Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
Az áttörőzenekarok megyei szemléjéről r A GYÜMÖLCS BEÉRIK, i»a megvan a kedvező természeti feltétel, s a szorgos emberi munka. Transzponáljuk át ezt a mondatot a zenei nevelés területére: kedvezőbb adottságaink s zenepedagógusaink szorgos munkája nyomán mind jobban kirajzolódik az eredmény megyénk zenei alkotóműhelyeiben. Ezt tükrözte a megyei úttörőelnökség rendezésében vasárnap délelőtt Egerben az úttörőzenekarok bemutatója, a megyei úttörőház színháztermében. Örömmel tölt el bennünket m a tény, hogy Heves megyében az ifjúsági zenekari mozgalom fejlődőben van, a zeneiskolákban, az általános iskolákban folyó társas zenei nevelési forma mind több helyen kap nagyobb támogatást, megbecsülést. Ez alkalommal « zsűri az összefoglaló értékelésében erősen kihangsúlyozta a fesztiváljelleget — «nemben a versenyjelleggel —, de mivel e fesztivál megyei döntő volt, s tulajdonképpen e zenekarok közül kellett azt a két együttest kiválasztani, amely tovább jut m országos versenyre, e tény nem kis feladat elé állította a zsűrit Ezúton nem kívánok részletes elemzést értékelést adni a zenekarok munkáját illetően (ezt a zenekarvezetők a zsűritől a végén megkapták), mégis ide kívánkozik a részt vevő zenekarok bemutatása, 8 néhány gondolat a hallottakról. Szereplésük sorrendjében először a Hatvani Állami Zeneiskola fúvószenekarát kell megemlítenem Zólyomi István, Világi István zeneiskolai tanárok vezetésével. Igen szép kép alakult ki az együttesről. Műsorukban választékosak, igényesek. Hangzáskultúrájuk figyelemreméltó. Sajnálatosan nem minden hangszercsoport érvényesült akusztikai szempontból, s ennek elsősorban a kis színpad az oka. Talán a zenekar belső ritmusát kell még a későbbiekben feszesebbé kovácsolni. Fesztiválszereplésük így is eredményesnek mondható. A FÜZESABONYI Állami Zeneiskola vegyes zenekara kellemes meglepetés. A Koczka István vezette fiatal együttes igen Jó benyomást keltett, Igényes műsorválasztásuk, a Bach Kantáta (részlet), Kátai László Népdal szvit L tétel. Maros Rudolf Üttörő-hívogató című kompozíciók méltán arattak szép sikert Az elhangzott művek hangszerelőjei, házi zeneszerzője Kátai László egri zeneszerző. Népdalszvitjében a harmonizálás, és hangszerelés új útkeresést sejtet Hangszerelése az adott művek esetében praktikusan mértéktartó, s a helyi hangszeradottságokat figyelembe vevő, jól felhasználható, ügyes műhelymunka. A zenekar kétségtelen nyert a zeneszerző személyével. A füzesabonyiak jól sáfárkodtak lehetőségeikkel, s a vonósok mellé olyan hangszereket vontak be a közös munkába (oboa, fuvola, kürt, harsona), amelyek részvétele a zenekar hangzásának kulturáltabb, Téma: a személyiségformálás Megjelent a Hevesi Művelődés különszáma A pedagógiai folyóiratok «arában az országos ranglis-, tán is előkelő helyen jegyzik a Hevesi Művelődést, amely évek óta színvonalasan tájékoztatja megyénk nevelőit, hivatásuk legújabb elméleti gyakorlati, elméleti eredményeiről, hatékonyan segíti ezzel tanáraink mindennapi munkáját Nemrégen jelent meg az a tvülönszám, amely az 1974, április 8-tól 10-ig Egerben rendezett pedagógiai tudományos napok anyagát tartalmazza. Jó ötlet volt a rangos előadásokat, valamint az egyes szekcióülések vezetőinek rövidített beszámolóit írásban. ® közzétenni, hiszen ez az országcw tanácskozás — az 1972-es párthatározat szellemében — a