Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám
« A dunai hajós IJj magvar film Mintha kissé restellnénk ezt a műfajt, olyan csendesen húzódik meg a Verne - legényből készített új magyar színes film, más produkciók között. Ilyen a propagandája is, még azt sem nagyon hangsúlyozzák, hogy kuiandfilm. Bezzeg a Lopakodó hold esetében mindenki vi. alta a műfajt, pedig a; bizony csapnivalóan, gyenge, s tartalmában nagyon is vitatható kalandfilm volt, „A dunai hajós" pedig jó kalandfilm. Lehet ugyan, hogy nem fedi teljes egészében ezt a fogalmat, hiszen az író-rendezőnek, Markos Miklósnak nem álltak rendelkezésére kimeríthetetlen anyagi források, nem szerződtethette a filmhez a nevezetes Gregory Pecket sem, de volt egy fordulatos és számunkra nagyon is rokonszenves regény, amelynek izgalmát, hangulatát, valamint romantikus szabadságeszményt felmutatót mondanivalóját sikerült átfogalmazni a film nyelvére. S természetesen voltak jó színészek, akik tehetséggel formálták meg Verne hőseit. És volt még egy csodálatos főszereplő, a Duna, amelyen nemcsak a hajós evezett végig, hanem a kamera is, s Így a közönség a nézőtér sötétjéből szemlélhette az operatőr. Lakatos Iván gyönyörű tájképeit, szinpompás panorámáit Külön tanulmányt érdemelne annak vizsgálata, hogy miért foglal el oly szerény helyet a magyar filmgyártásban az ifjúsági téma, miért nem igyekeznek megnyerni a mozi számára a fiatal korosztályt. A kérdés akkor is jogos, ha éppen egy ifjúsági film bemutatása kapcsán fogalmazódik meg. Mint mondják: egy fecske nem csinál nyarat. De azért örülhetünk ennek az egy fecskének is! Valóban örülünk a Hunnia Filmstúdió és a Magyar Televízió együttműködéséből született új filmnek, amely tulajdonképpen egy társadalmi igényt elégít ki. És tegyük hozzá, nemcsak a fiataltk körében. A történet — mint ahogyan azt Vemétől megszoktuk — romantikus, nem nélkülözi a szerelmet, az izgalmat, a váratlan fordulatokat és a megnyugtató befejezést sem. A meséből nem illik sokat elárulni, hadd szórakozzék a közönség, de azért annyi feljegyezhető, hogy egy magát 'Borús Demeternek valló fiatalember, miután megnyeri egy nemzetközi horgászverseny első díját, rendkívüli vállalkozásba kezd: a Duna eredetétől a torkolatáig végighajózik a folyón. Mégpedig egy lé- lekveszejtő kis bárkán, önkéntes útitársa is akad, aki bár régiségkereskedőnek vallja magát, kiderül róla, hogy ő a Monarchia nevezetes detektívfelügyelője, aki egy gyilkos rablóbanda után nyomoz. Persze, az ifjú hajós sem igazi, ő is álcázza magát, így akarván eljuttatni a fegyvervásárlásra szánt kincseket a bolgár hazafiaknak, akik a törökök ellen vívják harcukat. Ennyit és nem többet annak illusztrálására, hogy igazi Verne-történetről van, szó, olyan kalandokról, amelyeknek hátterében felvillan a Duna menti népek összefogásának gondolata, s az emberek szabadságvágya is. Így kapcsolódik ez a kalandos múlt századi történet napjainkhoz. Igaz, lehetne valamivel feszültebb a cselekmény, gyorsabb a tempó, s nyújthatna többet is a film a kor atmoszférájából. A gyönyörű dunai tájképek, valamint az igényes szereplőgárda azonban sok mindenért kárpótolja a nézőt. A hajóst Koncz Gábor alakítja — valóban romantikus jelenség —, míg a felügyelő szerepében Agár- dy Gábor jeleskedik, igyekezvén szimpatikus vonásokkal is felruházni a rettegett nyomozót. Bujtor István néhány jellegzetes vonással formálta meg a kalózkapitányt, ezt tette Madaras József is a kalóz szerepében, csak primitívebb változatban. A hajósfeleség ' szerepében Menszátor Magdolna szép és romantikus volt Tetszett Kállai Ferenc vizsgálóbírója és villanásnyi szerepében Latinovits Zoltán is. Igazi Ifjúsági film A dunai hajós, amely olyan látványt