Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
A vándorló körhinta \ Dérvné S/ínhá* bemutatója Jelenet az előadásból. 195t>, február 2-án, azaz pontosan tizenkilenc észtén-, deje vetítették előszűr Fábri Zoltán remek filmjét, a Körhintát. Benne lépett először felvevőgép elé Törőcsik Mail.i5 Olombetűs vallomások A film a hasonló című adássorozat 13. része, amelyben életútjáról„ pályája alakulásáról vall az írásai révén sokak által ismert újságíró^1— Vető József. Beszél negyvenéves újságírói tevékenységéről, a szakma szépségéről és nehézségeiről. S minderről azzal a bölcsességgel, amely az éppen nyugdíjba vonuló újságíró sajátja. De Vető József, a Tükör nyugdíjas főszerkesztője, mint újságíró nem vonult nyugalomba. 1975-re is megvette azt a noteszt, amelyet feljegyzésekkel, cikk-vázlatokkal fog megtölteni. Mindezt az a Vető József mondja el, akinek a derű, a humor alaptermészetéhez tartozik. Vallomását színészek közreműködése teszi színessé, akik néhány írását, groteszk- jelt, humoreszkjeit elevenítik meg, (KS) rí és az ő, meg színésztársai — Soós Imre, Kiss Manyi, Bars! Béla és Szirtes Ádám — alakítása előtt megnyílta nagyvilág. A felszabadulás utáni magyar filmgyártás első, igazi világsikere volt ez a film, többször felújították, képernyőn milliók láthatták. Erre a tudatra épített Kertész László, a Déryné Színház főrendezője, amikor az operatársul atnak új feladatot keresett. Ránki Zoltán- hoz; a Fábri-film komponistájához fordult, majd a híres rendezőhöz, alti támogatta az ötletet. Tőlük a film forgatókönyvíró j'ához, Náda- sy Lászlóihoz vezetett az út (Sarkadi Imre, a másik táreszerző, 1981. április 12- ém meghalt.) Végül a Ránki György, Nádasy László és Vargha Balázs szerzőhármas látott munkához, hogy ván- donszínpadra álmodja a Körhinta folytatását — húsz év múlva, A film egykori szerelmespárja a színpadi játék kezdetén már beérkezett emberek. Mar nekik is van akkora lányuk, mint annak idején Mari volt. Máté tekintélyes tsz-elnök és ma ő vigyáz, nehogy lánya méltatlan házasságot kössön. Ám a kis Mari is elmegy a híres debreceni vásárba — ahol annak idején édes-bús verklis-zára a körhinta forgott Pataki Marival és Bíró Mátéval — és ott beleszeret a falu fekete bárányába, Sandriba. Hiába telt el majd húsz év, hiába változott- a világ gyökeresen, a szerelmeseknek újra meg kell küzdeniük a boldogságért. Akkor a ,.föld a földhöz házasodott”, most a „rang a ranghoz”, esetleg Trabant a Trabanthoz” de a falusi Rómeó és Júlia sorsa ugyanaz maradt. A hordozható Körhintának legnagyobb értéke Ránki György Kossuth-díjas komponista új zenéje. Több új leleményes számot írt, amely a film zenéjével rezo- nál. Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a dalok szövegét a tévéből is jól ismert Vargha Balázs, a Kosztolányi-, Berzsenyi-, Gsokonai- tanulmány szerzője írta, rangos triumvirátus munkája fekszik benne. A színpadon tehát csekély módosítással megismétlődik a falusi Rómeó és Júlia sorsa, színpadon is látjuk az emlékezetes nagyjelenetet, a szerelmesek önfeledt táncát. A színház a darabot az év eseményének szánta. Túlnyomórészt a Déryné Szín ház operaegyüttesének ifjú művészei jáüsszák, akiknek munkája nyomán, gyakran forró a levegő. Különösen a két főszereplő. Kutas Lajos és