Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

t Á kongrcw;u«í irányelvek tükrében: Természeti erfiforrásaink — hazai lehetiiségeink A gazdasagffjlesz­TEftlVEK vannak olyan ob- irittív adottságai, feltételei, amelyek meghatározó jelle- ‘ : ’-rk, mert csak hosszú tá- í, vagy egyá1'.alán nem lűztathatók meg. Ilyen Ívilétei a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, kép­zel isége, amely hosszú távon, néhány évtized alatt megfe­lelő népesec'. ,si, oktatási és képzési politikával módosít­ható. Hasonlóképpen megha­tározó, de korántsem mó­dosítható adottság mindaz a természeti erőforrás — ter­mőföld, erdő, ásványi vagyon —, amellyel egy-egy ország, gazdaság rendelkezik. A magyar gazdaság termé­szeti erőforrásai egyrészt kor­látozottak — a termőföldek, az erdők területe alig bővít­hető —, másrészt szűkösek. Magyarország, nemzeti va­gyona — nem kis részben a folyamatos felhalmozás ered­ményeként — évről évre gyarapszik, 1961—1973 között például mintegy 70 száza­lékkal nőtt. Am ugyanebben az időszakban a nemzeti va­gyon másik fontos elemének, a természeti erőforrások — a termő és nem termő föld, az előfa-állomány és az újon­nan feltárt ásványi kincs — vagyonértéke mindössze 12 százalékkal gyarapodott. Ezek a hazai természeti­geológiai adottságok az ipar­szer kezeiben is tükröződnek. Két-két és fél évtizeddel eze­lőtt az ásványi kincseket ki- ' termelő ágazat,' a bányászat mintegy 26 százalékkal része­sedett az ipar teljes termelé- « síből. s noha a bányászat termelése is jelentősen fejlő­dött, r .iedése a hetvenes Aj, kontra egészségügy Nagy összecsapás volt. Tavaly is, azelőtt is le­gyűrtük, lázasan, vacogva es nedves pizsamában, er- ■ re fogta magát, és az idén új formát öltve megint támadott, házmérővel a hónunk, alatt, orvosságot lángolva vártuk, hogy a doktor úr egyszer csak uvógyultnák fog nyilvání­tani. Doktor úr..'. Orvos ismerősömet meg­kérdeztem a napokban, hogy hát ö beleesett-e a járványba? Azt válaszolta, hogy a kérdés igen érde­kes, de neki erre nem volt ideje. Sem neki, sem a többi orvosnak. Es az asz- izisztensnőknek sem, és a gyógyszerészeknek sem. Vírusfelhővel teleköhögött várószobából nyílt az ajtó egyre, t ismeretlen volt a szokásos rendelési idő. Az­tán kocsiba ülni, vagy csak úgy, gyalog bejárni a kör­zetiét, emeleteken keresz­tül, injekciózni, felírni, biztatni és oktatni az A2 elleni küzdelem szabálya#- ■na. Doktor úr nem ért rá, hogy elfáradjon, hogy ^be­teg legyen. Jóle sóén hűvös kezével fogta a pulzusun­kat, és ki tudja hányszor leírta a kimondhatatlan ne­vű, hatásos gyógyszereket a „vényre”. Az A2 kontra egészség­ügy perben az utóbbi tá­bor került ki győztesen. A szervezettség, a jó felké­szülés, a jó gyógyszerellá­tás, az óvintézkedések megtették a magúkét. De mindebben ott van az a bizonyos plusz, ami a kör­zeti és kórházi orvosoktól a keserű kanalas orvosság 'összeállítójáig mindenkire •Uemző volt: az elhiva­s*tságból táplálkozó ön- -.láldozás. emberség, segí- . feni akarás. Köszönjük. évek elején már öt százalék alatt volt. Ennek továbbgyű­rűző hatásai az alapanyag- iparok csökkenő arányában jelentkeznek. A bányászat, a kohászat, az építőanyagipar, a vegyipar, továbbá a villamos- energia-ipar együttes részese­dése az ipari termelésben a korábbi 52—53 százalékról 33 százalékra esett vissza s egyidejűleg nőtt a feldolgozó iparágak aránya. A növekvő igényekhez mérten az ásvá­nyi anyagok kitermelése nem tudott lépést tartani az ipar és a népgazdaság általános fejlődésével. A MA '"*'AR GAZDASÁG működé' v nélkülözhetet­len felt az energiahordo­zók és cr. anyagok importja. A népgazdaság összes ener­giahordozó- és