és szórakozást ígér, amelyet szívesen vállalnak a felnőttek is. Éppen ezért bíztatjuk a magyar filmgyártást: van még Verne, vagy más izgalmas regény, kalandos történet, amely fiUn- szalagra vár. Márkusa László A Szörnyetegben semmi sem szörnyű. Két lába van, mint minden embernek. Karja is kettő, feje egy, szeme kettő, szája egy: Sárkány professzorban a nevén kívül semmi sincs, ami szörnye- tegszerű. Lelke is finom, a szíve a tudományokért ver, s hogyan is lehetne szörnyűséges egy olyan tudós, aki a humán tudományok ih- letője, odaadó szolgája is egyben? Németh László Sárkány professzor alakjában egy kicsit és ismét önmaga sorsát is, osztálya és osztályosai gyökértelensé- gük miatti reménytelen küzdelmét rajzolta fel a mindennapi, a dolgozó emberekkel való kapcsolatteremtés kudarcaiban. Sárkány úgy lesz és válik valóban szörnyeteggé, hogy a tudomány, a saját tudományága. a saját világa szemszögéből csak azt ismerve el igaznak és értéknek. vizsgái minden mást, tudományt és emberi kapcsolatokat egyaránt önző, s azt hiszi, hogy ő hoz áldozatokat, elméletgyártó világának és magatartásának rendszerezésében, de ez az elmélet éppen olyan elriasztó. mint egy szörny ábrázata. Jóságos, tudományos, szerelmes, még nonkonformista is — és lám mégis tudományának önzése és önzésének tudománya szörnyűségen. Mindenkit elriaszt., menekítésre késztet a környezetéből, Németh László drámasorozatában, játszódjék az falun, vagy az egyetemi folyosókon, jobbára azt a kapcsolatteremtést keresi és kutatja. s e kapcsolatok kudarcait írja meg, amely az értelmiségi. az intellektüel és a munkás, a dolgozó ember között épülhetne ki. De alakjai, tisztesség a kevés számú kivételnek, nehezen, vagy sehogyan, sem tudiák átlépni önmaguk árnyékát. A Németh László-i dramaturgia nem könnyű, gyakran nem is színpadra való, hanem a könyv lapjain olvasva, bennünk építkezik fel a színpad és a történés. A szereplők, mint a Szörnyetegben is. kétségkívül létező, de valahogy mégsem élő emberek, inkább gondolatok, eszmék hordozói és elmondói egyben. „Esszé-drámákat" ír Németh László, aki mindezek ellenére, vagy talán éppen emiatt, az egyik legsikeresebb televíziós sorozat szerzője is volt. az Irgalom jelentős közönségsikert aratott. Igaz. ez a műve a leggazdagabbak közé tartozik. ami a cselekményszövést illeti. Nos. amit el lehet mondani az Irgalomról, azt már sokkal kevésbé tehetjük a Szörnyeteggel. Ügy tűnik, ízik-vérig könyvdráma ez, amelynek megkomponált gondolatait olvasva, négy- szer-ötször is visszatér a szem. hogy meggyönyörköd - je és megeméssze az a gr. Ezt a képemvőre „fordítani” már önmagában is nehéz feladata volt Hintsch Györgynek, aki a forgatókönyvel: írta és rendezte is a tévéjátékot. Äz sem jelenthetett: kis gondot, hogy a színmű terjedelme a televíziós változatban „beférjen” egy este programjába, E két feladattad csak váltakozó sikerrel birkózott meg a rendező. A lassú és néha nehézkes sodrású dráma, időnként fel-felgycrsul- va ragadott bennünket magával a történés izgalmas zúgóin keresztül, hogy aztán ismét lefékeződjék e sodrás, legyen idő és hely elmondaniuk a szereplőknek az író gyakran sziporkázó, mindig izgalmas, de nem mindig éppen tőmondatú gondolatait. Ügy tűnik, ha két részben mutatja be a televízió Németh László drámáját, köny- uyebben és jobban érte volna el azt a célt, hogy a inai magyar irodalom kéteégkí v H egyik kiemelkedő alakját, töprengésre és vitára késztet i gondolatait még közelebb vigye a nézőkhöz. A jól beosztott időtartam dramaturgia is: tartalom is egyben. Mensáros László most kevésbé tetszett. Energiájából, művészi kvalitásából tö bet fordított: a gondolatok elmondására, mint Sr - kány professzor alakjának belülről