Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
Kereskedelmi oktatástörténeti kiállítás Miskolcon Kereskedelmi ^éúaia a történeti kiállítást nyitottak meg Miskolcon, a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipart Szakközép- iskoliban. A bemutatót kettős évforduló jegyében rendezték: 150 éves a szervezett magyar kereskedelmi szakoktatás és 100 éves a miskolci szervezett állami kereskedelmi szakoktatás. A kiállítás anyagát a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a miskolci Hermann Ottó Múzeum és az iskola saját gyűjteményéből válogatták. (MTI Foto — Kerényi László) MELLETTAz év végit de az új év első napjaiba átgyűrűző szórakoztató szirupos műso-j rak árjából kiemelkednek azok a drámák, amelyek részben az elmúlt évtizedek, részben napjaink társadalmi problémáinak egy-egy töredékét, részigazságát fejezik ki. Az Abel a rengetegben ás a Részeg eső mellett a kritikusok díjával kitüntetett rádiójátékok szereztek örömet a műfaj kedvelőinek. A négy bemutatott mű közül, kettő regényfeldolgozás. Vészi Endre és Kubinyi Ferenc rádíódrámát írt Az említett példák is arra mutatnak, hogy a rádió mint műfaj és mint művészi kifejezőeszköz, az eredeti műveknek kedvez, nem alkalmas adaptációkra. Es akik az igazi rádiódráma megszületését a hangjátékban és klasszikus értelemben vett drámaszerkezettől várják, azoknak még hosszú ideig kell várakozniuk. Mint a példák is mutatják, előtérbe léptek a rádi ószociográf iák, dokumentumjátékok és dokumentumműsorok. Százezrek hallgatnak egy-egy rádióriportot és eseményjáté- kot. A mai életritmus épp elég drámalságot rejt magában, hogy ellentmondásait és az ebből eredő konílik18.30: Gondolj arra, hogy volt egy bátyád... Pataki István emlékezetére készült ez a film. Pataki István emlékezetére, akinek fiatal életét akkor oltotta ki a fasiszták golyója, amikor 0. felszabadító szovjet csapatok már ÜIlonéi jártak, amikor Budapestet már ostromgyűrű vette körül, de a menekülő fasiszta hatalom viég ekkor is bosszúra vágyott. Kígyós Sándor rendező, Janovich Sándor operatőr és Vértessy Sándor riporter megszólaltatják Margitot, Pataki István húgát, aki ■>naga is részt vett g mozgalomban. A fiatal forradalmár egy csepeli szabotázs akció szervezése közben bukott le 1944. november 23-án. A körülmények még ma is tisztázatlanok. fh.Upniiiffiß tusokat a hang segítségével fejezze ki az író és rendező. ★ A „harminc év magyar drámái” sorozat keretében mutatta be a Rádiószínház Darvas József Részeg eső című regényét. A rádiódráma elkészítéséhez még maga Darvas hozzákezdett és a hátramaradt utolsó változat a regény történeti elemeit hangsúlyozta. Ezen az úton indult el az átdolgozó — Serényi Gábor — is, aki megértve Darvas szándékait, történelmünk két fordulóját, 1944-et és 1956- ot állította a mű középpontjába. A kérdés akkor az volt, hogyan lehet és lehet-e történelmi viharokban embernek maradni? Hol égnek el az emberi hitek a nagy tűzvészekben? A regényben a háborúból történő sikertelen kilépés és 1956 csak epizódnak tűnik, a középpontban Balta Géza tragikus halála, a nagyhegyes! menekülés és temetés áll. Bizonyos, hogy Darvas a reményét vesztett Bállá sorsában kissé a magyar értelmiség egy részének életérzését is példázza. Ballának határozatlansága, hitevesztettsége Most, hogy őszi szelek járnak, egyre gyakrabban jut eszembe Tubu. Vajon hol, merre járhat? Befogadták-e társai itt a nagyvárosban? Merre fészkel? S ha nekem nem jut eszembe, emlegetik a gyerekek. Mert Tubu — rövid néhány hétre — családtag volt nálunk, fenn a hetediken... lehet, hogy ebből — akaratom ellenére — lírai történet lesz, éppen ezért sietek kijelenteni, hogy nem vagyok túlzó híve az állatoknak. Például egy fészekből kiesett madárfióka