nevelés, a személyiségformálás feltételeit elemezte, lehetőségeit kutatta, s szót kértek azok is, akik nap mint nap katedrára állnak, formálják a felnövekvő nemzedék gondolkodás-és érzésvilágát. Dr. Zrinszky László, a személyiségelméletekről, dr. Király Gyula, a személyiségfejlődést meghatározó tényezőkről, dr. György Júlia, a nehezen nevelhető gyermekekről, dr. Somos Lajos a tehetségről, a tehetségvédelemről, Porkolábné, dr. Balogh Katalin a tanulói személyiség megismeréséről, dr. Petrikás Árpád a közösség szerepéről írt. Az egyes témákat — a gyakorlat példáinak felsorakoztatásával — szervesen egészíti ki dr. Nagy Andorné, dr. Berentei Lászióné, Gaál Piroska, Szabó István rövidített összefoglalója, valamint dr. Sereg József hozzászólásának anyaga. Minden bizonnyal hasznosítható kiadvány tartalmazza dr. Szűcs László, főiskolai főigazgató zárszavát is. 20.00: Szegény gazdagok 1825. február 18-an, eppen százötven esztendeje született Jókai Mór, a „nagy mesemondó”. Milyen jó érzés újra fella18Ä tsbraár 19» «eerd» pozni ezt a könyvet, amelynek filmváltozatát most az író születésének évfordulója alkalmából a televízió műsorára tűzte! Milyen jó belemélyedni romantikus meseszövésébe, együtt élni és izgulni hőseivel! A Szegény gazdagok című regény 1860-ban született. Ebben az időszakban Jókai a francia romantikusokból kissé kiábrándultán abbahagyja a nagylelkű, . tiszta jellemű hősök történeteinek sorát, hogy egy időre intrikus figurákat állítson művei közép pontjába. Mint a Szegény gazdagok főhősét: Fatia Negrát. Erdélyi utazása során ismerkedett meg a Fatia Negráról szóló tört -netekkel, amelyeket a Szegény gazdagokban széles meseszövésű regénnyé dolgozott fel. A legendás Fa- tia Negra valóban élt Hu- nyad megyében és aranycsempész és pénzhamisító bandát tartott fenn. A regény alapján készült filmet Bán Frigyes rendezte iBöíMaea, . . ____ s zínesebb megsaftaftatást eredményezett Az egységes zenekari hangzás még várat magára, de a hallottak bizalommal töltenék meg bennünket A Hevesi Állami Zeneiskola vonószenekara és csellókórusa kedves színfoltja volt a fesztiválnak. Fegyelmezett játékuk, imponáló megjelenésük arra utal, hogy Heves zenei életének számottevő kis muzsikusainak szereplésével egyre többet kall számolnunk. A esellózenekar kuriózumként hatott a szépen megformált Palestrina- darabbal. Az egri színeket a Hámán Kató Megyei Űttörőház fúvószenekara képviselte Mezei László vezetésével. Kétségtelen a legegységesebb, legkiegyensúlyozottabb együttes volt, bár ez alkalommal az intonációval oiyar adósok maradtak. Érzésem szerint Brahms V. magyar táncának interpretálásával arattak megérdemelt sikert E mű mintaszerűen szólalt meg. A fesztivált bezáró együttes az apci 1643. Petőfi Sándor Úttörőcsapat vegyes zenekara volt Az apciak igen figyelemre méltó szép teljesítményt nyújtottak. Páder Dénes nevelő eredményes zenei nevelőmunkát végez, nagy ügyszeretettel. Különösen a két utolsó számuk jelentett élményt A későbbiekben a zenekarnak javasolnánk a mind igényesebb műsorválasztást A harmonikák dinamikája kissé soknak tűnik a vonósokkal, a furulyákkal szemben. ÖSSZESSÉGÉBEN igen nagyra értékelendő az apciak munkája. A zsűri döntése, értékelése alapján az egrieken kívül a füzesabonyi zenekar jutott az országos fesztiválra. A megyei fesztivál kapcsán felvetődik bennünk a gondolat bogy e zenekarok eredményes munkája táptalaja lehet megyénkben újabb zene- karc* születésének, minél több hangszeres gyermeket ösztönözhet a társas zene művelésére, zenei életünk felvirágoztatására. Szepesi György Film pereg, egymást vált» jak a különböző előadások. Ezt követően riadót rendelnek el, sötétség borul a tanácsháza helyiségére Majd lent az udvaron oszlanak szét a szakaszok, hogy különböző műszaki félszerelér sekkel ismerkedjenek, A hatvani polgári védelem élelmezési szakszolgálatának háromnapos kiképzésén vagyunk. Körülöttünk közéi kétszáz ember, vagyis as étkeztető. mentesítő éa ellát# "MtaMwofc tagjak ★ Kikből alakult e három szakasz? Ahogy körbe tekintünk, szinte valamennyi kereskedő ember. Irányít, vagy pedig beosztott valamelyik eégnél, üzletben. Itt van az üvegboltból Lehotai István, az egyik élelmiszer-kereskedésből Stollár Béla, ais AFÉSZ-cukrászatból Pádár Pál. De sorolhatnánk vég nélkül a neveket s tulajdonosaikat, akik évről évre lelkiismeretesen részt vesznék a továbbképzésen. S hogy mi a mostani három nap célja? Hallgassuk meg Kovács Jánost, a szakszolgálat parancsnokát! — Nem készülünk nukleáris hadviselőre, de ennek a veszélye mindaddig fenyeget, amíg a béke erői világméretű győzelmet nem aratnak. Ezért fontos a polgári védelem, a legfrisebb ismeretek megszerzése, a legújabb műszerek gyakorlatának elsajátítása. Élelmezési szakszolgálatunknak egyébként három ágazata van, s mindháromnak döntő szerep jut egy esetleges támadás alkalmával. Az étkeztetők a ki telepi— Sugdrszennyeződét nincs, a kocsi indulhat „„ J (Szabó Sándor felvétele4 tett lakosság efeédgondját oldják meg, az ellátók előteremtik a konyhaszükségletet, a menteni tők pedig azzal törődnék, hogy a sugárszeny nyezett élelmiszereket, különböző használati eszközöket megtisztítsák, majd szűk- ■égraktárakba szállítsák, ★ Feladat ® mentesítő szakasznak: Itt áll az udvaron egy gépkocsi, átvészelte a nukleáris támadást, sürgősen élelmet kell szállítani a kitelepítet- teknek. Lehet bepakolni? Nagy Imre természetesen nemet mond! Előbb ellenőrizni kell a szennyezettséget, itt a mérőműszer. S ha minden rendben, akkor Indulhat a járat. Netán éppen a szállítandó élelmiszert érte sugárhatás? Erre Hoffman József üzemágigazgató tud „gyógyszert”. — Az árut elárasztjuk víz- sugárral. majd eltávolítjuk róla a külső réteget... Egyébként a mostani kiképzésen arról is tájékoztattak bennünket, hogy az élelmiszerek korszerű csomagolásúval asökkenthető a sugár* szennyeződés! A szakszolgálat parancsnoka elégedett mindhárom szakasz munkájával. Árváltozás sok voltak, most folynak a nagy forgalmú szezon végi kiárusítások, a háromnapos kiképzésen, gyakorlaton mégis részt vett az állomány 9Ä százaléka. Ami pedig a tényleges kH képzést illeti: nagyon hasznos volt a Heves megyei élelmezési szolgálat parancsnokságának korábbi akciója! Háromnapos, bentlakásos oktatást szerveztek a hatvani szó Jaszparancsnokok, rajvezetők és szolgálati törzstagok részére. Ez megköny« nyitotté a mostani továbbképzést. Az oktatáson részi vettek segítették az előadókat, cselekvő előkészítői voltak az egyes részfeladatoknak, s ott láttuk őket a különböző gyakorlatok lebonyolításánál, a műszeres bemutatóknál <tn. gy.) Nyikoláj Zabelkin, a Szovjetunió Hőses Magyarországért harcoltunk IX. A párbaj folytatása Míg odavonszolták az ágyút és a futóárkot ásták, figyeltem az ellenséges önjáró lövegeket. Agyúik torka mintha egyenesen