Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 50. szám > ARA: 80 FILLÉR 1975. február 28., péntek „Világméretű összefogást / a chilei fasiszta rezsim ellen" Dr, Réciei László nyilatkozat^ a mexikói tanácskozásról Sínpárok országút fáin Képek a vasúti vontatás fejlődéséről — Személyesen átélt gyöt­relmekről, az emberi méltó­ság sarba tiprasáról elmon­dott tények, adatok bizo­ny íl jak, hogy mindmáig'nern múlt el az egy-egy ország­ban elszigetelten jelentke­ző fasizmus veszélye, jólle­het az emberiség jobbik fe­le 30 évvel ezelőtt legyőzte a náci fasizmust mint világ­hatalmat, s megakadályozta, hogy a fasizmus világrend­szerré terebélyesedjen —ez­zel a gondolattal kezdte Bu­dapestre hazaérkezése után dr. Réczei László jogászpro­fesszor, az Országos Béketa­nács alelnöke a nyilatkoza­tát, amelyben beszámolt a chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizott­ság Mexikóban tartott ülés­szakáról. Az MTI tudósító­jának elmondta, hogy Ma­gyarország képviseletében, az OBT és a magyar szoli­daritási bizottság chilei ak­cióbizottsága megbízásából vett részt a nemzetközi ta­nácskozáson. — A: chilei junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizott­ságnak — a Helsinkiben és Koppenhágában tartott ülé­sei után — a mostani a har­madik tanácskozása volt, s ennek politikai jelentőségét különösen aláhúzza az a tény, hogy a bizottság első alkalommal ülésezett az amerikai földrész egyik or­szágában. A bizottság ülését a Mexikói Köztársaság el­nöke, Luis Echeverria nyi­totta meg. Az elnök minden szépítés nélkül az amerikai imperializmus Chile ügyeibe Csütörtökön Budapesten befejeződött a szocialista or­szágok honvédelmi szerveze­teinek egyeztető tanácskozá­sa. A hat ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és a vendéglátó Magyarország -*■ képviselőinek részvételével megrendezett háromnapos eszmecseréről Szabó Mihály ezredes, az MHSZ, főtitkár- helyettese, a magyar delegá­ció- vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának: — A Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok honvédelmi szervezetei kö­zött nagyon régről datálód­nak a kapcsolatok, jóllehet ennek szerevezett keretei csak körülbelül 10 esztende­je alakultak ki. Akkor dön­töttek úgy szervezeteink ve­zetői, hogy esztendőről esz­tendőre kicserélik tapaszta­lataikat a honvédelmi felké­szítés érdekében végzett munkáról, s hasznosítják az egymás gyakorlatából átve­hető formákat, módszereket Együttműködésünk újabb ál­lomása. volt, amikor elhatá­roz tűk:1 „Testvériség, barát­ság” elnevezéssel évenként összetett honvédelmi verse­ny eket rendezünk. Ezeken a vetélkedőkön sportolóink jól szerveitek; csak példának említve; lövészetben mar való beavatkozásának minő­sítette a törvényes Allen.de- kormány brutális módon, ka­tonai puccsal végrehajtott megdöntését.-Dr. Réczei László kiemel - te: — A nemzetközi bizottság­nak mindenekelőtt az a fel­adata, hogy konkrét ténye­ket, dokumentumokat tárjon, a világ elé a Chilében tom­boló terrorról. — A bizottság ülésszaikán meghallgatott tanúk többsé­ge a maga-átélte borzalmak­ról beszámolva pellengérre állította az egykori náci fa­sizmus rémtetteit felidéaően kegyetlenkedő juntát és ve­zetőit. A meggyilkolt Allen- de egykori titkárnője példá­ul elmondta, hogy őt arra kényszerítették, nézze végig a Népi Egységhez hű elvtár­sainak több órás megkínzá- *át és megölését. — Nemzetközi bizottság ülésszakának végén elfoga­dott dokumentumok és ha­tározatok messzemenően, el­ítélik a Chilében végrehaj­tott fasiszta katonai pucs- csot és támogatóit. Minde­nekelőtt az amerikai impe­rialistákat. Táviratot inté­zett a bizottság az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához, hogy lépjen fel a chilei fa­sizmus felszámolásáért. Ugyanezt kérte a Nemzet­közi Társadalmi Testület Kurt Waldheimtől, a világszerve­zet főtitkárától, Ford ame­rikai elnökhöz küld (itt leve­lében pedig követelte, hogy az Egyesült Államok hagy­jon fel a Hnochet-rezsdm hosszabb ideje birtokoljuk a Szovjetunió mögött a máso­dik helyet, s a dobogó máso­dik fokára állhatták fel ta­valy a rádiótechnikai össze­tett versenyben szereplő ma­gyar sportolók is. A honvé­delmi szervezetek nemrégi­ben úgy döntöttek, hogy ide­je összegezni e versenyek ta­pasztalatait, s ki kell dol­gozni a versengések általá­nos szabályzatát, programját. Tulajdonképpen ez volt a feladata a most zárult há­romnapos tanácskozásnak, s várhatóan az általunk kidol­gozottakat hagyják majd jó­vá az idén nyáron Varsóban, a döntésre jogosult vezetői értekezleten. Emellett természetesen szá­mos más javaslatot is kidol­goztunk, egyebek között in­dítványozzuk majd a varsói tanácskozásnak: minősítse eredményesnek a testvérszer­vezetek együttműködését, olyannak, amely jól szolgálta a fiatalok honvédelmi felké­szítését. Szót váltottunk az úgynevezett felkészítő ver­senyek továbbfejlesztéséről is: a felkészítő versenyeken minden esztendőben azok a sportolók mérik össze tudá­sukat, akik olimpiai, világ­os Európa-bajnoksági sport- ágakaban pályáznak a helye­zésekre. támogatásával. A világ va­lamennyi országának kor­mányához olyan tartalmú levelet küldött a bizottság, hogy szakítsák meg kapcso­lataikat a chilei juntával, írásba foglalta a bizottság azt a határozott követelését is, hogy haladéktalanul bo­csássák szabadon a junta által fogva tartott chilei ha­zafiakat — akiknek a szá­ma óvatos becslések szerint is legalább 8000-re tehető. Azt is elmondta az OBT alelmöke, hogy a mexikói ülésszakon nyilvánosságra került dokumentumokat, a fasiszta chilei rendszer meg­annyi vádló tényanyagát a nemzetközi bizottság rendel­kezésére bocsátja a különbö­ző országok haladó erőinek, köztük a nemzeti béke- és szolidaritási mozgalmaknak ás. Ilyenformán Magyaror­szágon is a békemozgalom és a szolidaritása bizottság, kü­lönösképpen pedig a chilei akcióbizottság eredeti, hite­les, leleplező és mozgósító erejű anyagokhoz juthat, amelyeket minden bizonnyal jól felhasználhat az eddigi­nél is hatásosabb nemzetkö- Bi szolidaritási munkájához. Csütörtökön a Magyar Tu­dományos Akadémián foly­tatta munkáját a szocialista országos tudományos akadé­miái képviselőinek a felsza­badulási évfordulókról meg­emlékező ülésszaka. Az első előadó Dusán Csalics aka­démikus, a Jugoszláv Tudo­mányos Akadémia képviselő­je volt, aki a jugoszláv szo­cialista építés jellemző vo­násait ismertette. Wladislaw Markiewicz aka­démikus „Társadalmi átala­kulások a népi Lengyelor­szágban, fennállásának 30 éve alatt” címmel azokat a lengyel tömegek tudatában végbement változásokat ele­mezte, amelyek együtt jártak a társadalmi forradalommal, a vele egyidőben jelentkező nagyarányú területi változá­sokkal és a hozzájuk kapcso­lódó telepítési kérdésekkel. Lothar Berthold akadémi­kus a 30 esztendő történelmé­nek tükrében világította meg az NDK fejlődését. Az ered­mények szemlétetően mutat­ják a Német Kommunista Párt, majd a Német Szocia­lista Egységpárt koncepciójá­nak helyességét. Viktor Axenciue, akadé­miai levelező tag a párt ve­zetésével Romániában végbe­ment gazdasági-társadalmi átalakulásról adott számot, majd hangsúlyozta a szocia­lista országok együttműkö­désének és a KGST komplex programja megvalósításának fontosságát. Az ülésszak utolsó előadó­ja, Jovan Gyorgyevics aka­démikus, a Szerb Tudomá­nyos és Művészeti Akadémia képviselője a jugoszláv al­kotmányjog, a szövetségi ál­lam fejlődésének főbb állo­másait foglalta össze. Ülést tartott a Miniszter­tanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke és a kulturális miniszter javas­latot tett az ipari formater­vezés szerepének növelésére a népgazdaságban. A kor­mány a javaslatot elfogadta és úgy határozott, hogy lét­rehozza az ipari formaterve­zési tanácsot és a tájékozta­tó központot A tanács fő feladata az ipari termékek színvonalának emelése, az ipari formatervezés irányítá­sának javítása. / A külkereskedelmi mi­niszter jelentést tett az 1975. évi, tavaszi budapesti nem­zetközi vásár előkészületei­ről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt A kétnapos tudományos ta­nácskozás az elnöklő Szabó Imre akadémikusnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnökének záró szavaival végződött ★ Az ülésszak bezárása után Szabó Imre a következőkben jellemezte a szocialista aka­démiák képviselőinek tanács­kozását: — A Magyar Tudományos Akadémia azért rendezte ezt az ülésszakot, hogy a felsza­badulás óta eltelt 30 eszten­dő megünneplésében együtt vegyenek részt a baráti or­szágok akadémiái. Ezért mindegyik szocialista tudo­mányos akadémiát felkérte, küldje el képviselőit az ülés­re. — Maga az ülésszak meg­ítélésem szerint sikeresen zajlott le. A meghívott rész­vevők többsége úgy fogta fel feladatát és ez helyes is volt —, hogy számot adjon orszá­ga történeti fejlődéséről az eltelt 30 év alatt. Voltak, akik a szocialista országok mai helyzetét, mai problémá­it, mai feladatait jellemez­ték. Voltak olyanok is, akik saját tudományszakuk 30 évéről adtak számot. Ekként az ülésszak sokszínű képet rajzolt a szocialista orszá­gokról. — Mindezek alapján nyu­godtan mondhatom: az Aka­démia úgy érzi, hogy elérte célját és méltó* módon ünne­pelte meg — mintegy családi körben — felszabadulásunk 30. évfordulóját. ★ Este Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke fogadást adott a vendégek tiszteletére a Tu­dós Klubban. Ma már nevezetesség, jó száz esztendeje — szenzáció volt. 1867. április 2-án kap­csolódott be Hatvan az or­szág gazdasági vérkeringésé­be, a vasúti közlekedésbe. A bekapcsolódás „eszköze” a Ganz-MÁVAG 2001-es gyárt­mányú, 300 lóerős mozdonya volt, amely a forgalmat le­bonyolította. Az első képün­kön látható mozdony 1959-ig közlekedett, és közel 3 mil­lió kil: métert tett meg. A szakmabeliek — ennek el­lenére — egyszerűen csak „kacsa” néven emlegették. Közben azért új fejezet is kezdődött a vasút történeté­ben : Európa-szerte közis­mertté vált gőzmozdonyok jelentek meg, a 424-esek. (Második kép.) Ezek már könnyedén teljesítették a kétezer lóerőt. A- Ganz-MÁ­VAG egészen az ötvenes évek végéig gyártotta őket —• közmegelégedésre. ®s a következő állomás lé­nyegében már a mát jelen­ti. Mert megöregedtek a hí­res 424-esek is, ma már szinte csak a rendező pálya­udvarokon teljesítenek szol­gálatot, helyüket elfoglalták a villanymozdonyok (harma­dik kép), amelyek közül a V—43-as sorozatú vált leg­inkább ismertté. Ez a széria természetesen villamosított vasútvonalainkon közleke­dik. Gyorsasága és sok más jó tulajdonsága mellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ez már részese a légszennyeződés ellen vívott küzdelemnek is, és bátran elmondhatjuk róla, hogy — a jövő mozdonya. Hazánkban az ötödik öt­éves tervben eltűnnek a sínpárok országútjairól a gőzmozdonyok, hogy átad­ják helyüket a több ezer lóerős Diesel- és '. villany­mozdonyoknak. • • Szocialista országok honvédelmi szervezeteinek budapesti tanácskozása Sokrétű kép három évtizedről Befejeződött a felszabadulási tudományos ülésszak il&ate: Áaabo SÓMáot^

Next

/
Thumbnails
Contents