Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
TUDOMÁNY fiS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNsA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;;: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA m ?OMAw m technika::; tudomány fis technika:;; tudomány w iw A szén és szénbányászat jelene és jövője százalékos lesz, az országos össztermelés pedig mintegy 41 millió tonnára emelkedik. Uj bányák, tokozott gépesítés Az elmondottakból kiviláglik’ hogy a termelés komoly mértékű felfuttatására, nagyarányú^fejlesztésére, van szükség a szénbányászatban. Mivel a meglevő bányák fokozatos kimerülésével lehet számolni, korszerű, nagy kapacitású, új bányák megnyitásáról kell gondoskodni. A tervek szerinti öt mélyművelésű és egy külfejtésű úi tapasztalható a legnagyobb lemaradás. Energetikai kombinát Bükkábrányban Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy az energiakoncepció értelmében tulajdonképpen „visszafogjuk” a szénbányászatot, ugyanakkor mégis jelentősen növeljük a széntermelést. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a jövőben csupán ott fogjuk felhasználni a szenet, ahol gazdaságosan tehetjük meg akkor viszont igen nagy í Tűzoltó robotgép A levegőből való tűzoltás célját szolgáló, az égő objektumot gyorsan megközelítő repülő tűzoltóberendezést konstruáltak nyugatnémet kutatók. Rájöttek ugyanis arra, hogy a tűz idejekorán való elfojtása sokszor több nyereséggel jár — a megmentett emberi életről nem is beszélve —, mint amennyibe ezeknek az automatikus szerkezeteknek az elkészítése és időnkénti „bevetése” kerül. A repülő tűzoltóberendezés hossza 4,6 méter, éúlya töt mázsa oltóanyaggal együtt) 750 kilogramm. Tűz esetén több ilyen rakéta meghajtásos repülő testet kell útjára bocsátani gyors egymásutánban a tűzfészek irányába. Miközben másodpercenkénti százméteres sebességgel halad. elektronikus vezérlőműve pontosan a tűz fölé irányítja a „repülő tűzoltót”, am.ely ott automatikus kioldószerkezete segítségével 20—30 méter magasból a tűzfészekre zúdítja a nagyhatású oltóanyagot. ■ „Küldetése” befejeztével mindegyik tűzoltóberendezés ejtőernyővel földet ér, tehát később újra felhasználható. Rakétahajtóművémk üzemanyaga 8—10 kilométernyi távolság megtételére elegendő. A robotgép bármilyen mostoha időjárás esetén „bevethető”. Kezdetben főként re- pülőgéptüzek gyors elfojtására fogják felhasználni a robotot. Hiánycikk lesz-e a papír? vábbi kamrákat és járatokat. A jelenlegi halotti kamrában sajnos nem találtak rá az egykori fáraó tetemére. A régészek szerint ez csalétek kamra volt, amelyet annakidején a sírrablók félrevezetése céljából építettek. Ez magában is jelentős régészeti felfedezés és remélhető, hogy a radarsugarak segítségévei további eredmények születnek az évek óta húzódó kutatómunka területén. Meteorológiai állomás a Marson 1975. év augusztusára tervezik az első meteorológiai állomás elindítását a Mars félé. egy Viking típusú űrhajó fedélzetén. Az űrhajó a tervek szerint 1976. julius 4-én száll le a Marsra. Az állomás célja, hogy legalább 90 napig mérje a Mars fedélzetén a ázé] sebességét, irá: nyát és légköri hőmérsékletét. A boldlésbör C7 kutatasa A mérések azt mutatják, hogy a Hold légköre Rendkívül ritka. A felszín közelében kevesebb, mint 107 db atomot tartalmaz köbcentiméterenként. (A Föld légkörében a felszín közelében 1023 db atom van ugyanekkora térfogatban.) Ennek a rendkívül ritka gázburoknak a teljes tömege mindösz- sze 10 tonna. Lényegében a felszínből kiszabadult gázokból áll, amely heteik vagy hónapok alatt szétszóródik a napszél hatására. Ez utóbbi ionizálja az atomokat és egy részüket az űrbe