Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk; Genfi találkozó A GROMIKO SZOVJET ÉS KISSINGER AMERI­KAI külügyminiszter február 16—17—í genfi tárgyalá­sairól kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy „a felek eltökélt szándéka a szovjet—amerikai kapcsola­tok további javítása”. Az államférfiak tanácskozásai­ról kiadott közleményekben gyakran szereplő formu­lának ezúttal különös jelentősége van: nem sóikkal az­után fogalmazták meg, hogy az Egyesült Államok enyhülésellenes körei a kereskedelmi törvény módosí­tásával kísérletet tettek a szovjet—amerikai kapcso­latok megmerevítésére, az enyhülési, folyamat meg- akasztására A külügyminiszterek Genfben áttekintették a két országot érintő kérdéseket és a rendezésre váró legfon­tosabb nemzetközi problémákat. Ami a két fél kapcso­latainak a nemzetközi életre is ható egyik legfontosabb elemét, a SALT-tárgyalásokat illeti, azok a múlt év no­vemberi vlagyivosztoki csúcs óta újra jó ütemben foly­nak. Moszkvában és Washingtonban egyaránt remélik: a szakértők még az idén aláírásra kész állapotba hoz­zák az új megállapodást A kétnapos genfi munkatalálkozó másik igen fon­tos témája az európai biztonsági és együttműködési konferencia volt. Miht ismeretes, a tárgyalások — nem a szocialista országok hibájából — a vártnál jobban el­húzódtak. A külügyminiszterek az európai béke és biztonság tárgykörébe tartózó ciprusi problémát is megvizsgálták és megállapították, hogy a kérdés igazságos megoldá­sát csakis a Biztonsági Tanács és az ENSZ határoza­tainak szigorú végrehajtása képezheti. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács tagjaként hatékony erőfeszítéseket tehetnek a kérdés igazságos és tartós rendezésére. Erre annál inkább nagy szükség lenne, mert az övezethez kapcsolódó térségben még mindig megoldatlan a közel-keleti válság, s amelynek rendezése nem kis erőfeszítésre készteti az érdekelt országokat, köptük a genfi békekonferencia két társel­nökét, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. Azóta a helyzet lényegében nem változott A fe­szültség okait nem sikerült megszüntetni, továbbra is újabb háború veszélye fenyeget. Ezekről a kérdésekről tanácskozott február elején Damaszkuszba» és Kairó­ban Gromiko. ez volt a fő témája az amerikai külügy­miniszter múlt hét végén befejeződött közel-keleti megbeszéléseinek is. Gromiko és Kissinger genfi talál­kozója jó alkalom volt tehát a válság megoldását célzó erőfeszítések mérlegelésére. Kinfnfars | Wilson moszkvai látogatása sikeres volt Henry Kissinger amerttcai külügyminiszter, aki hétfőn érkezett Londonba, kétórás megbeszélést folytatott Ha­rold Wilson miniszterelnök­kel és James Callaghan kül­ügyminiszterrel a nyugati vi­lág és a szocialista országok viszonyáról, majd James Cal­laghan társaságában részt vett az amerikai—angol tár­saság díszvarcsoráján. Kis­singer állítólag óvatos derű­látással nyilatkozott a közel- keleti helyzet rendezésének kilátásairól. Erről londoni tár­gyalásait megelőzően Andrej Gromikoval, a szovjet diplo­mácia vezetőjével folytatott Genfben eszmecserét Kissinger kedden Margaret Thatsher asszonnyal, a Brit Konzervatív Párt újonnan megválasztott vezérével köl­tötte el reggelijét egy előkelő londoni szállodában. Henry Kissinger kedden el­utazása előtt ismét találkozott Callagihannal. „Ügy véljük — mondotta sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter —, hogy Harold Wilson minisz­terelnök moszkvai látogatása rendkívül sikeres hozzájáru­lás volt a feszültség enyhíté­séhez, beleilleszkedve a szö­vetségest barátság és szolida­ritás keretébe”. „Az 1975-ös év — mondotta ugyanezen a Harold Wilson brit miniszterelnök, röviddel Moszkvából való vissz érése