Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

Töretlen fejődésünk biztosítéka: A kölcsönös előnyök érvényesülése EBBEN AZ ESZTENDŐ­BEN a KGST-országok egy­más közötti kereskedelmében több terméknél új árak lép­nek érvénybe. Mindenekelőtt azért, mert a korábban meg­állapított és rögzített szerző­déses árak az utóbbi két esz­tendőben messze elmaradtak a világpiaci áraktól. Ez a ma­gyar külkereskedelem árai­ban is tükröződik: a tőkés világpiacról származó beho­zatalunk árszintje az utóbbi két évben több mint 50 szá­zalékkal emelkedett, ugyan­akkor a KGST-országok ál­tal szállított anyagok, ipar­cikkek árai a két év során átlagosan mindössze két szá­zalékkal emelkedtek. A KGST-országoik egy al­kalommal — a koreai háború esztendeiben — már szembe kerültek hasonló jellegű ár­problémával, akkor azonban tőkés külkereskedelmünk ará­nya — egyebek között az em­bargó miatt — alacsony volt, s ezért az árakat akkor egy­szerűen „befagyasztották”. Hamarosan, még az ötvénes években kiderült, hogy az úgynevezett rögzített árak esetenként gátolják az ex­portra való termelés bővíté­sét, a KGST-országok egymás közötti kereskedelmének s együttműködésének fejlődé­sét. A tapasztalatok alapján dolgozták ki, hogy az egymás köizötti kereskedelemben al­kalmazott áraknak, a kölcsö­nös előnyök elve alapján biz­tosítaniuk kell a tagországok gazdasági fejlődését, a kölcsö­nös árucsereforgalom bővíté­sét. Az ezzel összhangban le­vő árképzés módszere: a tag­államok közötti forgalomban érvényesülő árakat a világ­piaci árak alapján — Kiszűr­ve azokból a konjunkturális hatásokat — határozzák meg. Több évre rögzítik, illetve időről időre hozzáigazítják a tőkés piacokon érvényesülő tartós árváltozásokhoz. EZ AZ ÁRELV és árképzé­si gyakorlat másfél évtizeden keresztül alapjában zavarta­lanul érvényesült; a KGST- országok három alkalommal — az 1958. évi bukaresti ülést követően a hatvanas évek derekán, majd a hetvenes évek elején — módosították a szerződéses árakat általában a megelőző öt esztendő világ­piaci áralakulás tapasztalatai alapján. Érdemes arra is em­lékeztetni hogy ezek az ár­korrekciók csak szerény mér­tékben módosították az egy­más közötti kereskedelem ár­szintjét: szocialista behozata­lunk és kivitelünk árindexe például 1974-ben alig tért el az 1963. évitől, pedig közben két alkalommal is volt árren­dezés. Ez azonban azzal is összefügg, hogy ebben az időszakban, az utolsó két év kivételével, a tőkés piaci ár­arányok sem változtak jelen­tősen. A tőkés világgazdaság vál­ságjelenségei — gyorsuló inf­láció, nagymértékű áremel­kedések — közepette a koráb­bi árképzési gyakorlat, az árak több esztendőre történő rögzítése már nem felel meg kellőképpen a kölcsönös elő­nyök elvének, követelményé­nek. Ezért a KGST-országok a végrehajtó bizottság legutób­bi ülésén abban állapodtak meg, hogy ezután az árakat nem öt évre, hanem évente állapítják meg, de továbbra is a megelőző öt esztendő ár­változásai alapján, és ezután is kiszűrve azokból a kon- junktúrális hatásokat. AZ 1975. ÉVI új szerződéses árakat elsőként legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunió­val alakítottuk ki. Az árkor­rekciók a Szovjetunióból származó importunk mintegy 56 százalékát, kivitelünknek pedig 63 százalékát alkotó termékcsoportokat érintik. Nyilvánvaló, hogy az ener­giahordozók és a nyersanya­gok árai emelkedtek, árszint­jük azonban jóval alacso­nyabb, mint jelenlegi világ­piaci beszerzésük költsége. (A szovjet kőolaj új szerződéses ára például 37 rubel, tőkés világpiaci ára jelenleg 110 dollár.) A Szovjetunióba irá­nyuló , kivitelünk mintegy kétharmadát feldolgozóipari termékek, gépek, ipari fo­gyasztási cikkek, egyhatödát mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek alkotják c mindössze egytizedét az anya­gok. Miközben a szovjet gép­szállítások — ezek körülbelül 30 százalékkal szerepelnek a forgalomban — árszintje alig változott, a magyar gépek és berendezések árszintjét 15 százalékkal, a könnyűipari termékekét 19 százalékkal, a mezőgazdasági termékekét pedig átlag 28 százalékkal növelték az árrendezés so­rán. Importunk áruszerkeze­téből — az energiahordozók és a nyersanyagok részesedé­se mintegy 60 százalék — azonban szükségszerűen kö­vetkezik, hogy az árkorrekció hatása a behozatalnál na­gyobb, mint a kivitelnél, te­hát az eddigi cserearanyok, megváltoztak. Az 1975. évi magyar—szov­jet árucsereíorgalmi megál­lapodáshoz kapcsolódva nem­csak az idei szerződéses ára­kat rendezték, egyidejűleg a Szovjetunió lehetővé tette, hogy a tavalyi kereskedel­mi többletünket az új árak miatt keletkező mérleghiány csökkentésére használjuk fel. Az 1975—1980 között képző­dő kereskedelmi mérleghiány összegére pedig alacsony ka­mattal tíz éves hitelt nyújt. A Szovjetunió emellett olyan nyersanyag-többletszállítá­sokat is vállalt, amelyek kö­rülbelül 50 millió dollár érté­kű tőkés importtól mentesíti a magyar külkereskedelmet. NÉPGAZDASÁGUNK ED­DIG is azért fejlődhetett tö­retlenül, mert bizton támasz­kodhatott a szocialista orszá­gok gazdasági közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió nagyfokú segítőkésálégére. A nyersanyagszállításokról és a szerződéses árakról született eredményes megáll apodások azt bizonyítják, hogy a test­véri Szovjetunió méltányolja a magyar népgazdaság szük­ségleteit, megérti gondjait, és a szocialista internacionaliz­mushoz hűen, a közös érde­kektől vezérelve minden le­hetséges támogatást megad szocialista építőmunkánkhoz. Garamvölgyi István Százmillió a kongresszus tiszteletére A Villamos Automatika In­tézet VILATI — kollektívá­ja pót felajánlást tett az MSZMP XI. kongresszusá­nak és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára hirdetett mun kaversenyben. Vállalták, hogy első negyed­évi tervüket százmillió fo­rinttal növelik. A túlteljesí­tésben jelentős részt vállal­tak a VILATI egri gyárának dolgozói. A képen: Juhász Károly műszakvezelp ellen­őrzi a nyomtatott áramkö­rök galvanizálását. (MTI foto: Erezi K. Gyu­la felvétele — KS.) • • ’ Ösztönző olajnövények... Az utóbbi időben mind a hazai, mind a külföldi pia­con jelentősen nőtt az igény a növényi olajok és zsírok iránt. A növényi olaj robba­násszerűen bevonult a mű­anyag-, a bőr-, a textil- és gumiiparba, mint kenő- és edzőanyagot pedig ma már szinte mindenütt használják. Nem beszélve a napraforgó- és repceolajról, amely ma­gas biológiai értéke alapján étkezési célokra is kiváló. Érthető tehát, hogy a foko­zódó hazai növényolajipari alapanyagok ' biztosítására üzemeink jelentősén növelik e növények termőterületét. O O O Az elnöki szobában együtt vannak a vezetők. A heti megbeszélést tartják, hogy mit végeznek a következő Mi készül a tájon? Vadaskert, borászati múzeum, lovaspáiya, új kulturális program... Megélénkült aktivitás a Mátra—Eger — Nyugat-bükki Intéző Bizottságban A Mátra—Eger—Nyugat­bükki Intéző Bizottság kö­zelmúltban megtartott el­nökségi ülésén hangzott el, hogy az alig több mint egy hónappal ezelőtt Miskolcon megtartott együttes elnöksé­gi ülés állásfoglalásának szellemében máris konkrét intézkedések születtek a tu­ristaházak további fenntar­tásának, kezelésének ügyé­ben. A természetbarátok ugyanis évek óta szóvá te­szik, hogy a turistaházakat a helyi szervek kezelésébe kellene adni, mert az azo­kat fenntartó fővárosi vál­lalat nem törődik állaguk­kal, s az is gond, hogy eze­ket . a szálláshelyeket csak budapesti kiközvetítéssel le­nét igénybe venn . Nos, azóta megtörtént az első lépés, miszerint most már a me­gyék dolga, hogy milyen feltételek mellett, és melyik turistaházakat veszik át he­lyi vállalataink, szövetkezé- teink '■és esetleg — amint a várkútit is — sportegyesü­leteink. Változások a Mátrában, Egerben és Szilvásváradon Az intéző bizottság javas­latai és anyagi támogatása mellett meggyorsult a mát­rai regionális vízmű építé­se, s már a beruházás har­madik üteménéi tartanak a kivitelezők. Emellett 400 errr forintot nyújtott az in­téző bizottság Galyatető és Mátraszentimre közművesí­téséhez, s közel 600 ezer fo­rinttal támogatta csak az el­múlt évben a szilvásváradi üdülőterület szennyvízelve­zető hálózatának megépíté­sét, továbbá a mátraházi autóparkolóhely építéséhez is biztosított 300 ezer forin­tot. Ugyanakkor két év alatt mintegy másfél millió fo­rint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az egri Szépasszony-völgy rendezé­sére, parkokra, közvilágítás­ra. E jelentősebb fejlesztések mellett minden évben 50— 100 ezer forintot biztosít a kisnánai várkörnyék, az. er­dőtelki arborétum és a fel- debrői műemlék templom környéke szépítésére is. Ezek az évek óta, folyama­tosan megvalósuló fejleszté­sek, de ezeken kívül az in­téző bizottság szervezte és javasolta a Mátrafüreden i már épülő Avar Szálló, az Egerben készülő 80 szemé­lyes motel, a Mátraházán épült szolgáltatóház megépí­tését is. A továbbiakat illetően sem kisebbek a megvalósu­ló. megvalósítandó létesít­mények. így Szilvásvárad közelében létrehoznak egy vadaskertet, s megteremtő­dött a reális feltétele a rég­óta tervezett szilvásváradi lovatnálya első üteme rn-m- valósitasána-k is. Elő kapcsolat a Bükkel... Dr. Papp Lajos államtit­kár. az intéző bizottság el­nöke — ‘ az érintett országos szervekkel való egyeztetés után — kezdeményezte, ja­vasolta az egri vármúzeum megfelelő elhelyezését, egy borászati múzeum létreho­zását, s olyan idegenforgal-•• mi kulturális és szórkozta- tó program megszervezését már ez év nyarán is, amely szervesen kapcsolódik a pa­lócnapok és a „Vendégül lát Borsod” rendezvényeihez. Vagyis — mint elhangzott — ez a program — Heves megyei napok néven — a megye, Eger város etnikai, néprajzi -és műemléki sajá­tosságaira épül majd. Ezzel összefüggésben me­rült fel annak a gondolata is, hogy Egerben fétre kell hozni egy olyan vendéglátó- ipari- szórakozóhelyet is, ahol nem elsősorban az „itatást” és „etetést” tartják a fő fel­adatnak, hanem egy, a helyi kulturális, néprajzi hagyo­mányokon nyugvó állandó műsort. Ami pedig a sportolási, tu­risztikai lehetőségek bővíté­sét illeti, elhatározták, hogy az erdei kisvasút továbbépí­tésével megteremtik Eger város közvetlen kapcsolatát a Bükk-kel, s — reális fel­tételek mellett — ismét na­pirendre került a kékestetői felvonó, vagy lanovka meg­építése is. Együttműködve a kiskörei és a Hortobágy taiegyseggel... A közelmúltban megtar­tott egri tanácskozásokon szóba került az is, hogy nemcsak a Mátra és a Bükk üdülőterületen, hanem az ehhez a tájegységhez kap­csolódó, szomszédos tájegy­ségek intéző bizottságaival is össze kell hangolni a táv­lati "terveket, programokat. Ugyanis az egyre fejlődő motorizációra való tekintet­tel. figyelembe kell azt ven­ni. hogy a mai és a holnapi turista gyorsan mozog, nem­csak egy Helyen, egy üdü­lőterületen akar szórakozni, pihenni, s ezért a progra­mokban, az ellátásban min­den érintkező területen va­lami mást, újat, sajátosat kell a számára biztosítani. Ez az igépy teszi szükséges­sé a programok összehango­lását a most kialakuló kis­körei üdülőterület és a már patinás hírű hortobágyi táj­egység idegenforgalmi szer­veivel, intéző bizottságával. Az egri elnökségi ülésre a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság elnöksége már meg is küldte az együttműködé­si javaslatot. Ebben az együttes mun­kában azért is nagy lehető­ségek rejlenek, mert egy jó hírű hegyvidék a vízpart és az Alföld legsajátosabb von­zású tája csábít egyszerre ebbe az országrészbe bel- és külföldi turistát egyaránt. iaíudi sántít? napokban Mezőszemere, Egerfarmos és Szihálom nem­rég egyesült szövetkezetében. Január óta megnövekedett a három Község határa, amely­ből közel 500 hektáron nap­raforgót vetnek majd. — A termelésszerkezet ösz- szeállításakor úgy döntöt­tünk, hogy ezentúl gazdasá­gunkban fontos helyet fog­lal el a kukorica és a nap­raforgó — mondja Elek György főmezőgazdász. — Ezt figyelembe véve belép­tünk a nádudvari kukorica- és ipamövény-termelési rendszerbe. — Miért határoztak ilyen nagy terület mellett? — Az itteni talajviszonyok között feltétlenül érdemes foglalkozni a napraforgó iparszerű termelésével. Ez a növény a gabona igen jó előveteménye, tehát fontos helye van a vetésváltásban is, nem beszélve arról, hogy igen kedvező a napraforgó felvásárlási ára, amely ösz­tönző a termelésre. A beszélgetéskor szó esik arról is, hogy Nádudvarról nagy olajtartalmú fajtát vár­nak. — Kísérletképpen 50 hek­táron egy új román hibridet is kipróbálunk — fűzi hozzá Dobó Géza elnök. — Ha be­válik, később nagyobb terü­leten is vetünk belőle. — A napraforgónak van hagyománya ezen a vidéken? — Mind a három falu ha­tárában már korábban is volt néhány hektár belőle, de ilyen összefüggő, nagy terü­leten még nem termeltünk napraforgót. Tábláink két tömbben, Szihalom és Egér- farmos határában helyezked­nek el, melyeket a vetéstől egészen a betakarításig gé­pekkel művelünk majd. Ezenkívül nem lesz gondunk a műtrágya- és növényvédő- szer-ellátással sem. — Mennyi árbevételt ter­veznek ebből? — Ha elérjük a hektáran- kénti 18 mázsát, 7,5 millió forintot. — A napraforgón kívül más olajnövényt is érmei­nek? — ősztől repcét is, amely ugyancsak pénzes növény. O O O — Jól áttelelt az őszi rep­ce földjeinken — mondja Malinóczki István, a bese­nyőtelki Lenin Termelőszö­vetkezet főmezőgazdásza. — Mindössze 15—20 hektárnyi sínylette meg a hidegebb időt, de ez már ősszel. a nagy eső miatt víz alatt állt. — Miért választották a repcét? — títssex iga* jó elővete­ménye a kalászosoknak. Gazdaságunkban évek óta fontos szerepe van a búzának és a tavaszi árpának. Ehhez meg is vannak a gépeink, a repce pedig éppúgy művel­hető és betakarítható ezek­kel a gépekkel, mint a ga­bona. — Jövőre is termelnek eb­ből az 'olajnövényből? — A mostani 200 hektárt továbbra is tartjuk, mert be­vált ezen a környéken. Ko­rábban a napraforgóval is próbálkoztunk, de bebizo­nyosodott, hogy a repce in­kább alkalmasabb a mi ta­lajviszonyaink között. — Mennyi átlagtermésre számítanak? — Repcéből a tavalyihoz hasonlóan 10,2 mázsát ter­vezünk hektáranként. Vár­hatóan 20—21 vagon termést takarítunk be, melynek érté­ke több mint egymillió fo­rint. Termelése tehát jöve­delmező. Egy a lényeg, hogy az apró magvak időben, au­gusztus végéig a földbe ke­rüljenek, mert akkor még a tél beállta előtt kikelnek és megerősödnek. o o o o Kiskörén, a szövetkezet fő­mezőgazdászát számolás kö­zepette találjuk. Most, év­zárás után. már az idei ter­veket készítik elő. — Előtérbe kerültek az olajipari növények, —mond­ja Agócs József főmezőgaz­dász. — Érdemes velük fog­lalkozni. mert 1 kedvező áron elhadhatjuk a Vetőmag Vál­lalat Észak-magyarországi Központjának. — Milyen olajnövényeket vetnek? — 150 hektáron repcét, amely már ki is kelt, és 150 hektáron pedig napraforgót. Egyik növény termelése sem igényel különösebb beruhá­zást: a meglevő erő- és mun­kagépekkel, valamint a szárí­tóberendezésekkel megvaló­sítható. Mind a két növény gyengébb termőképességű földjeinkbe került, ahol na­gyobb esőzés esetén más nemigen termelhető. Napra­forgóból nagy olajtartalmú Krasznodári fajtát választot­tunk, melyből hektáranként 18—20 mázsás termést vá­runk. Ha az időjárás engedi, 60 vagon repcét és naprafor­gót értékesítünk az idén, amely hárommillió forint be­vételt jelent a közösnek. Mentusz Károly 197i február 2&. uerd» «

Next

/
Thumbnails
Contents