nyersanyag­szükségletének rilintegy 50 százalékát fedezi a hazai ter­melés, további 50 százalékát importálni kell. Az energia- hordozó- és nyersanyagellá­tás források szerinti összeté­tele: a hazai termelés aránya 50 százalék, a szocialista im­porté kb. 30 százalék, a vi­lágpiacon vásárolt energia- hordozóké és nyersanyagoké — a mennyiséget és nem az árat tekintve — mintegy 20 százalék, A hazad nyersanyagbázis mindössze néhány feldolgozó iparág teljes körű ellátását biztosítja. Ezek sorába tar­tozik az alumínium-feldolgo­zás és felhasználás és az élel­miszer-feldolgozó ipar. Min­den egyéb feldolgozóipar — a gépipar, a textilipar, a pa­pír- és nyomdaipar, a bőr­ipar, a fafeldolgozóipar s je­lentős részben a vegyipar is — importált alapanyagokból, félkésztermékekből állítja elő gyártmányait. Az ipar számos ágazata — pl. a vaskohászat, a pamutipar, a gumigyártás — egyetlen napig sem nélkü­lözheti az alapanyag-behoza­talt, de más iparágakban is tucatjával adódnak olyan — a népgazdaság szempontjából alapvető jelentőségű — ter­mékek és termékcsoportok, amelyekhez a nyers- és alap­anyagokat teljes egészében, de legalább 50 százalékon fe­lüli arányban külföldön vásá­roljuk meg. HA ÖSSZEVETJÜK a népgazdaság anyagfelhaszná­lását a hazai'termeléssel, az állapítható meg, hogy az ás­ványi eredetű termékék kö­zül csak a bauxit áll kellő bőségben rendelkezésre, min­den egyéb fontos és nálunk is kitermelt bányászati ter­mékből — nemcsak kőolaj­ból, vasércből, kokszból, ha­nem bizonyos fajta agyagból, különleges homokból, kaolin­ból is — importra vagyunk utalva. Tehát ami van — ki­vétel a bauxit — az sem ele­gendő, emellett az ásványi termékek, kincsek hosszú so­ra — nyers azbeszt, nyers foszfát, pirít, kén, ötvöző fé­N egyvenöt évvel ezelőtt, 1930. február 3-án alakult meg a vietnami kommunisták egységes párt­ja, amely kezdetben Indo­kína Kommunista Pártja, 1951 óta pedig Vietnami Dol­gozók Pártja néven szerve­zi, vezeti a vietnami mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság forradalmi harcát. A francia gyarmati ura­lom idején záiszlót bontott párt 10 pontos politikai programja szerint: a viet­nami forradalomnak egy­mással szorosan összekap­csolódó két feladatot kell megoldania. Egyrészt meg kell döntenie az imperialis­ta és feudális elnyomást, másrészt meg kell teremte­nie a feltételeket, hogy a függetlenség kivívása után áttérhessenek a szocializ­mus sptteseafl& A f/agl mek, nehéz színesfémek ércei — hiányzik szerfelett szökős geológiai „kincstárunkból”. A népgazdaság másik anyag- íízolgaltató ágazata, a mező- és erdőgazdaság gyakorlati­lag csak az élelmiszeriparnak nyújt megfelelő nyers- és alapanyag-ellátást, bár egyes terményekből, alapanyagok­ból annak sem mindig. A könnyűipar agrár eredetű hazai nyersanyagbázisa — s ezúttal nem a délszaki ag­rártermékekre gondolunk, hanem a nyersbőrre, a gyap­júra, a papírfára, a fűrész­árukra — csak részben és egyre csökkenő mértékben fedezi a szükségletet. Az elmúlt évtizedékben a geológusok intenzív kutatóst- f el tárást végeztek az ország­ban, egyebek között új olaj- és földgázlelőhelyekkel gya­rapították egyrészt a készle­teket, másrészt a termelést. A széles körű kutatás-feltárás egyetlen negatívuma: most már aligha számíthatunk ar­ra, hogy ez a munka várat­lan és kedvező meglepetése­ket produkáljon, jelentősen gyarapítva a kitermelhető, hasznosítható ásványvagyont. Bár a tudomány és a techni­ka fejlődése épp a közelmúlt évtizedekben a szerkezeti anyagok termelésének új le­hetőségeit teremtette meg — műanyagok, műszálak, műbő­rök, műfák stb. —, a mező- gazdaságban pedig növelte a hozamokat, irreális lenne azt remélni, hogy a tudományos­technikai forradalom újabb és további vívmányai nagy­mértékben kedvezőbbé tehe­tik gazdaságunk objektív adottságát, lényegesen eny­híthetik a nyers- és alap­anyagok hiányát. (Mellesleg a mesterséges szerkezeti anya­gok is ásványi alapanyagok­ból, szénhidrogénekből ké­szülnek s a terméshozamok növelésének is anyagráfor­dítás, műtrágya, növényvédő szer a feltétele.) MINDEN ARRA VALL, hőgy a jelenlegi világgazda­sági helyzettől függetlenül, még abban az esetben is, ha az energiahordozók, ásványi és agrár eredetű nyersanya­gok, valamint az iparcikkek árarányai a jelenleginél ked­vezőbbek lennének is, nép­gazdaságunknak, társadal­munknak alapvető érdeke, hogy ésszerűen gazdálkodjék — a termelésben és a fel- használásban — az anyaggal, legyen az hazai, avagy import eredetű. Időszerű, sőt szüksé­ges ezt a létfontosságú leckét megtanulnunk, mert termé­szeti erőforrásaink korláto­zott, sőt szűkös volta követ­keztében a következő évek­ben azzal kell számolnunk, hogy a gazdasági fejlődés so­rán a hazai nyersanyagbázis a jelenleginél is kisebb mér­tékben fedezi majd a népgaz­daság ellátását, szükségleteit. Garamvölgyi István ramjában kitűzött első fel­adatot, a francia gyarmati uralom lerázását, a függet­lenség kivívását csaknem 30 éve, 1945. szeptember 2-án végrehajtották. Vietnam né­pe, kommunista pártja ve­zetésével 1946 decemberétől *1954 júliusáig még nyolcéves ellenállási háborúra kény­szerült, hogy a gyarmati uralom helyreállítására tö­rekvő francia csapatokkal szemben megvédje szabad­ságát, függetlenségét. Az Egyesült Államok ural­kodó körei alig tízévnyi lé­legzetet hagytak Észak-Vi­etnam népének, hiszen 1965 elején a VDK ellen is megindították a rendszeres légi agressziót. S a vietna­mi nép, miközben megtá­madott hazáját védte. a VűP ttaojíitasavaí wqgne­Miskoteon, a Lenin Kohá­szati Üzemekben az új ne­mesacél finomhengerműben A napokban három új or­szágos szakintézet — az Or­szágos Urológiai Intézet, az Országos * Fül-Orr-Gége In­tézet és az Országos Labo­ratóriumi Intézet — létesí­tését határozta el az Egész­ségügyi Minisztérium. E .szakintézetek szerepéről és feladatairól dr. Gazdag Im­re. az. Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese nyilatkozott az MTI munkatársának. — Egészségpolitikánk fon­tos célja — mondotta —, hogy az új gyógyászati el­járások és az orvostudo­mány legújabb eredményei a lehető legrövidebb időn beiül eljussanak a lakosság minden rétegéhez — az or­szág legtávolabbi részére is — és egészségügyi intézmé­nyeink minden beteget min­denkor az orvostudomány állásának megfelelő, magas színvonalú ellátásban része­sítsenek. E feladat megol­dásában kulcsszerepet töl­tenek be az egészségügy szakmai irányító intézetei, amelyek állandóan figye­lemmel kísérik — és maguk is továbbfejlesztik — szak­területük eredményeit. Más­részt — a megyei kórházak­tól a körzeti .orvosi rende­lőkig — ők dolgozzák ki az egyes ellátási .szintek orvo­sainak feladatait a szakmá­jukat érintő betegségek el­látásában. Ezeket az irány­elveket módszertani levelek, ajánlások formájában jut­tatják el az ország vala­mennyi egészségügyi intéz­ményéhez, hogy a tudomány mindenkori állásának meg­felelő- támpontokat adjanak az orvosoknak a betegek hajtotta a társadalom szo­cialista átalakítását, meg­kezdte a szocialista gazda­ság építését. Vietnam népe — a hadszíntérré változta­tott Dél és a hátország sze­repét betöltő Észak —, a VDP vézetésével, a világ haladó erőinek támogatásá­val kudarcra kárhoztatta az amerikai imperializmus ag­resszióját. Az USA kormá­ny 1973. január 27-én kény­telen volt aláírni a veresé­gét bizonyító párizsi egyez­ményt. Egy francia polgári törté­nész, Philippe Devillers ír­ta több mint két évtizede: a holnap Vietnamja csakis a Vietnami Dolgozók Párt­jával épülhet. A történelem igazolta e megálrapítás igaz­ságát (MTI Foto —- Erezi K. megkezdték az üzemszerű termelést. Ebben az évben 80 ezer tonna hengerelt árut kezeléséhez, gyógyításához. — E fonti* szakmai kér­désekben az egyes intéze­tekhez tartozó, a szakterü­let legjobb művelőiből álló szakmai vezető testületek, kollégiumok döhtenek, ame­lyek egyben az Egészség- ügyi Minisztérium szakmai tanácsadó testületéi is. S hogy ezek az elvek és mód­szerek ne csak papíron sze­repeljenek, az intézetek azo­kat rendszeres értekezlete­ken vitatják meg a megyék szakfőorvosaival, akik saját területükön gondoskodnak a legújabb gyógyászati eljárá­sok és szervezési elvek al­kalmazásáról. Emellett az intézetek területi instruk­torai vidéken is figyelem­mel kísérik a megyékben működő egészségügyi intéz­mények munkájának szak­mai színvonalát. — A három új intézet lé­tesítésével gyakorlatilag tel­jessé vált a gyógyító-meg­előző ellátás országos szak­A pártkongresszus tisztele­tére üzemanyag-takarékossági mozgalmat kezdeményeztek a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság közlekedési üze­mének szocialista brigádjai. A százötven, különböző típu­sú, nehézgépjármű vezetői­nek idei tervében a múlt évi­hez hasonlóan, mintegy öt­millió kilométer megtétele szerepel. A kilenc tagú Szputnyik szocialista brigád a gépjár­művek gondos karbantartásé-' val az üzemanyag-adagolás Ritkaság számba menő építészeti emléket mentetlek meg a pusztulástól a Horto­bágyi Nemzeti Park igazgató­ságának kezdeményezésére. Felújítják és rendbehozzák az úgynevezett Zádor-hidat és a körülötte levő mintegy 100 hektárnyi területtel együtt védelem a’á f ' A Zá­dor-híd a 1 ilenc­lyuku híd b clo-w . a, itt is boltívek alatt talált utat a víz. Az építészek szerint egy- lúA éTtiüPddfi n csúds nfz­Gyula) gyártanak, három év múlva pedig elérik az évi 180 ezer tonnás termelést. intézeti hálózata. Ezekkel együtt 27 gyógyító-megelő­ző jellegű szakmai központ működik az országban, — Ezek az intézetek gyűj­tik össze és értékelik szak­területük legfontosabb sta­tisztikai adatait, s részi vesznek a továbbképzés szervezésében és lebonyoli fásában is. Több intézet egyben az Orvostovábbkép- ző Intézet tanszékeként mű­ködik, és az önálló intéze­tek fontos bázisai a kutató­munkának is. E szakmai irányító központok fonti* szerepet töltenek be az or­szágos és a kiemelt minisz­tériumi feladatok végrehaj­tásában, mint például a •művese-állomások kiépítésé­ben, a vesetanszplantádós program kidolgozásában és végrehajtásának irányításá­ban, valamint a szívbeteg«? gondozásának megszervezé­sében és a rák elleni küz­delemben — mondotta be­fejezésül dr. Gazdag Imre állandó ellenőrzésével, az üres járatok csökkentésével 63 ezer forint értékű gázolaj és benzin megtakarítását vál­lalt. Az Előre szocialista brigád tagjai 42 ezer forint értékű megtakarítást tűztek ki célul a nehéz gépek gaz­daságos üzemeltetésével. A szerelőbrigádok azzal segítik az üzemanyag-takaré­kosságot, hogy soron kívül javítják, ellenőrzik a gépjár­műveket, elhárítják az üzem­anyag-pazarlást előmozdító hibákat letti kőhíd előtt készülhetett el a ' Zádor-patak ötlyukú hídja. Most restaurálják a régi építészeti emléket, s a Hortobágyi Nemzeti Park látnivalójaként tartják nyil­ván. A győzelem pártja Új országos szakintézeteket létesítenek Továbbfejlesztik az egészségügyi intézmények szakmai irányítását Szocialista brigádok vállalják Kevesebb üzemanyaggal... Építészeti emlék a Hortobágyon 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents