Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

A várospolitika — és fórumai PLAKATOK HIRDETIK, hangszórók harsogják: Jöj­jön mondja el, milyen le­gyen városunk 10—15 év múlva; hova kell óvodát, hólesődét építeni! ön sze­rint mi az előbbrevaló — mo­zi. vagy étterem? Az első pillanatban meg­hökkentelek a hallott monda­tok, az ember önmagától kér­di: Hogy jövök én ahhoz, hogy... Mi közöm a távlati fejlesztéshez, hiszen nem értek én ezekhez a dolgok­hoz. Pedig e felhívás nem utópia, hanem a nyílt vá­rospolitika fontos része, bár még csak elvétve gyakorolt oldala. Előfordult már, hogy egy- agy város, község vezetői még a távlati fejlesztési tervek végleges jóváhagyása előtt be­mutatták rajziokon, makette­ken a jövőt. Kicsinyített to­ronyházak, üzletek, széles utak mutatták az érdeklődők­nek — ilyen lesz 15—20 év múlva az a hely, ahol most élünk. Ezeknek a távlatok­nak azonban csupán egy cél­juk volt; megismertetni a lakosságot az elképzelt jövő­vel. És ez ma már kevés, l-átni, és beleszólni kell a tervekbe, elképzelésekbe. Mint ahogy a kongresszusi irányelvek is fogalmaznak: ..A tanácsok — amelyekben a nép által választott képvi­selők az állampolgárok nevé­ben és érdekében dolgoznak — nyújtsanak a lakosságnak az eddigieknél nagyobb le­hetőséget, az érdemi beleszó­lásra és ellenőrzésre. Szüksé­ges, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az államelmélet minden te­rületén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódhassanak be az ügyek intézésébe”, Nyílt várospolitika. Ez a kifejezés fedi azt, amit az irányelvek szorgalmaznak. Azt, hogy az „utcáról jövő” tinber is elmondhassa a vé­leményét a fejlesztés tervei­ről, javaslatot tehessen akár szakembereknek is; vélemé­nye szerint, mire lenne a legnagyobb szükség. Különö­sen fontos a nyílt várospoli­tika ebben az időszakban, amikor a helyi tanácsok, szakemberek következő öt­éves tervet készítik elő. Ne szégyelljük kimondani: jónéhány olyan terv készült az elmúlt években, amelyek­ről kiderült, hogy nem a leg­jobbak. Hány kudarctól ki» mélhették volna meg magú» kát a helyi vezetők, ha a vég­leges döntés előtt a lakosság, a széles nyilvánosság segítsé­gét kérik: gyertek segítse­tek, tervezzük együtt, — több szem, többet lát. AZ IRÁNYELVEK a nyílt várospolitika formáját, ' ke­reteit is meghatározzák. „A népfront avassa közüggyé legfontosabb céljainkat... Aktivitásával, . javaslataival, bírálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város- és községpolitikai ter­vek kimunkálásához és meg­valósításához.,. a tanácsok feladatainak jobb ellátásá­hoz.” / Az alakuló, formálódó vá­rospolitika egy érdekes pél­dáját is bemutathatjuk: A Hazafias Népfront csepeli bi- zotsága olyan fórumokat te­remtett, ahol minden érdek­lődőnek beszámoltak a kö­vetkező évek fejlesztési ter­véről elmondták elképzelé­seiket a tervezők, vezetők. Kérték, hogy mindenki mondja el miként látja leg­jobban a jövő útját, mit tart a megvalósítandó feladatok közül a legfontosabbnak? Választ vártak a több alka­lommal is megrendezett fó­rumokon az üzemi munká­soktól, pedagógusoktól, házi­asszonyoktól, idősektől és fiataloktól. És mindezt ak­kor, amikor a városrész fej­lesztési tervei még nem ké­szültek el, még nem döntöt­tek véglegesen az illetékesek. Nyilvánvaló, hogy elhang­zanak a fórumokon megvaló­síthatatlan javaslatok, maxi­malista igények is, de az oda nem illőt félre lehet tenni és csak a fontosat és ésszerűt kell felhasználni. A fórum résztvevői jó ismerői lakóhe­lyüknek, ők tudják legjob­ban, hogy mire lenne legin­kább szükség. A fórumok összegezéseként pedig a he­lyi tervezők, építészek, vá­rosrendezési . szakemberek, a tanácsi, társadalmi vezetők dönthetnek a javaslatok sor­sáról, így épülnek majd óvo­dák, iskolák, üzletek, szociá­lis létesítmények, utak és szórakozóhelyek. A NYÍLT VÁROSPOLITI­KÁI fórumok, tanácskozások politikai haszna is nagy. A vezetők számíthatnak az itt élők véleményére, közéleti szereplésüket közös cél érde­kében használhatják fel. E. Gy. KRESZ — tar a szód (is (MTI Foto — KS.) Már a „gyöngyösi szüretre" készülnek A Gyöngyösi Városi Ta­nács elnökét, Berényi -Józse­fet kérdeztük meg a „gyön­gyösi szüreti napok” rendez­vényeiről. — Miért az idén rendezik meg ismét a gyöngyösi szü­reti napokat”? — Utoljára 1971-ben tar­tottuk meg ezt a rendezvény­sorozatot. Akkor olyan véle­mény hangzott el, hogy az eddigi két évenkénti perió­dust meg kellene hosszabbí­tani. Ügy indokolták a járás illetékes vezetői ezt a véle­ményüket, hogy éppen a szü­reti napok színvonalánál?: tartása érdekében van erre szükség. Hogy Valóban jó programot tudjunk adni, hogy a kiállítás, a felvonu­lás, de a népművészeti fesz­tiválok is újíthassanak, hogy a környező szövetkezetek megfelelően felkészülhesse­nek, ahhoz a négyéves is­métlődés a legmegfelelőbb. A mi városi testületünk is elfogadta ezt a javaslatot, ezért vált időszerűvé az idén a szüreti napok megrendező- se. — Mérhető-e az érdeklő­dés a rendezvény iránt a la­kosság köréből? — Nemcsak itthon, de külföldön is sokan fordultak már különböző fórumokhoz, intézményekhez a kérdésük­kel: mi lesz a gyöngyösi szü­rettel? Annak ellenére, hogy tanácsülésen is, de a tanács­tagi beszámolókon is beszél­tünk erről, az elmúlt évek során sokszor és sokan tették fel a kérdést. Az IBUSZ kül­földről kapott leveleket, ame­lyek mind ezt emlegették. De az üzemek munkásait is fog­lalkoztatta ez a kérdés. Vala­hányszor találkoztunk velük, meg is fogalmazták, méghoz­zá olyan formában: miért nem tartottuk meg az esedé­kes szüreti napokat. Az el­mondottakból kitűnik, hogy a rendezvényre van igény, ezt az igényt figyelmen kí­vül hagyni nem volna jó do­log. — Ügy értsük az érdeklő­dés sokrétűségéből, hogy a gyöngyösi szüreti napok túl­lépnek majd a város kerete­in? — Nem gondoltunk arra, hogy valami országos prog­ram váljék a mi rendezvé­nyünkből. Megmaraduhk a saját kereteink között, de azt reméljük, hogy a rendezvé­nyünket felveszik a megyei jellegű események sorába, ennek megfelelően a támoga­tása, a szervezése is kiszéle­sedik. Ha ezt el tudjuk érni, már léptünk előre. De ezen túlmenni, valamiféle orszá­gos programmá válnia a szü-i réti napoknak már azért sem lehet, mert nincs ennek meg­felelő lehetőségünk sem az elszállásolás, sem az ellátás területén. Ha majd megépül Mátrafüreden a szálloda, ak­kor már kedvezőbbek lesz­nek a körülményeink, a lehe­tőségeink is. — Mi lesz az idei program gerince, legkiemelkedőbb eseménye? 