Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
'•/ W%u i- ft •''■""■i""! Amatas * 3«%; v*"' ~ 5 V. ’ ' •'— '•'•-Ä^.vw-; 111 szilveszterkor Épül Mátrafüred r • UJ szállodája Kedvezett az építőknek az utóbbi hetek időjárása. A szinte tavaszias napokon a vártnál is jobban haladhattak a mátrajüredi új szálloda épületén dolgozó szakemberek. A Mátra szívében épülő Avar Hotel egyszerre 160 vendéget fogad majd a B-kategóriájú, valamint a turistarészben. A tervek szerint az új szálloda névadójára szilveszterkor kerül sor. (Foto: Puskás Anikó.) Üdültetés — egyenlősdi nélkül A szabadságot minden évben úgy várják a csaladok, mint az ünnepeket. Ilyenkor nem a kötelesség parancsol, több hétig ki-ká kedve, lehetősége szerint éL A kikapcsolódás legjobb formájának sokan a teljes környezetváltozást tartják: benépesülnek az üdülők, a családi nyaralók, tavasztól őszig csúcsforgalmat bonyolítanak le az utazási irodák. Am nincs mindenki abban a kedvező helyzetben, hogy összhang legyen igényei és lehetőségei között. Az emberek többségének nincs telke, hétvégi háza, nem futja rendszeres külföldi utazásokra. Még a vállalati és a SZOT-üdülőkbe sem kaphat mindenki beutalót, mert kevesebb a hely, mint aha- nyan igényt tartanak rá. A szükségesnél kevesebbel legfeljebb okosan lehet gazdálkodni, de a keresletet nem lehet kielégíteni. Gyakran azok sem jutnak beutalóhoz, akik legjobban megérdemelnék a társadalom támogatását: a nagy családok, a gyermeküket egyedül nevell>Üj üdülők sokasága épült az elmúlt évtizedekben, a hely mégis kevés maradt. Jogos a kérdés: miért? Elég összehasonlítani a nemrég megnyitott. első ^osztályú szállodának is beillő üdülőket a régi, többnyire családi házakból átalakított épületekkel, hogy magunk is válaszolhassunk. Egyszerűen — igényesebbek lettünk. A városiak leszoktak a falusi rokonokról, beutalót kérnek, mint a vidékiek közül is egyre többen, akik szintén üdülőben szeretnék eltölteni a szabadságukat. Kényelemben, teljes ellátással, s nem is akárhol. Vízpartra, korszerű üdülőbe mindenki szívesebben megy, mint. kevésbé Kényelmes körülmények közé. A SZOT éppen ezért az elmúlt években kénytelen • olt több régi üdülőt;. korszerűtlennek nyilvánítani. . Ezek nem feleltek meg a legelemibb követelményeknek sem, nem volt folyóvízcsatornázás főzési lehetőség. Az új létesítmények férőhelyeinek egy része így csupán a bezárt nyaralókét pótolta A magasabb színvonal természetesen több pénzbe is került. Egyetlen üdülőférő- heiy létesítése az elmúlt évben megközelítette a 300 ezer forintot. Könnyű felfedezni. mekkora az aránytalanság a kéthetes beutalók 252 forintja', és ai építési költségek között. Még az önköltséges beutalók valamivel magasabb összege is csepp a tengerben, ha összehasonlítjuk az üdülőik építésére, fenntartására „közpénzből” fordított összeget egy-egy beutaló árával. A számokból tulajdonképpen az is kiderül, hogy ilyen körülmények között szinte lehetetlen az üdülési rendszer további fejlesztése. Xüiö. február 23., vasárnap Ha viszont maradnak a régi állapotok, sokan ezután is hiába várnak évről évre a beutalókra, A SZOT ezért döntött a közelmúltban az üdülési költségek megváltoztatása mellett. Az új térítési rendszer alaptétele helyes és igazságos: aki többet kap, fizessen többet, tehát mindenki, aki másoknál kellemesebb körülmények között