szórja, a megmaradó részi pedig befogja a felszín. Nemrégiben kimutatták, hogy a Hold gázburka ezerszer sűrűbb, mint hitték és így a napszél alkalmatlan az eltávolítására. így a jóval lassúbb úgynevezett termá- lis szökés jut túlsúlybá. Ilyen sűrű légkör élettartama már ezer évekkel mérhető, abban az esetben, ha az atomjai olyan nehezek, minit az oxigén, vagy a neon. Minden Apolló utazás mintegy 10 tonna elégett rakétahajtóanyaggal „gazdagította” a Hold burkolatát. A kiterjedt holdkutatás és kő- ionizáció. elegendő lehet ahhoz, hogy olyan holdi atmoszférát képezzen, amelyben természetes eredetű gázok már csak elenyésző mennyiségben fordulnak elő. Hócsata a síneken * Évtizedekre visszapienő, pontos feljegyzései vannak a MÁV-nak a hófúvásokról, a tél uralkodó szélirányairól. Ezek alapján állítják fel ősszel a mesterséges hóvédő sövényeket' a veszélyeztetett pályaszakaszok mentén. A sokévi megfigyelések alapján elsősorban a Veszprém környéki vasútvonalak kerülnek télen veszélybe a hófúvástól, de a Nyugat- Dunántúlon Celldömölk és Szombathely térségében is jócskán vannak veszélyeztetett pályaszakaszok, különösen ott, ahol nem szegélyezik sűrű erdők, a síneket. Az Alföldön inkább a ritkább forgalmú mellékvonalakat fenyegeti a hófúvás. A fővonalakon ugyanis sűrű a forgalom, és ezért az egymás után áthaladó vonatok között a szél nem nagyon tud annyi havat a sínekre kotorni, amennyivel a következő vonat ne tudna megbirkózni. A hazai vasútvonalakból kb. 500 km-nyi van közvetlen veszélyben. A legveszélyesebb helyeken 126 km hosszan hófogó erdősávot telepítettek, rövidebb szakaszon élősövényt, ezenkívül csaknem 10O km hosszú földből készült, befásított, hóvédmű szegélyezi a vonalakat. 0000 m hosszan beton hófogó rácsokat állítottak fel, de kb. 200 km hosszú vonalon terepnehézségek miatt még nincs végleges hóvédelem. Hóakadályok azonban gyakran a legváratlanabb helyeken is jelentkeznek, órák alatt 5—6 méteres torlaszokat emel a tomboló szól. Ilyenkor a nyílt pályán elakad a vonat és meg kell várni a felmentő segítséget. Ez az oká, hogy télen a mellékvonalakon a Diesel- motorkocsikat fel szokták váltani a régi gőzmozdonyokkal, mert a gőzmozdony nagyobb súlya és több , meghajtott tengelye miatt i sokkal erősebben tapad. Ma- : gas építése következtében az . alája került hótömeg is ne- 1 hezebben emeli ki a pályá- i ról, mint az alacsony mo- ; torkocsikat. A MÁV-nál többféle módon igyekeznek eltávolítani az akadályokat. A hóekékkel 40—50 km-es nekifutási ; sebesség esetén 50 cm vas- | tag hóréteget bármilyen | hosszú szakaszon, 70 cm-eset 600 m, egy méter vastagságút 300 m hosszúságban át lehet vágni. Ha az ekét két mozdony tolja, egy méter vastagságú havat bármilyen hosszú szakaszon, vastagabb hóréteget rövidebb távon át lehet vágni. Mindez természetesen csak porhóra vonatkozik, a jeges hóakadály nagyobb ellenállást jelent. A nagy teljesítményű hómarógépek forgólajpátos megoldásúak; lapátjait saját gőzgépe hajtja. 5 km hóvas- ■ tagságú akadályt is képes leküzdeni, úgy hogy a gépet egy mozdony lassan tolja maga előtt, és a forgó légcsavarok a havát nagy erővel oldalra lövellik ki. Ezeken kívül hölegsuga- ras hóolvasztó berendezéseket is használnak, amelyek azonban csak egy-egy nagyobb vasúti csomóponton használhatók váltók és állomási vágányok eljegesedett szakaszainak a megtisztítására. Jellemző adat azonban, hogy a gép üzemeltetése óránként több iramt 2000 forintba kerül. A MÁV-nái még most is emlékezetes az öt évvel ezelőtti december. Karácsony, előtt egy héttel indult a tél már a második támadásra. A Balaton térsége volt a veszélygóc. Még a miskolci MÁV Igazgatóságtól is oda kellett küldeni egy hószórót, hogy utat biztosítson a vonatoknak. A mellékvonalakon — a térségben — szinte mindenütt leállt a forgalom, és menteni kellett a végállomásra el nem jutott utasokat. Az egyik Somogy megyei állomásról csak harckocsival lehetett az utasokat ellátni és elszállítani, ezért néphadseregünk egységei, a szovjet alakulatokkal együtt küzdöttek a vasutasokkal. De megszakadt az összeköttetés Budapest és Bécs között is. A MÁV-nak a legsúlyosabb napon — december 21-én — 3000 ember élelmezéséről kellett gondoskodnia, mert az utasok nem tudtak továbbutazni. A kemény tél mindig próbára teszi a vasút dolgozóit. Mert tény, hogy az akadályok legyőzésében a gépek is segítenek — de az emberi helytállás a gépek mellett is nélkülözhetetlen. Néhány évvel ezelőtt még arról tanácskoztak a szakemberek, hogy a kőolaj- és földgázlelőhelyek majdani kimerülése után egyáltalán visszatér-e az emberiség a szénhez, a még megmaradó készletek kiaknázásához. A vitára az adott alkalmat, hogy a gyengébb energia- hordozókról a nagyobb kaló- riájúakra való áttérést eddig sohasem követte visszafordulás a régihez. Most, az 1973— 74. évi energiaválság folyományaként, másként történt, ami egyben a vitát is eldöntötte. . A szenet ugyanis világszerte „rehabilitálták”, folyik a korábbi tervek, elképzelések felülvizsgálata, a széntermelés pedig egyre fokozódik. Üj gépeket, eszközöket konstruálnak, hogy a széntermelést még intenzivebbé lehessen tenni. Sok országban nem azért nyúltak hozzá ismét a szénkészletekhez, mintha valamiféle új előnyét fedezték volna fel a szénhidrogénekkel szemben, hanem kényszerűségből. Mégpedig a kőolaj és a földgáz nagymértékű áremelkedése miatt, valamint azt figyelembe véve, hogy a szénkészletek földrajzi eloszlása egészen más, mint a szénhidrogéneké, így néhány ország valamelyest mentesülhet a nagyobb kiadások egy részétől, az olajtermelők „ultimátumának” kihatásaitól. Csökkenés után növekedés Hazánkban az 1960-as evek elején kialakított energia- koncepció szerint az utóbbi évtizedben fokozatosan ki- sebbedett a szénbányászat szerepe. A felhasznált szén mennyisége az 1965. évi 31,4 millióról 1975-ne 26,5 millió tonnára csökken. A mennyiségi változás mellett nagyarányú változás ment végbe a felhasználás szerkezetében is. Csökkent a vasút, a lakosság és az ipari fogyasztók szénigénye, s növekedett a villamosenergia-ipar szénfogyasztása. Az energiaszerkezet korszerűsödését jelzi, hogy míg 1950—52-ben a szén 75 százalékban fedezte az ország energiaigényeit, addig 1965-re a részesedés mintegy 55 százalékra esett vissza, 1975-ben pedig várhatóan 30 százalék körül lesz (persze mindezt az egyre fokozódó energiatermelés tükrében kell figyelembe venni). Az energiaszerkezet korszerűsítése a következő években is tovább folytatódik, a szén aránya tovább csökken az energiahordozók között. De ha a széntermelés az ére- deti elképzelések szerint i csökkenne tovább, az arány 1990-re nem lenne magasabb ' 10 százaléknál. Az igények ' változása azonban a széntermelésnek ehhez viszonyított növelését teszi szükségessé, ami azt jelenti, hogy a szén aránya 1990-ben még kb. 18 bánya telepítésével az 1990. évi igénynek csaknem a felét (kb. 20 millió tonnát) fedezni lehetne. Az új bányate- lepítési javaslatok az oroszlányi, a dorogi, a tatabányai és a borsodi szénterületre terjednek ló, valamint a bükkábrányi lignitfejtést foglalják magukban. Az elmúlt évek tendenciáira jellemző volt a nem gazdaságos bányák leállítása, a termelés erőteljes, koncent? rációja: 1965-ben még 133 bánya működött az országban, 1970-ben már csak 84, 1975 végére pedig várhatóan csupán 53 marad üzemben. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett az egy bányaüzemre jutó termelés mennyisége: a mélyművelésű bányákban 750-ről 1300 tonnára, a külfejtéseken 44-ről 27 000 (!) tonnára fokozódott a hozam. A számok további érdekességeket is elárulnak. Többek között azt, hogy a gépi jö- vesztés aránya 5,9 százalékról 54 százalékra, a gépi rakodásé 32-ről 72 százalékra nőtt az utóbbi tíz évben. Ha azonban mintegy 15 év múlva el akarjuk érni a 40 millió tonna körüli szénkitermelést, a korszerű gépek egész sorát kell még beszereznünk. A szénbányászatban jelenleg a vágathajtás gépesítésében Fáraó keresés radarral . mennyiségben. Kiderült pél- t dául, hogy a gyenge fűtőértékű hazai barnaszén és lig■ nit csak erőművekben alkal■ más eltüzelésre. Az is bebi- i zonyosodott, hogy érdemes ; építeni egy olyan óriási erő- i művet, ami annyi villamos ; energiát ad majd, mint a mai össztermelés'fele. Az 1980-as évek elejére a Bükkábrány falu térségében feltárt tetemes lignitvagyonra felépül az ország legnagyobb bányája, és a 2000 [ megawatt teljesítményű óriás erőmű. Megállapították, 1 hogy a föld alatt mintegy 500—550 millió tonna lignit van, amelyből az erőmű évi 21—22 millió tonnát használhat fel. Ez a lignitmennyiség több lesz, mint az összes mélyművelésű bánya termelése együttvéve. A lignitréteg egyébként 8—13 méter vastag, és általában 30—50 méter mélyen helyezkedik el. A kitermelést természetesen a legnagyobb fokú gépesítéssel fogják elvégezni. Nem lehet kétséges, hogy ilyen mennyiségű szénva- gyont nem szabad kihasználatlanul hagyni, még akkor sem, ha a kitermelt szén kalóriaértéke messze elmarad a mélyművelésű bányák sze- neiétől. Csak meg kell találni a kisebb kalóriaérték melletti hasznosítás módját, ami a szakembereinknek sikerült is. Szénkitermelés mélyműv éléssél és külszíni fejtéssel. Világszerte egyre fokozódik a papírhiány. Az ENSZ egyik tanulmányából az tűnik ki, hogy 1978-ra kb. 16 millió -tonnára, a jelenleginek több mint tízszeresére növekszik a hiányzó papír- mennyiség a világon. Mindez annak a következménye, hogy az ipar nem tud lépést tartani az igények nagymértékű növekedésével, különösen a fejlődő országok szükségletei tekintetében, ahol ma még 5—7 kilogramm az egy főre eső papírfogyasztás (ugyanakkor a fejlett ipari országokban mintegy 150 kilogramm). Különösen a könyv- és újságnyomtatásra szánt, valamint a csomagolástechnikai célokat szolgáló papírban nagy a hiány. A szocialista országok kívül esnek a „hiány-övezeten”,, mivel számíthatnak a Szovjetunió hatalmas nyersanyagbázissal rendelkező cellulóz- és papíriparának egyre fokozódó termelésére. Egyre újabb kombinátok épülnek, a gyártás nagy vízigénye miatt mindig bővizű folyók mellé telepítve, a végtelen erdőkkel borított területeken. A képen látható, az Amur partján megépített kombinát évi 130—150 ezer tonna cellulózzal járul hozzá az igények kielégítéséhez. Kheops fáraó fiának, Khepren-nek a sírját a mai napig nem tudták megtalálni a régészek. Khepren i. e. 2500-ban piramist építtetett apjáé mellett. Ez kisebb volt mint Kheops-é, nyilván az apa iránt érzett tiszteletből épült ilyen méretre. A régészek fantáziáját ez a piramis nagyon izgatja. A Berkeley Egyetem (USA) munkatársai évek óta sikertelenül röntgenezték kozmikus sugarak segítségével a piramist. Nem találták meg a sírkamrát. Ez a kudarc azonban nem bátorbalanítot- ta el a tudósokat, akik most a „Stanford Research Institute” munkatársaival új technikai módszerrel folytatja a kutatást: rövid hatósugarú radarral dolgoznak. A berendezést a halotti kamrának vélt -helyiségben helyezték el és innen próbálják végigpásztázni és felderíteni a to_