Németh Hajnal végzett jó munkát, de Virágh Dezső és Köves Géza is feltűnt. Kellemes meglepetés « szép hangú Káldy Rita kettős szerepe, valamint Magashá zy István, Nemes Lajos és Nagy János játékkedve. Az már sokszor előfordult, hogy egy-egy színművet lefordítottak a film forma- nyelvére. De az, hogy egy film folytatását húsz év múltán színpadon is eljátsz- szák, most fordult elő elő szőr a Déryné Színház ván- dorszmpadán És ez aligha megismételhető kísérlet. (Az előadást megyénkben is bemutatja a Déryné Színház.) Szuts István Nem ex költségvetés „faragásáról" van szó A tanácsok és a takarékosság Lehet-e takarékoskodni a tanácsoknál? Hogyan tudják „megfogni" a forintokat a városok, a községek vezetői? Voltak, akik a köit’íé-;- vetés „meghúzására” gondoltak, amikor a téma szóba került, mások úgy látták: átgondolt. jól szervezett Intézkedésekkel, tervezéssel és munkával lehet takarékoskodni a tanácsoknál Is. S hogy ez az utóbbi vélemény mennyire találó és helytálló, arra csak egyetlen példát hadd Idézzünk: Aldebrőn és Tófaluban tulajdonképpen épülhetett volna eg^-egy külön iskola, óvoda. De megérte volna-e a dupla ráfordítás, hiszen egyik helyen sincs annyi gyerek, hogy kihasznált lett volna a két intézmény. Azzal pedig, hogy közösen építették meg a korszerű iskolát és óvodát, egy csapásra két legyet is ütöttünk, vagyis dupla hasznot húztunk: hosszú távon is biztosított. a jelenlegi intézmény gazdaságos üzemeltetése, másrészt megtakarítottunk a megyének egy hasonló, közös létesítményre elegendő pénzt... Ésszerűséggel, okos távlati tervezéssel. Luxus-e az öl magnó? A takarékossággal kapcsolatos beszélgetések során több alkalommal is szóba került a költségvetés körültekintő felhasználása. Nem az egy évre adott pénzosz- szeg „lefaragásáról” van szó, hanem az általa biztosított lehetőségek minél jobb kihasználásáról. Mire gondolunk itt? Arra, hogy meggondoltabban költhetnek el a pénzüket a tanácsok, illetve a hozzájuk tartozó üzemek, intézmények. Egy művelődési ház példája .illik ide: a szemléltetőeszközök nyilvántartásában öt magnetofon szerepelt. Megvették, mondván, hogy kell a művelődéshez, holott — mint kiderült — kettő is elég lett volna... A „kidobott” összegből futotta volna például diavetítőre, vagy más, ugyancsak szükséges és fontos felszerelésre! ' Ha már az oktatást, a nevelőmunkát segítő eszközöket említettük, ejtsünk szót a takarékoskodás egy másik formájáról, a fölösleges álló- vagy szemléltetőeszközök átcsoportosításáról. Nem egy helyen porosodik — raktárhiány és kihasználatlanság miatt — értékes berendezés, műszer, máshol viszont ezreket, tízezreket költenek az új felszerelések vásárlására. Pedig csak any- nyit kellett volna tenniük az illetékeseknek, hogy számba vegyék a nem használt berendezésekei és szükség esetén — „átcsoportosítsák” őket egy másik iskolába, művelődési házba, üzembe. Minden költség nélkül. i. Ami AÍmsárou bevált... Természetesen jó példa is van a közös vállalkozásokra, az együttműködésre. Abasáron egy tanácsi aszfaltkeverőtelepet hoztak létre, nem kis ráfordítással. A helyi tanács beruházásaihoz azonban nincs szükség any- nyi alapanyagra, amennyit az üzem termelni képes. Még sincs ráfizetés: Abasár- ról látják el ugyanis a megye minden tanácsi költség- vetési