és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az ipari kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villa- mosenergia-kapacitás 530 MW-tal nőtt; 100 MW az „Inotai November 7.” gázturbinás csúcserőmű első gépegységének üzembe helyezéséből, 430 MW a Duna- menti Hőerőmű bővítéséből származott. A síküvegtermelő kapacitást az Orosházi Síküveggyár üzembe helyezése évi 9,5 millió négyzetméterrel növelte. Üzembe helyezték a Hódmezővásárhelyi Padlóburkológyárat. A főváros tejellátását javítja a Budapesti Tejipari Vállalat 480 ezer liter tej feldolgozására alkalmas, új üzeme. Jelentős beruházások valósultak meg a kohászatban, a kőolaj-feldolgozó iparban, valamint a vegyipar más ágaiban is. Folytatódott a rekonstrukció néhány könnyűipari ágazatban. A tervezett ütemnél gyorsabban haladt a Hejőcsabai Cementgyár beruházása. Néhány nagyberuházásnál azonban elmaradás volt a tervezett ütemhez képest. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését. Az ipari átlagot meghaladóan, illetve ennek megfelelően nőtt a villamosenergiaipar, a kohászat és vegyipar termelése is. A termelésnövekedés a könnyűipar, a bányászat és az élelmiszeripar kivételével nagyobb volt az előirányzottnál. A könnyűiparban a növekedés megegyezett a tervvel, a bánya szatban csaknem elérte azt, az élelmiszeriparban jelentősebb elmaradás «ott. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE 1974-BEN Terv Az 1973. ev Tény százalékában Bányászát 102,0 101,9 Villamosenergia-ipar 107,5 108,2 Kohászat 105,3 109,4 Gépipar 105,7 111,8 Építőanyag-ipar 106.0 107,7 Vegyipar 106,7 109.4 Könnyűipar 106.4 106,4 Egyéb ipar 106.1 107,7 Élelmiszeripar 107,2 W5.0 Szocialista ipar összesen: 105,5—106,0 —108,2 A termékszerkezet a közipari alapanyagból az év elponti fejlesztési programok. ső felében, egyes váskoháa rekonstrukciók és a válszati termékekből a késöblalati kezdeményezések hatására több területen kedvezőbiekben is átmenetileg hiány volt. en változott. Számos új gyártmány termelését kezdték meg, bővült a választék. A vállalati kezdeményezés azonban nem mindenütt volt kielégítő. Az energiaellátás a* év folyamán zavartalan volt, amiben a folyamatos szénellátás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, valamint a kőolaj-, a fűtő- és gázolaj import növelésének volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összefüggésben számottevően emelkedett. Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését is. Ezen belül kiemelkedő volt egyes gépipari fogyasztási cikkek (pl. televízió. mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, . porszívó, villamos és gáztűzhelyek), továbbá a bútorok, a kötöttáruk Az anyagok és félkésztertermelésnövekedése. Az éleimékek, köztük elsősorban a miszeripari termékeit közül vaskohászati és alumíniumigen ’nagymértékben emelkeipari termékek, egyes műdett többek között a foanyagok és gyógyszeripari gyásztól tej. az. üdítő ital, a termékek, a szintetikus alapú csontos nyershús, a vágott vegyi szálak, a síküveg stb. baromfi, az étolaj és a sör termelése nőtt. Néhány vegytermelése. NÉHANY FONTOS IPARCIKK TERMELÉSE Az 1974. évi 1974. év termelés az 1973. év Villamos energia mennyisége százalékában milliárd KWó 18.9 107,4 Szén,, millió tonna v 25.8 96.2 Kőolaj, millió tonna 2,0 100,4 Földgáz, milliárd köbméter 5.1 105,8 Benzin, millió tonna 1.3 105,6 Fűtőolaj, millió tonna 3,0 104,4 Gázolaj, millió tonna 3,1 110.7 Acél, millió tonna 3,5 104,0 Hengerelt acél, millió torma 2.4 104,9 Bauxit, millió tonna 2.8 105,8 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány. 693,0 105,8 ezer tonna 135.4 120,6 Tégla, millió db 1826,5 / 88,6 Cement, millió tonna Húzott síküveg, 3,4 100,9 millió négyzetméter 9.9 124,8 Kénsav, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban. 657,4 101,5 ezer tonna 589,7 99.3 Műanyagok, ezer tonna Szintetikus alapú vegyi szálak 115,6 103,4 ezer tonna TI,5 120,6 Vasúti személykocsi, db 265 138,0 Autóbusz, db 9039 116,2 Tehergépkocsi, db Számítástechnikai berend., 2636 93,3 folyó árakon, milliárd Ft 1,9 184.8 Televízió, ezer db 395 111.8 Hűtőszekrény, ezer db 416.7 112,3 Mosógép, ezer db 146,4 107,1 Centrifuga, ezer db 162,1 114,3 Porszívó, ezer db Pamutszövet, millió 104J 129,1 négyzetméter 354,8 102,5 Kötöttáru, ezer tonna 18,4 115,1 Cipő, millió pár 41.0 99,6 Fogyasztói tej, millió liter 644,7 113,2 Csontos nyershús, ezer tonna 479,6 121.3 Üdítő ital, millió liter 107.1 115,5 Vágott baromfi, ezer tonna 123,1 115,5 Étolaj, ezer tonna 26.4 116,5 Sör, millió hl. 6,5 110fi ÉPÍTŐIPAR Az országos építési kenység a tervezeti százaléknál nagyol _> tevenégy mérték&Mb «walniMmi w/StL Ezen belül a kivitelező építőipar — az allűrTű építőipari vállalatok, az építő- itelyustaa e A ddahtni
