Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

•a I Madách -arrű Jelentői; gyűjteménnyel gazdagod ott a győri Xantv: János Múzeum. Páratlan ér tékii Maddch-gyüjtemény ke rail a múzeum tulajdonába •Szabó József történész, nyv palm ázott evangélikus püs­pök ötven éven át gyűjtötte a Madách-emlékeket. A gyűj­temény tartalmazza Az em­ber tragédiája teljes magyar — száztizenkettő — kiadását. Értékes Az ember tragédiá­ja sok-sok fordítása. A mű­vet huszonhét nyelvre fordí­tották le. Rendezés után a az idén kiállítják. Képünkön: A® ember tragédiája lsei­ben megjelent első kiadása, Madách saját kezű dedikálá­sával. (MTI-foto: Hadas János) 20.00 Hazai esték Á tiszta levegőért NINCS IPAR gyárkémény nélkül, autó kipufogó nélkül, cigaretta füst nélkül. Olyan igazságok ezek, amelyeke! Ötéves korában tanul meg az ember. Mégis megrendítő katasztrófáknak kellett be­következniük, amíg a * társa­dalom rádöbbent arra. hogy ha nem vigyáz — jólétéért egészségével űzet, 1930-bam a belgiumi Meu­se-völgyi légi katasztrófa- • ban 63 ember vesztette éle­tét, 1948. októberében az egyesült államokbeli Dono­rában 20-art haltak meg. 1852. decemberében pedig Londonban, néhány nap le­forgása alatt, 4000 áldozatot szedett a füstköd, a „smog". Ezek a levegőszennyezet t - .ség „csúcsteljesítményei”, az iparilag fejlett belga, ame­rikai és angol társadalom tragt kés- ..öngóljai”, A prob­léma azonban még ennél is fontosabb és általánosabb. Odáig jutottunk ugyanis napjainkban, hogy nemzet­közi szintű tudományos fó­rumokon kell tisztázni a .úszta levegő” fogalmát. Mert ha a katasztrofális ki­menetelű határesetek —sze­rencsére — ritkán, is fordul­nak elő. rendkívüli légköri viszonyok között olyan tisz-i iá levegő, mely csupán ter-1 mészetes összetevőit (oxi-1 gént, nitrogént, széndioxi­dot) tartalmazná, ma már. az atomkorszakban, még az óceánok közepe vagy a ma­gas hegycsúcsok felett sincs. \ LEVEGŐ szennyezésé-1 he/, mindennapi tevékenysé­günkkel közvetve vagy köz­vetlenül valamennyien hoz­zájárulunk. Világviszonylatban a szennyezettség első számú forrásaként az energiaszol­gáltatást tartják számon. S ez az ipari energiát és a la­kások fűtésére használt hő­energiát egyaránt jelenti. A fűtésre, az ipari energiafej­lesztésre elégetett szén ha­talmas mennyiségű kéndio­xiddal, széndioxiddal és szénmonoxiddal valamint a rákkeltő hatásáról ismert benzpirénnel szennyezi a le­vegőt. Egy adat szerint: egyedül Pittsburgban éven­te több mint 20 millió ton­na különböző minőségű sze­net tüzelnek el, amelynek kéntartalma 1—4 százalék között változik. Elgondol­kodtató egy másik adat is: az USA-ban évente 3 billió tonna széndioxid és 60 mil­lió tonna szénmomoxid kerül a levegőbe. A növekvő autóforgalom Is nagyban hozzájárul a le­vegő szemiyezéséhez. A ki­pufogógázokkal különböző telítetlen szénhidrogének, nagy mennyiségű szénmo- noxid, sőt óiomtetiaelilén .iui a levegőbe. OäMäm 1975. február X, Jléntek Hazánkban is, Heves me­gyében is a tüzelésből szár­mazó ‘ saannyezőanyagok okozzák a legtöbb gondot. Igen sok az elavult, rossz hatásfokkal üzemelő kazán, s nem kevés azoknak a jár­műveknek a száma. ame­lyek légszennyezést okoznak. A múlt év októberében megtartott, egész megyére kiterjedő , közlekedésrendé­szeti ellenőrzés során pél­dául a járművek több mint 50 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Több kor­mot bocsátottak lei a levegő­be a megengedettnél. ' Sok gépkocsit rendeltek azonna­li műszaki vizsgára, más esetekben pedig szabálysér­tési feljelentést tettek. A HEVES megyei állapo­tok és tapasztalatok orszá gosan általánosíthatók. Ezért is bír nagy jelentőséggel az építésügyi és városfejleszté­si miniszternek a légszeny - evezést bírságról kiadott úi rendelet«, amely az év ele­jén lépett életbe. Korábban a levegőt szennyező beren­dezéseket, gépeket működ­tető vállalatok, intézményeik légszennyezési alap járulékot fizettek, ezután pedig jelen­tős összegű bírságot kell fi­zetniük. A bírságokból — hasonlóan az eddigi gya­korlathoz — a levegőtiszta ­(befejező rész.) I t Kisebb diadalul volt az útjuk a délvidékig.. A Len- key-századot a fellelkesült nemzeti érzés ünnepelte, amerre csak mentek, s a második szenttamása ütkö­zetben megmutatták. hogy tudnak győzni és meghalni is a hazáért. A hősiesség előtt meghajlik katona és polgár, uralkodó és' alattva­ló. Lankeyből rövidesen őr­nagy, majd ezredes lesz és átveszi a Hunyadi lovasez­red parancsnokságát, közé­jük viszi megmaradt régi századát. A szolnoki diadal­mas ütközet után, a forra­dalom évfordulóján, márci­us 15-én írja alá tábornoki kinevezését Kossuth Lajos és megbízza a nyolcadik hadtest parancsnokságával. Ez a hadtest Komáromot védte, oda jutott be sok­szoros osztrák ostromgyűrűn keresztül Lenkey s átvette a vár védelmét Török Ignác- tól. Védte a várat Görgey felmentő seregének megér­kezéséig. Lenkevnek ezután újabb ellenséggel kellett megküz­denie. Csontjait. ízületeit megtámadta a kemény tél minden ártalma. Gyógyke­zeltél nie kellett magát. s Aradon csatlakozott tábor- noktársaihoz. hogy sorsuk­ban osztozzék. Szeptember 14-en hallgat­ták ki részletesen. Ezen. a kihallgatásom még értelme­sen válaszolt a kérdésekre, de másnap levelet írt a hadbíróságnak: „Kérem ki­hallgatásomat a tiszt urak | jelenlétében, elő fogoffn au- A rw életem főbb vonásait. ság-védelmi bet uliáaá sokat támogatják majd. Az új ren­delet kettős hasznú: egy­részt minél alacsonyabbra szorítani a szennyezőanya­gok megengedett- határát; másrészt a szennyeződést el­nyelő berendezések gyakor­lati lehetőségeinek kihasz­nálására ösztönözni a leve­gőt szennyezőket A levegőszennyeződéssel ma már az Egészségügyi Világszervezet szervei, több tucat kutatóintézet. több ezer egészségügyi ellenőrző szerv foglalkozik. Nálunk az új ipari egysér gek és a körülöttiül ki-ala- , kuló lakónegyedek elhelye­zésében és felépítésében messzemenően érvényesülnek a szigorú fiziológiai normák, az egészségvédelem követel­ményei. Az új üzemek és lakótelepek építésekor védő- zónát létesítenek. Csak a szennyező forrás hatósuga­rán kívül építik fel a lakó­negyedeket. Kellő eréllyel érvényesítik az egészségvé­delem szempontjait abban is. hogy a régebbi szennye­ző források csökkenjenek. EZ NEM KÖNNYŰ fel­adat és nem is dicső, de megéri. A tét: valamennyi­ünk egészsége, hosszú élete. Pataky Dezső mert ilyen leírhatatlanul borzalmas sorsa senkinek sem volt még, mióta világa