után, Londonban fogadta Henry Kissin­ger amerik ,i külügyminisztert. (Népújság telelőt* — AP—MTI—KS.) Arab csúcs Ammanban? A Jordániái sajtó kedden arról adott értesülést, hogy e hét csütörtökén Ammanban nagyszámú résztvevővel csúcsértekezlet lesz. Sajtóér­tesülések szerint a jordániai fővárosba utazik Egyiptom, Szíria, Szaúd-Arábia, Irak és Kuwait államfője. Az egyik napilap azt is tudni véli, hogy a találkozón jelen lesz Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke is. A csúcstalálkozó­ról szóló értesüléseket hiva­talos helyen nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Szovjet megrendelések brit vállalatoktól MOSZKVA: Harold Wilson miniszter­elnök moszkvai látogatása idején aláírták a gazdasági és ipari, valamint a tudo­mányos és műszaki együtt­működés fejlesztésének hosz- szú távú programját, amely konkrét tartalommal tölti meg a két ország között 1974 májusában kötött gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködésről szóló tíz­éves megállapodást. Brit vállalatok máris meg­rendeléseket kaptak új tech­nológia és berendezéseit szál­lítására a vegyipar, petrolké­mia, autóipar és a könnyű­ipar számára. Ugyanakkor fontosnak látszik az a meg­állapodás, amely a Nagy- Britannia által szállított urániumnak a Szovjetunió­ban történő dúsítását irá­nyozza elő. (TASZSZ) sajtóértekezleten Callaghan — talán az enyhülés újabb előmozdításának, a különböző politikai és gazdasági rend­szerekben élők újabb találko­zóinak tanúja lesz.” ZÜRICH: „Munkaebéd” keretében két és félórás megbeszélést tar- ' tott kedden Zürichben a Svájcban üdülő Mohammad Reza Pahlavi iráni sah és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, aki a késő délelőtti órákban érkezett Londoniból a svájci főváros­ba. Az eszmecserén, a Reuter- iroda helyszíni tudósítása sze­rint, a közel-keleti fejlemé­nyekről, energiaproblémákról és általában a nemzetközi helyzetről volt szó. Az amerikai külügyminisz­ter a megbeszélés befejezté­vel nyomban tovább utazott Párizsba. Reza Pahlavi sah a találko­zót követően rögtönzött saj­tóértekezletet tartott Zürich­ben. Egyebek között bejelen­tet*: mindaddig, amíg a nyu­gati világot infláció sújtja, a kőolaj ára nem fog csökken­ni, sőt még emelkedhet is. Végül megerősítette: orszá­ga konfliktus esetén nem venne részt az Izrael ellen irányuló kőolajembargóban. Kedden Genfben. az Egye­sült Nemzetek Szervezete európai központjának állan­dó amerikai képviseletéin újabb találkozót tartott a hadászati fegyverek korlá­tozásával kapcsolatod tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség. A Szovjetunió delegációjá­nak vezetője B. Szemjonov külügyminiszter-helyettes, az Egyesült Államok küldöttsé­gének vezetője pedig A. Johnson meghatalmazott nagykövet Fasiszta terrorista pere Milánéban . A milánói törvényszék keddien megkezdte a tárgya­lást annak a fasiszta terro­ristának a perében, aki 1973. május 17-én a milánói rend­őrkapitányság előtt kézigrá­nátot hajított a tömeg kö­A PERZSA-ÖBÖL orszá­gainak fegyverraktárai ros­kadoznak a legmodernebb fegyverektől. Már most fe­lülmúlják a legtapasztaltabb katonai szakértők legmeré­szebb elképzeléseit. Van ott minden: harckocsi, optikai irányzékú tankelhárító raké­ta, raikétahordozó repülőgép és lézerirányzó-rendszerű bombákkal felszerelt vadász,- bombázó egyaránt. Egyelőre talán csak az atomfegyver „hiányzik”. De ez is — a szakemberek véleménye sze­rint — csak idő kérdése. A fegyverszállítmányok to­vábbra is érkeznek a Perzsa­öbölbe. Feladóik: az Egyesült Államok és néhány más nyu­gati ország. A szállítások az egyezményeknek megfelelően történnek. Az utolsót nem is olyan régen kötötték meg. Aláírói: James Schlesinger, az Egyesült Államok hadügy­minisztere