Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

Ä számításba hiba csúszott Visontán Nem kell dramatizálni a helyzetet, bár sokan est te­szik mostanában. így kér­deznek: Mi történt Vison- tán? Nem akarnak dolgoz­ni ott az emberek vagy a vezetésben van hiba? Ugyanis egy idő óta va­súti szerelvények hozzák a szenet máshonnan a 'Hágá­im Hőerőműnek. Ez a kö­rülmény pedig azt sejteti a külső szemlélődével, hogy valami baj van. Valami nem úgy zajlik, ahogy kel­lene. De hát. miről van szó tu­lajdonképpen ? [hl Akkor éleződött ki min­den, amikor a Bene-patak meglepte a külfejtést. Óri­ási küzdelem folyt a termé­szeti erőkkel, az idő múlá­sa pedig nem az embert se­gítette. Az erőmű nem Vár­hatott arra, hogy mi törté­nik a bányában. A kazá­noknak szén kellett, akár esett odakint, akár az ár jött, akár a gépeket kellett menteni a „gödörben”. Szén pedig nem volt ele­gendő a Thoreznál. Szinte egyszerre látott hoz­zá a Mátraalji Szénbányák és a minisztérium a visontai beruházási program értéke­léséhez. A miniszterhelyet­tes utasítása szinte napra azonos időben érkezett meg. mint ahogy a vállalat köz­pontja megtette az első lé­péseket. Szembesíteni kel­lett a tényeket a tervezési elképzelésekkel, a számított paramétereket a tényleges adatokkal. És ekkor derült ká, hogy nem minden egyezik az ere­deti dokumentumokkal. A Thorez Kiilfejtéses Bánya­üzem a hétköznapok során nem tudja utolérni nagát. m Elkerülhetetlenek « szá­mok. Anűkor Győry Sándor- tol, a szénbányák igazgató­jától kértünk ~ tájékoztatási, tedvilágosi last, kénytelen volt adatokkal előiiozakodiiii. Néhány nagyon érdekes, ahogy szokás mondani.: be­szédes szám sok miau ént el­árul. Ilyen például az, hogy tavaly a letakaritasd terv 24 millió köbméter volt. Jött a kongresszusa versanyfelaján- las, és ennek Íratása a vég­ső eredményben is jól lát­ható, mert a tény felülmúl­ta a 25 millió köbmétert is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy évvel hamarabb még a 20 milliót sem érték eh 1972-ben pedig csak a 12.5 milliónál tartottak, akkor derül ki, milyen óriási a fejlődés. Igen ám, de a terv szerint egy tonna szénhez úgy jut­hattak volna hozzá, ha előbb letakarítanak 3,53 köbméter földet. A valóságban viszont 4,35 köbméter földet kellett megmozgatni egy tonna szénért. Hiába tehát a nagyobb erőfeszítés, a szén kevesebb, mint lennie kellene. Itt van az oka mindennek. IÁI Meg december 19-re össze­hívta a miniszter az ener­giagazdálkodási operatív bi­zottság rendkívüli ülését. Ezen a következő megálla­pítások hangzottak el a töb­bi között: „1975. első negyedévében a Thorez Külfejtésnek a programhoz viszonyított le­maradása okoz várhatóan problémát. Az előirányzott 1.6 millió tonnával szemben reálisan 1,3 millió tonna a várható termelés.” A különbség tehát három- százezer tonna. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, ismét egy másik számmal lehet érzékeltetni. Ez pedig: 13 333 tonna, ami a napi termelési mennyiséget fejezi ki. Hány napi termelésről van tehát szó? Mi sem egyszerűbb, áll píthatiuk meg a kívülálló fölényével. mint gyorsan odaszállítani més néhány gépláncot, aztán neki a föld­nek. szedjék le Pív-kefőre » szénről, hadd «D'Wfto vi­dáman a Oaqa <n k<5rnA->ve A könnv.; optimizmus e’- hessegetésére kell megje­gyeznünk, hogy egy óriási gépet most szereltek össze rekordidő alatt a német szakemberek közreműködé­sével a Thoreznél, a másik sem sokat várat már magá­ra. A baj csak ott van — milyen egyszerű ezt is könnyedén így mondani: „csak ott” —, hogy több gép már nem fór el a külfejté­sen, Nem tudnának egymás­tól dolgozni. Tehát ebben az irányban hiába keressük a megoldást. H Néhány hónappal ezelőtt jelent meg az első publiká­ció arról, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján kide- • rült: a nagy külfejtések ha­talmas géped a tartós üze­meléskor nem tudják a gyá­rak által. garantált és az üzemi próbán is produkált teljesít1- ükét adni. A számít- értéknek legfel­jebb a nyolcvan százalékáig k épesek