Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

Az áttörőzenekarok megyei szemléjéről r A GYÜMÖLCS BEÉRIK, i»a megvan a kedvező termé­szeti feltétel, s a szorgos em­beri munka. Transzponáljuk át ezt a mondatot a zenei ne­velés területére: kedvezőbb adottságaink s zenepedagó­gusaink szorgos munkája nyomán mind jobban kiraj­zolódik az eredmény megyénk zenei alkotóműhelyeiben. Ezt tükrözte a megyei úttörőel­nökség rendezésében vasár­nap délelőtt Egerben az úttö­rőzenekarok bemutatója, a megyei úttörőház színházter­mében. Örömmel tölt el bennünket m a tény, hogy Heves me­gyében az ifjúsági zenekari mozgalom fejlődőben van, a zeneiskolákban, az általános iskolákban folyó társas zenei nevelési forma mind több he­lyen kap nagyobb támogatást, megbecsülést. Ez alkalommal « zsűri az összefoglaló érté­kelésében erősen kihangsú­lyozta a fesztiváljelleget — «nemben a versenyjelleggel —, de mivel e fesztivál me­gyei döntő volt, s tulajdon­képpen e zenekarok közül kellett azt a két együttest ki­választani, amely tovább jut m országos versenyre, e tény nem kis feladat elé állította a zsűrit Ezúton nem kívánok rész­letes elemzést értékelést ad­ni a zenekarok munkáját il­letően (ezt a zenekarvezetők a zsűritől a végén megkap­ták), mégis ide kívánkozik a részt vevő zenekarok bemu­tatása, 8 néhány gondolat a hallottakról. Szereplésük sor­rendjében először a Hatvani Állami Zeneiskola fúvósze­nekarát kell megemlítenem Zólyomi István, Világi István zeneiskolai tanárok vezetésé­vel. Igen szép kép alakult ki az együttesről. Műsorukban választékosak, igényesek. Hangzáskultúrájuk figyelem­reméltó. Sajnálatosan nem minden hangszercsoport ér­vényesült akusztikai szem­pontból, s ennek elsősorban a kis színpad az oka. Talán a zenekar belső ritmusát kell még a későbbiekben feszeseb­bé kovácsolni. Fesztiválsze­replésük így is eredményes­nek mondható. A FÜZESABONYI Állami Zeneiskola vegyes zenekara kellemes meglepetés. A Koczka István vezette fiatal együttes igen Jó benyomást keltett, Igényes műsorválasz­tásuk, a Bach Kantáta (rész­let), Kátai László Népdal szvit L tétel. Maros Rudolf Üttörő-hívogató című kompo­zíciók méltán arattak szép sikert Az elhangzott művek hangszerelőjei, házi zeneszer­zője Kátai László egri zene­szerző. Népdalszvitjében a harmonizálás, és hangsze­relés új útkeresést sejtet Hangszerelése az adott mű­vek esetében praktikusan mértéktartó, s a helyi hang­szeradottságokat figyelembe vevő, jól felhasználható, ügyes műhelymunka. A zene­kar kétségtelen nyert a zene­szerző személyével. A füzes­abonyiak jól sáfárkodtak le­hetőségeikkel, s a vonósok mellé olyan hangszereket vontak be a közös munkába (oboa, fuvola, kürt, harsona), amelyek részvétele a zenekar hangzásának kulturáltabb, Téma: a személyiségformálás Megjelent a Hevesi Művelődés különszáma A pedagógiai folyóiratok «arában az országos ranglis-, tán is előkelő helyen jegyzik a Hevesi Művelődést, amely évek óta színvonalasan tájé­koztatja megyénk nevelőit, hivatásuk legújabb elméleti gyakorlati, elméleti eredmé­nyeiről, hatékonyan segíti ezzel tanáraink mindennapi munkáját Nemrégen jelent meg az a tvülönszám, amely az 1974, április 8-tól 10-ig Egerben rendezett pedagógiai tudo­mányos napok anyagát tar­talmazza. Jó ötlet volt a rangos elő­adásokat, valamint az egyes szekcióülések vezetőinek rö­vidített beszámolóit írásban. ® közzétenni, hiszen ez az országcw tanácskozás — az 1972-es párthatározat szelle­mében — a nevelés, a