Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

Pártértekezlet után, újabb feladatok előtt P ártértekezletünk — a megye kommunista kül­dötteinek munkaértekezlete — befejezte mun­káját. A kétnapos tanácskozás hasznos volt, eredmé­nyesen zárult. Reálisan, a kommunistákra jellemző fe­lelősséggel elemezte megyénk társadalmának helyzetét, a párttagság tevékenységét, és kereste helyzetünk to­vábbi javításának lehetőségeit, útjait, módjait. A pártértekezlet helyeslőén mondott igent pártunk, a Központi Bizottság politikájáról, hangsúlyozva, hogy a jövőben is igényli — mint ahogyan erről a vezetőség­választó taggyűléseken és az alsóbb pártszervek érte­kezletén is szó esett — az eddigi politika folytatását. Egyetértett a következő időszakra megjelölt feladatok­kal —, amelyeket a Központi Bizottság irányelvei tük­röznek —, és biztosította pártunk felsőbb szerveit, hogy Heves megye kommunistáinak több mint huszonkétez- res kollektívája egységesen vállalja a feladatok végre­hajtásából a ráeső részt. A mfegye kommunistáinak küldöttértekezlete meg­erősítette: megyénk kommunistái és pártonkivüli dol­gozni a X. -kongresszus óta eltelt időszakban elismerés­re méltó munkát végeztek. E munka eredményeként változott, gazdagodott megyénk gazdaságának arcula­ta, és ugyancsak megfelelő módon változott, alakult megyénk lakosságának tudata, gondolkodásmódja,, szemlélete és magatartása is. Jogos büszkeséggel, ugyanakkor a kommunistákra jellemző szerénységgel szólt ezekről a beszámoló, beszélt szóbeli kiegészítésé­ben a megyei pártbizottság első titkára és az a 27 fel­szólaló, aki szót kapott a tanácskozáson. Az eredmények elismerése és hangsúlyozása mel­lett azonban azt. is igazolta a pártértekezlet, hogy me­gyénk kommunistái kritikusan, tárgyilagosan szemlé­lik s;>' *• munkájukat, megyénk helyzetét. Látják és nem tcgadták fogyatékosságainkat sem, olykor szenve­délyesen szólva arról, hogy a nagyobb feladatok megol­dásához újabb erőfeszítések szükségesek. S hogy ebben tenni akarnak és képesek is tenni megyénk kommunis­tái, azt igazolta a pártértékezleten aktivitásuk, tárgyi­lagosságuk, nyüt őszinteségük és nem utolsósorban bi­zalmuk a holnapban. A megyei pártértekezleten — éppen úgy, mint a taggyűléseken, az üzemi, községi, járási és városi párt­értekezleteken :— kifejezésre jutott megyénk kommu­nistáinak az a törekvése, elhatározása, hogy a IV. öt­éves terv utolsó évében és az ötödik ötéves terv évei­ben hatékonyabb, jobban szervezett és ésszerűbb mun­kával tovább növeljük eredményeinket, tovább javít­juk, gyarapítjuk megyénk lakosságának munka- és életkörülményeit. Megbízták a XI. kongresszus küldöt­teit, hogy tolmácsolják ezt a magyar kommunisták leg­magasabb fórumán, mondják'el, hogy pártunk a jövő­ben is számíthat Heves megye kommunistáira és pár- tonkívüli dolgozóira. A kongresszusi előkészületek során végzett szám­vetésből — amelynek legjelentősebb állomása volt a megyei pártértekezlet — úgy ítélhetjük meg, hogy ren­delkezünk itt, a megyében is azokkal a politikai, erköl­csi és gazdasági feltételekkel, amelyek szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy munkánkat javítva, hatékony­ságát növelve segítsük a pártértekezlet és a XI. kong­resszus határozatainak megvalósítását. A párt — amelynek vezető szerveit az alapszervezeti vezetősé­gektől, a megyei pártbizottságig az elmúlt hetekben, napokban újraválasztották — Heves megyében is ren­delkezik elegendő és megfelelő tekintéllyel és erővel ahhoz, hogy újabb, nagy feladataink megoldására si­keresen mozgósítsa megyénk égész lakosságát. A kom­munisták hívják és várják a munkásokat, a termelő- szövetkezeti tagokat, a vállalatok és intézmények