helytállni. Ez pedig nagyon nagy kü­lönbség, gyakorlatilag min­den ötödik nap kiesését je­lenti. Mi pedig a száz százalék­ra terveztük a gépek műkö­dését Aztán megváltozott a meddő összetétele is. Nem olyan könnyű szerkezetű, mint ahogy a kutatások je­lezték. Nem tudnak tehát a gépek sem olyan „köny- nyen” termelni. A nagyobb igénybevétel miatt hama­rabb kopnak el az alkatré­szek, növekszik a termelés­ből kiesett idő. A szerelők­nek egyre többet kell „izzad­niuk” a javítások miatt. A nagy súlyú gépek egészen másként mozognak a száraz talajon, mint az esőtől la­tvakká málló terepen. Az idő pedig könyörtelenül ro­han, akár esik, akár fúj. Lehetne még a műszaki nehézségeket sorolni, ame­lyek mind azt bizonyítják, hogy á „nagy főpróba” — a vBdntai TKörez:' másként* sikerült, minit ahogy az * a „nagy könyvben” meg volt írva. v Bükkábránynál már ehhez hasonló fiaskó nem következhet be, erre feltét­lenül jó Visonta. Valamit tenni kell. De — mit? A Mátraalji Szénbányák már a maga területén hoz­zálátott a cselekvéshez. Győry Sándor érdekes jel­szót adott ki: nem elég csali mindenkinek Tliorezra néz­nie, hanem mindenkinek tennie is kell érte. Most január 1-től megvál­tozott a prémiumrendszer. Ha a Thorez teljesíti az esedékes tervét, akkor min­den vezető a fizetésének huszonöt százalékát kapja meg prémiumként Az idő­keret a negyedévnek telel meg, tehát amit januárban nem sikerült elérni, még februárban korrigálni lehet, sőt: márciusban is. Aztán új negyedév kezdődik, ismét tiszta lappal. Ha nincs tel­jesítmény, nincs prémium. Az üzemekben a vezetőség a saját belátása szerint osztja él a prémiumot. Van még egy nyereség­prémium is. amely a terve­zett százszázalékos eredmény túlteljesítése után jár, prog­resszív módon. Az is előre lépés, hogy a külfejtést és a gépszerelő üzemet január 1-től össze­vonták. Most már nem kell tárgyalgatni, egyeztetgetmi a bányászok és a gépszerelőik között Az irányításuk egy kézben fut össze. Hajtottak végre még egyéb átszervezéseket is, hogy erőiket összpontosít­hassák, de ezek csak közvet­ve érintik már Visontát, mostani témánk lényegét. Kiderült tehát, hogy nem várnak ölbe tett kézzel, nem lesik a sült galambot. E Ha visszaidézzük a koráb­bi számokat arról győznek meg bt . műnket ezek, hogy talán még soha nem dolgoz­tak annyit a visontaiak, mint mostanában. Mégsem tudnak annyi szenet adni, mint amennyi az erőműnek kellene. Igaz, az erőművet eredetileg hatszáz megawatt­ra tervezték, most nyolcszáz megawatt teljesítményű. Ezt a növekedést túlságosan ■op­timistán ítélték meg annak idején. De az is igaz, hogy akkortájt még a leggazda­gabb szénmezők, amelyek Visonta község alatt terül­nek el, még a külfejtés te­rületéhez számítottak. Van még most is egy tar­talékféle, ami azonban csak _taßubreä»y. formában ismert: ez pedig a nagyrédei lignit­mező. Ha ezt sikerülne ki­aknázni, akkor kisegíthetné a Thorezt. Persze, az alapos kutatás, a megfontolt tervezés adhat csak válaszd az "így megfo­galmazott nagyon halk kér­désre. De hogy nem lehet sokáig várni, azt a már em­lített operatív bizottsági rendkívüli ülés egyik hatá­rozata is mutatja. Eszerint: „Dr. Halász Tibor mimisz- terhelyet es vezetésével meg kell vizsgálni a Thorez kül­fejtés termelési helyzetét, a reális előirányzatokat, és in­tézkedési tervet kell kidol­gozni a további feladatokra. A határidő 1975. január 15. Felelős: dr. Halász Tibor miniszterhelyettes. ” Ez mindennél többet mond. G. Molnár Ferenc 190 millió forintért..* Dán gépekkel, magyar gömbtartályokkal épül a horti gáztöltő telep .