22.10: Vélemény A havont« egyszer jelenikerö művelődéspolitikai, közművelő­dési kérdésekkel foglalkozó mű­sort ezúttal is a késő esti órák­— Ügy is mondhatnánk hogy változatlanul a käme« váljellegű szüreti felvonulás amelyben részt vesznek a he­lyi és a környékbeli tez-e® kívül az üzemek és a külön­böző intézmények is. Ehhej szorosan kapcsolódik majd a mezőgazdasági és élelmiszer­kiállítás, a tudományos ülés­szak, a néptáncfesztivál, az amatőr színpadok találkozó­ja, a gálaest, valamint a kü­lönböző sportágak többféle rendezvénye. A szüreti báli az idén úgy szervezzük meg, hogy nem csak egy helyen lesz vigalom, hanem a város valamennyi vendéglátó üze­mében, zenés szórakozóhe­lyén. v — Végül: mikor lesznek « szüreti napok? — A program első esemé­nye szeptember 11-én zajlik le, a záró nap pedig szep­tember 21. Az eddigi tapasz tálatok szerint ez az időszak kedvező időjárási körülmé­nyekkel is biztat — fejezte be az infarmáciőt Berényi József. ÍSmf) ban vetítik. De a felvetett té­mák érdekessége megéri, bog} fennmaradj ónk. Szegvári Katalin a Szabolcs: tanyavilág közművelődési hely­zetéről, a tanyasi iskolák foko­zatos megszüntetéséről készített riportot. Ez a produkció egy ké­sőbb bemutatásra kerülő önáUó dokumentumfilm része. Her­mann István a 141 perc a Befe­jezetlen mondatból című film ről beszélget a rendezővel, Fäh­rt Zoltánnal. Fábri elmondja hogy került filmvászonra a Déry-regény, milyen gondjai nehézségei adódtak munka köz­ben. Gáli István a közelmúlt­ban feltárt Babits-hagyatékröl szól. — Majd E. Fehér Pál be­szélget két Magyarországon ta­nulmányát végző szovjet iro­dalmárral. abból az alkalomból, hogy a Voproszi Lityeraturi cí­mű szovjet folyóirat december­ben a magyar irodalommal fog­lalkozó számot jelentetett meg. A TIT és az Eger Tourist szervezésében Országjárás — családosoknak A TIT Eger Városi Szerve­zete és az Eger Tourist —■ érdekes kezdeményezésként —országjáró, országismertető kirándulásokat szervez az egy- vagy többgyermekes há­zaspárok számára. Az egyes programokat va­sárnaponként rendezőt A TIT a szakképzett, az utaso­kat kísérő idegenvezetőt biz­tosítja, az Eger Tourist az ellátásról, az autóbuszról gondoskodik. Március 23-án a történel­mi múltú, a műemlékekben gazdag Sárospatak látnivaló­it tekinthetik meg az érdek­lődők, áprilisban a Mátrába kalauzolják őket, s eljutnak Gyöngyösre, Galyatetőre és Parádfürdőre is. Kellemes kikapcsolódást ígér a debrecen—nyírbátori út, valamint az aggteleki túra. Nem csalódnak a műveszet­kedvelők sem: június 22-én a Szegedi Szabadtéri Játéko­kon megnézhetik a nemzet­közi folklórfesztivál szín« műsorát Az is örvendetes, hogy gondoltak a családosok költ­ségvetésére is, s igyekeztek olyan árakat szabni, ame­lyek nem terhelik meg a pénztárcát Üazitnim Brandys: Egy síelő napló fából FEBRUÁR 1 Mikor elindultunk Krak­kóból, esett az eső. Az au­tóbusz már várt ránk. A bő­röndöm papírfalú volt, ezért azóltam a hordárnak, hogy takarja le a ponyvával. Az­tán elindult a busz. Né­hány útitársunik újságot kez­dett olvasni. Nowa Kultúra, Przekrój, napilapok. Obido- wa után az esőből hó lett. Minden fehérbe borult. A feleségem azt mondta, hogy isteni. Azt feleltem, hogy a számból vette ki a szót. Ké­sőbb toltuk a hóban a buszt A sofőr megkért, hogy szór­jak homokot a kerekek alá Szórtam. Sajnos, elfelejtet­ték letakarni a bőröndömet. Megázott ’ és felpúposodott A szobában nem akart meg­gyulladni a tűz. Füst volt. Igyekszem eltitkolni a féle­ségem elől, hogy amikor csomagoltam, a pongyoláját tettem a bőrönd tetejére. Ta­lán megszárad. Ültem a bőröndön a hall­ban, mikor éles hangok és cipőcsattogás ütötte meg a fülemet. Firskiék Varsóból. Sílécekkel felszerelve a Gu- balówkára indultak. Színes OMbMiM pulóver volt rajtuk, meg te­kintélyes mennyiségű vihar- kabát, fülvédő és kesztyű. Mondták, kedves, hogy meg­jöttünk és magunkkal -hoz­tuk a havat. Tényleg hoztam havat magammal, a zok­nimban: törte is a lábam. Firski a sí léceket egyszerű­en „deszkának” hívja. Fáz­tam és lenéztem őket. Ez­alatt a kályhát sikerült be­gyújtani. Ideges kancsalsá­got kaptam Firskiék fehér, keresztbekötött cipőfűzőié­től. Ilyen állapotban csa­vartam ki a pongyolát FEBRUAR 1. A pongyola megszáradt. A bőrönd már nem púpos, in­kább horpadt. Idegesít a Giewont látványa. Elfelel­tettem törülközőt és szap­pant csomagolni, Krakkóban maradtak. Kendőkbe bugyo- lált arccal kimentünk a Krupówkára. Az Európa- sánc mellett Firskiék áll­tak. Nylon-bottal, bojtos sapkában. Rá akartak ven­ni, hogy menjünk fel síelni a Gubalówkára. Kerekperec visszautasítottam, mondván, hogy nincs sílécem. Az em­ber azt hinné ez elég, hogy egyszer, s mindenkorra bé­kén hagyják. De nem. Be- biszkoltak valami ócskás- hoz. Az üzletben felirat: Kölcsönző. Egy vadidegen egyén letérdelt elém és el­kezdte a lábaimat tapogat­ni. Tíz perccel később már a fogaskerekű felé vonszol­tak. Firski beállt a sorba és megvette a jegyeket Ró­zsás nyakát nézve a „hosszú kések éjszakájára” gondol­tam. FEBRUÁR 6, Ma hajnalban rájöttem, hogy kell az ágyban a má­sik oldalra fordulni. A fej­jel kezdjük: a fejtetőt a sodronyba akasztjuk és ösz- szeszorított fogakkal lassan kezdjük felfelé húzni a lá­bunkat. Aztán bal kézzel megkapaszkodunk a matrac­ban, jobbal óvatosan ellök­jük magunkat a faltól. A jajkiáltások elkerülése cél­jából ajánlatos almát, vagy kis gumilabdát helyezni a fogak közé. február V Firski szadista. február & Újabb testrészeim haltat? él. Az éjjel csendben sírtam, hanyatt fekve Már nem tu­dom változtatni a testhely­zetemet. Miért hagytam, hogy ez az alávaló gazem­ber rábeszéljen az erdős ré­szen való lesiklásra? Firski azt mondja, hogy ez egy kis kirándulás volt. Ügyeljen a gyökerekre és ®e «SeődjöP mással. A síelés nem nehéz dolog. Kizárólag az a titka, hogy megfelelő pillanatban meg tudjon állni az ember, Nekem eddig még egyszer sem sikerült FEBRUAR 9. A