dol­gozóit, valamint az értelmiségieket: segítsük egy em­berként közös céljaink megvalósítását. A megye kommunistáinak magas szintű tanácsko­zása, a pártértekezlet megerősítette megyénk párttag­ságát és lakosságát abban, hogy bizakodva — de az el­bizakodottságtól mentesen — tekinthetünk közeli és távolabbi jövőnk elé. Teljes volt az egyetértés abban is, hogy erőnket és tudásunkat jól kihasználva úgy dolgozzunk már ma, hogy öt év múlva ismét azt jelent­hessük a megyei pártértekezletnek, a megye közvéle­ményének. pártunknak és kormányunknak: felada­tainkat sikeresen megoldottuk, oéljainkat elértük, pár­tunk politikáját megvalósítottuk Heves megyében is. A kommunista kollektíván túl ez mindazoknak a becsületes embereknek az érdeme is lesz, akik szűkebb hazánkban aktívan, cselekvőén vesznek részt a párt politikájának megvalósításában, a szocializmus sikereinek további gyarapításában. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ; XXVI. évfolyam, 48. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. február 26., szerda Együttes ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának cs Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülését február 26-ára összehívták. A Politikai Bizottság az ülés napirendjéül a párt XL kongresszusa elé kerülő elő­terjesztések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak és a Központi Ellenőrző Bizottságnak. (MTI) Magyar — osztrák egyezmények Kedden a Külügyminiszté­riumban befejeződtek a ma­gyar—Osztrák külügyminisz­teri tárgyalások. (Folytatás a 2. oldalon.) Növekvő anyagi lehetőségek — Jobb lakossági ellátás A tanácsok 1975. évi költségvetése 56 milliárd lorint Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata^ Az elmúlt napokban, hetekben fontos téma foglalkoz­tatta megyéink, városaink tanácsait: a helyi parlamentek — alapos, elemző vita után — országrészek, kisebb-nagyobb települések fejlődésének pénzügyi kereteit szabták meg, döntöttek a kiadások és a bevételek 1975-ös összegeiről. Mennyit, s mire költenek az idén tanácsaink? — kérdezte dr. Papp Lajos államtitkártól, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökétől az MTI főmunkatársit. A tanácsok pénzügyi forrásai — ahogyan az elmúlt eszten­dőkben is — 1975-ben a népgazdaság fejlődésével összhangban növekedtek — mondotta. — Az országgyű­lés a tanácsok idei pénzügyi keretét . mintegy 56 milliárd forintban hagyta jóvá: eb­ből 33 milliárd forintot, a tavalyinál 10 százalékkal magasabb összeget tesz ki a költségvetési előirányzat, s 23 milliárd forint, a tavalyi­nál 5 százalékkal több jut a fejlesztés alapokra. A ta­nácsok sajátos feladataiból, gazdálkodási rendszeréből adódóan a fejlesztésre, illet­ve az intézményhálózat fenntartására szolgáló taná­csi pénzalapok között szo­ros és közvetlen kapcsolat van, ezért a fejlesztési célo­kat a működési lehetőségek­kel összhangban kell. tervez­ni és megvalósítani. — A fejlesztés legszámot­tevőbb része a lakásépítés, és a? ahhoz kapcsolódó já­rulékos beruházások. Az ál­lami lakásépítést az idén 14,6 milliárd forint szolgál­ja. ebből várhatóan 32 ezer tanácsi lakás kerül tető alá. A terv szerint felépül még további 3000 állami lakás is. részben tanácsi, részben vállalatoktól, egyéb szervek­től átvett pénzekből. A gaz­dasági és kommunális in­tézmények fenntartásával kapcsolatos teendőkre a ta­nácsok 5 milliárd forintot fordítanak, ennek a tekinté­lyes summának nagy há­nyadát — csaknem 4.4 mil­liárd forintot — az utak. hi­dak fenntartására, felújítá­sára. a közvilágítási, park- fenntartási. ■ köztisztasági, vá­ros- és községrendezési, va­lamint vízgazdálkodási fel­adatok ellátására költik. Kö­AŐ*vWAáAWAAAAAAVWWAViA^AVWWW ' A tavaszi