üzemét aszfalttal. Így már gazdaságos, hiszen a koordinációban részt vevő vállalatok több kisüzem helyett egyet működtetnek, de azt teljes kapacitással. A helyi takarékossági elképzelések megvalósítására nemcsak a költségvetési üzemekben van lehetőség. A tanácsokhoz más jellegű intézmények is tartoznak. A legtöbb helyen — mint például a kórházakban, rendelőintézetekben, vagy a művelődési házakban, az iskolákban — értékes berendezésekre, felszerelésekre van szükség. Érdemes utána nézni a beszerzések tervezésekor, hogy lehet-e a drága valutáért importálható gépek. műszerek, berendezések helyett ugyanolyan célra használható hazai terméket vásárolni ■ Cáfolni lehet ugyanis azt az állítást, hogy a külföldi mindig jobb; a MEDICOR egészségügyi termékei világszínvonalat képviselnek, s számunkra még többet is érnek, mivel a külföldinek csak a töredékébe kerülnek! Nem egv villanykörtén múlik... .. mégis érdemes megvizsgálni, hogy egy-egy helyen miként lehetne takarékoskodni az energiával: a villannyal, az üzem- es , fűtőanyaggal. Az esetek többségében ugyanis nemcsak egyetlen villanykörtéiről, egy liter benzinről, vagy fűtőolajról van szói A tanácsi intézmények között nem egy „nagyfogyasztó” akad. ahol a sok kicsi bizony nagyon Is sokra rúghat — forintban! Emlékezetes, hogy a népi ellenőrzési bizottság tagjai nemrégiben számoltak be a tapasztalataikról: merre gurulnak a vállalatok, intézmények személyes tehergépkocsijai ? Tanul - ságos eseteket idéztek — közülük néhánnyal lapunk- , ban is foglalkoztunk - amelyekkel bizonyítani le - hét, hogy egy-egy indoko- lattan úttal, ' üresjárattal milyen sokat veszít a vállalat, s ezáltal a népgazdaság.. Mint ahogy temérdek pénzbe kerül az adminisztratív munka szervezetlensége is. A tisztázatlan munkaterületek, az átfedések fölösleges munkaerőt kötnek le. Ezt a funkcióhoz nem alkalmazkodó munkaszervezést, csak komoly munkával. s a létszámgazdálkodás reális tervezésével lehet a rendes kerékvágásba terelni. Nem egy tanácsi üzemnél, vállalatnál a takarékossági feladatok közül ezt kell elsőként megvalósítani. Az a 2—3 százalék A helyi takarékossági tervek elkészítésekor nem valami eget verő reformra keli törekedni. Csupán a józan ész diktálta feladatok végrehajtását kérik számon megyénkben is. Nem spórolni, a szükséges fejlesztések, vásárlások, beruházások elvetésével kell garasoskodni — nem erről van szó. Mindössze az egészséges, megfontolt, átgondolt pénzfogásról, amelynek nyomár az év végén marad valami a tanácsok pénztárcájában Olyan összeg, amelyből a következő időkben újabb közös terveket lehet meg valósítani Évi 2—3 százalékról van szó mindössze, S hogy mennyire rúg ez megye: szinten? Ha Heves megye költségvetésének 2—3 százalékát sikerül közösen megtakarítani, akkor ez évi 30 —35 millió forintot jelent. Szilvás István ...a lázadóvezér fogyatékba jutóit... Emelkedik a vidéki könyvtorgalom 1974-ben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat forgalma először haladta meg a félmillárd forintot; a boltokban és bizományosoknál 542,5 millió forintért vásároltak könyveket Ez 1973-hoz képest csaknem 18 százalékkal magasabb keresletet jelent Mint a vállalat illetékesei az MTI munkatársának elmondották, az örvendetes íorgalomfelfutás számos tényezőnek köszönhető. A kiadói tervek hasznosan szolgálták a művelődéspolitikai célokat, s lehetővé tették a közönség legkülönbözőbb ígér -élnék kielégítését. Fejlődi t a vidék, könyvhálózata is: 11 új könyvesbolt nyílt az ország különböző pontjain, 6 üzletet pedig teljesen felújítottak, illetve korszerűsítettek. Ez különösen azért jelentős, mert az új boltok jelentős többsége a községekbe és a lakótelepekre juttatja el az olvasnivalót QjMm ifTS, február «aitsgtói. 