világ és senkinek sem lesz, mjjTta világ a világ.” A le­vél szokatlan hangja, de kü­lönösen a betűk eltorzult rajza kétségessé tették. ' a vádlott elmeállapotának ép­ségét. Mi történt Lenkey vei, csa­ták hősével? A kihallgatáson bírál ma­gatartásából megértette, mi vár rá. Először találkozott a halállal Nem a csataterek leg'ko6zorús fantomjával, amely a küzdelem forró for­gatagában az adott és ka­pott sebek vörös virágai közt oltja lei az életet, hanem a jéghidegen, lassan közeledő, s időre pontosan érkező hó­hérral, amely el tapossa meg­kötözött, harcképtelen áldo­zatát. Ezt Lenkey nem bír­ta elviselni, idegélete meg- zavarodott. Nem lehet a kör ­ből kitömi, s a kör egyre szűkül. Körülötte a szaba­don lélegző pusztaság. az Alföld dél felé nyargaló szabad szelei, ő itt a négy fal között, s a cella sarká­ban a bitófa árnyéka. Dr. Böhm szeptember 23- tól november 25-ig naponta felkereste, hogy megállapít­sa. valóban beteg-e? Megfi­gyeléseit gondosain felje­gyezte naplójába. Szeptember 27-i bejegy­zés : A beteg kiemelte az. ablákláblákat, eltorlaszolta velük és más használati tár­gyakkal a bejáratot, de be is reteszelte belülről az aj­tót. Meztelenre vetkőzött és csak köpenyével takarózik Csak az ablakon át volt hajtandó a kérdésekre vála­szolni. A második „félidőben” .járó vetélkedősorozatban , a több mint ezer éves Esztergom és a kilencszáz éves Szolnok, il­letve az egri és a nyíregyhá­zi tanárképző főiskola csapa­ta mérkőzik. A nyíregyházi főiskolások -— valamennyien szolnokiak. A nyarat szülővárosukban, helytörténeti búvárkodással, a versenyre való felkészülés­sel töltötték. E város segítő­kész vezetői sok ötletet, hasz­nosítható tanácsot adtak. Mint elmondták, először olyan tervet készítettek Szol­nok bemutatására, amelyben a múlt emlékei domináltak volna. — Ezt a „múzeumi“ mű­sortervet azonban nem tartot­tuk helyesnek — mondja Bí­ró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese —. mert Szol­noknak ugyan gazdag törté­nelme van, de ez a történe­lem nincs „kőbe vésve”, ke­vés látható jele maradt. El­képzelésünk úgy módosult, hogy a régmúlt felvillantása mellett a műsor nagyobbik része a mai Szolnokról szól­jon. Célunk az, hogy minnél teljesebben a valóságot, tük­rözze a Szolnokról alkotott kép. s ne a város életében másodrangú jelenségeket áb­rázolja. Esztergommal ver­senyezni nehéz. Ha esélyes versenytársak akarunk lenni, akkor azt kell megmutatni, ami legjellemzőbb a mai Szolnokra: a fejlődés erőtel­jes dinamizmusát, a holt kö­vek helyett az élő embere­ket . Ugyanezen a napon Elitet törzshadbíró ezeket jelentet­te Ha.vnaunak: Kénytelen voltam egyelőre függőben hagyni a Lenkey János fel­kelőfőnök ügyére vonatkozó büntetési javaslatot, mert nevezetten az elmúlt napok­ban az elmezavar jelei .mu­tatkoztak és jelenleg orvosi megfigyelés alatt áll. ­Az őrök állandóan gú­nyolják, s ilyenkor a rab dührohamokat kap. időn­ként visszautasítja az enni­valót, attól tart,' hogy meg­mérgezik. Az idő- egyre hű­vösebb, de biztonsági okok­ból az ablakon nincs üveg Ereje rohamosan hanyatlik.. A november 8-tól 14-ig tei-jedő hétről ezt írja dr. Böhm: — Az élmezavar napról napra erősödik, a be­teg testi ereje napról naipra