munkákról jelentjük Metszik a szőlőt, szórják a műtrágyát, építik a fóliasátrakat Bár még február van, de napközben olyan kellemes az időjárás, mintha már már­cius vége felé járnánk. A mezőgazdasági nagyüzemek­be! megyénkben is javában folynak a tavaszi munkák Örülnek a jo időnek, hiszen igen 6ok helyen még min­dig van mit pototai * rend­kívüli időjárás miatt elma­radt munkákból is. Eperszalókon bizakodássár. jókedvvel kezd­ték el az 1975-ös évet, s er­re a legtöbb okot az adta, hogy az 1974-es évet a kö­zelmúltban — az előző nehéz esztendők sora után — vég­re szép eredményekkel zár­ták. — Jól indult számunkra eddig az L975-ös év — tájé­koztatott Milák Endre., a kö­zös gazdaság főmezőgazdá­sza. — Tervszerűen és folya­matosan haladnak a soron (Folytatóé a í oldaloatj zelebbről: lehetőség nyílik a parkterület 4,5 százalékkal, a közvilágítási lámpahelyek számának 5 százalékkal va­ló növelésére, s a tavalyi­nál 15,8 százalékkal többet költhetnek a községi lakos­ság közműves vízellátásának biztosítására, a belvizek el­vezetésére. Az idén tovább folytatódik Budapest és az öt megyei város tömegköz­lekedési helyzetének javítá­sa. valamint a fővárosba ve­zető utak rekonstrukciója. — Szociális és egészség- ügyi feladatokra, az intéz­mények fenntartására 9,5 milliárd forint jut, .érmék nagyobb hányadát a gyógy­intézeti és a járóbeteg-ellá­tás fejlesztésére fordítják. A gyógyintézeti ágyak száma az idén körülbelül 1800-zal gyarapodik: megnyílik az 500 ágyas nagyatádi kórház, a kisvárdai kórház 332 ágyas új részlege, 386 ágy- gyal bővül a miskolci gyer­mekkórház; 156-tal a karca­gi kórház, 124-gyel a buda­pesti Róbert Károly körúti kórház új szülészeti osztá­lya, s 150 ággyal a szegedi kórház. Az ez évi jelentős erőfeszítések ellenére azon ■ ban összegészében a IV. öt­éves tervben számításba vett kórházi ágyak száma vár­hatóan a tervezettnél keve­sebb lesz. — A szakorvosi óráknál: az idei terv napi 530 szak­orvosi óraszámemelkedéssel számol. Az üzemi orvosi órák száma napi 180-nal nö­vekszik. Az általános és gyermekorvosi körzetek szá­ma több mint 90-nel gyara­podik. A társadalmi igé­nyeknek s a népesedéspoli­tikai határozatnak megfe­lelően a korábbinál na­gyobb mértékben fejlődik a bölcsődei hálózat: az idei tanácsi költségvetés 3730 új bölcsődei hellyel számol. A költségvetés módot nyújt a szociális segélyezettek szá­mának, illetve a szociális se­gélyek mértékének további növelésére. — A tanácsok oktatási, kulturális feladataik ellátá­sára. intézményeik fenntar­tására az idén 13 milliárd forintot költenek, 1,2 milli- . árd forinttal többet, mint 1974-ben. A nagyobb összeg elegendő fedezetet biztosít a művelődésügyi intézmény- hálózat fejlesztésére, az el- 'átási, működési színvonal emelésére. A pedagógusok s más iskolát dolgozók élet­éé mankakörülménueinek ja­vítására 556 millió forintot fordítanak. Az oktatási ellá­tás színvonalkülönbségek mérséklésére 1975-ben 88 millió forint áll a tanácsok rendelkezésére, ezt elsősor­ban általános iskolai szem­léltető eszközök beszerzésé­re költik. A hálózatfejlesz­tés legfontosabb teendője a gyermekjóléti és diákszociá­lis ellátást nyújtó intézmé­nyek bővítése. A tanácsok 1975-ben további 24 000 gyer­mek óvodai elhelyezésének fenntartási kiadásaira bizto­sítanak fedezetet — az esz­tendő végére az óvodáskorú apróságoknak, több mint 76 százaléka részesülhet már intézményi ellátásban. Az óvodák fenntartása jelentős pénzügyi terhet ró a taná­csokra, mert a társadalmi összefogással épült intézmé­nyek fenntartásához — ke­vés kivételtől eltekintve — a vállalatok, szövetkezetek már nem járulnak hozzá. Gondot okoz az is. hogy a hálózat bővülésével nincs összhangban