1 Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1850. február 9-ésn reggel kilenc óra tájt dr. Böhm Jakab császári és királyi főorvos megállt Emst törzshadbíró asztala előtt az aradi várban és jelentette: meghalt. Ernst bólintott, végre. Mindketten tudták kiről van szó, hiszen november óta úgyszólván minden nap várták, hogy megüresedjék ez a cella a vár börtönében. Kellemetlen volt ennek a fogolynak a jelenléte, mert báró Haynau őexellenciája gyanakodott, hogy csak tetteti magát és időnként türelmetlen kérdést intézett hozzájuk: lehet-e már akasztatni ezt a maradék rablóvezért. Most hát jelenthet valamit ebben az ügyben. Bemártotta a ■ lúdtollat a kalamárisba és írta: — E hó 9-én az itteni várban őrzött, megtébolyo- dott és az orvosok által már régen reménytelen esetnek ítélt Lenkev János lázadóvezér végre halál útján fogyatékba jutott. Ezt legalázatosabban jelentem. Ernst törzshadbíró. Messziről kell kezdenünk, hogy megértsük Lenkey őrültségét. A Lenkey családban mindig a szív, az érzelmi- élet u alkodott és a szabadság szeretete. Ennek áldozta fel fényes karrierjét ..---I T r-Océy Károly, aki új\is/.! v,plt a Burgban l.’-iy alkalommal megismerkedett Keszlerffy Tersziá- %-aL /rr7iirfrr'' '•»esspr. .. i! Heves, varmegye hites kirurgusának, megyei főorvosának húszéves leányával. S mert a testőrtisztek nem nősülhettek, otthagy ta az arany paszojnántos egyenruhát és hazajött Egerbe, város polgárának. Hanem a két fiát, Károlyt és Jánost katonának nevelte. János 1807. szeptember 14-én született abban a kis házban, amelyet a Széchenyi és Kovács János utca sarkán emléktábla jelöl. Tizenöt éves korában, mint utász hadapród végezte iskoláit Komeu- burgban, s húszéves volt, amikor áthelyezték a Würt- tenberg-huszárokhoz. Itt hadnagy, másodkapitány, majd kapitány lett. A Württenberg-huszárok Kelet-Galíeiában állomásoztak. Ezt az országrészt Ausztria hasította ki magának Lengyelország első felosztásakor még Mária Terézia idejében, de a lengyel szabadságharcok állandóan kétségessé tették itt az osztrák uralmat. Erre a területre vigyázni kellett, mert a lengyel hazafiség gyúlékony anyagnak bizonyult s a lengyel egységet követelők köniiven csinálhattak „rebellion Mi történt Szhniü/ auban ? Lenkey szazada egy Dnyesater , menti kis városban Maryampoíban állomá- soautt, asaüíior IMS áprilisáé ban forradalmi hírek érkeztek a kerület központjából, SztaniszlaubóL A katonaság megerősítésére tehát odarendelték Lenkey századát. Egy alkalommal egy csapat diák valóban tüntetni kezdett az osztrák uralom és a császári katonaság ellen. Az osztrák katonaság puskatussal és fegyvertűzzel oszlatta el a tömeget, de a magyar huszárok nem rántottak kardot. Lenkey szoborként ült nyergében. Nem vezényelt a diákok ellen. Régóta élt Galíciában és rokonszenvvel