megállásnak több mód­ját különböztetjük meg. A legtöbb ráció a katasztrófá- lis módszerben van: aka­dály láttán széttárt karok­kal elzuhanni és várni, amíg felemelnek. Ugyanis a sí­sport jellemző sajátossága, hogy bukás után soha nem szabad egyedül felállni. Az a könnyelmű egyén, aki ezt megpróbálja, rögtön siklik tovább. Ha viszont felemel­nek, bele lehet kapaszkodni egy idegen vállba, esetleg fülbe. Soha ne álljatok fel egyedül, mindig várjátok ki, amíg felemelnek az utá- natok jövők. FEBRUAR 10. Reggel felé sikerült meg­szabadulnom attól a gondo­lattól, hogy meg kell ölnöm Firski t. FEBRUAR 11. Mindenki táncolni merni. Hason fekszem, priznicben, s a Síelő kiskátéját olvasga­tom. F. ez a gyilkos e pilla­natban a- feleségemmel bugi- vugizik. Időnként kis könv- nyed melódiákat dúdolga- tok. Mikor elfog a rémület az ágy hósztnének láttán, elég csak belekapaszkodnom » eodionvbe és behunyt» -a szemem. Holnapra Firski ki­menőt engedélyezett. A kis­kátéban találtam egy érde­kes tanácsot: az egyensúly­érzék fejlesztése céljából ajánlatos egy lábra állni és becsukni a szemet, két ol­dalt tartam a kezeket, FEBRUAR 12. Azt mondta, hogy bo a cipőm szára, s ezért esem annyit. Ma beletettem a ba­kancsomba három hetilapot és egy darabka báránybőrt. Ügy látszik, kevés. Mikor felemeltek, mellettem sik­lott el Z. kisasszony, akibe érettsógizős koromban sze­relmes voltam, A cipőmből kiállt a Lengyel Hírlap egy fél száma, Roman Brands- taetter fényképével. február is. Kicsit jobban meg?'. Le- I hét, hogy élve megúszom. Esténként, amikor a Kru- pówkán besötétedik, fejlesz­tem az egyensúly érzékemet: egy lábon állva, oldalra tar­tott kézzel. Tegnap gyerek- hangot hallok magam mö­gött: — Mama, mit csinál ez a bácsi ? — Ne nézz oda kis­lányom, a bácsi nagyon be­teg. FEBRUÁR II. Egyre jobben belejövök. Firski azt mondja, hogy te­hetséges vagyok Holnap ve­szek egy praktikus bojtos saokát és becserélem a lé­ceket rugósra: a rugós lé­ceken * 4áh szabadabba® mozog, különösen az éles kanyaroknáL Firski vei per­tut iszom. FEBRUAR IS. Nejem azt kérdezte, nem viszem-e túlzásba a síelést Tegnap elbúcsúztunk Firs- kiéktőL, hazautaztak Varsó­ba. Firski ismert biológus, a tengeri malacok specialistá­ja. Rámhagyta a nylon-boto­kat. Holnap kölcsönzők lé­ceket a feleségemnek is. Egy kicsit húzódozik a dologtól de nem veszélyes. Kímélet­len leszek, ez az egyetlen helyes módszer. FEBRUAR «. Nejem fekszik a tréning után. Éjjel ültem az ágya mellett és az álmos lovag legendáját meséltem neki. FEBRUAR 18. Koiowiez jött meg felesé­gestül. Mulatságos kis figu­ra. Mikor meghívtam egy kis túrára, azt felelte, hogy nincs síléce. Ismerem az ilyeneket: értelmiségiek. Be­tuszkoltam a kölcsönzőbe a Krupówkán és felpróbáltat- tatm vele egy sílécet. Még körül sem nézett, máris fent voltunk a Gubalówkán. Har­minckét esés, ezek közül egy ájulással egybekötve. Priznic. A Síelő kiskátéjá­val a mellén aludt el. Elvit­tem a feleségét táncolni * Tüzesbe. lengyelből fordítottat Bojéáf Sadm fate-sás 33» «säisriSfc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents