Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
Satöbbi Több szempontból fe énte* mes előtérbe helyeznünk s valódi rövidítések között számon tartott stb. Írásával kiejtésével és használati értékével kapcsolatos kérdéseket. Először az írásról néhány szót! A helyesírási se»*-- bályzat azt tanítja, hogy * különírt szavakból álló szókapcsolat rövidítése általában annyi tagú, ahány különírt szóból áll a rövidített, szókapcsolat. A s a többi szó» kapcsolat stb. rövidítése tehát nem a szabály szerim történik, s így kivételnek kell tekintenünk. Az írásban való használata kapcsán elég gyakran azt a hibát követik el egyesek, hogy a felsorolás végén levő stb. elé is kiteszik a vesszőt. Nincs erre szükség! De ugyanakkor a stb. előtt a pontosvesszőt ki kell tennünk akkor, ha » felsorolásban az egyneműek- bői álló egységeket el akarjuk különíteni a más neműek bői álló egységektől, A rövidítés hangalakjává! kapcsolatban is merülnek fel problémák. Egyesek betűszóként az estébé helytelen ejtéssel hangoztatják » rövidítést. A helyes hang- alak: satöbbi. A stb. rövidítés mind írásban, mind hangalakjában újabban versbeli szóként sajátos stilisztikai szerepet is vállal magára, s ahogyan Devecseri Gábor írja: „köznapi pongyoláját elveti”, s új szerepkörében új jelen - tésámyalatot és használati értékeit nyer. Erre is utal Zelk Zoltán, amikor ezeket a sorokat papírra veti 3 Satöbbi, nem úgy satöbbi, miként más satöbbi, mert vállára emelhet kétezer sort, ezért nagy S-sel írandó Satöbbi” (Zelk: Egy verseskönyv címtervei). Somlyó György Mese a hotelszobáról című költeményében a satöbbi szintén többet vállát, magára megszokott szerepénél: „Satöbbi, satöbbi, satöbbi, mind emberből van, mind veszetek embertől emberig”. Pákolitz versében nyelventúli összefüggésekről is vall szavunk: „A hivatalnok félti állítólagos hatalmát, meg egyéb satöbbijét,, Illyés Gyula költeményének szövegébe szőtt stb. rövidítés a versben el nem mondott, s a feleslegesen ismételt, agy on csépelt érvek, ellenérvek hiábavalóságát is érzékelteti, s így kulcsszóként jut versbeli szerephez: „Míg sorsunk itt..." — Stb., stb!... Mind élesebben látom a csontváz-rendezést, s tudom a végszóra » végmosolyra az ellenszót és mosolyt, mind a stb., stb.-et ebben a .., stb., stb., stb.! ■— Fintorom is unom! (Illyés: A virradat tükre). Az idézett verssorok arra is szép példát nyújtanak, hogy mi mindent bír el egy nagyon, is hétköznapinak tartott sa® versbeli szerepében. Dr. Bakos József Száztíz év© született Csők István Száztíz évvel ezelőtt, 1865» február 13-án született Csók István, Kossnth-dijas festőművész, aki 95 éves korában élete munkásságáért megkapta a i Munka Vörös Zászló Érdemrendjei Két képpel emlékezünk az évfordulóra. Jobbra: a művész 93 éves korában, Btínu Árvák 1891 mm festménye. Bá8B ERVIN VEBSKfc; REGGEL t HoM lehetett olyan a tó félen, mint a melled a kislányon míg rejtőzve bújt a csókjaimba a bársony szemedben az odaadás hívta a Napot ahogy a hajnal hívja a halászok dalaival és elsó sugarára kinyílik testén a piros túzkohó SZEKSZÁRDI MOLNÁR BTTAlfc SOROK szeretném ha a világot hoznád tisztán fehéren hogy megszeressem szeretném ha a szerelmed hoznád tisztán fehéren hogy el ne vesszen ★ nyugalom kopog a kövön ujjaink gyökérindák a szánkban néma az öröm ez a béke ez a béke Újra itthon Élet, —. def jó, hogy találkozom veled. A mozdulatlanságomnak már vege. Nemcsak lábra tudok állni már, hanem járni is tudok újra. Az utcán száguldhatok mint mások lesz munkám, otthonom és célom Igyekszem elfeledni * betegség napjaik 4 kórház helyett nyugodtan gondolhatok már a mára és a holnapra, a holnapokra. Áldhatom újra az életei, í-i Nem gondolod, hogy Marinkénak nagyon intelligens arca van? — Lehe*., de mat tómén*, számuláU ' s-í Kérem, doktor mondja meg, mi a bajom, de egyszerű szavakkal, hogy megértsem. — Ember, magának tutaj* Honképpen semmi baja sincs, «csak sokat iszik. — Most, kérem, legyen «■*- >oes latin szavakkal is elmondani, hogy a feleségemnek is elmagyarázhassam! » mért határoztad *S Ilyen hirtelen, hogy nem veszed feleségül Angellnát? <— Tudod, néhány nappal ezelőtt egy bikinit kért tőlem, s az elvitte a fizetésein kétharmadát. De gondolt el, mi lett volna, ha ruhát akar? Egy turista eltéved a tóm* doni ködben. Összeütközik egy járókelővel, akitől meg* kérdi: — Nem tudná véletlenül megmondani, merre találom meg a Temzét? — De igen. Pontosam m hátam mögött van. — Biztos ön ebben? — Száz százalékig, Most másztam Iá belőle. “ Ha nem lessé irt fcmyém, a 8 őrás vonat alá vetem magam. — Hadd gandoDsnama m ö órás vonatig! ~ Miért mondta ónnal!; a» embernek, hogy az állomásig csak S perc van, mikor egész órát kell gyalogolnia, amíg 'odaér? — Olyan szomorúan nézett rám, hogy nem volt szivem megmondani neki az igazságot} ★ «-> Gratulálok! Halton, megírtad az új regényedet. Milyen a vege? — Tragikus. Senki Sáfárja kiadni! « Hallóra, a férje fesar^ kott a dohányzásról és az rvasról. Biztosan nagyon erős •akaratú ember. — Nem ő. ÉnS — Nagyon sajnálom, 'fordul a vendég a pincérhez —, ha kifizetem a számlát, nem marad egy fillérem sem borravalóra. — Várjon egy kicsit — így a pincér —, még egyszer átnézem azt a számlát! — Megnősültem, de nines lakásunk. — Valamelyiktek szüleinél eines hely? <— Nines! ök még mindig a», nagypapánál és a nagymamánál laknak! Ä fogorvos várószobájában nagy a tömeg Két barát találkozik. — Mit csinálsz itt? Tegnap dicsekedtél, hogy minden ío- fß.a ép. — Igen, de míg mám Is» M « «ess. ^ntwnelhotnaM Kilenc hónapig egy pózna tetején A kiállításon egy látogató hangosan tűnődik, vajon az egyik kép napfelkeltét, vagy naplementét ábrázol-e. Egyszerre csak megszólal mellette egy fiatal hölgy: — A kép naplementét ábrázok Ismerem a festőt, déli U előtt sohasem kei fék s— Apa — kérdezi ébadía — honnan lehet tudni, hogy a Föld gömbölyű? — Csacsikéin, sohasem Iái» %á& még földgömböt? =■* JJerberttel miami «rues rendjén. Soha nincs egy vasa sem. — Kölcsönkért tőled? r- Nem. £n tőle. A tanító Noé bárkájáról beszélt: „Noé minden fajtából egy hímet és egy nőstényt vett fel n bárkára: kakast és tyúkot, nőstény macskát és kandúrt, libát és gúnárt, kacsát és gácsért. Ki tud közületek még példát mondani? Az egyik kisfiú jelentkezik — Egy női — és egy férfi- kerékpárt. Ä **ébános befefesá karácsonyi prédikációját, még egyezer végignéz hívein, majd így szól: „Tudom, hogy sokan kifejletek csak jövő ilyenkor jön el a templomba. Ezeknek már most kívánok (boldog húsvétat A sfcőt jelentkezik a helyi rendőrőrsön és bejelenti, hogy maga is rendőr szeretne lenni. Ehhez azonban szóbeli felvételi vizsgát is kell tennie. A vizsgáztató megkérdi: — Az utcán óriási csődület van. Hogyan oszlatja szét a tömeget? — Ml sem egyszerűbb minél: leveszem a sapkámat és teregetni kezdek. Fiatal művész jelentkezik első meghallgatásra Hollywoodban. Az unott arcú személyzeti alkalmazott, akinél az ifjú művész munkát keres, ezt írja fel a kartotékra: „Játszani nem tud. Hangja nincs. Kopaszodásra hajlamos. A tánchoz van valamicske érzéke.” Az ifjú műve® news* Dted Asha®, i ..........-......... J Nár nem lo rá, hogyan lehet Kakasban élni” — jelentette ki a New Orleans-i Rick Weeks, aki 9 hónapon át „lakott” egy pózna tetején. Az eltelt időszakban egy ciklont is átvészelt szokatlan lakhelyén. Teljesítményével egyébként megdöntötte a póznalakás világrekordját. Amikor egy daru segítségével leemelték kényelmetlen lakhelyéből, a város rezesbandája győzelmi indulót fújt Weeks csupán azt sajnálja, hogy nem vehetett részt lánya temetésén, aki apja esztelen kísérlete miatti bánatában öngyilkos lett, 1 * — Tovább 4SI a pisai ferde torony, (Foto: Ifié Nuwve* A szem és az ö színe A tudományban lehet bízni: több meglepetéssel szolgál, mint egy csapodár nő. Íme egy újabb meglepetés: Jan Trent montreali ideggyógyász szerint a szem színe elárulja a szem hordozójának — pardon — tulajdonosának jellemét. Szerinte a kék szeműek logikusak, tisztelik a törvényt, elítélik mások gyengeségét, a barna szeműek gyakran sírnak, hajlamosak a szomorúságra, jó étvágyuk van és jól alszanak. A zöld szeműek jelleméről Jan Ternt tudtommal még nem nyilatkozott, így e tekintetben a legteljesebb bizonytalanságra vagyok utalva. Lehet, hogy a zöld szemű ember egyesíti magában a kék szemű törvénytiszteletét és a barna szemű mély álmát, amely utóbbi miatt az előbbi nem nagy dicsőség, mert emberek álmukban csak a lehető legritkábban sértik meg a törvényt, mondjuk csak, ha rossz helyen alszanak. Nem a saját feleségűk mellett. Például Dv 'me kalandozzunk el a zöld szem és a találgatások ingoványos talaján, maradjunk a tudomány által már feltárt és kikövezett, szemrevételezett úton a jellem és a szem viszonyát illetően. Amit itt és most elmondani szeretnék a szem és szín viszonyát illetően, az a tudomány fejlődését kívánja szolgálni, kimondottan empirikus tények alapján. Nem voltam soha ideggyógyász, csak néhányszor majdnem odakerültem, soha tudatosan nem mélyedtem a szernek színének mélyébe és titkaiba, csupán beléjük néztem és hülyén hittem bennük. Mert nem állt módomban még ismerni a szem és az ő színe, valamint hordozójuk és annak jelleme között fennálló viszony törvényeit. Ha ismertem volna, istenem... Malvinka szeme kék volt, mint az árvácska behintette rét, tisztelte a törvényt, este nyolckor már elbúcsúzott tőlem kapujuk előtt, puha csókot lehelve orcámra., hogy lágyult bennem a költészet tfíborvtrú- ga és rohantam haza verset írni. Házzá. Malvinka maga volt a megtestesült ártatlanság és csend és mindig szomorú volt, sót néha könnyezett is, amikor elbúcsúztunk egymástól. Pedig, mondom, kék szeme volt. Az ártatlanság tekintete. Amikor negyvenkettedik versem megírása után megtudtam, hogy azért siet haza nyolc órakor, mert a palija — akkori nyelven az „igazija” — otthon várja, mert ilyenkor a szülei a szomszédba jártak át kártyázni, s hogy ráadásul az a szerencsétlen fickó még véletlenül sem akart nősülni, de kellett neki —, akkor nem értettem semmit. Hiszen olyan ártatlan, tiszta volt a tekintete és úgy könnyezett, ha búcsúztunk... Ma már tudom, hogy Jan Trent tesztjei alapján legfeljebb néha megsajnált azért, hogy olyan bődült barom voltam, de különben kék szemű lévén elítélte az én gyengeségemet, logikusan tört a házasságra és tisztelte a törpényt. csak az anyakönyvvezető áldását osztó szavai után volt hajlandó érdemben tárgyalni férjével, hogy szerelmük bimbódzó gyümölcse beérjen-é, vagy sem, Kék szemű volt! Erzsébet pattogós, kemény kis madárka volt. Határozott, energikus, karcsú, mint a nádszál és vidám, mint egy jól sikerült tavaszi énekesmadár. Barna szemű volt. Ha akkor tudom azt, amit Jan Trent jóvoltából tudok, el nem veszem nejül. Mióta a feleségem, sokat alszik, sokat eszik, búskomor és gyakran sír, gyakran akkor is alszik, amikor eszik és akkor is eszik, amikor sír, s még gyakrabban alva és éve is búskomor. Amióta a feleségem. Mert barna szemű. A montre&li orvosnak köszönhetem, hogy ma már mindez tisztán áll előttem. Zöld szeműt kellett volna? (egri) KfíáWfcítíöSCtf* A