fordult a lengyelek felé. Az összecsapás eredménye: harminc sebesült és egy halott. Lenkey százada olyan mozdulatlan méltósággal állt Sztaniszlau főterén, hogy a szétvert diákok közül sokan csoportokba verődve visszatértek és ünnepeim kezdték a magyar huszárokat. Másnap diákküldöttség jelent meg á magyarok szállásán. Arra kérték Lenkeyt, vegyen részt barátjuk temetésén. Lenkey néhány tisztjével együtt meg is jelent a temetési szertartáson, de megjelentek a legénység közül is sokan, gyertyát vittek a menetben, később vál- lukra vették a koporsót is. Bizony, osztrák szemmel nézve furcsa gyászmenet volt ez, felért egy hivatalosan .támogatott tüntetéssel. Mindenesetre nagy felháborodást kavart a felettes parancsnokságnál. A századot azonnal visszavezé- nyették MaiyampoLba, Lenkeyt pedig hatnapi fogdára ítélték. Egyelőre. A kihallgatást gróf Paar ezredes végezte, alti —Lenkey szerint — durva, becsmérlő kifejezésekkel illette és nem fékezte magát a magyarok szidalmazásában. Sértő viselkedésére az volt a válasz, hogy Lenkey kérvényezte a-hadseregből való elbocsátását. A büntetés nem volt nagy, de mélyen megszégyenítő, mert a fogda — közlegény! büntetés, tisztekkel szemben nem alkalmazták. A fogdái magányban sokszor megkísértette a lezajlott tüntetés képe. Látta az elkeseredéstől lobogó diákarcokat, hallotta az osztrák gránátosok puskatusának csattogását. Most találkozott először a szabadsággal. Nem azzal a szabadsággal, amelyik kényelmes otthont, jólétet, szabad véleménynyilvánítást jelent, hanem azzal a szabadsággal, amely az elnyomottak torkából tör elő, mint levegőben ölelkező kiáltás, mint az éhség és szomjúság kiáltása. A hatnapi fogda után rendelkezési állományba helyezték, vagyis megfosztották századparancsnoki beosztásától. Hadbírósági tárgyalás következik? Ki tudja. És akkor történt, hogy Lenkey századába beleütött a mennykő. Valaki levelet kapott és abban meg volt írva. hogy mi történik idehaza. És a század elhatározta. hogy hazatér. Tisztjeik tudta nélkül, szabályos rendben egy éjjel átúsztattak « Dnyesztereo # ««asff Magyarország. Lenkey má jus 28-án reggel arra ébredt, hogy százada eltűnt Azonnal a dandárparancs nokhoz sietett, aki elképed ve hallgatta a jelentést Ilyen esettel még nem találkozott az osztrák ármá diában. Azt az utasítást ad ta Lenkeynek, lovagoljon volt százada után, s bírj! visszatérésre őket, visszaté résük esetére ígérjen, neki! büntetlenséget. Lenke: azonnal lóra kaipott, s utó is érte századát. De amikor a parancs szerint elmond! a felhívást a visszatérésre azzal válaszoltak: Jöjjön velünk a kapitány úr is, ma. ga is magyar. Innen kezdve már Lenke! nyargalt a század élén egészen Máramarosezigetig. Mára m arosszi gettói Aradig Katonák voltak á i In za védelmére siettek. Nem értettek a diplomáciához nem tudták mi az oka, hog; nam viszik őket a támad szerbek ellen. Persze a ki rály még király volt, é megalakult a felelős magya minisztérium és a hadügy miniszternek büntetést kel lett kiszabnia, hiszen a had sereg voltaképpen még eg test volt az osztrákokká Végül is olyan döntés szü letett a több mint egy hó napig tartó kihallgatásé után, hogy induljanak harc ba a rácok ellen és máj ott dől el, hogy mi legye a sorsa kapitánynak, koznu szárnak. fMai§tat0uk} t