sze­mélyiségformálás feltételeit elemezte, lehetőségeit kutat­ta, s szót kértek azok is, akik nap mint nap katedrára áll­nak, formálják a felnövekvő nemzedék gondolkodás-és ér­zésvilágát. Dr. Zrinszky László, a sze­mélyiségelméletekről, dr. Ki­rály Gyula, a személyiség­fejlődést meghatározó ténye­zőkről, dr. György Júlia, a nehezen nevelhető gyerme­kekről, dr. Somos Lajos a tehetségről, a tehetségvéde­lemről, Porkolábné, dr. Ba­logh Katalin a tanulói sze­mélyiség megismeréséről, dr. Petrikás Árpád a közös­ség szerepéről írt. Az egyes témákat — a gyakorlat példáinak felsora­koztatásával — szervesen egészíti ki dr. Nagy Andorné, dr. Berentei Lászióné, Gaál Piroska, Szabó István rövidí­tett összefoglalója, valamint dr. Sereg József hozzászólá­sának anyaga. Minden bizonnyal haszno­sítható kiadvány tartalmazza dr. Szűcs László, főiskolai főigazgató zárszavát is. 20.00: Szegény gazdagok 1825. február 18-an, eppen százötven esztendeje született Jókai Mór, a „nagy mese­mondó”. Milyen jó érzés újra fella­18Ä tsbraár 19» «eerd» pozni ezt a könyvet, amely­nek filmváltozatát most az író születésének évfordulója alkalmából a televízió műso­rára tűzte! Milyen jó bele­mélyedni romantikus mese­szövésébe, együtt élni és iz­gulni hőseivel! A Szegény gazdagok című regény 1860-ban született. Ebben az időszakban Jókai a francia romantikusokból kis­sé kiábrándultán abbahagyja a nagylelkű, . tiszta jellemű hősök történeteinek sorát, hogy egy időre intrikus figu­rákat állítson művei közép pontjába. Mint a Szegény gaz­dagok főhősét: Fatia Negrát. Erdélyi utazása során ismer­kedett meg a Fatia Negráról szóló tört -netekkel, amelye­ket a Szegény gazdagokban széles meseszövésű regénnyé dolgozott fel. A legendás Fa- tia Negra valóban élt Hu- nyad megyében és arany­csempész és pénzhamisító bandát tartott fenn. A regény alapján készült filmet Bán Frigyes rendezte iBöíMaea, . . ____ s zínesebb megsaftaftatást eredményezett Az egységes zenekari hangzás még várat magára, de a hallottak biza­lommal töltenék meg ben­nünket A Hevesi Állami Ze­neiskola vonószenekara és csellókórusa kedves színfolt­ja volt a fesztiválnak. Fegyel­mezett játékuk, imponáló megjelenésük arra utal, hogy Heves zenei életének számot­tevő kis muzsikusainak sze­replésével egyre többet kall számolnunk. A esellózenekar kuriózumként hatott a szé­pen megformált Palestrina- darabbal. Az egri színeket a Hámán Kató Megyei Űttörőház fú­vószenekara képviselte Mezei László vezetésével. Kétségte­len a legegységesebb, legki­egyensúlyozottabb együttes volt, bár ez alkalommal az intonációval oiyar adósok maradtak. Érzésem szerint Brahms V. magyar táncának interpretálásával arattak megérdemelt sikert E mű mintaszerűen szólalt meg. A fesztivált bezáró együttes az apci 1643. Petőfi Sándor Út­törőcsapat vegyes zenekara volt Az apciak igen figye­lemre méltó szép teljesít­ményt nyújtottak. Páder Dé­nes nevelő eredményes zenei nevelőmunkát végez, nagy ügyszeretettel. Különösen a két utolsó számuk jelentett élményt A későbbiekben a zenekarnak javasolnánk a mind igényesebb műsorvá­lasztást A harmonikák di­namikája kissé soknak tűnik a vonósokkal, a furulyákkal szemben. ÖSSZESSÉGÉBEN igen nagyra értékelendő az apciak munkája. A zsűri döntése, ér­tékelése alapján az egrieken kívül a füzesabonyi zenekar jutott az országos fesztiválra. A megyei fesztivál kapcsán felvetődik bennünk a gondo­lat bogy e zenekarok ered­ményes munkája táptalaja le­het megyénkben újabb zene- karc* születésének, minél több hangszeres gyermeket ösztönözhet a társas zene művelésére, zenei életünk fel­virágoztatására. Szepesi György Film pereg, egymást vált» jak a különböző előadások. Ezt követően riadót rendel­nek el, sötétség borul a ta­nácsháza helyiségére Majd lent az udvaron oszlanak szét a szakaszok, hogy kü­lönböző műszaki félszerelér sekkel ismerkedjenek, A hatvani polgári védelem élelmezési szakszolgálatának háromnapos kiképzésén va­gyunk. Körülöttünk közéi kétszáz ember, vagyis as ét­keztető. mentesítő éa ellát# "MtaMwofc tagjak ★ Kikből alakult e három szakasz? Ahogy körbe tekin­tünk, szinte valamennyi ke­reskedő ember. Irányít, vagy pedig beosztott valamelyik eégnél, üzletben. Itt van az üvegboltból Lehotai István, az egyik élelmiszer-kereske­désből Stollár Béla, ais AFÉSZ-cukrászatból Pádár Pál. De sorolhatnánk vég nélkül a neveket s tulajdo­nosaikat, akik évről évre lel­kiismeretesen részt vesznék a továbbképzésen. S hogy mi a mostani három nap célja? Hallgassuk meg Kovács Já­nost, a szakszolgálat pa­rancsnokát! — Nem készülünk nukleá­ris hadviselőre, de ennek a veszélye mindaddig fenyeget, amíg a béke erői világmére­tű győzelmet nem aratnak. Ezért fontos a polgári véde­lem, a legfrisebb ismeretek megszerzése, a legújabb mű­szerek gyakorlatának elsajá­títása. Élelmezési szakszolgá­latunknak egyébként három ágazata van, s mindhárom­nak döntő szerep jut egy esetleges támadás alkalmá­val. Az étkeztetők a ki telepi­— Sugdrszennyeződét nincs, a kocsi indulhat „„ J (Szabó Sándor felvétele4 tett lakosság efeédgondját oldják meg, az ellátók elő­teremtik a konyhaszükségle­tet, a menteni tők pedig azzal törődnék, hogy a sugárszeny nyezett élelmiszereket, kü­lönböző használati eszközö­ket megtisztítsák, majd szűk- ■égraktárakba szállítsák, ★ Feladat ® mentesítő sza­kasznak: Itt áll az udvaron egy gép­kocsi, átvészelte a nukleáris támadást, sürgősen élelmet kell szállítani a kitelepítet- teknek. Lehet bepakolni? Nagy Imre természetesen ne­met mond! Előbb ellenőriz­ni kell a szennyezettséget, itt a mérőműszer. S ha min­den rendben, akkor Indulhat a járat. Netán éppen a szál­lítandó élelmiszert érte su­gárhatás? Erre Hoffman Jó­zsef üzemágigazgató tud „gyógyszert”. — Az árut elárasztjuk víz- sugárral. majd eltávolítjuk róla a külső réteget... Egyébként a mostani kikép­zésen arról is tájékoztattak bennünket, hogy az élelmi­szerek korszerű csomagolású­val asökkenthető a sugár* szennyeződés! A szakszolgálat parancsno­ka elégedett mindhárom sza­kasz munkájával. Árváltozás sok voltak, most folynak a nagy forgalmú szezon végi kiárusítások, a háromnapos kiképzésen, gyakorlaton mégis részt vett az állomány 9Ä százaléka. Ami pedig a tényleges kH képzést illeti: nagyon hasz­nos volt a Heves megyei élelmezési szolgálat parancs­nokságának korábbi akciója! Háromnapos, bentlakásos ok­tatást szerveztek a hatvani szó Jaszparancsnokok, raj­vezetők és szolgálati törzs­tagok részére. Ez megköny« nyitotté a mostani tovább­képzést. Az oktatáson részi vettek segítették az előadó­kat, cselekvő előkészítői vol­tak az egyes részfeladatok­nak, s ott láttuk őket a kü­lönböző gyakorlatok lebonyo­lításánál, a műszeres bemu­tatóknál <tn. gy.) Nyikoláj Zabelkin, a Szovjetunió Hőses Magyarországért harcoltunk IX. A párbaj folytatása Míg odavonszolták az ágyút és a futóárkot ásták, figyeltem az ellenséges ön­járó lövegeket. Agyúik tor­ka mintha egyenesen rám, a mi ágyúnk kezelőire szege- ződme. Nem tartozik a kel­lemes érzések közé, ha az emberre céloznak. Ott fe­küdtem mozdulatlanná me­redten, vártam, hogy elké­szüljön a futóárok, hogy be- leugorjam és eltűnjek. Tud­tam azonban azt is, hogy mindazt, ami nálunk törté­nik, látják a megfigyelő- pontról. Amikor végre felállították az ágyút, elfoglaltam a he­lyem és az irányzókkal a német önjárólöveg szürke orrát kerestem a célkereszt­ben. A katonákat a futó- árokba parancsoltam. A terv egyszerű volt: célba veszem, tüzelek, és mint a macska, be a futóárokba. Akkor az­tán a fasiszták lőhetnek az ágyúra, ha célba tudják venni, nem lesz mellette senki. Célzok, csattan a lövés, a lövedék vörös csíkot húzva maga után az út és a nádas fölött átröpiüt a bokrok mö­gé. Szinte megdermedtem, s bár elhatároztam, hogy azonnal a futóárokba ugróm, ott maradtam figyelve. Bi­zonyára önökkel is megtör­tént, hogy homokba dugtak egy ágacskát, amikor elérte a szilárd talajt, finom lö­kést éreztek. Azt hiszem, valami ilyesmit, ilyen köny- nyed lökést éreztem, amikor m, losedék fényes .’ayacpmal elérte a FerdSnánd páncél­zatát. A valóságban ez per­sze elképzelhetetlen, de pon­tosan emlékszem, akkor így éreztem. Abban a pillanat­ban már biztos voltam ben­ne, hogy eltaláltam a hitle­rista önjáró löveget és öröm töltött el. De az önvédelem reflexe is működésbe lépett és szinte az ágyútalpon át vetettem magam be a futó­árokba. Ebben a pillanat­ban süvített el ágyúnk fö­lött két ellenséges lövedék síkból meg egyre magasabb­ra emelkedik az égő gép nehéz fekete füstje. Vártunk, amíg a lövések elhallgattak. Aztán újra megtöltötték az ágyút, utána én is a tüze­lőállásba mentem, és szinte odatapadtam az irányzók­hoz. Épp olyan pontosan cé­loztam, mint először. Lövés és máris ott fekszem a fu­tóárokban Duskin mellett Hallom, hogy robbannak a Ferdinand lövedékei, ame­semiml veszély sem fenye­getne. A fasiszták valóban nem válaszoltak lövéseink­re. A célkeresztben láttam, hogy mindkét Ferdinánd ég, — Na, ez megvan! — sza­ladt ki a számon a hétköz­napi kifejezés, Viktor elő­vette a cigarettatárcáját és mind rágyújtottunk. Mellet­tünk pedig, az úton álló ágyút kerülgetve, földrögö­ket hányva, fekete kipufo­gógázzal borítva bennünket, fülsiketítő zajjal, csikorgás­sal haladtak tankjaink. Észrevettük, hogy a meg- fÍgy előállásból felénk indul a hadosztályparancsnok az ezredparancsnokkal és más tisztekkeL Arra se voll Budapest romos látképe 194S. február 13-án, és ott robbant, messzi tő­lünk, ahol korábban légvé­delmi ágyúink álltak. A ket­tős robbanások ugyanott még háromszor szántották fel a földet. — Ott keresnek bennün­ket, mi meg itt vagyunk! — kiáltott fel Viktor Duskin. A harcban nem is vettük észre azonnal, hogy csak az egyik. Ferdinand & » bb. lyek most még messzebb szálltak, s valamiféle ideges nyugtalanság érződött lövé­seiben. Vártunk egy kicsit, aztán újra ismétlődött min­den elölről. Újra meg újra és egyszer csak azt vettem észre, hogy mór nem ugrá­lok be a futóárokba, sőt az egész kezelŐ6zemeiyzet ott áll az ágyú mellett, mintha ssatf lőalljrébóí lőnénk* m időm, hogy az előírt V4 gyázz!-t vezényeljem, és je­lentsem, hogy a feladatot végrehajtottuk. Ö csak le­gyintett és egymás után át­ölelt bennünket. Hátralé­pett, még egyszer végigné­zett bennünket és azt mond­ta az egyik törzstisztneks Mindnyájukat kitüntetésre felterjeszteni!--------­X T ? Vege a riadónak PV4ovábbképzésea Hatvanban

Next

/
Thumbnails
Contents