jövő ábrázolására. Vörös Eszter Mártája nemcsak kellemes színpadi jelenség, de drámai ellenpont 1« volt a férfi és a nő trag - kus kapcsolatának hiteles felrajzolásában. A népes szereplőgárdából tatán még Kalocsay Miklós Lórija érdemel külön is szót: biztató ígéret a jövőre nézve c fiatal színész játéka. Czabarka György képei, különösen a közeli, a port- réképei jól segítették a rendezőt a dráma atmoszférájának megteremtésében, a szereplők jellemének megörökítésében. Igaz: Németh László szín műve ebben a formában is nehezen bírta el a képernyőt, vagy inkább fordítva, a képernyő volt szűk a drámának Aligha volna helyes azonban Németh Lászlót újra és újra. kellő időben nem bemutat ni és közel vinni a televízió milliós táborához. Hősei az értetlenséggel vajúdtak, a kevesekhez sem jutottak el, magukra maradva megváltó gondolataikkal ée töprengő gondjaikkal. Az írónak el kell jutnia, mint ahogyan fm e) is jutott a nagy többséghez, a nézőkhöz. Ezt elősegíteni még a* esetleges félsikert, sőt. az esetenkénti kudarcot is megéri. Gyurké Géza 20.7.5 Csalóka szivárvány Tamási Áron drámai színművének közvetítése a MafíHmism JW5. fefewtár t„ keM dách Színház Kamaraszínházából, felvételről. Székelyharisnyás dürren- matti tragikomédiának nevezte egyik kritikusa a művet.. Nem alaptalanul. A Csalóka szivárvány Tamási Áron színpadi művészetének pazar ajándéka. Az 1942-ben írt dráma a paraszti sorból kitörni vágyó erős egyéniség tragédiáját ábrázolja. Czintos Bálint gazdálkodó, székely kurtanemes úgy akar bosszút állni a világon — vagyis mindazokon, akik műveltségben. vagyonban. Társadalmi rangban fölötte állnak —, hogy urat nevel a fiából E célhoz csak fia boldogtalansága árán juthat el. Akadályt gördít Kál- mán fia és a falusi boltos Zsuzsa nevű lányának szerelme elé — s maga teszi boldoggá a lányt. Ehhez persze Cőbb önmagának is úrrá kell válnia. A történet innen kezdve a mesék és a szatíra világában folvtat»7 «Üfc. 4KS) Pánté* Ütvén* m rtJÍIiTtKA MAGYAR rtemm auRÁuis történetéről A„MÓKÁN a *» A borsodi iparvidék — a főváros után — a háború alatt kibontakozott antifasiszta harc egyik legjelentősebb területe. Miskolc, Diósgyőr, Ózd nem csupán ipari, hanem hadiipari (üzemek centruma. Az iparvidék jól szervezett, forradalmi tradíciókkal vértezett munkás- gárdával rendelkezett Ez a körülmény már a háború közepén erőteljesen éreztette hatását. 1942 végén, 43 elején a hadiüzemek között elsőként innét érkeznek bérmozgalmakról hírek. 1943 májusában bérkövetelő munkástüntetésre, majd szeptemberben különbékét sürgető nagy megmozdulásra kerül sor. A belügyi szerveknek állandóan fokozódó gondot okozott e terület dolgozóinak növekvő háborúellenes megnyilvánulása. A nagy hadiüzemekben dolgozó szociáldemokrata és kommunista munkások közösen szervezik az ellenállást A Diósgyőrt Vasgyárban dolgozó kommunista Berbai Ferenc, Fekete Mihály, Urbancsok Mihály, a baloldali szociáldemokrata titkár Rónai Sándor, a szakszervezeti vezető Oszip István állnak a mindjobban terebélyesedő antifasiszta ellenállás élén. A munkásság politika: hangulata is mind kedvezőbb feltételeket teremt a háborúellenes kÜZde- iWO száméra 1944 nyarán a helyi kommunista csoport munkája, amely eddig a kommunista párt központi irányítását jórészt nélkülözte, a fővárosból is támogatást kap. Így az 1944. szeptember 21-én megszervezett újabb béketüntetés mögött már a szervezett irányítás is kimutatható. A munkásság megmozdulása inspiráiólag hat a helyi nem munkás lakosságra, sőt a munkaszolgálatos századokra is. Ilyen előzmények után alakult meg 1944 őszén a Magyarországi Kommunisták Antináci Kamitéja — népszerű nyelven a MÓKÁN. A szervezet a fegyveres harc megszervezéséie vállalkozott. A nyilas hatalomátvétel után a MÓKÁN felhívással fordult Miskolc és Diósgyőr lakosságához: „Katonák, munkások, polgárok! Csak közös összefogással, erőink közös harcbavetésévei vehetjük fel a harcot a nácizmus ellen! A MOKAN- komité az öntudatos magyar katonák, munkások, parasztok és polgárok szabadságharcos szervezete, felvette a küzdelmet a gyűlölt megszállók és népünket halálba kergető nyilasok, a fasiszta gyilkosok és bérenceik, a hrzai háborús bűnösök eilen. M.ndei, becsületes magyar féri. es nő csatlakozzon a 'MOKAN-komi- téhe^ hogy szervc&etten verhessük fel a harcot a fasisa- ta gyilkosok és bérenceik, a hazai háborús bűnösök ellen, és megakadályozzuk városunk kifosztását Nincs idő a tétovázásra..." —- olvashatjuk az iparvidékszer- te terjesztett és a szervezet illegális nyomdájában készült röpiratban. Ebben az időben a MO- KAN-nak már több mint 1O0 tagja volt, befolyása pedig a legtöbb miskolci és diósgyőri gyárrészlegben érvényesült. A munkások akciója nyomán ellenállása nőtt erősödött a tiltakozás Szálasi uralma ellen. Amikor pedig a kormány elrendelte a gyárak leszerelését és velük együtt a munkásak elszállítását, a MÓKÁN vezetősége ez ellen is fellépett. Kapcsolatot teremtett a gyárak műszaki vezetőivel, katonai parancsnokaival és közösen megakadályozták, illetve késleltették a gyárak leszerelését, a lakosság áttelepítését A Diósgyőri Vasgyár dolgozói családtagjaikkal együtt a Lyukó-völgyben és a környéki erdőkben kerestek menedéket. Az iparvidéken a lakosságnak az ellenállása olyan méreteket öltött, hogy a német hadseregcsoport vezetője megfelelő karhatalmat követelt az erdőkbe vonult munkások eltávolítására Jellemző, hogy még a háború után is Hans Frissner náci tábornak memoárjában a borsodi iparvidék húszezer munfcisának felkeléséről ír, amely — szerinte — a nácik amúgy is súlyos katonai helyzetét e térségiben katasztrofálissá tette. 1944 novemberében a MÓKÁN fegyveres csoportjai *a vasgyárban, Miskolcon és a környező vidéken rendszeres akciókat hajtottak végre. Megtámadták a német és magyar katonai őrségeket, zavarták az összeköttetést. Akciójuk eredményessége különösen megnőtt aawkiot Szabó lse**» nemzetőrökből álló is csatlakozást a MÓKÁN hoz. November közepén a térségben. a németek helyzete egyre tarthatatlanabbá váll és komolyan számoltak azzal a veszéllyel, hogy a szovjet csapatok támadása val egyidejűleg a borsod partizánok hátba támadják őket Ezért november 17-én a német véderő falragaszokon jelentette be, hogy a „közös hadviselés érdekében” túszokat szednek és azokat kivégzik, ha a la kosság továbbra is akade lyopza a város védelmét és az „ellenséget” segíti. A németek szorongatott helyzetükben nem merték fenyegetéseiket beváltani, se/ a körülmény is növelte a MÓKÁN befolyását. November végén a MÓKÁN a szovjet hadsereg támadásának segítésére elhatározta, hogy feltérképezi a német és magyar tüzérségi állásokat, az azokról készített térképet átjuttatja a szovjet csapiatokhoz. Túl katonai jelentőségén, a MO KAN vezetői úgy vélték ezzel megvédhetik a váró* épületeit a sok kárt okozó, de elkerülhetetlen ágyútűz tői. Berla Anna fcudapesfc ifjúmunkáslány vállalkozott a veszélyes út megtételére, a térkép szovjet csapatok hoz való eljuttatására. A németek rémülten látták, hogy a szovjet tüzérek egymás után lőtték ki ágyúikat. A szovjet felszabadító hadművelet során a MÓKÁN egyes csoportjai fegyveresen csatlakoztak a városért folyó harchoz. A MÓKÁN és általa befolyásolt lakosság jelentős szerepet játszott abban, hogy a németek makacs védekezése ellenére a Vörös Hadsereg nagyobb vesztesép. nélkül vonulhatott be a városba — olvasható a Miskolc felszabadulása utáni TASZSZ- jelentésben. A Szörnyeteg