láttán nem kezdek könnyezni. Na, de ha már előttem van az a kismadár valamit csak kell csinálni. Nézek a magasba, keresem a fészket. Meg is találom — a kőrengeteg által bezárt kis háromszögben — egy fa tetején. Ide kellene feljuttatni a galambfiat — erz az első gondolatom. Ámbár azt is tudom, hogy a galamb kidobja tojását a fészekből, ha azt emberkéz érintette. Lehet, hogy a kisgalambnak sem örülnek majd a szülők? De hát egyébként sem tudok felmászni. Viszont jöhet egy gyerek! Gyerek helyett azonban egy csúf fekete macska sárga szemei villantak elő. Vadászunk, vadászgatunk — mormoltam a fogam között, s máris - ■ micsoda régi reflexek jönnek elő — kavics vagy tégladarab után kutat a szemem, hogy eltrafálhas- sam a macskát. (Mi általában úgy védünk meg valakit, hogy másokat megütünk). Téglát ugyan nem találtam, de a macska azért adja kezébe a gyilkos fegyvert. Bukása törvényszerű. Persze, nem volt könnyű dolga az átdolgozónak, mert jellegzetesen epikus művet kellett rádiódrámává formálnia, ügyelve arra, hogy kifejezze az író szándékát és hű maradjon a regény eszmeiségéhez. A regény történelmi elemeit azzal tette szemléletessé, hogy a darabba beillesztett 1944-es és 1956-os hangdokumentumokat, a tragédiát pedig a falusi temetőben felzengő zsoltár (a Földényi-kórus előadásában), a „tebenned bíztunk eleitőli fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak...” és ellenpontja, a mögötte felcsendülő gyermekdal „Esik az eső, (részeg eső), hajlik a vessző...” hangsora csak kiemelte és aláhúzta. Az átdolgozás nem tartalmaz fölösleges részeket. A szereplők közül kiemelkedett Kállay Ferenc (Bállá Géza), Szabó Éva (Kismárta) és Bihari József (Kordás János) alakítása. Néhány mondattal, egy szenvedélyes vitával, egy mértéktartó Ítélettel képesek voltak érzékeltetni a kort, 1956-ot és a felszabadulást követő életet a nagyhegyes! köztársaságban. Kordás János, a regény legmarkánsabb alakja, itt is híven tükrözte a fel- szabadulást követő hónapok, az új honalapítás hangulatát. TUBU eliszkolt. Ekképpen életmentővé lépvén elő, fogtam a kisgalambot, s be a táskába. Otthon a két gyerek nézte a konyha padlójára helyezett Tubut. Mert a galambnak — felhasználva nehezen szerzett nyelvészeti ismereteimet, a tubica alapszóból kiindulva — ezt a nevet kreáltam. Utólag jöttem rá, hogy a tubi alapszóból is kiindulhattam volna (ez egyaránt jelent gyermekgalambot, de állathívogató szó is), ámbár a felszedett galambfélék (columbldae) családjába tartozó egyednek teljesen mindegy volt. Csak az nem volt mindegy, hogy éhen döglik-e vagy sem. — Mit néztek, majmok? — kiáltottam a gyerekekre, — nem látjátok, hogy üres a begye? — Nem látjuk — mondta a nagyobbik szemtelenül. — Hát akkor tapogasd meg — nyújtottam felé a galambot Mire elrebbent. Nem a galamb, a gyerek. — Hát nem mertek hozzányúlni? — Ne haragudj, apa. még valami betegséget is elkaphatunk — védekeztek. Istenem, milyen elszomorító a természetből kiszakadt, a természettől elidegenedett ember — sóhajtottam. Én, aki valamikor fára másztam. .. — És mikor jöttél le a fáról, apa? — röhögtek közbe a gyerekek. így nem fejthettem ki az urbanizáció káros hatásáról vallott nézeteimet. Viszont kifejtehettem „a demokratizmus veszélye a családban” című téziseket, de ezt a feleségem akadályozta meg. Ebergényi Tibor A NAPOKBAN jelent meg 'az oktatási miniszter rendeleté a gyámhatósági eljárásról. Az új rendelet néhány részletéről tájékoztatták az Oktatási Minisztériumban a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A miniszteri rendelet intézkedik az első és másodfokú gyámhatóságokról. Kimondja, hogy az elsőfokú gyámhatóságok Budapesten a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak művelődési osztályai: 1 megyei városikban a városi tanács kerületi hivatala: városokban a városi tanács végrehajtó ■bizottságának igazgatási osztálya; községekben és nagyközségekben a megyei tanács végrehajtó bizottságának járási hivatala, illetve — néhány megjelölt jogkörben — a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve. Ugyanakkor másodfokú gyámhatóságként jelöli meg a rendelet Budapesten a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának művelődés- ügyi főosztályát; megyei városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályát: városokban a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályát; községekben és nagyközségekben a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályát, illetve meghatározott hatáskörökben — a megyei tanács végrehajtó bizottságának járás hivatalát. A szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben a rendelet hangsúlyozza: ha a különélő szülők gyermeke nem a szülőknél, hanem másnál van elhelyezve, a gyámhatóság a szülők megegyezésének hiányában bármelyik szülő kérelmére, vagy — ha tudomására jut, hogy a különélő szülők a nem náluk elhelyezett gyermek szülői felügyeletének gyakorlásában nem jutottak megegyezésre — hivatalból jelöli a., szülői felügyeletet gyakorló szülőt. A GYERMEK részére már megszületése előtt a gyámhatóság gondnokot' rendel, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különősen, ha közte és törvényes Képviselője között érdekellentét van, avagy, ha a leendő anya még kiskorú, esetleg gondnokság alatt áll. A családjogi törvény megfelelő rendelkezéseit a méhmagzat esetében is alkalmazni kell. A gyakorlatban sok vitát eredményeseit az úgynevezett ,, láthatás” fogalma, n rendelet egyértelműen fogalmazza meg: a gyámhatóság bármelyik ügyfél kérelmére szabályozza a szülőknek és a nagyszülődnek a kiskorával történő érintkezését (lathatását). Ha s sz.ülő és a nagyszülő nem él, illetve az érintkezésben tartósan akadályozva van, a gyermek nagykorú te ivére és szülejének testvére is kérheti a láthatás szabályozását. A láthatást a gyámhatóság rendszeres (folyamatos) és rendkívül Időszakos) láthatás formájában biztosítja. A rendszeres láthatás időtartama havonként 36 óránál, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben 48 óránál több nem lehet. A rendkívüli láthatás időtartama naptári évenként az egy hónapot nem haladhatja meg. A kiskorúakról történő állami gondoskodás ügyében a rendelet kimondja: ha a szülő részéről a kiskorú gondozása, oktatása, nevelése, tartása, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése, valamint, személyi és vagyoni érdekeinek védelme iránti kötelezettségek teljesítése valamilyen körülménynél fogva olyan mértékben eredménytelennek bizonyul, hogy helyes fejlődését környezetében bármilyen ok károsan befolyásolja, vagy azt gátolja: a gyámhatóság köteles megtenni — a kiskorúakról való állami gondoskodás családjogi törvényben megfogalmazott keretein belül — a megfelelő intézkedéseket. Á gyámhatóság — szükség esetéh — az eljárás bármely szakaszában határozattal pártfogót rendel a veszélyeztetett kiskorú számára, fejlődésének folyamatos biztosítására és ellenőrzésére. PÁRTFOGÓKÉNT olyan személyt kell kirendelni, akinek személyi adottságai és körülményei alkalmasan a kiskorú levelesének előmozdítására. A gyámnatóság a kiskorú intézeti elhelyezéséről a szülő kérelmére, illetve a szülő beleegyezésével hivatalból vagy megkeresésre gondoskodik. Az állami gondozásba vételt a kiskorú érdekében a gyámhatóság hivatalból, megkeresésre, vagy kérelemre rendelheti el. A gyámhatóság állami gondozásba veszi azt a kiskorút, akinek neveléséről a szülők önhibájukból nem gondoskodnak, és ezzel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését, helyes irányú nevelését közvetlenül akadályozzák, vagy akinek gyógykezelését elhanyagolják, illetve magatartása miatt további nevelése családi környezetében nem biztosítható. Állami gondozásba veszik továbbá azokat is, akiknek szülei ismeretlenek, nem élnek, akiknek egészségét — a szülök hibájából, tilletve mulasztásából környezetük közvetlenül veszélyezteti. A gyámhatóság képzelt személyeket állapít meg szülőkként az ismeretlen szülőktől származó gyermekek részére, ha az anya- könywezetŐ értesítése szerint ^ a gyermek kilétének megállapítása iránti vizsgálat nem vezetett eredményre. Ha az ismeretlen szülőktől született gyermeket 1953. január elseje előtt anyakönyvezték, ez az eljárás csak kérelem alapján indítható meg. A KISKORÚAK házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatosan egyebek között a rendelet kimondja; a 14—16 év közötti kiskorú nő és a 16—18 év közötti kiskorú férfi csak a gyámhatóság engedélyével köthet házasságot. A házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet csak maga a kiskorú terjesztheti elő. A kérelem az anyakönywezetőnéd is előterjeszthető. A gyámhatóság a határozathozatal élői meghallgatja a kiskorút, törvényes képviselőjét és szüleit, valamint azt a személyt, akivel a kiskorú házasságot kíván kötni. — Ha mar hazahoztad a galambot, meg kell etetni. De hát se búza,' se kukorica, se semmi... A kenyérbél nem jó, megdagad a begyében. — S ekkor mint válságos percekben mindig, eszembe jutott a mentő gonrizst. Az etetése először kicsit nehezen ment; szét kellett a csőrét feszíteni; de aztán már maga is nyriogatta... Az itatás szemcseppentővei történt. Mit mondjak? Néhány nap múlva a galamb megszokta a rizst, de még inkább a kezemet. Az ujjaimat — akár volt közéjük csippentett élelem, akár nem — repeső örömmel fogadta. Csapkodott a szárnyával, tátogatta a csőrét. dolat. Egy felső-tiszai szövetkezet elnöke egyszer panaszolta, hogy mennyi rizst elhordanak tőlük. a galambok. Ügy tűni, Tubu is szereti a A nagyobbik gyerek közben elvégezte az azonosítást. Kezében a lexikonnal, így szólt a családhoz: nem kétséges, hogy örvös galambbal állunk szemben. Íme; „telin-. zata hamuszürke, hátán sö- tétebb, nyaka fémfényű, szárnyán fehér folttal és nya* kán fehér övvel”. Hosszas is. mertetés következett méretekkel, a tenyésztés tudnivalóival, egészen addig, hogy a genezis szerint - a galamb olajággal szájában a béke jelképe, olajág nélkül pedig a hitvestársi hűséget szimbolizálja. Ügy tettem, mintha az utolsó szavakban rejlő ma- líciát nem vettem volna észre (vajon mit tudhat ez a gyerek?), s kifejtettem, hogy bizony nem elég az empirikus galambszeretet, hanem... — Bár az sem árt, ha az ember feltörli a galamb után a linóleumot — jegyezte meg a feleségem. Ennek a megjegyzésnek volt köszönhető, hogy Tubut kiköltöztettük az erkélyre. Ámbár este mindig behoztuk, etettük, dédelgettük, i ha hiszik, ha nem jelképe lett a családi békének. Egyszer aztán hazatérve azt látjuk, hogy Tubu az erkély korlátján illegett magát. Akkor még engedte, hogy megfogjuk, másnap már nem... Néztük, ahogy repül, egyre messzebb, messzebb. Még láttuk, ah’ogy leereszkedik egy közeli épületre, s mintha visszanézne. Aztán megint felemelkedett.., A kisebbik gyerek sírva fakadt, de a nagyobbik tárgyilagosan megjegyezte: a szárnyának már több mint húsz centi a hosz- sza (az ideális 23 cm), a farkhossz 17 centi; nem lesz baj. Éppen tegnap mérte le. Én nem szóltam semmit, de azóta is izgat, hogy befogadták-e a többi galambok emberszaggal a tollain. Egyáltalán nem válik-e hátrányára, hogy mi neveltük, akik nem tudunk repülni. fäffanmasf-i Béla 1975, .január 9„ cső törtük Rendelet a gyámhatósági eljárásról Az Oktatási Minisztérium táiékoztatóia