akarja tölteni szabadságát. Az üdülőket ennek az elvnek megfelelően, akár a szállodákat, „osztályba” sorolták. Első, másod- és harmadosztályú minősítést kaptak, az árak a két első kategóriában emelkedtek, a harmadikban változatlanok maradtak. A besorolás azonban kizárólag az üdülők állapotát, helyét, felszereltségét vette figyelembe, a különböző összegek az épületek által nyújtott adottságokat fejezik ki. Az étkezésért ezután sem kell se többet, se kevesebbet fizetni, mint régen. Bármelyik osztályba sorolták az üdülőt, egyforma pénzből főznek továbbra is, a szakszervezet mindenütt a megszokott hozzájárulást fizeti. Naívság lenne azt hinni, hogy a január elsejétől érvényes, magasabb térítések egy csapásra új üdülők építését, a mostaniak korszerűsítését teszik lehetővé. Még a felemelt költségek is csupán töredékét adják a szükséges fedezetnek. (Az első kategória díja a kéthetes turnusra 504 forintra, a másodiké 336 forintra emelkedett. Az országban az üdülők 30 százaléka tartozik az első, 31 százaléka a második, a fennmaradó 39 százalék pedig a változatlan áru harmadik kategóriába.) Az üdültetés fejlesztésének, fenntartásának gondja jórészt továbbra is az állam- háztartásra hárul. A megváltozott költségekben is a szociálpolitikai elvek érvényesülnek. A kiskeresetűek, a nagy családot eltartók, a gyermeküket egyedül nevelők továbbra sem fizetnek többet egy-egy beutalóért, mint eddig. A régi és az új ár közötti különbség azokra hárul, akik eddig az üdülésben velük egyenlő módon élvezték a kedvezményeket, holott náluk jóval kedvezőbbek a körülményeik. Viczián Erzsébet Bútort — de honnan? — Szeretnék venni egy hálószoba-garnitúrát. Világos szekrénysorral... — Sajnos, pillanatnyilag csak ezt az egy típust tudom mutatni. Román import, ebből is ez az egy van. — Mikor kapnak újra árut? — Érkezik az, ‘kérem, folyamatosa n, de nem marad itt sokszor egy napot sem... Ezt a beszélgetést megyénk egyik legnagyobb bútorüzletében (áruháznak is szokták mondani) hallgattuk ki. Hogy pontosan melyikben, azt. leírni azért nem tartjuk lényegesnek, mert kőrútunk során, ha nem is szó szerint, de lényegét tekintve ugyanezt másutt is lejegyezhettük volna. Arra voltunk ugyanis kíváncsiak, hogy a múlt év végi rohamszerű bútorvásárlást kiheverték-e már a gyártók, kereskedők, s a korábbi ígéretekhez híven, javul-e a bútor- ellátás, a várakozáshoz képest csekély áremelkedés után csökkent-e az igény. Íme a tapasztalatok. ★ Füzesabonyi bútoráruház. Cégér nemigen található az üzlet körül, csak az utcasarkon elhelyezett tábla mutatja az irányt. Mint kiderült, nem is sok szükség van itt a reklámra. — Tavaly 31 millió forint volt a tervünk, ötmilliós felfutás a korábbi esztendőhöz képest, azt hittük, nem is tudjuk teljesíteni — mondta Nagy István üzletvezetőhelyettes. — 36 milliót forgalmaztunk december végéig. Július—augusztustól itt nem volt maradás, alig győztük a munkát. Volt olyan hónap, hogy a forgalom megközelítette a négymilliót. — Mi a helyzet az idén? — Alig emelkedtek az árak, az igény viszont nem csökkent — vette át a szót Bocsi Józsefné, a pénztár vezetője. — Bútor pedig sajnos, kevesebb van. Egy-, másfél milliós a készletünk, ami a tavalyi nagy forgalom mellett mindig kétmillió fölött volt. Januárban 1 millió 800 ezret forgalmaztunk. Ebből is látszik, nem marad meg sokáig az áru. ez nekünk jó, a vásárlónak kevésbé —kétségtelen. Húsz érdeklődő közül legalább tizenöt vásárlás nélkül megy ki az üzletből. — Mit ígérnek a gyártók, a bútorértékesítő vállalat? — Nem lehetünk elégedettek az ígéretekkel. Tavaly szinte naponta jöttek a kereskedelmi vállalatok képviselői, az idén még egy sem érkezett. A gyárak pedig rendszertelenebből szállítanak. Vannak keresettebb bútorfajták, amelyekre nem is tudtunk szerződést kötni. ★ Kápolna, az ÁFÉSZ bútoráruháza. Az áruház bizományosviszonyban áll a nagykereskedelmi vállalattal, a Bútorérttel. Ez bizonyára előnyt jelent. Mint ahogy előnyt jelenthet, hogy az üzletvezető, Czakó Zsigmondot jó kereskedőnek tartják. — A készlet nálunk is kevesebb most, mint korábban — kezdte a beszélgetésünket az üzletvezető —, csaknem egymillióval. Tavaly a 30 milliós tervünket négymillió forinttal teljesítettük túl. 1500 négyzetméter a raktárunk, körülbelül ugyanennyi a két bemutatóterem alapterülete is. Nem sok, de az a jó, hogy egy helyen van, könnyebben tájékozódhat a vevő. — Ennek az üzletnek is gyengébb az ellátása a tavalyinál? — Én nem beszélhetek rossz ellátásról. Az igaz, hogy a vásárló nem mindig kap azonnal megfelelő árut, de előjegyezzük, és táviratban értesítjük, ha megfelelő érkezik. Általában két hétig kell várni. — Alkalmazkodik-e az igényekhez a választék? — Az igazság az, hogy a visszaigazolt megrendelés csak papír. Annak még utána kell járni., személyesen, telefonon állandóan keresni a gyárakat. Sok munkával jár ez, de van értelme. — Nem is annyira a helybéliek igénye adja itt a forgalmat. Hogyan oldják meg a házhoz szállítást? — Van saját gépkocsink és tehertaxit is tudunk szerezni. Egy-két nap alatt hazaszállítjuk az árut. ★ Gyöngyösön két „konkur- rens” üzlet található: a GYONGYSZÖV áruház bútorosztálya és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bútorüzlete. Egész rokonságát a rőg kötötte, a föld. amely a mindenkori megélhetést biztosította. így érthetően korán, szinte gyerekfejjel megismerte a földművelés minden fortélyát. Apja négyholdas szántóját művelte szorgalmasan, amikor 1942-ben a frontra hívta a váratlanul jött parancs. Sebesülten, felkötött karral érkezett haza szülőfalujába, Füzesabonyba, a fel- szabadulást követően. A háború mindent elpusztított, mégsem volt idő a várakozásra, tenni kellett, gyorsan cselekedni. És Barta András tett is. — Mikor hazajöttem, már befejezték a földosztást — idézi emlékeit. — Akkor tudtam meg, hogy nekem is jutott öt és fél hold, több. mint valamikor az apámé úolt. Amikor kimentem a határba és megláttam a földemet, először elszomorodtam, mert nem volt azon más, c%ak néhány gyümölcscsemete. Ugyanakkor nagyon meg is örültem, hogy végre ez is van és az enyém. Persze, a földművelésen kívül fuvarozást is vállaltam. Szerencsém volt, mert apámnak maradt egy lova, amit a kocsi elé fogtam és azzal jártam zsákolni a földművesszövetkezet magtárába. — Már 1949-ben felmerült, a faluban, hogy alapítsuk meg a termelőszövetkezetét. Nem sokkal utána létre is hozták a Szabad Nép Tsz-t. Mi pedig 13-an 1950. január 1-én 90 holdon szerveztük meg a Petőfi Termelőszövetkezetet. t Az alapítók valamikor a Kisbuda utcából indultak és mai napig is összetartanak. — 1950 őszén engem választottak meg elnöknek. Nehéz idők,et; éltünk, de még«. Aranygyűrű, negyedszázad múltán sem tűnt olyan nehéznek, mert nagyszerű emberek segítettek a vezetésnek. Például Hídvégi Péter bátyám, akitől nagyon sok emberséget tanultam. Még akkor ősszel megérkezett az első tehénszállítmány a szövetkezetbe, és a telep irányítója ő lett. Rövid idő alatt szinte csodát művelt az állománnyal. Már 1954-ben elértük a háromezer literes tejátlagot. Kaszálóinkon pedig annyi takarmány termett, hogy túlszárnyaltuk a megyei eredményeket. Így szövetkezetünk még abban az esztendőben bemutató gazdaság lett. Már akkoriban is jól fizettünk. nem volt gond a megélhetés a tagságnak. Ennek ellenére hat-hét kilépő azért akadt, de utána mégiscsak visszajöttek a közösbe dolgozni, mert itt jobban érezték magukat. — 1959 őszén nem ért váratlanul bennünket a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Füzesabony hamarosan termelőszövetkezeti község lett. Az átszervezés arra ösztönzött mindnyájunkat, hogy még jobban dolgozzunk. A vezetői felelősség lényegesen megnőtt, hiszen a termőterületünk is tízszeresére növekedett és ezzel párhuzamosan a tagság létszáma is emelkedett. Közös erőfeszítésekkel jelentős eredményeket értünk el. Fokozatosan megteremtettük a korszerű gazdálkodás műszaki feltételeit: gépeket, gépsorokat vásároltunk, gyorsan fejlesztettük az állattenyésztést *■ Barta András amellett, hogy egy megnövekedett termelőszövetkezetet irányított, hamar bekerült a közélet vérkeringésébe is. Még 1951- ben beválasztották az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsba, melynek Losonczi Pállal és Dobi Istvánnal egyik alapító tagja lett. Tizenkét és fél esztendőn át országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. A parlamenti üléseken felszólalásaiban többször is állást foglalt a parasztság szociális helyzetének javításáért. — Emlékszem, 1953-ban napirendre került a parasztság nyugdíjának kérdése. Nagyon sokat kellett hadakoznunk érte, mert többen ellenezték, miután nem ismerték a paraszti életkörülményeket. Hosszas huzavona és vitatkozás után mégiscsak megszavazta és törvényerőre emelte az országgyűlés. És attól kezdve nyugdíjat kaptak a parasztok is. Ma már ő is nyugdíjas de tagja maradt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szociálpolitikai bizottságának. A hirtelen jött betegség azonban megtörte. Több mint két évtizeden át volt a Petőfi Termelőszövetkezét elnöke. A gazdaságvezetői munka és az aktív közéleti tevékenység, a napi 12 —15 órai munka aláásta egészségét. — 1971. derekán agyvérzést kaptam, pontosan akkor, amikor szövetkezetünk a legnagyobb gabonatermését érte el, de a betakarítást a nagy esőzés akadályozta. Kórházba kerültem, és sokáig válságos volt a helyzetem, mert megbénult a bal kezem és lábam. A betegség kény- szerített arra, hogy 1972. január 1-től nyugdíjba menjek. Azóta a kímélő életmód hatására nagyjából rendbe jöttem. Persze, amikor ezt megtudták, nyomban jöttek hozzám a Kisbuda utcaiak és mondták: Andró bácsi, legyen a tanácstagunk, hiszen ismer mindannyiunkat, és ki tudna jobban képviselni bennünket ... Akkor sokáig gondolkodtam, hogy vállaljam-e, de aztán mégiscsak arra az álláspontra jutottam, hogy nem lehet nemet ' mondani azoknak az embereknek, akikkel valamikor egy utcából indultunk el szövetkezni. Nemrég volt a járási pártér- tekezlet is, ahol ismét tagja lettem a pártbizottságnak. Sőt, megválasztottak a gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottság elnökének is. A napokban tartotta hu szanöt éves, jubileumi zárszámadó közgyűlését a Pető fi Termelőszövetkezet. A vendégek és a fiatalok között ott ültek az alapítók is négyen, mert csak ennyien vannak már. Gulyás Sándor, Bocsi János, Antal János mellett Barta András, a volt elnök is megkapta a jubileumi aranygyűrűt, amely a Munka Érdemrend arany fokozata és a Munka Érdemérem mellett egy dolgos életút újabb elismerése volt. Mentasz Károly — Amint látja, a bútorfc*reskedés legnagyobb gondja, a raktárhiány, a kis eladótér, nálunk az átlagosnál is súlyosabb helyzetet teremt — fogadott Varga Flórián. n GYÖNGYSZÖV áruház bútorosztályának helyettes vezetője. — Nem tudunk készletet tartani, s következésképp a választék is kisebb. Jó kereskedő ilyet nem szeret mondani: az igények egy- harmadát tudjuk csak kielégíteni. A készletforgás kitűnő, hiszen deremocrben csaknem két és fél milliót árultunk 635 ezer forintot, kimutatott raktárkészlettel. S az sem elhanyagolható, hogy ezt mindössze öten produkáltuk. — Véleménye szerint van tehát áruhiány? — Várni kell a bútorokra. Nem mondhatom, hogy áruhiány van, hiszen két-három hét alatt megérkezik. A keresettebb típusokból egyébként tavaly sem volt elég. Konyhabútorral látnak el igen gyengén: mosogató nincs, asztal nincs. Drága jugoszláv konyha van, de az nem kell. — Részenként is adnak el a garnitúrákból? — Természetesen, Aminek külön ára van, bármikor szétválasztjuk. Mindent ei lehet adni. ★ Az iparcikk kisker. gyöngyösi boltjának van nagy raktára, de messze az üzlettől, ami viszont nagyon kicsiny. — Féléves szerződésünk van a nagykereskedelmi vállalattal, ennek alapján szállítanak — tájékoztatott Iván József üzletvezető. — Az ütemezéssel azonban baj van. Eddig 15—20 vagon árunak kellett volna érkeznie, ötöt kaptunk meg. A februári ütemezésből még éemmi. A legkeresettebbek az Alföldi Bútorgyár termékei, 80 garnitúrát rendeltem, elfogadtak 28-at. Ha számokkal akarom illusztrálni a forgalmunkat, azt mondhatom: a decemberi eladás több mint kétszerese volt a megelőző év decemberinek, az idén januári pedig éppen a fele a tavaly januárinak. Nem tudtunk mit adni. Érdekes egyébként, hogy az elmúlt évekéhez képest fordított a helyzet: akkor székek, fotelek nem voltak, most azokból bőven adhatunk, viszont szekrénysor nincs. A hírek szerint márciustól javul a helyzet. ★ A megyeszékhely bútorüzlete szintén az iparcikk kiskereskedelmi vállalaté. A kereslet itt a legnagyobb: tulajdonképpen már megérkezés előtt elkel minden jobb áru. — Pedig folyamatos a szállítás, rendszeresen megkapjuk az árut — mondta Markos József üzletvezető. — Kapcsolatban állunk a gyárakkal is. A készletünk kevesebb mint tavaly, s a választék nem mindig megfelelő — ez viszont igaz. — Vállalnak előjegyzést? — Nem, azt nem győznénk írni. Havonta 30 garnitúrát kapunk, s mindig nyomban el is adjuk. Ezeket hallottuk az üzletekben. Az üzleten kivül persze mást is: például azt, hogy Eger Csebokszári lakótelepén a lakáshoz jutott boldog tulajdonosok némelyike kempingágyra hajtja a fejét esténként. Pedig volna pénze bútorra, hiszen részletre is kapható. Az is igaz viszont, hogy az ügyesebb, rámenősebb vevő azért talál bútort előbb-utóbb. De hát miért a vevő tegyen ügyes? Bskeü R'íwiliHj j