csökken. Nem tud járni, sem állni, egész nap összekupo­rodva fekszik az ágyon, sa­ját piszkában. November 24-1 bejegyzés: Azt állítja, hogy elvesztette szemeviláigát, majd látja, „hogy testét fény övezi”. Az utóbbi időben mindig beta­karja a fejét és nem vála­szol egyetlen , kérdésre sem. Ezek után érthető. hogy már november végére vár­iak halálát.. Végre február 9-én dührohamában szétzúz­za koponyáin! az. ablak ha­vas vasrácsán. Az első teuielés Lenkey János első teme­tése szörnyű volt, mert em­bertelen. Howiger tábornok, a vár parancsnoka a fel­sőbb katonai döl.yf és bosz- szúállás tiszta képlete volt. Elrendelte, bőgj’ Lenkey m:­...a lázadóvezér fogyatékba jutott... Két év, tucatnyi kötet a íviagyar remekírók-sorozat te ivei • Kétéves lett a Magyar . aroekírók sorozata, amely­nek eddig 13 kötete került az előfizetők kezébe. Az iro- ' dalom egészét felölelő soro­zat mintegy 800 évet fog ál A Magyar remekírók soro­zatának második . ciklusa 1975-ben és. 1976-ban jelenik meg. Elsőként Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából a Szegény gaz­dagok és Az aranyember Iái napvilágot, egy kötetben. Az irodalomtörténet mindkét regényt jellegzetesen Jókai- műnejr tartja. A könyvhéti kötetek között foglalnak majd helyet a sorozat to­vábbi darabjai, így Kölcsey Ferenc válogatott művei és Kosztolányi Dezső négy re­génye egy kötetben. Az 1975-ös és 1976-os kö­tetek után a kiadó tervei között szerepel II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen: Heltai Gáspár és Bomemisz­,sza Pétéi- művei: A magyar humanizmus irodalma: Tör­ténetíróink. Janus Pannoni - -us művei; Balassa Bálint, életműve és válogatás a X VI. század költészetéből; Páz­mány Péter és XVI. század világirodalma: József Attila műved; esszégyűjtemény Ambrus Zoltántól Halász Gáborig és a XX. század novelláiból készült váloga­tás. Szembetűnő, hogy a so­rozat a kiemelkedő egyéni életművek mellett olyan te­rületeket sem hanyagol el. ghol nem egy nagy egyéni­ség, hanem egy-egy műfai. vagy kisebb egyéniségek al­kotásai együttesen jelenti!-: o szellemi értéket. A szép ki­állítású és gazdag tartalmú könyvek vásárlói folyamato­san megismerhetik és biztos szemmel tekinthetik át klasszikus irodalmunk egé ­szét. (MTI) A hatvani munkás! iuütiok februári programjából A hatvani cukor- és kon­zervgyár fiataljait ebben az évben is változatos, színes program várja a gyár mű­velődési házában. Kovács Imrédé, a kultúrház igazga­tója elmondta, hogy az egyes műsorokat, vetélkedő­ket, zenés délutánokat és irodalmi estéket havonta a munkásfiatalokkal tervezik és beszélik meg. Ebben a hónapban az üzem KISZ- esei Budapestre látogatnak színházi előadásra. A nem­régen alakult ifjúsági klub­ban a jövő héten a város- művelődési ház irodalmi színpada szerepel, majd 26- án Verdes Tamás színmű­vészt látjuk vendégül. A hagyományos farsangi . mu­latságot a hónap végén ren­dezik a fiatalok. Jói dolgoznak a ház szak­körei is: a néptánc csoport. a szabás-varrás tanfolyam, az irodalmi színpad és a foto-szakkör. Különösen kedveltek a cukorgyári fia­talok körében azok az isme­retterjesztő előadások, ame­lyek munkaegészsógügyi és politikai témákkal foglal­koznak. Az előadók között jogászokat, orvosokat, mér­nököket is találunk, akikkel a fiatalok vitákat folytatnak az üzemi demokráciáról, a családtervezésről, -a munka­helyi balesetekről, a mun­kásosztály vezető szerepének időszerű kérdéseiről. — Ezt iáiért nem vették be a kiállításra? — Helyszűke miatt... iát a kivégzett tábornokok mellett ássák meg. Aztán meztelenre vetkőztették. s gyalulatdan ládába szegez­ték. A rendelkezés úgy-szólt, hogy február 10-én reggel a vár szemetes ko­csisa vigye ki kocsiján a sírhoz. A szemetes kocsisban több emberség volt. Úgf tett, mintha nem tudná, hol volt a kivégzés helye. Megcsap­kodta lovát és kérdezőskö­dött, merre van a halottas mező. A megkérdezettek visszakérdeztek, s így híre futott, hoigy a tizennegyedik tábornok holttestét viszik a kocsin. De válaszolgatott csendesen a szemetes kocsi mögött lépegető megbüin- cselt rab is. a halott bátyja, Lenkey Károly, aki szintén az aradi várban raboskodott, s akiben már alig lehetett felismerni a hajdani hon­véd ezredest. Két közkatona kísérte feltűzött szuronnyal, előttük egy káplár. így en­gedték meg neki, hogy részt vehessen az öccse temeté­sén. És akkor megmozdult az aradi nép. Beszóltak a minorita szerzet házába pa­pért, megásták a sírt a ren­des polgári temetőben és ott hántolták el a tizennegyedik vértanú tábornokot Howiger tábornok dühro­hamot kapott, amikor érte­sült a történtekről, de nem tehetett egyebet, mint hogy lehordta a szemetes kocsisi. Az meg a vállát vonogatta. Lenkey sírjára egyszerű .sírkő is került. Bátyja, Ká­roly, az aradi várban töltött hatévi fogság után kiszaba­dult s Heves, és Külső-Szol- nok vármegyék főszámvevő- le lett. Az alkotmányos élet rendeződéi-'' után ő állítta­tott emléke’ öccse sírján (Lenkey Károly 1874. május M-én tol t meg, Az egri Kite- ­asszony-temetőben régi negyvennyolcas bajtársai vit­ték koporsóját a sírig.) A második temetés .Aztán telt, múlt az idő. 1934. nyarán egy bizonyos Sin János nevezetű aradi vasmunkás jelentkezett az akkori egri újság szerkesz­tőségében, azzal, hogy az aradi ó-temetőt parcellázzak indítson szülővárosának saj­tója mozgalmat a vértanú hamvainak hazaszállítására Az újság megtette a szük­séges kezdő lépéseket, majd az ügy hivatalos diplomá­ciai útra terelődött. Az ered­mény két év múlva született meg. A város képviseletében Demeter Adorján üzemi fő­mérnök utazott Aradra és Lenkey János hamvai 1936. május 30-án reggel hét óra kor megérkeztek az egri ál ­lomásra. A román jelzésű "kocslbrit előkerült egy kicsiny tölgy» fakoporsó, egy katonaláds* és a sírkő. Akik ott voltaik, összeszorult szívvel, me®» rendülten állták körüL Aztán feldíszítették a te»» let lombfüzérekkel és ki­vonult az egri gyalogezred díszszázada, a katonazene kar gyászindulói közben megindult a menet az isko­lák virágot szóró sorfala közt a Kisasszony-temetőbe „Ünnepi meghatottság fénylett. a szemekben és va­lami .mindenkit összemarko­ló érzés, amiben volt gvás/. büszkeség, a megtérő hal­hatatlan gyermeket vissza­ölelő öröm” — írta beszá­molójában az egri újság kró­nikása. És a csendes csontok el­merültek a hazai földben az asszony mellett, aki szülte őket. i Bir, Bleynyy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents