Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
Hogyan is volt...? A múlt esztendő sporttörténete — sorokban i. Sikereket és csalódásokat, örömöket és kudarcokat sűrítő pillanatokban gazdag •sztendőt zárt a magyar •pórt. Januártól decemberig bőven akadt esemény, amely izgalomban tartotta a sok százezer es . ' szurkolótábort, azokat, akik figyelemmel kísérik a sportélet eseményeit Következő összeállításunk azokat az eseményeket villantja fel, amelyek a múlt ' év sporttörténetének legérdekesebb, legemlékezetesebb epizódjai voltak. ' Január 31.: Kedves ünnepség: Csapó Géza kajakozónak és Tordasi Ildikó vívónőnek átadták az 1973. év legeredményesebb magyar sportolóinak megszavazott vándorserleget. Február 7. : Az új esztendő- figyelemre méltó magyar rekordja: Rudolf Erika fedettpályás atlétikai versenyen 187 centit ugrik a magasban. 8. : Megjelenik a magyar labdarúgó-bajnokság átszervezéséről skóló rendelet: az 1974—75-ös szezontól az eddigi 326 helyett csak 116 csapat szerepel az országos bajnokságban, megszűnik az NB I. B. Március 13.: Magyarország' asztalitenisz-válogatottja Moszkvában 6:l-es bravúros győzelmet arat a Szovjetunió ellen, és egy játszmával megelőzve a svédeket, megnyeri az Europa Ligát. 16.: Jerevánban, a Druzs- ba Kupa súlyemelő versenyen Kőszegi György a lepkesúlyú szakításban 106 kilóval új világrekordot állít fel. Labdarúgás Elkezdték a felkészülést az tgri Dózsa játékosai is Véget értek az ünnepek, letelt NB-s labdarúgó-csapataink téli szünete, elkezdődött a felkészülés a bajnokság tavaszi folytatására. Az Egri Dózsa NB Il-es labdarúgói is munkához láttak. Már december 28-án egybegyűltek a stadionban, ahol az évi program ismertetése után sor került az első foglalkozásra is. Ez az előkészítő idő január 5-ig tartott, majd január 6-án autóbuszra szálltak és edzőtáborba vonultak Ba- latonfűzfőre, ahol január 31- ig tartózkodik a gárda. A táborban Nagyszalóki András edző, Tóth Zoltán technikai vezető és Sándor Imre gyúró vezetésével 19 játékos utazott el. Naponta két edzést tartanak, szombaton pedig egyet. Hetente három alkalommal, délutánonként két-két órát tornateremben töltenek el. Februárban Egerben folytatódik a munka. Az edzések mellett előkészületi mérkőzéseket is játszanak a márciusi rajtig. A következő találkozókra kerül sor: február 2: Debreceni MTE—Egri Dózsa (Debrecen), február 5: Egri Dózsa—Egri Vasas (14 óra, stadion), február 9: Egri Dózsa—Debreceni MTE (14 óra, stadion), február 12: Egri Vasas—Egri Dózsa (14 óra, bervai pálya), február 16: Edelény—Egri Dózsa (MNK-mérkőzés a legjobb 16 közé jutásért Ede- lényben), február 19: MNK- mírkőzés, amennyiben a csapat továbbjut. Február 23: Egri Dózsa I.—Egri Dó zsa H. (14 óra, stadion). 17.: Albert Flórián (33 évesen) befejezi aktív pályafutását: 350. bajnoki mérkőzését játssza a Ferencvárosban. Az 1967. évi aranylab- dás futballista 258 gólt lön bajnoki találkozókon. Április 11.: Dallasban, az amerikai úszók bajnokságán a vendég Verrasztó Zoltán a 200 yar- dos hátúszásban, meglepetésre, megszerzi a második helyet Naber, az Egyesült Államok bajnoka mögött. 13.: Újvidéken, az asztalitenisz Európa-bajnokságon Magos Judit, a Magos—Lotaller női és a Jónyer—Klampár férfipáros aranyérmet nyer. 17.: Dortmundban a magyar labdarúgó-válogatott 72 éves történetének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedi el: 5:0-ra kikap az NSZk csapatától. Hasonló kudarc 1961-ben Chile ellen (1:5), azt megelőzően 1943- ban Svédország ellen (2:7) érte a magyar csapatot. 20.: A BVSC párbajtőregyüttese Heidenheimben megnyeri a Bajnokok Európa Kupáját. Május 1.: A Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében a Ferencváros labdarúgócsapata 3:1-re legyőzi a Komlót. 15.: A kontinens legrégibb labdarúgótornáján, a Kö2ép- európai Kupában a Tatabánya megvédi elsőségét. 19. : Felavatják a 75 éves jubileumát ünneplő Ferencvárosi Torna Club új labdarúgó-stadionját. 20. : Eppelheimben a magyar női tekeválogatott váratlanul világbajnokságot nyer. 29. : Az utánpótlás labdarúgó-válogatott az Európa- bajnoki döntőben legyőzi az NDK-t (4:0, az első mérkőzés 2:3 volt) és ezzel első. Június 1.: Az Újpesti Dózsa egymás után hatodszor nyeri a labdarúgó-bajnokságot. 6.: Dr. Fenyvesi Csaba olimpiai bajnok párbajtőröző a magyar bajnokságon súlyos sérülést szenved, Achil- les-inszakádása miatt hónapokra harcképtelenné válik. 8.: Megszakítás nélkül ötödször Európa Kupa-győztes a Statisztika hői asztalitenisz-csapata. 15.: Az Országod Testnevelési és Sporthivatal határozatot hoz a magyar atlétika fejlesztéséről. 30. : Súlyos kudarc a nizzai sakkolimpián: az éremre esélyes magyar válogatott csak a 6. helyet foglalja el. (Folytatjuk) Kritikus helyzetben... volt, hogy a legutóbbi, a Bulgária elleni 0:0-ás eredménnyel végződött válogatott mérkőzésen Bernardini egyetlen Lazjio-játékost sem szerepeltetett az azzuri csapatban. „Te vagy az olasz futball megrontója, mondj le” — kiabálták a nézők, és többen még tettlegességre is vetemedtek volna, ha időben nem lépnek közbe a rendőrök, akiket Bernardini barátai mozgósítottak... ROMA: Nehéz dolog ma Olaszországban labdarúgó-vezetőnek, -edzőnek lenni. Leginkább is erre mutat Fulvio Bernardini olasz szövetségi kapitány esete is. Az olasz szakember hivatalos minőségben tekintette meg vasárnap a Lazio— Juventus rangadó mérkőzést. Alighogy elfoglalta azonban a helyét a lelátón, a Lazio szurkolói minősíthetetlen szavakat kiabáltak feléje, és dühük oka elsősorban- az Pap* László nélkül készül az ökö.vívd-vaiogatoit Az ökölvívó-válogatott hétfőn a Szabadság-hegyi táborban megkezdte az előkészületeket az idei eseményekre, elsősorban a júniusban Katowicében sorra kerülő Európa-bajnokságra. A meghívottak, illetve a megszokott arcok közül hétfőn is, kedden is elég sokan hiányoztak. így Gedó, Tézsla, Bádari, Danyi, Réder — és Papp László. A versenyzők — Réder kivételével — igazoltan késtek, s a jelzések szerint szerda—csütörtökre edzésbe állnak. A vezető edző, Papp László viszont nem megy vissza a válogatott kerethez. Az edzéseket Adler Zsigmond vezeti, segítőtársa Szakács Béla és Marosi Andor. Ökölvívóberkekből már hetek óta hallatszott, hogy Papp elkedvetlenedett és nem akarja vállalni tovább a válogatott edzéseinek vezetését. Mindenki remélte azonban, hogy a háromszoros olimpiai bajnok fa felvetődött kérdések rendezése után újra kedvet kap és azon az úton viszi tovább a válogatottat, amelyen 1969 januárjában elindultak, és világraszóló sikereket értek el. Papp Lászlót a KGM (I. SZ. SZ. 1.) Képíró utcai irodájában kereste fel Bosko- vics Jenő, az MTI főmun- katása. Mialatt Botosék fát vágtak a Szabadsághegyen, Papp László barna munkaköpenyben foglalatoskodott. — Életemben még nem adtam fel mérkőzést, ez az első eset — mondotta keserűen Papp, akit ezekben a napokban választott meg a lengyel sportláp minden idők legjobb, legeredményesebb ökölvívójának. — Nagyon nehéz volt elhatározásra jutnom, hogy lemondjak a válogatott vezető edzői tiszt- •ségéről. Életem nagy részét az ökölvívásnak szenteltem, versenyzőként és edzőként is minden erőmmel, fáradtságot nem kímélve a magyar sikerekért dolgoztam. Ez a döntés egyébként már az 1973. évi belgrádi Európa-bajnok- ság idején érlelődött bennem. Vajúdtam, s mivel egyQJHrnisM 1975. január »seré* Karpof Bobby FiscIieiTol — „A sakkozás világbajnoka nem szereti a sakkot!” .. . Legalábbis ezt állította Karpov szovjet nagymester, aki honfitársa Viktor Korcs- noj ellen játszott azért, hogy melyikük sakkozhasson majd Bobby Fischerrel a világbajnoki címért. És nemcsak, hogy az amerikai bajnok nem szeret sakkozni, de még azt is állította Karpov, hogy — véleménye szerint — nem is áll ki Bobby Fischer „trónjának” megvédésére. Karpov véleménye megalapozottnak tűnik, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Fischer 1972 óta nem játszott és úgy viselkedett, mint akit nem érdekel a világbajnokság Önmagát kivéve mindenkit vádol, nem tiszteli a nagymesterek jogait, márpedig csak az a személy viselkedhet így, aki nem szereti a sakkot — állította a szovjet nagymester. Fischer, aki 1972-ben a szovjet Borisz Szpasszkij legyőzésével Reykjavikban szerezte meg a világbajnokságot, azt követeli, hogy változtassák meg a bajnoki tornát. Az eddigi rendszer helyett a jövőben ne korlátozzák a partik számát es az legyen a győztes, aki elsőnek nyert tíz játszmát. Azt is követeli, hogy a kihívó legalább tíz a nyolchoz arányban verje a bajnokot ahhoz, hogy elhódíthassa a címet. A Nemzetközi Sakkszövetség ellenzi ugyan a Fischer követelését, de úgy döntött az idei sakkolimpián Nizzában, hogy megváltoztatja a torna játszmáinak számát. Karpov nem akar úgyszólván végkimerülésig játszani Fischer ellen, mert ez azt jelentené, hogy az győz, aki „fizikailag” erősebb. Ez a torna több mint négy hónapig is elhúzódhatna és vajon kit érdekelne az ilyen végtelen meccs. De a Nemzetközi Sakkszövetség változtatásával sincs megelégedve, mert a szövetség — Karpov szerint — ezzel saját szabályait szegte meg. A fiatal szovjet nagymester mondotta: „Ha világbajnok leszek, akár úgy, hogy megverem Fischert, akár úgy, hogy Fischer nem áll ki, nem követem az amerikai példát, amely abból áll, hogy a bajnok nem vesz részt további tornákon.” Karpovra jellemző, hogy az utóbbi három évben vívott 150 játszma közül mindössze négyet vesztett. Mint gyermek tanulta a sakkozást apjától és már 19 éves korában nemzetközi nagymester lett. A New York Times szerint Bobby Fischer kaliforniai magányában egy új nyitó elméleten töri a fejét, de közben nagy érdeklődéssel figyelt minden moszkvai játszmát. Fischernek tetszik Manila, de. A sakkvilágbajnoki cím védője, az amerikai. Bobby Fischer tetszéssel fogadta a Fülöp-szigeti sakkszövetség bejelentését, miszerint Manila 5 millió dollárt szán a Fischer—Karpov döntő megrendezésére. Mindez viszont mé^ nem jelenti azt, hogy már minden akadály elhárult a nagy érdeklődéssel várt találkozó elől. Edmund Edmondsonnak, az Egyesült Államok Sakkszövetsége technikai igazgatójának nyilatkozata is ezt bizonyítja. — Véleményem szerint Fischer számára a viágbaj- noki döntő körülményei, illetve a találkozóra vonatkozó szabályok sokkal fontosabbak a pénznél — mondta Edmondson aki nemcsak vezetője, hanem jó barátja is Fischernek. — A mi világbajnokunk hajlandó Manilában versenyezni, de ragaszkodik a jelenleg érvényben levő, a világbajnoki döntő lefolyását meghatározó szabályok megváltoztatásához. Most a nemzetközi sakkszövetségnek kell lépést tennie, mindenekelőtt elnökének, Max Euwénak, mégpedig egy rendkívüli kongresszus összehívásával. Tudomásom szerint ilyen irányú óhaja több tagországnak is van. — Hangsúlyozom: Anato- lij Karpov méltó és érdemes arra, hogy megmérkőzzön a világbajnoki címért Fischerrel, hiszen a világ egyik legtehetségesebb sakkozója. Szerintem Karpov minden feltételt el is fogad, csakhogy összecsaphasson a világbajnokkal. Ez persze az én személyes véleményem, nem pe- dik az Egyesült Államok Sakkszövetségének hivatalos álláspontja. _ re inkább egyedül maradtam, határoztam, nem csinálom tovább. — Mikor jutott a végső elhatározásra és miért? — A sikertelen, havannai világbajnokság után. (Pedig már a bukaresti és a madridi EB-sikerek és a müncheni olimpiai érmek idején is hangoztattam, hogy sportágunkban közel sincs minden rendben, sürgős intézkedésekre van szükség, s arra, hogy a célok megvalósítása érdekében minden edző egy sorba álljon. Nem történt azonban semmi. Folytatódtak a széthúzások, áskálódások, az edzők nem hajtották végre utasításaimat. így csak a bentlakásos edzőtáborozások alatt volt alkalmam saját elképzeléseim szerint dolgozni, ezért volt szükség hosz- szabb közös felkészülésre. Természetesen ez is ellenkezést váltott ki. — A MÖSZ-nek 1973 júniusától nincs elnöke, aktív, egyet akaró vezetősége, így nem is lehetett rendet teremteni. Mielőtt elutaztunk az Egyesült Államokba, a vezető edző jogán közöltem, hogy a nagyon tehetséges Pémnek, aki a magyar ökölvívás egyik legnagyobb reménysége, a túlversenyezte- tés miatt pihenőre, más irányú tevékenységre van szüksége, nem indulhat a lengyelek elleni ifjúsági viadalon. Amíg az Egyesült Államokban túráztunk, mégis elindították és a gyerek döntő fölénnyel vereséget szenvedett. A sok meg nem értés közrejátszott abban, hogy november 8-i keltezéssel levélben közöltem, miszerint 1975. január 1-től nem kívánok szerződést kötni. Választ nem kaptam rá, mindössze egy telefont a múlt héten a MÖSZ-ből: január 6-tól tábor. — Mi lesz ezután? — Sokat őrlődtem, idegeskedtem, mindenképpen pihenőre van szükségem. Egyelőre csak a munkahelyemen dolgozom, nem tudom, hogyan alakul a jövő. Az ökölvívás, az edzések vezetése nagyon fog hiányozni, de jelenleg mégsem láttam más megoldást, mint hogy kiállják a sorból. (MTI) A Népújság tippjej a 2. lictr© 1. Ascoli—Bologna X 2. Cesena—Cagliari 1 X 3. Fiorentina—Lazio x 2 4. Juventus—Ternana 1 5. Lanerossi—Inter. x 2 6. Milan—Varese 1 7. Roma- Sampdoria 1 8. AJessandria—Reggiana 1 9. Como—Brescia X 2 10. Parma—Catanzaro x 2 11. Pescara—Verona X 12. Spal—Arezzo x 1 13. Taranto—N ovara 1 X I Pótmérkőzések: 14. Genoa—Sambened. 1 15. Palermo—Avellino X 15. Foggia—Brindisi l Sikeres évet zárt a gyöngyösi játékvezetői csoport y Gyöngyösön a Kékes Étteremben tartotta meg évzáró ülését a gyöngyösi labdarúgó-játékvezetői csoport, ahol képviseltette magát az országos játékvezetői testület is, az élvonalhoz tartozó Somlai Lajos játékvezető személyében. Lőrincz Dezső járási sportfelügyelő megnyitója után Somodi Lajos, » gyöngyösi játékvezető bizottság elnöke értékelte a csoport 1974. évi munkáját, melyet összességében jónak minősített, majd kitüntetésekre és jutalmazásokra is sor került. Negyed évszázados játék vezétői működéséért aranysípot kapott: Kezes Imre, Csiba János, Somodi Lajos, Tassi István és Paróczaj Ernő. Ezüstjelvénnyel tüntették ki: Fekete Géza, Varga József és Zsurki Tibor játékvezetőket. A játékvezetői testületben kifejtett 35 éves tevékenységéért Halmai László, Dobos Károly és Záb- ráczki Géza jutalomban részesült. A sport mint kulturális tényező Általánosan elfogadja mindenki alapelvként, hogy a testkultúra az egészséges életvitel tartozéka, megelőzheti a betegséget, a korai elöregedést. Az is lassan axiómává válik, hogy a XX. század második felében jelentkező krónikus mozgáshiány egyetlen megoldása a testkultúra általános ki- terjesztése, korlátainak eltörlése. Alapvető probléma mutatkozik viszont annak eldöntésében, hogy a testkultúra hol és milyen módon illeszthető az általános kultúrába. A létesítmények és eszközök természetesen az anyagi kultúra tartományába tartoznak, míg a tevékenységek meghatározása, formái, szabályai kétségtelenül a szellemi kultúra részei. Ilyenformán felvetődik az a kérdés, hogy esetleg a, fizikai kultúrának nincsenek önálló vonásai, egyedi jellege. A tapasztalat, az eleven szemlélet azonban nem ezt mutatja. A testedzés a sportmozgás, vagyis azok a műveletek, amelyek a testi fejlesztést szolgálják, nem vonhatók be egyértelműen sem a szellemi, sem az anyagi kultúra fogalomkörébe, annak ellenére sem, hogy azokkal összefüggésben vannak. Nem vitás, hogy a testkultúrával szemben támasztott igények állandóan változtak attól függően, hogy az ember természetátalakító 'tevékenységének milyen szakaszában tart. Az ember, aki megteremti a maga létbiztonságát, a továbbiakban már a mind nagyobb kényelem elérésére törekszik. A testkultúra az évezredek alatt igen rugalmasan alkalmazkodott a társadalom igényeihez, illetve az adott formákhoz. Az alapvető cél azonban mindenkor egy harmónia elérése, pontosabban az ember fizikai,- szellemi egyensúlyának megteremtése. A testkultúra nem az anyagi és a szellemi kultúra része, hanem harmadikként csatlakozik ezekhez, mint bizonyos fokig önálló kategória. A testkultúra fogalomkörébe nemcsak a test nevelése, ésszerű karbantartása, fejlesztése tartozik, hanem a test ápolása is. A testi képességek fejlesztése közben akarati, erkölcsi, és egyéb tényezők is edződnek az emberben. Mindezeket mérlegelve kiviláglik, hogy a testkultúra nagyon is jelentős része a kultúra fogalomkörének, az élet valamennyi területén szükség- szerűségként jelentkezik, mint a nevelés, a szórakozás, az egészség, a testi-lelki egyensúly megteremtésének hathatós módszere, fogalomköre.