és Kabusz ben- Szaid szultán, Omán uralko­dója. A Perzsa-öbölben levő fe­jedelemségek voltak az, első országok az arab világban, amelyeket az angol gyarma­tosítók uralmuk alá hajtot­tak, és az utolsók, ahonnan az 197». február 19, szerda ü Közel-Kelet „puskaporos hordája” angolok eltávoztak. Ezek a fejedelemségek hosszú éve­ken keresztül a hihetetlenül olcsó nyersanyagforrásul szolgáltak a Nyugat számára. A Perzsa-öböl egyelőre messze van még attól, hogy ott béke honoljon és stabili­zálódjék a helyzet. Még nerc» rendezték az időnként fegy­veres konfliktusokhoz vezető területi követeléseket. Az Irak és Irán, Irak és Kuwait közötti feszültség, a Perzsa- öböli vezető szerepért folyó versengés Szaud-Arábia és Irán között — szüli a fegy­verek. iránti keresletet. A nyugati országok és elsősor­ban az Egyesült Államok mindent megtesznek azért, hogy tovább mélyítsék az ellentéteket, ösztökélik a ve- télytársakat egymás ellen, a bőkezűen ellátják e körzetet korszerű fegyverekkel. Ezzel a térséget puskaporos hor­dóvá változtatták. Áz 1973—74. pénzügyi év­ben az Egyesült Államok 8,5 milliárd dollár értékű fegy­vert adott el a világ számos országa kormányának. Nagy részüket — 7 milliárd dollár értékben — a körnl-kelett és a perzsa-öNilbeli országok­nak adta el (nem számolva az ellenszolgáltatás nélküli pzállítmányokatj- Egyedül Irán 1974-ben 3,5 millió dol­lár értékű amerikai fegyvert vásárolt. Az iráni sah a kö­zeli jövőben 9 milliárd dol­lárt akar erre a célra fordí­tani. A HADISZÁLLÍTÁSOK egyrészt fedezhetik a Nyugat, kőolajimport-kiadasalnak egy részét, másrészt ezek a szál­lítások növelik a politikai­katonai feszültséget A Pentagon és az amerikai külügyminisztérium hivatalos képviselőinek kijelentései szerint a Perzsa-öbölbe irá­nyuló amerikai fegyverszál­lítmányok állítólag „e körzet védelmét” és „az ottani hely­zet stabilitásának megszilár­dulását” segítik. A valóság­ban azonban a fegyverszállít­mányok e körzet nemzeti, felszabadító mozgalma elleni harcot szolgálják. E tekintetben jellemző az említett Schlesinger-Kabusz- féle egyezmény. Az omání szultán ugyanis nem volt ké­pes megbirkózni a Dofar tar­tományi nemzeti felszabadító mozgalommal. Az Egyesült Államok ezért aláírta Ka- busszal az egyezményt az amerikai fegyverszállítások­ról és katonai tanácsadók Ománba küldéséről. A Pen­tagon cserében megnyerte a szultán beleegyezését ahhoz. hogy amerikai katonai tá­maszpontot létesítsenek Ma- szira-szigeten, ahonnan gya­korlatilag ellenőrizhető a Perzsa-öböl bejárata. A Pentagonnak ez a maga­tartása különösein annak a már ismert fenyegetésnek a fényében válik vészjóslóvá, amely szerint a fegyveres erőket bizonyos körülmények között felhasználják a kö­zel-keleti kőolajtermeló or­szágok ellen. A drámaírás íratlan törvé­nyei szerint az első felvonás­ban a falon függő puskának az utolsóban el kell sülnie. A Pentagon a Közel-Kelet­nek | szánt színdarabjában persze nem puskáról van szó. hanem a legkorszerűbb fegy­verekről. A Pentagon arra számít, hogy ezeket a fegy­vereket az arabok elleni har­cában használja majd fel. KÖZEL- ES KÖZÉP- KELET népeinek érdekei sürgetően követelik közös biztonsági intézkedések fo­ganatosítását. Ez biztosítja a békét és a nyugalmat a föld eme körzetében, nem pedig a fegyverkezési hajsza és a pusztító es-iközik felhalmo­zásáért folyó versengés. Nyikolá) Obotov, az APN hírmagyarázója zé. A merényletnek — mint emlékezetes — négy halálos és 46 sebesült áldozata volt. A kapitányság udvarán azon á .napon avatták fel az egy évvel korábban meg­gyilkolt calabresi rendőrfel­ügyelő szobrát. A terrorista merénylő cselekménye az ünnepségről éppen távozni készülő Rumor akkori bel­ügyminiszter és Zanda-Loy