«Sts*.. nyrNftlKantaMíAMMMi téli munkák menetét, úgy itt,’ az építkezésen is észlel­hető a mostoha időjárás há­lása. A különböző alvállal­kozóknak szinte aszerint kellett' módosítaniuk a be­ütemezett munkákat, -aho­gyan az eső, hó, vagy nap­sütés váltakozott. Hozzáfog­tak például az épületek ala­pozásához, az útépítéshez, de le kellett állni a lezúduló rengeteg csapadék miatt. Helyettük néhány hete a. vízhálózat, valamint a csa­tornarendszer építése került előtérbe. S folyamatosan ha­ladt a téreprendezés. Így» ezekkel a hirtelen, de meg­fontolt változtatásokkal Sza­bó Gyula es Ladányi József Az építkezésekhez szükséges tetemes mennyiségű be­tont a közelben létesített keverő telepen készítik elő. (Foto: Szabó Sándor) A vontatók, markológépek tengelyig süllyednek a sár­ban. a januári szél is in­kább csip, mint simogat, de azért rendületlenül halad a munka a horh határban. Itt, a Csányba vivő út mentén, 1974 tavaszán kezdték meg az építkezést, s a munkave­zetők véleménye szerint 1976 júliusában átadják ren­deltetésének a TIGÁZ új propán-bután gáztöltő tele­pét, amely egész Észak- M agyarország gázellátását hivatott biztosítani. Fontos és nagy beruházás ez! A különböző építmények céljára tizenkét hektárnyi területet sajátított ki a be­ruházó vállalat, s az enge­délyokmány szerint közel 190 millió forint fekszik majd a telepben, amikor megindul az üzem. A leg­több feladat a kivitelező budapesti Közmű- és Mély­építő Vállalat 63-as építés­vezetőségére hárul. De sok felelősséggel tartoznak az alvállalkozók, mint például a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, amely a telepközpontot, töltőüzemet, kazánházat és a szociális beruházásokat valósítja meg. Vagy ott lesz a Gánz-MÁ- VAG, két hatalmas, egyen­ként ezer köbméter űrtartal­mú gömbtartály összeszere­lésével . Nem beszélve a dán Crisnant-cégről, amely a kü­lönböző gépi berendezéseket szállítja, 6 szereli a telepen. Évi 3 millió palack Látogatásunk szerencsés napra esett. Éppen a horti építkezésnél találtuk Gőz Sándort, a TIGÁZ hajdú- szoboszlód központjának szakelőadóját, aki a beruhá­zásokkal foglalkozik. Szavai­ból megtudtuk, hogy a fel­épülő telepre vasúton, tar­tálykocsikban érkezik majd a propán-bután gáz, s pa­lackozásainál mintegy száz­hatvan fizikai, műszaki és irodai dolgozóra lesz szük­ség, akiket a környező köz­ségekből, elsősorban Hort- ról és Csányból kíván tobo­rozni a vállalat. A munka­folyamat veszélyessége hat hónapos próbaüzemelést ír elő, ennek megfelelően a teljes ütemű munka bein­dítása 1977 januárjában tör­ténik meg. Később a gáztöltő telep teljesítőképességéről is tájé­koztatta^ bennünket az épít­kezésen jelenlevő szakembe­rek. Így tudjuk most már, hogy a korszerű gépi beren­dezés, a hazai gyártásban először megépítésre kerülő IS atmoszféráé gömbtartá­lyok, s a dolgozók magas fokú ellátása évente 30 ezer tonna Hortra érkező gáz palackozását. kereskedelmi hálózatba juttatását teszi lehetővé. Óriási ez a szám! Átszámítva megközelítően 3 millió darab 11 kilogrammos palacknak felel meg. De természetesen gazdagabb lesz a választék. Töltenek majd tm-istapalackokat, s üzemi célokat szolgáló tar­tályokat is. Nagv úr az időjárás Ahogyan a mezőgazdaság­ban megnehezítette az őszi, A kongresszusi irányelvek jegyében Az MSZMP KB kongtesz- szusi irányelvei — érthető módon — élénk figyelmet keltettek megyénk közvéle­ményében. A téziseket elő­ször a párt csoportok elemez­ték, vitatták meg, ezekben a napokban pedig a vezető­ségválasztó taggyűlések egyik legfontosabb feladata az irányelvek értékelése, megtárgyalása. Természete- tesen nemcsak szervezett formában és a pártalapszer- vezetékben, szervekben fo­lyik a véleménycsere, ha­nem sokkal szélesebb kör­ben, egészen a magánbeszél­getések «Tinijéig. Nem vé­letlen ez. hiszen mindanv- nviunk jelenéből és jövőjé­ről. fejlődésünk eddigi ered­ményeiről és távlatairól van sió. Az irányelvekkel kapcso­latos eszmecserék során kü­lönösen a gazdasági építő­munka kérdései kerültek előtérbe. Egyrészt azért, mert ahogy az irányelvek­ben megfogalmazódott: „Kö­zelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk.” Ez a megfo­galmazás világosan tartal­mazza azt az eredményes utat, amelyet a felszabadu­lás óta és különösen az utóbbi néhány évben meg­tettünk, de utal az előttünk álló, s nyugodtan mondhat­juk, hogy nagyon is biztató perspektívára is. Az irány­elvek azonban nem csupán arra szorítkoznak, hogv