rám, a mi ágyúnk kezelőire szege- ződme. Nem tartozik a kellemes érzések közé, ha az emberre céloznak. Ott feküdtem mozdulatlanná meredten, vártam, hogy elkészüljön a futóárok, hogy be- leugorjam és eltűnjek. Tudtam azonban azt is, hogy mindazt, ami nálunk történik, látják a megfigyelő- pontról. Amikor végre felállították az ágyút, elfoglaltam a helyem és az irányzókkal a német önjárólöveg szürke orrát kerestem a célkeresztben. A katonákat a futó- árokba parancsoltam. A terv egyszerű volt: célba veszem, tüzelek, és mint a macska, be a futóárokba. Akkor aztán a fasiszták lőhetnek az ágyúra, ha célba tudják venni, nem lesz mellette senki. Célzok, csattan a lövés, a lövedék vörös csíkot húzva maga után az út és a nádas fölött átröpiüt a bokrok mögé. Szinte megdermedtem, s bár elhatároztam, hogy azonnal a futóárokba ugróm, ott maradtam figyelve. Bizonyára önökkel is megtörtént, hogy homokba dugtak egy ágacskát, amikor elérte a szilárd talajt, finom lökést éreztek. Azt hiszem, valami ilyesmit, ilyen köny- nyed lökést éreztem, amikor m, losedék fényes .’ayacpmal elérte a FerdSnánd páncélzatát. A valóságban ez persze elképzelhetetlen, de pontosan emlékszem, akkor így éreztem. Abban a pillanatban már biztos voltam benne, hogy eltaláltam a hitlerista önjáró löveget és öröm töltött el. De az önvédelem reflexe is működésbe lépett és szinte az ágyútalpon át vetettem magam be a futóárokba. Ebben a pillanatban süvített el ágyúnk fölött két ellenséges lövedék síkból meg egyre magasabbra emelkedik az égő gép nehéz fekete füstje. Vártunk, amíg a lövések elhallgattak. Aztán újra megtöltötték az ágyút, utána én is a tüzelőállásba mentem, és szinte odatapadtam az irányzókhoz. Épp olyan pontosan céloztam, mint először. Lövés és máris ott fekszem a futóárokban Duskin mellett Hallom, hogy robbannak a Ferdinand lövedékei, amesemiml veszély sem fenyegetne. A fasiszták valóban nem válaszoltak lövéseinkre. A célkeresztben láttam, hogy mindkét Ferdinánd ég, — Na, ez megvan! — szaladt ki a számon a hétköznapi kifejezés, Viktor elővette a cigarettatárcáját és mind rágyújtottunk. Mellettünk pedig, az úton álló ágyút kerülgetve, földrögöket hányva, fekete kipufogógázzal borítva bennünket, fülsiketítő zajjal, csikorgással haladtak tankjaink. Észrevettük, hogy a meg- fÍgy előállásból felénk indul a hadosztályparancsnok az ezredparancsnokkal és más tisztekkeL Arra se voll Budapest romos látképe 194S. február 13-án, és ott robbant, messzi tőlünk, ahol korábban légvédelmi ágyúink álltak. A kettős robbanások ugyanott még háromszor szántották fel a földet. — Ott keresnek bennünket, mi meg itt vagyunk! — kiáltott fel Viktor Duskin. A harcban nem is vettük észre azonnal, hogy csak az egyik. Ferdinand & » bb. lyek most még messzebb szálltak, s valamiféle ideges nyugtalanság érződött lövéseiben. Vártunk egy kicsit, aztán újra ismétlődött minden elölről. Újra meg újra és egyszer csak azt vettem észre, hogy mór nem ugrálok be a futóárokba, sőt az egész kezelŐ6zemeiyzet ott áll az ágyú mellett, mintha ssatf lőalljrébóí lőnénk* m időm, hogy az előírt V4 gyázz!-t vezényeljem, és jelentsem, hogy a feladatot végrehajtottuk. Ö csak legyintett és egymás után átölelt bennünket. Hátralépett, még egyszer végignézett bennünket és azt mondta az egyik törzstisztneks Mindnyájukat kitüntetésre felterjeszteni!--------X T ? Vege a riadónak PV4ovábbképzésea Hatvanban