országos rendőrfőnök ellen irányult. A per jelentőségét csak növeli, hogy először áll bí­róság elé az 1969 óta soro­zatban elkövetett véres fa­siszta merényletek egyik el­követője. (A Piazza Fomta- na-i robbantás perét már háromszor elhalasztották és eddig csak kisebb terrorak­ciók elkövetői ellen hoztak bírósági ítéleteket.) Bertoli bűnössége nem kétséges, hi­szen a helyszínen letartóz­tatták. Tömeggyilkosság, til­tott fegyvercsempészet, ok­irathamisítás bűnéért kell felelnie. A per lefolytatása politikai választ adhat arra, milyen mértékben hajlan­dók a rendőrhatóságok és az igazságügyi szervek feltárni, leleplezni az újfasiszta ösz- szeesküvő hálózatot BAGDAD: Kurt Waldheim, a* EINS* főtitkára kedden az iraki fő­varosba érkezett, hogy tár­gyalásokat folytasson a leg­utóbbi közel-keleti fejlemé­nyekről. A világszervezet fő­titkára ezt megelőzően Ko- waitban folytatott hasonló jellegű megbeszéléseket TEL AVIV: A Maariv című izraeli lap keddi jelentése szerint az Egyesült Államok arra kérte fel a Közös piac tagállamait, hogy ne folytassanak együtt­működést a Palesztinái Fel­szabadítást Szervezettel a Nyugat-Európa—arab párbe­széd keretén belül. Tájéko­zott források értékelése sze­rint az amerikai kérelem célja az. hogy útját állja an­nak a francia törekvésnek, amely be akarja vonni a PFSZ-t a nyugat-európai és arab államok között kiala­kuló tárgyalásokba. BONN: Négynapos IMATO-hari gyakorlatot tartottak Dániá­ban — jelentette be kedden a nyugatnémet hadügymi nlsztérium. A had>gyakorlaton az angol, a nyugatnemet és * dán hadsereg néhány ezer katonája, továbbá több mini 550 tank és páncélautó vett részt. BUENOS AIRES. Két ismeretlen terrorista kedden a Buenos Aires kő zelében fekvő San Isidro vá­roskában meggyilkolt egy. Felix Villofane nevű szak szervezeti bizalmit — jelen­tette az argentin rendőrség: A gyilkosok autóval elmene ­kültek. NÁPOLY: Négy felfegyverzett álam»« bandita kedden Nápolytól jsjp kfloihéférré kirabolta egy vo­nat postakocsiját. JL posta-” vagon őreit leütötték, s több millió lírás zsákmányukkal nyomtalanul eltűntek. BEJRUT: A Bejrútbaa megjelent» The Arab World című angol nyelvű bulletin keddi szá­mában azt írja, hogy Szíria úgy döntött: nem hosszabbít­ja meg a Goi an-fennsíkon ál­lomásozó ENSZ-megfigyelő erők május 30-án lejáró mandátumát, ha a genfi kö­zel-keleti békekonferencia felújítására legkésőbb már­cius végéig nem születik ha­tározat. MOSZKVA: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden ha­zaérkezett a szovjet főváros­ba. A szovjet külügyminiszter, mint ismeretes, február 16-án és 17-én Genfben Henry Kissinger amerikai külügy- mihiszterrel, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával tárgyalt. BELGRAD: A jugoszláv tengerparton levő Zadar városában a he­lyi bíróság három hónapig tartó nyilvános tárgyalás után- ítéletet hirdetett 15 nép- és államellenes tevé­kenységgel vádolt személy ügyében, akik tagjai voltak a „horvát felszabadító for­radalmi hadsereg” hangzatos elnevezésű usztasabarát. ter­rorista és diverzáns szerve­zetnek. A bíróság valameny- nyi vádlottat bűnösnek ta­lálta a terhűkre rótt bűncse­lekmények elkövetésében és másfél évtől 13 évig terjedő börtönbüntetést szabott ki rájuk. Zsivkov Bukarestben Tódor Zsivkov, a BKP KB első titkára a Bolgár Ál­lamtanács elnöke, a tisztele­tére Bukarestben adott ebé­den rövid pohárköszöntőt mondott, amelyben — mint ismeretessé vált — elmon­dotta, hogy a megbeszélé­sek során létrejött megálla­podás szerint évente ketsaca találkozni fog Nicolae Ceau- sescü román államfővel, az RKP főtitkárával, és már a közeli hónapokban párt- és kormányküldöttség élén hi­vatalos látogatást tesz Rp-

Next

/
Thumbnails
Contents