az óvónőkép­zés. Az idén örvendetesen gyarapodnak az általános is­kolai napközi otthonok is: az esztendő során újabb 800 csoportot szerveznek, meg­oldva további 24 ezer isko- lásgyermek étkeztetését és tanítási időn kívüli foglal­koztatását. — Az idén szerepel első fzben a tanácsok költségveté­sében — 1,5 milliárd forint­tal — a szakmunkástanuló- képzés. A tanácsok tavaly óta gazdái ennek a fontos okta­tási 'ágnak, s miután jelen­tősen emelkednek az elméle­ti oktatásra fordítható kiadá­sok, javul a tanműhelyek fel­szereltsége s az üzemi gya­korlati oktatás színvonala, a szakemberképzés várhatóan megfelel majd a népgazdaság növekvő követelményeinek. A középfokú oktatásban foly­tatódik a szakközépiskolai osztályok számának növeke­dése. a gimnáziumi osztályok csökkenése. A fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását hivatott se­gíteni a középiskolai ösztön- díjrendszer: ebből az idén körülbelül 10 ezer tanuló kap havi 200—400 forintos támo­gatást. A szakközépiskolai hálózat fejlesztésére és kö­zépiskolai kollégiumépítésre 336 millió forint az idei elő­irányzat. A középiskolai di­ákotthonok az idén 4300 hellyel bővülnek. — Igen eredményesnek mi­nősíthetjük a tanácsok és a területükön működő gazda­sági szervek, illetve a taná­csok és a lakosság közös ér­dekeken alapuló együttmű­ködésének fejlődését a helyi feladatok megoldásában. Kö­zös létesítmények megvalósí­tására például a tanácsok az idén körülbelül 2,5 milliárd forintot vesznek át vállala­toktól és szövetkezetektől. A pénzt elsősorban lakásépítés­re, közműfejlesztésre, a gyer­mekjóléti intézmények sza­porítására költik. A gazdál- ' kodás új vonása, hogy 1975- től a vállalatok és szövetke­zetek már közművelődési in­tézmények, művelődési ottho­nok építéséhez is hozzájárul­hatnak. A mérleg másik ol­dala: a tanácsok több mint 1,3 milliárd forinttal támo­gatják a vállalati fejlesztése­ket, elsősorban a lakossági szolgáltató'tevékenység bőví­tését. — A társadalmi közös fo­gyasztás intézményhálózatá­nak döntő hányada 1975-től már a tanácsok irányítása alatt működik, s így a fel­adatok jobb ellátása érdeké­ben az intézmények közötti szoros együttműködésre, s körültekintő, hatékonyabb gazdálkodásra, ésszerűbb ta­karékosságra van szükség. A gazdálkodást szervező és ellenőrző munkára a tanácsok minden szintjén nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. A be­vételek növelésére s a ki­adások csökkentésére vala­mennyi tanács intézkedési tervet készít'. Keresni kell a lehetőséget a feladatok leg­gazdaságosabb megoldására, az indokolatlan kiadások megszüntetésére. A költség­vetési eszközök ésszerű kon­centrálásával a szükség sze­rinti átcsoportosításával a társadalompolitikai szem­pontból kiemelt jelentőségű feladatok teljesítését kell elő­segíteni. Jobb előkészítő munkával kell tovább javí­tani a beruházások haté­konyságát, s csökkenteni megvalósításuk idejét. A .kö­rültekintőbb gazdálkodásnak a valóságos eredményeket ho­zó megtakarításokban kell megmutatkoznia. — A tanácsok megnöveke­dett hatásköre, önállósága kedvező feltételeket terem­tett az egyre növekvő fel­adatok megoldásához. A párt XI. kongresszusára kiadott irányelveknek megfelelően munkájuk továbbfejlesztése, hatékonyságának javítása fo­lyamatos feladat. Ezért gaz­dálkodásúkban javítani kell a tervezés megalapozottságát, erősíteni kell irányító és el­lenőrző tevékenységüket. A tanácsok 1975. évi tervei jól szolgálják a lakosság egyre jobb színvonalú ellátását és — figyelembe véve a taná­csok szemléletmódjában, fe­lelősségében bekövetkezett változásokat is — sikeresen teljesíthetők —, zárta nyi­latkozatát dr. Papp Lajoeáii= teratoösár.

Next

/
Thumbnails
Contents