Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága W (folytatás az 1. oldalról) határozatait a gazdasági ve- aetők kiválasztásánál, s fo­kozott figyelmet fordítottak m káderek nevelésére és to­vábbképzésükre. Ennek elle­nére is kevés nő és fiatal ke­rült vezető posztra, több alap­szervezet nem szorgalmazta a gazdaságos gyártmányszer- kezet kialakítását, előfordult, hogy nem érvényesítették következetesen a népgazda­sági érdek elsődlegességét a csoportérdekkel szemben. Ká­ros továbbá az is, hogy a vezetésre alkalmatlan káde­rek cseréje is gyakran elhú­zódik. Gazdaságunk fejlesztésének legfontosabb feladatai ' Az 1975-ös gazdaságpoliti­kai feladatok maradéktalan teljesítése érdekében az elő­terjesztés szükségesnek tart­ja, hogy a területi, vállalati, szövetkezeti pártszervek és pártalapszervezetek gazda­ságszervező, irányító és el­lenőrző tevékenységük során hatékonyan segítsék a taka­rékos gazdálkodás lehetősé­geinek feltárását és haszno­sítását, az exportképes és a tőkés importot helyettesítő termékek arányának növelé­sét, a beruházások hatékony­ságának fokozását, a terme­lőberendezések és a munka­idő jobb kihasználását. A hazai és a nemzetközi Igényekkel és lehetőségekkel összhangban a végrehajtó bi­zottság a megyei ipar termelé­sét 5—6, az építőipar terme­lését 6—7, a mezőgazdaság termelését 2—3, a kiskereske­delmi forgalmat pedig 7—9 százalékkal javasolja emelni. Az ipari tevékenység szín­vonalát elsősorban a minőség javításával, a termelékenység tokozásával és a költségek csökkentésével érjék el. Fo­kozott figyelmet fordítsanak az ipari termelés szerkezetét javító energiatermelésre, a jármű-, a szállítógép-, a híradástechnikai és alumí­niumipari program megyei feladatainak megvalósításá­ra. A mezőgazdasági szövetke- Ketek termeljenek több zöld­séget és cukorrépát — első­sorban a vetésterület és a hozamok emelése útján — fejlesszék a sertés- és szarvasmarha-tenyésztést. Fontos feladat a személy­es az áruszállítás korszerű­sítése, a vasúti kocsik ki- és berakásának jobb megszer­vezése, a szállító és megren­delő vállalatok közötti együtt­működés javítása. Az építőipari szervezetek jobb munkaszervezéssel, tervszerűbb előkészítéssel, a határidők tartásával, reális költségszámítással segítsék a beruházások megvalósítását, üzembe helyezését. A kiemelt nagyberuházásokra és a la­kásépítési feladatok megva­lósítására az átlagosnál is nagyobb gondót fordítsanak. A lakosság életszínvonalá­nak további tervszerű, egyenletes emelése megköve­teli a folyamatos áruellátást, az újabb 2300 lakás felépíté­sét, az egészségügyi, gyer­mekintézményi — elsősorban óvodai — hálózat fejleszté­sét, az oktatási feltételek to­vábbi javítását. Takarékosabb gazdái kodást! A megyei végrehajtó bi­zottság szükségesnek tartja, hogy a pártszervek gazda­ságszervező, irányító és el­lenőrző munkájukban min­den szinten és területen se­gítsék elő az 1975. évi nép- gazdasági terv — az állami, tanácsi, vállalati, szövetke­zeti célkitűzések — megva­lósítását. Ennek érdekében valamennyi üzemben, válla­latnál, szövetkezetben — a tervszerű gazdálkodás mel­lett — szükség van az ész­szerű takarékosságra. Rend­szeres politikai munkával, következetesebb pártellenőr­zéssel kell elérni, hogy a takarékos szemlélet maga­tartási formává váljék me­gyénkben is. A megye több ágazatában (bányászat, gépipar, építő­anyag-ipar, mezőgazdaság, közlekedés) különösen taka­rékoskodni kell a villamos energiával, a fűtő- és üzem­anyaggal. Miután országunk szegény nyersanyagban, ezért arra kell törekedni, hogy a drágán vásárolt tőkés im­portanyagokat minél értéke­sebb, jobb minőségű — le­hetőleg tőkés exportra ke­félő — termékekké dolgoz­ásit; ftel. Az anyag- és energiata­karékosságot szolgáló ja­vaslatok, kezdeményezések egy részét igaz hogy csak beruházásokkal lehet meg­valósítani, de ezek a beru­házások közép- és hosszú távon is előnyt jelentenek majd a vállalatoknak, a nép­gazdaságnak. Igaz ugyanak­kor az is: az ésszerűbb anyag- és energiatakarékos­ság gyakran csak nagyobb figyelem és gondosság kér­dése. Sokszor azon múlik, hogy a munkahelyünkön, környezetünkben természetes politikai követelmény-e a rend, a fegyelem, a normák alkalmazása, ellenőrzése, a selejt csökkentése, a szak­szerű, a jó minőségű mun­ka. Megyénk adottságainak és lehetőségeinek jobb kihasz­nálása érdekében hatékony intézkedéseket kell tenni a tőkés importot helyettesítő termékek előállítása érdeké­ben. A cukorrépa vetésterü­letét a jelenlegi 2400 ha-ről 1975-ben mintegy 3000 ha- ra kell növelni. Megállapította a további­akban a jelentés: Heves me­gye számottevő tartalékok­kal rendelkezik a munka­erő-gazdálkodással, a mun­kaidő teljesebb kihasználá­sával, az üzem- és munka­szervezés korszerűsítésével, az anyagmozgatás gépesíté­sével kapcsolatosan is. A megye iparában a mun­kaidő 20—25 százaléka megy veszendőbe. Konkrét gazda­sági és politikai munkára van szükség ahhoz, hogy je­lentősen csökkenjen a mun­kanapon belüli veszteség és az egész napos hiányzás. A munkanapon belüli — nagyrészt a munka szerve­zetlenségével összefüggő — veszteségidök jelentős mér­séklése érdekében a megye iparában, építőiparában, me­zőgazdaságában, közlekedé­sében és kereskedelmében dolgozó pártszervek és párt- szervezetek követeljék meg, hogy a gazdasági vezetők konkrét intézkedéseket te­gyenek a szervezetlenség megszüntetésére, a munka­idő kihasználására. A kommunisták felelőssége A munkahelyi pártszervek és pártalapszervek értessék meg a vállalatok, az ipari és a mezőgazdasági szövet­kezetek dolgozóival, hogy a hatékonyság növelése mun­kás- és népgazdasági ér­dek egyaránt. Az előterjesztés javasolja a megyei tanács vezetésé­nek, hogy mérjék fel a munkából való egész napos távolmaradások és hiányzá­sok okait, tegyenek haté­kony intézkedéseket a hi­ányzások csökkentésére. A pártbizottság 1975-ben is megkülönböztetett figyel­met fordít a hazánk villa- mosenergia-ellátásában je­lentős szerepet játszó Gaga­rin Hőerőmű működésére, a Thorez Külfejtéses Bánya beruházásának teljes befe­jezésére, a bélapátfalvi új cementgyár előkészítésére, beruházásának segítésére. Helyesli és támogatja a He­ves megyed Tanácsi Építő­ipari Vállalat azon kezde­ményezését is, hogy vala­mennyi lakásépítő vállalat, szövetkezet az idei évre ter­vezett lakásokat december 1-ig .adja át. A járási, városi pártbi­zottságok fordítsanak ugyan­csak megkülönböztetett fi­gyelmet- a jármű-, a számí­tógép- és az alumínium- program, valamint a hír­adástechnikai, a bútor- és ruházatipari feladatok meg­valósítására Az 1975. évi népgazdasági terv előirányozza a gazda­ságtalan termelés visszaszo­rítását, korlátozását. Felhív­ja a jelentés az érintett üze­mek, vállalatok gazdasági és politikai vezetőinek figyel­mét, hogy a termelés csök­kentését, a dolgozóik átcso­portosítását ne csak köz- gazdasági, hanem politikai kérdésnek is tekintsék. A felszabaduló dolgozók más területre történő átirányítá­sát emberségesen, a párt,, az állami, a szakszervezeti szervek politikai támogatá­sával és egyetértésével va­lósítsák meg. A termelőberendezések rendeltetésszerű és gazdasá­gosabb kihasználásával kap­csolatosan megállapította az előterjesztés: az utóbbi 10— 15 évben a megye gazdasá­gának valamennyi ágában — különösen az iparban — a beruházások, a rekonstruk­ciók eredményeiként jelen­tősen nőtt a korszerű, nagy értékű technika, a modem berendezések, gépek állomá­nya. Ugyanakkor a megye iparában a műszakszám az 1971. évi 1,44-ről 1973-ra 1,39-re csökkent. A kettő és a három műszakban teljesí­tett üzemórák is jóval ala­csonyabbak az első műszak­ban teljesített üzemóráknál. A vállalat és a népgazdaság érdeke is az tehát, hogy nö­veljék a termelőberendezé­sek kihasználását, a kollek­tív és személyi érdekeltség növelésével fokozzák a mun­ka intenzitását, a hatékony­ság, a termelékenység növe­lését. A beruházások hatékony­ságának növelése érdekében a pártszervezetek csak pénz­ügyi fedezettel megalapozott és reális igényt kielégítő fej­lesztéseket támogassa, tak. Mérjék fel a folyamatban levő beruházások elhúzódá­sának okait. A megyei pirl- bizoi.lság javasolja a me­gye iparában, építőiparában, mezőgazdaságában, közleke­désében és kereskedelmében dolgozó valamennyi válla­lat, gyár, üzem, telep és szövetkezet gazdasági veze­tőinek, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet a taka­rékosság, a munkaidő, a ka­pacitáskihasználás s a be­ruházási feladatok hatékony megvalósítására. A járási, városi pártbizottságok segít­sék és rendszeresen ellen­őrizzék ezen intézkedési ter­vek végrehajtását, megvaló­sítását. A növekvő feladatok in­dokolják a párt káder- és személyzeti munkájának to­vábbfejlesztését iis. Á hatás­köri és véleményezési listá­kon szereplő káderekkel szervezetten. folyamatosan foglalkozzanak. Szerezzenek érvényt a káderpolitika azon elvének, hogy minden- gaz­dasági egységnél megfelelő káderutánpótlás álljon ren­delkezésre. Különös figyel­met fordítsanak a vezetésre alkalmas fizikai dolgozók­kal, a nőkkel, a fiatalokkal való törődésre. A vezetők értékelésénél (minősítésénél) vegyék figyelembe a veze­tők és a dolgozók közötti kapcsolat tartalmát, színvo­nalát. A szakszervezeték és a szövetkezeti szövetségek ér­dekvédelmi munkájukban vegyék figyelembe a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tében bekövetkezett válto­zásokat, segítsék a népgaz­dasági célok és érdekek ér­vényesülését. A megyei végrehajtó bi­zottság felkéri a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ, a MTESZ, a TIT és a közgazdasági társaság megyei szerveinek, szerve­zeteinek vezetőit, szakembe- reit, hogy segítsék elő 1975. évi gazdasági céljaink sike­res megvalósítását. Munkával ünneplő brigádok Mint közismert: pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére széles körű munkaverseny-mozga- lom bontakozott ki. A ver-' senybe megyénk szinte egész felnőtt társadalma bekapcso­lódott, értékesebbnél érté­kesebb vállalásokat, felaján­lásokat tettek az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek dolgozói. A pártbizottság ja­vasolja: a verseny második szakasza — ugyanúgy mint az első — a párt és a kor­mány főbb gazdaságpolitikai céljaihoz, az éves vállalati, szövetkezeti tervekben meg­határozott gazdálkodási, po­litikai feladathoz kapcsolód­jék. A verseny középpontja az ésszerű takarekos-ág le­gyen. A brigádok, az üzemi kollektívák leghatékonyab- b. ti akkor járulnak hozza a vállalati, a szövetkezeti fel­adatok teljes!téséiiez, ha el­sősorban a-' alapanyaggal, az energiával, a költségek­kel, a munkaerővel rakare- k1'"kodnak ésszerűen. Növel­jem a gazdaságosságot, ja­vítsák a termékek minősé­gét, exportképességét. A vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszerveze­tek, KISZ- és szakszerveze­tek kezdeményezzenek moz­galmat, indítsanak akciókat annak érdekében, hogy a takarékosság társadalmi üggyé, mozgalommá váljék a megyében. Olyan cél te­hát a takarékosság, amely­nek megvalósítására az ipa­ri, a mezőgazdasági mun­kás, a tervező, a művezető, a kutató, az adminisztratív dolgozó is hasznos és konk­rét felajánlást tegyen a ma­ga munkáján keresztül. Olyan közhangulatot kell teremteni, amely elítéli, megakadályozza a pazar­lást, s megbecsülés, tisztelet veszi körül azokat, akik tu­dásukkal, szorgalmukkal, lel­kesedésükkel, javaslataikkal, példamutató tettekkel gya­rapítják a társadalmi tulaj­dont. i. Gondolatébresztő felszólalások A szóban és írásban elő­terjesztett beszámolóhoz el­sőként Pataki Ferenc, a Qualitál Vállalat pártbizott­ságának titkára szólt hozzá. Ismertette a vállalat 1974. éves eredményeit, elmondot­ta, hogy javult a termelés szervezettsége, a minőség, nőtt a termelékenység. Az idén hat százalékkal növe­lik a termelést, 16 százalék­kal pedig a nyereséget. A vállalat dolgozói egységesen csatlakoztak a csepeliek azon felajánlásához, hogy a negyedik ötéves tervet 1975. november 7-ére teljesítsék. Kidolgozták már a takaré­kossági intézkedéseket is a vállalatnál: a dolgozók 6,5 millió forint értékű anyag és egymillió forint értékű energia megtakarítására tet­tek vállalásokat. Czifra Miklós, az Eger- völgye Termelőszövetkezet elnöke bejelentette: az idén a tavalyinál is nagyobb te­rületen termelnek burgo­nyát és cukorrépát is. Fel­hívta a figyelmet a korsze­rű technika, technológia ha­tékony kihasználására, az üzem- és munkaszervezés- korszerűsítésére, a meglevő szellemi erőforrások ered­ményesebb kihasználására. Javasolta: a megye mező- gazdasági szövetkezetei ta­nulmányozzák az állami gaz­daságokban alkalmazott kor­szerű technológiákat, az üzem- és munkaszervezési módszereket. A SZÖVTER- MÉK múlt éves tevékenysé­gével kapcsolatosan elmon­dotta a továbbiakban, hogy az elmúlt évben 400 vagon­nal több árut forgalmazlak, mint 1973-oan, nem keve­sebb mint 22.7 százalékkal növelték a különböző me­zőgazdasági termékek la­kosság részére történő érté­kesítését. Az Izzó gyöngyösi gyárá­nak 1974. éves munkájúi '!, a termelés gazdasagosság i- rmk fokozásáról Kr.:JZi. ii Jánosné, a gyár pártbizott­ságának titkára adott sza­mot a pártbizottság nr t. Csökkent a selejt, javuil a minőség, a termelés felfu­tását 97 százalékban a ter- melékenj'ség emelésével ér­ték el. Termékeik 13\ száza­lékát tőkés piacokon értéke­sítették. Dr. Varga József, a He­ves megyei Tanács elnökhe­lyettese bejelentette: min­den feltétele megvan a me­gyében anpak, hogy az idén 3000 hektáron termeljenek cukorrépát szövetkezeteink. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, vezetői egyetérte­nek a célkitűzéssel, és úgy valósítják azt meg, hogy közben nem csökkentik a zöldség- és a burgonyatermő területeket sem. Az elkövetkezendő évek­ben olajmagvú növényekből is többet termelnek majd Heves megyében. 1975-ben napraforgót 2800, szóját pe­dig 500 hektáron termelnek. A továbbiakban részletesen szólt az ésszerű takarékos­ság fontosságáról, lehetősé­géről. A tanácsi vállalatok most készítik intézkedési terveiket, a tanácsi szervek tartalékalapot létesítenek. Papp Béla, a Mátrai Szén­bányák pártbizottságának titkára a gazdaságosabb munkaerő-gazdálkodás szük­ségességére hívta fel a fi­gyelmet. Tényekkel bizonyí­totta, hogy a Mátrai Szén­bányáknál több ezer mun­kaóra veszett el a vándor­madarak miatt. Az anyagi erőforrásokat sem elsősor­ban épületekre, hanem kor­szerű gépek, technológiák beszerzésére kell fordítani — javasolta. Sürgette az állami ellen­őrzések rendszeresebbé té­telét. Amíg a párt szervei gyorsan reagálnak a Köz­ponti Bizottság, a kormány, a felsőbb szervek döntéseire, addig az állami hatóságok intézkedései igen gyakran késnek. Balázs Pál, a Mátravidé- ki Hőerőmű pártbizottságá­nak titkára a belső tartalé­kok feltárásának hasznosí­tását sürgette, Tóth Mihály, a poroszlói termelőszövetke­zet elnöke pedig arról be­szélt, hogy a környék ter­melőszövetkezetei mindent elkövetnek, hogy több cu­korrépát termeljenek. Az üzem- és munkaszervezés szerény eredményeinek oka­it abban látja a szövetke­zet elnöke, hogy a szövet­kezeti parasztság máig sem szokta még meg a korszerű, a fegyelmezett, az üzemsze­rű termelést. Több mint 100 millió fo­rint értékben növelte ter­melését 1974-ben az egri Fi- nomszerelvénygyár — mon­dotta hozzászólásában Lő­csei József, a vállalat párt- bizottságának titkára. Fel­mérték a gyárban a drá­gább, korszerűbb gépek 2— 3 műszakban való üzemel­tetésének lehetőségét, kor­szerűsítik a raktározást, • belső szállítást is. A vártnál is komo­lyabb gondokat okoz a Mátravidéki Fémművekben az anyaghiány. Ahogyan Fónad Sándor, a pártbi­zottság szervező titkára tájékoztatta a pártbizott­ságot: különböző alapanyagok hiánya miatt ideiglenesen csökkenteni kell a termelést a füzesabonyi gyárban és sor kerülhet bizonyos átcso­portosításokra Sírokban is. A napirend feletti vitát Barta Alajos, a megyei párt- bizottság titkára foglalta össze. Kérte a pártbizott­ság tagjait, az üzemek dol­gozóit, a gazdasági és a po­litikai vezetőket, hogy kö­vessenek el mindent az ered­ményesebb gazdálkodás, az ésszerű takarékosság, a Köz­ponti Bizottság 1974. de­cember 5-i, valamint a me­gyei pártbizottság határoza­tainak megvalósítása érd©­SwAfcb épül az egri Csebokszári városrész, atnl több «w «áriád £ «att»«—--

Next

/
Thumbnails
Contents