Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága W (folytatás az 1. oldalról) határozatait a gazdasági ve- aetők kiválasztásánál, s fokozott figyelmet fordítottak m káderek nevelésére és továbbképzésükre. Ennek ellenére is kevés nő és fiatal került vezető posztra, több alapszervezet nem szorgalmazta a gazdaságos gyártmányszer- kezet kialakítását, előfordult, hogy nem érvényesítették következetesen a népgazdasági érdek elsődlegességét a csoportérdekkel szemben. Káros továbbá az is, hogy a vezetésre alkalmatlan káderek cseréje is gyakran elhúzódik. Gazdaságunk fejlesztésének legfontosabb feladatai ' Az 1975-ös gazdaságpolitikai feladatok maradéktalan teljesítése érdekében az előterjesztés szükségesnek tartja, hogy a területi, vállalati, szövetkezeti pártszervek és pártalapszervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységük során hatékonyan segítsék a takarékos gazdálkodás lehetőségeinek feltárását és hasznosítását, az exportképes és a tőkés importot helyettesítő termékek arányának növelését, a beruházások hatékonyságának fokozását, a termelőberendezések és a munkaidő jobb kihasználását. A hazai és a nemzetközi Igényekkel és lehetőségekkel összhangban a végrehajtó bizottság a megyei ipar termelését 5—6, az építőipar termelését 6—7, a mezőgazdaság termelését 2—3, a kiskereskedelmi forgalmat pedig 7—9 százalékkal javasolja emelni. Az ipari tevékenység színvonalát elsősorban a minőség javításával, a termelékenység tokozásával és a költségek csökkentésével érjék el. Fokozott figyelmet fordítsanak az ipari termelés szerkezetét javító energiatermelésre, a jármű-, a szállítógép-, a híradástechnikai és alumíniumipari program megyei feladatainak megvalósítására. A mezőgazdasági szövetke- Ketek termeljenek több zöldséget és cukorrépát — elsősorban a vetésterület és a hozamok emelése útján — fejlesszék a sertés- és szarvasmarha-tenyésztést. Fontos feladat a személyes az áruszállítás korszerűsítése, a vasúti kocsik ki- és berakásának jobb megszervezése, a szállító és megrendelő vállalatok közötti együttműködés javítása. Az építőipari szervezetek jobb munkaszervezéssel, tervszerűbb előkészítéssel, a határidők tartásával, reális költségszámítással segítsék a beruházások megvalósítását, üzembe helyezését. A kiemelt nagyberuházásokra és a lakásépítési feladatok megvalósítására az átlagosnál is nagyobb gondót fordítsanak. A lakosság életszínvonalának további tervszerű, egyenletes emelése megköveteli a folyamatos áruellátást, az újabb 2300 lakás felépítését, az egészségügyi, gyermekintézményi — elsősorban óvodai — hálózat fejlesztését, az oktatási feltételek további javítását. Takarékosabb gazdái kodást! A megyei végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy a pártszervek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájukban minden szinten és területen segítsék elő az 1975. évi nép- gazdasági terv — az állami, tanácsi, vállalati, szövetkezeti célkitűzések — megvalósítását. Ennek érdekében valamennyi üzemben, vállalatnál, szövetkezetben — a tervszerű gazdálkodás mellett — szükség van az észszerű takarékosságra. Rendszeres politikai munkával, következetesebb pártellenőrzéssel kell elérni, hogy a takarékos szemlélet magatartási formává váljék megyénkben is. A megye több ágazatában (bányászat, gépipar, építőanyag-ipar, mezőgazdaság, közlekedés) különösen takarékoskodni kell a villamos energiával, a fűtő- és üzemanyaggal. Miután országunk szegény nyersanyagban, ezért arra kell törekedni, hogy a drágán vásárolt tőkés importanyagokat minél értékesebb, jobb minőségű — lehetőleg tőkés exportra kefélő — termékekké dolgozásit; ftel. Az anyag- és energiatakarékosságot szolgáló javaslatok, kezdeményezések egy részét igaz hogy csak beruházásokkal lehet megvalósítani, de ezek a beruházások közép- és hosszú távon is előnyt jelentenek majd a vállalatoknak, a népgazdaságnak. Igaz ugyanakkor az is: az ésszerűbb anyag- és energiatakarékosság gyakran csak nagyobb figyelem és gondosság kérdése. Sokszor azon múlik, hogy a munkahelyünkön, környezetünkben természetes politikai követelmény-e a rend, a fegyelem, a normák alkalmazása, ellenőrzése, a selejt csökkentése, a szakszerű, a jó minőségű munka. Megyénk adottságainak és lehetőségeinek jobb kihasználása érdekében hatékony intézkedéseket kell tenni a tőkés importot helyettesítő termékek előállítása érdekében. A cukorrépa vetésterületét a jelenlegi 2400 ha-ről 1975-ben mintegy 3000 ha- ra kell növelni. Megállapította a továbbiakban a jelentés: Heves megye számottevő tartalékokkal rendelkezik a munkaerő-gazdálkodással, a munkaidő teljesebb kihasználásával, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, az anyagmozgatás gépesítésével kapcsolatosan is. A megye iparában a munkaidő 20—25 százaléka megy veszendőbe. Konkrét gazdasági és politikai munkára van szükség ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a munkanapon belüli veszteség és az egész napos hiányzás. A munkanapon belüli — nagyrészt a munka szervezetlenségével összefüggő — veszteségidök jelentős mérséklése érdekében a megye iparában, építőiparában, mezőgazdaságában, közlekedésében és kereskedelmében dolgozó pártszervek és párt- szervezetek követeljék meg, hogy a gazdasági vezetők konkrét intézkedéseket tegyenek a szervezetlenség megszüntetésére, a munkaidő kihasználására. A kommunisták felelőssége A munkahelyi pártszervek és pártalapszervek értessék meg a vállalatok, az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóival, hogy a hatékonyság növelése munkás- és népgazdasági érdek egyaránt. Az előterjesztés javasolja a megyei tanács vezetésének, hogy mérjék fel a munkából való egész napos távolmaradások és hiányzások okait, tegyenek hatékony intézkedéseket a hiányzások csökkentésére. A pártbizottság 1975-ben is megkülönböztetett figyelmet fordít a hazánk villa- mosenergia-ellátásában jelentős szerepet játszó Gagarin Hőerőmű működésére, a Thorez Külfejtéses Bánya beruházásának teljes befejezésére, a bélapátfalvi új cementgyár előkészítésére, beruházásának segítésére. Helyesli és támogatja a Heves megyed Tanácsi Építőipari Vállalat azon kezdeményezését is, hogy valamennyi lakásépítő vállalat, szövetkezet az idei évre tervezett lakásokat december 1-ig .adja át. A járási, városi pártbizottságok fordítsanak ugyancsak megkülönböztetett figyelmet- a jármű-, a számítógép- és az alumínium- program, valamint a híradástechnikai, a bútor- és ruházatipari feladatok megvalósítására Az 1975. évi népgazdasági terv előirányozza a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, korlátozását. Felhívja a jelentés az érintett üzemek, vállalatok gazdasági és politikai vezetőinek figyelmét, hogy a termelés csökkentését, a dolgozóik átcsoportosítását ne csak köz- gazdasági, hanem politikai kérdésnek is tekintsék. A felszabaduló dolgozók más területre történő átirányítását emberségesen, a párt,, az állami, a szakszervezeti szervek politikai támogatásával és egyetértésével valósítsák meg. A termelőberendezések rendeltetésszerű és gazdaságosabb kihasználásával kapcsolatosan megállapította az előterjesztés: az utóbbi 10— 15 évben a megye gazdaságának valamennyi ágában — különösen az iparban — a beruházások, a rekonstrukciók eredményeiként jelentősen nőtt a korszerű, nagy értékű technika, a modem berendezések, gépek állománya. Ugyanakkor a megye iparában a műszakszám az 1971. évi 1,44-ről 1973-ra 1,39-re csökkent. A kettő és a három műszakban teljesített üzemórák is jóval alacsonyabbak az első műszakban teljesített üzemóráknál. A vállalat és a népgazdaság érdeke is az tehát, hogy növeljék a termelőberendezések kihasználását, a kollektív és személyi érdekeltség növelésével fokozzák a munka intenzitását, a hatékonyság, a termelékenység növelését. A beruházások hatékonyságának növelése érdekében a pártszervezetek csak pénzügyi fedezettel megalapozott és reális igényt kielégítő fejlesztéseket támogassa, tak. Mérjék fel a folyamatban levő beruházások elhúzódásának okait. A megyei pirl- bizoi.lság javasolja a megye iparában, építőiparában, mezőgazdaságában, közlekedésében és kereskedelmében dolgozó valamennyi vállalat, gyár, üzem, telep és szövetkezet gazdasági vezetőinek, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet a takarékosság, a munkaidő, a kapacitáskihasználás s a beruházási feladatok hatékony megvalósítására. A járási, városi pártbizottságok segítsék és rendszeresen ellenőrizzék ezen intézkedési tervek végrehajtását, megvalósítását. A növekvő feladatok indokolják a párt káder- és személyzeti munkájának továbbfejlesztését iis. Á hatásköri és véleményezési listákon szereplő káderekkel szervezetten. folyamatosan foglalkozzanak. Szerezzenek érvényt a káderpolitika azon elvének, hogy minden- gazdasági egységnél megfelelő káderutánpótlás álljon rendelkezésre. Különös figyelmet fordítsanak a vezetésre alkalmas fizikai dolgozókkal, a nőkkel, a fiatalokkal való törődésre. A vezetők értékelésénél (minősítésénél) vegyék figyelembe a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolat tartalmát, színvonalát. A szakszervezeték és a szövetkezeti szövetségek érdekvédelmi munkájukban vegyék figyelembe a népgazdaság egyensúlyi helyzetében bekövetkezett változásokat, segítsék a népgazdasági célok és érdekek érvényesülését. A megyei végrehajtó bizottság felkéri a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ, a MTESZ, a TIT és a közgazdasági társaság megyei szerveinek, szervezeteinek vezetőit, szakembe- reit, hogy segítsék elő 1975. évi gazdasági céljaink sikeres megvalósítását. Munkával ünneplő brigádok Mint közismert: pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére széles körű munkaverseny-mozga- lom bontakozott ki. A ver-' senybe megyénk szinte egész felnőtt társadalma bekapcsolódott, értékesebbnél értékesebb vállalásokat, felajánlásokat tettek az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek dolgozói. A pártbizottság javasolja: a verseny második szakasza — ugyanúgy mint az első — a párt és a kormány főbb gazdaságpolitikai céljaihoz, az éves vállalati, szövetkezeti tervekben meghatározott gazdálkodási, politikai feladathoz kapcsolódjék. A verseny középpontja az ésszerű takarekos-ág legyen. A brigádok, az üzemi kollektívák leghatékonyab- b. ti akkor járulnak hozza a vállalati, a szövetkezeti feladatok teljes!téséiiez, ha elsősorban a-' alapanyaggal, az energiával, a költségekkel, a munkaerővel rakare- k1'"kodnak ésszerűen. Növeljem a gazdaságosságot, javítsák a termékek minőségét, exportképességét. A vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszervezetek, KISZ- és szakszervezetek kezdeményezzenek mozgalmat, indítsanak akciókat annak érdekében, hogy a takarékosság társadalmi üggyé, mozgalommá váljék a megyében. Olyan cél tehát a takarékosság, amelynek megvalósítására az ipari, a mezőgazdasági munkás, a tervező, a művezető, a kutató, az adminisztratív dolgozó is hasznos és konkrét felajánlást tegyen a maga munkáján keresztül. Olyan közhangulatot kell teremteni, amely elítéli, megakadályozza a pazarlást, s megbecsülés, tisztelet veszi körül azokat, akik tudásukkal, szorgalmukkal, lelkesedésükkel, javaslataikkal, példamutató tettekkel gyarapítják a társadalmi tulajdont. i. Gondolatébresztő felszólalások A szóban és írásban előterjesztett beszámolóhoz elsőként Pataki Ferenc, a Qualitál Vállalat pártbizottságának titkára szólt hozzá. Ismertette a vállalat 1974. éves eredményeit, elmondotta, hogy javult a termelés szervezettsége, a minőség, nőtt a termelékenység. Az idén hat százalékkal növelik a termelést, 16 százalékkal pedig a nyereséget. A vállalat dolgozói egységesen csatlakoztak a csepeliek azon felajánlásához, hogy a negyedik ötéves tervet 1975. november 7-ére teljesítsék. Kidolgozták már a takarékossági intézkedéseket is a vállalatnál: a dolgozók 6,5 millió forint értékű anyag és egymillió forint értékű energia megtakarítására tettek vállalásokat. Czifra Miklós, az Eger- völgye Termelőszövetkezet elnöke bejelentette: az idén a tavalyinál is nagyobb területen termelnek burgonyát és cukorrépát is. Felhívta a figyelmet a korszerű technika, technológia hatékony kihasználására, az üzem- és munkaszervezés- korszerűsítésére, a meglevő szellemi erőforrások eredményesebb kihasználására. Javasolta: a megye mező- gazdasági szövetkezetei tanulmányozzák az állami gazdaságokban alkalmazott korszerű technológiákat, az üzem- és munkaszervezési módszereket. A SZÖVTER- MÉK múlt éves tevékenységével kapcsolatosan elmondotta a továbbiakban, hogy az elmúlt évben 400 vagonnal több árut forgalmazlak, mint 1973-oan, nem kevesebb mint 22.7 százalékkal növelték a különböző mezőgazdasági termékek lakosság részére történő értékesítését. Az Izzó gyöngyösi gyárának 1974. éves munkájúi '!, a termelés gazdasagosság i- rmk fokozásáról Kr.:JZi. ii Jánosné, a gyár pártbizottságának titkára adott szamot a pártbizottság nr t. Csökkent a selejt, javuil a minőség, a termelés felfutását 97 százalékban a ter- melékenj'ség emelésével érték el. Termékeik 13\ százalékát tőkés piacokon értékesítették. Dr. Varga József, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese bejelentette: minden feltétele megvan a megyében anpak, hogy az idén 3000 hektáron termeljenek cukorrépát szövetkezeteink. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, vezetői egyetértenek a célkitűzéssel, és úgy valósítják azt meg, hogy közben nem csökkentik a zöldség- és a burgonyatermő területeket sem. Az elkövetkezendő években olajmagvú növényekből is többet termelnek majd Heves megyében. 1975-ben napraforgót 2800, szóját pedig 500 hektáron termelnek. A továbbiakban részletesen szólt az ésszerű takarékosság fontosságáról, lehetőségéről. A tanácsi vállalatok most készítik intézkedési terveiket, a tanácsi szervek tartalékalapot létesítenek. Papp Béla, a Mátrai Szénbányák pártbizottságának titkára a gazdaságosabb munkaerő-gazdálkodás szükségességére hívta fel a figyelmet. Tényekkel bizonyította, hogy a Mátrai Szénbányáknál több ezer munkaóra veszett el a vándormadarak miatt. Az anyagi erőforrásokat sem elsősorban épületekre, hanem korszerű gépek, technológiák beszerzésére kell fordítani — javasolta. Sürgette az állami ellenőrzések rendszeresebbé tételét. Amíg a párt szervei gyorsan reagálnak a Központi Bizottság, a kormány, a felsőbb szervek döntéseire, addig az állami hatóságok intézkedései igen gyakran késnek. Balázs Pál, a Mátravidé- ki Hőerőmű pártbizottságának titkára a belső tartalékok feltárásának hasznosítását sürgette, Tóth Mihály, a poroszlói termelőszövetkezet elnöke pedig arról beszélt, hogy a környék termelőszövetkezetei mindent elkövetnek, hogy több cukorrépát termeljenek. Az üzem- és munkaszervezés szerény eredményeinek okait abban látja a szövetkezet elnöke, hogy a szövetkezeti parasztság máig sem szokta még meg a korszerű, a fegyelmezett, az üzemszerű termelést. Több mint 100 millió forint értékben növelte termelését 1974-ben az egri Fi- nomszerelvénygyár — mondotta hozzászólásában Lőcsei József, a vállalat párt- bizottságának titkára. Felmérték a gyárban a drágább, korszerűbb gépek 2— 3 műszakban való üzemeltetésének lehetőségét, korszerűsítik a raktározást, • belső szállítást is. A vártnál is komolyabb gondokat okoz a Mátravidéki Fémművekben az anyaghiány. Ahogyan Fónad Sándor, a pártbizottság szervező titkára tájékoztatta a pártbizottságot: különböző alapanyagok hiánya miatt ideiglenesen csökkenteni kell a termelést a füzesabonyi gyárban és sor kerülhet bizonyos átcsoportosításokra Sírokban is. A napirend feletti vitát Barta Alajos, a megyei párt- bizottság titkára foglalta össze. Kérte a pártbizottság tagjait, az üzemek dolgozóit, a gazdasági és a politikai vezetőket, hogy kövessenek el mindent az eredményesebb gazdálkodás, az ésszerű takarékosság, a Központi Bizottság 1974. december 5-i, valamint a megyei pártbizottság határozatainak megvalósítása érd©SwAfcb épül az egri Csebokszári városrész, atnl több «w «áriád £ «att»«—--