je­lenlegi helyzetinket felmér­jék. a jövő feladatait Id je­löljék. hanem módszeré"1! űtmutat'te* te adnak a fe1- adatok sikeres végvehajtásá- hoz. Noe'von ezvértelműen. lesyä^-rik, hoqv a követke­ző öfév-'s t“rv só-in: ..A nemzetközi jövedelem növe­kedése döntő részben a munka termelékenységének emeléséből származzék.” S azt is, hogy: „Egész gazda­sági tevékenységünket a tár­sadalmi termelés hatékony­ságának eddiginél erőtelje­sebb növelésére alapozzuk.” A cél és a módszerek na­gyon világosak, egyértelmű­ek. A gazdasági egységek­nek. akár legyenek ipari üzemek, vagy mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek nap­jainkban az a legfontosabb feladatuk, hogy az irányel­vek jegyében értékeljék ed­digi tevékenységüket, mun­kájukat, s ugyancsak az irányelvek jegyében jelöljék ki mind a közvetlen, mind a távolabbi teendőjüket. Igen nagy figyelmet szük­séges tehát mindenhol for­dítani a termelékenység nö­velésére. a hatékonyság ja- vitására, az ésszerű üzem­éi munkaszervezésre, az anyag- és energiatakarékos­ságra, a belső tartalékok, feltárásira. az önköltség csökkentésére, az előállított termékek minőségének ja­vítására. Mindezek közvet­len napi és egyben folya­matos tevékenységet kíván­nak meg mind a munkások­tól, mind a gazdasági veze­tőktől és természetesen a pártalapszervezetektől, párt- szervektől. Azt, hogy hol, milyen problémák jelentkeznek, mi a . legfontosabb tennivaló, természetesen helyben szük­séges eldönteni. Receptet sem lehet adná, hogy példá­ul az anyagtakárékosságot miként lehet a leginkább megoldani, hiszen minden termelőüzemnek megvan a maga sajátos jellege, s eb­ből a sajátos jellegből szük­séges kiindulni a feladatok kijelölésénél, a módszerek kidolgozásánál. Annyi azon­ban tény, hogy mind az irányelvek, mind a Közvon- ti Bizottság legutóbbi ülésé­ről kiadott közlemény arra hívja tel a f’Wielmet. hogy a jelenlegi ötéves terv utol­só évének s'kere. valamint, a következő ötéves ‘érv kedvező indulása érdekében, már most ez év elején tv emelten szükséges kezein' - gazdasági feladatokat. Kaposi Levente építésvezetőknek sikerült biztosítaniuk, hogy a beru­házás a tervezett ütem sze­rint haladjon, s felhasznál­ják az időarányosan meg­szabott pénzösszegeket. Itt- ott anyagbeszerzési gondok okoznak még fejtörtést a művezetőknek, szakmunká­soknak, ám ezeken hama­rabb túlteszik magukat, mint az időjárás okozta viszontagságokon. Korábban tengelyig sár­ban álló markológépeket emlegettünk. Igen, ezeken is sok múlik a beruházás mostani, első harmadánál. Nem kevesebb, mint 70 ezer köbméter földet kell meg­mozgatniuk., hogy az üzem­csarnok, a gömbtartályok, szociális létesítmények és utak építéséhez tiszta tere­pet biztosítsanak. De úgy tűnik, e téren sem lesz baj. A vállalat legkiprőbáltabb vontatósai, gépkezelői van­nak a horti építkezésen. Kettős haszon Jelenleg hatvan épít {»mun­kásnak nyújt kenyeret a horti beruházás. Tavasszal száz fölé emelkedik ez a szám, s bővül a munkálatok jellege. Ha pedig kezdődik a palackozás, mint említet­tük, százhatvan környékbeli jut állandó munkaalkalom­hoz. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk: az itt dol­gozók fele nő lesz, ami eny­híti az érintett községek no*- foglalkoztatási gondját. A munkalehetőség hang- súlyozása mellett azonban 'nagyon nagy horderejű hasz­na az épülő gáztöltő telep­nek, hogy szinte egy csa­pásra megoldja azokat a nehézségeket, amelyek gáz­ellátás terén föllelhetők nemcsak Heves, hanem a szomszédos így, • együttesen, még inkább ér­zik a 190 mUliós beruházás jelentősége, de az az elv is, amelyet vallunk az embe­rekről való gondoskodás, a szolgáltatások tökéletesítésa tekintetében. Moldvav GvnzS fj'Í -fát 1973. január 12« vasárna» \ Munkában a markológépek. A gáztöltő telepen 70 eze köbméter földet kell megmozgatni a tereprendezés közben Ezt a feladatot nehezítette ugyan, de folyamatos végzé sét nem tudta megakadályoz ni az őszi mostoha időjárás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents