Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
w Újabb városkörnyéki községek A Minisztertanács lanácsi Hivatalának irányelvei Jubileum a Tisza partián Szolnok 900 éves Dr. Pupp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tana-- esi Hivatalának elnöke, az országgyűlés tavaly őszi ülésszakán — a tanácstörvény tapasztalatainak parlamenti vitájában. — egyebek között bejelentette: biztatóak a „városkörnyéki község” státusz eredményei, bevált az új közigazgatási forma. ezért' hamarosan újabb települések között teremtik meg hivatalosan is ezt a kontaktust. Azóta megjelentek a kellő rendelkezések, s 1975. január elsejével további 59 község fűzte szorosabbra kapcsolatait a hozzá legközelebb eső várossal. Így az üj esztendő első napjától 11 megyében már 21 város és 81 község újfajta viszonyát tartják számon. Milyen tartalmat fed a városkörnyéki község elnevezés, s hogyan alakítható ki ez a közigazgatási forma? Erről rendelkeznek a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának most napvilágot látott irányelvei. A városok és a könnyező községek közös feladatainak megvalósítása, az együttműködés javitása érdekében községi tanácsot városkörnyéki községi tanáccsá lehet nyilvánítani, ha a két település között kölcsönösen szőlős társadalmi, gazdasági ellátási, foglalkoztatási, földrajzi és közlekedési kapcsolatok vannak, továbbá ha a község és a város összehangolt fejlesztése különösen indokolt. A városkörnyéki községek lakosságuk ellátását a várossal együttműködve oldhatják meg, a község szerepkörét meghaladó szükségleteket a város elégíti ki. A nagyobb, „rangosabb” településnek tehát egyre fokozódó feladata. hogy saját lakosságának ellátása mellett a kisebb településről, a városkörnyéki községről is gondoskodjék, így fejlessze elsősorban az egészségügyi, művelődésügyi, kereskedelmi és egyéb szolgáltató intézményeit. A városok és y&roskörnyéki községek kap20.00: csolatának további, az eddiginél tervszerűbb és hatékonyabb fejlesztése valamennyi érdekelt tanács fontos feladata. Gondoskodniuk kell arról is. hogy a középtávú tervek előkészítése során a városok és községek előzetesen egyeztessék elképzeléseiket, s határozottabban kell kezdeményezniük — a lakosság jobb ellátása érdekében — közös társulások, intézmények létrehozását és működtetését. Az irányelvek arról is rendelkeznek, hogy több városkörnyéki község esetében célszerű tanácstagi csoport megalakítása, mert ezek a Már hetek óta, minden hétfőn az egyik egri moziban a Pannónia Stúdió rajzfilmjeit vetítik két előadásban. A sorozatra, a megnyilvánuló érdeklődésre fel kell figyelnünk, mert ezek az alkotások nemcsak művészi értékűek, hanem a tizenévesek és a tizenaluliak igényét kívánják kielégíteni. Részben. Azért részben, mert ezek a filmek nemcsak a gyermekek számára jelenthetnek művészi élményt, a felnőttek is szórakozhatnak, épülhetnek, alkalmasint nevelődhetnek a nemegyszer súlyos mondanivalót közvetítő alkotásokon. A mostani hétfő , műsorát Kovásznál György Ca ira! című műve vezette be. A túlfűtött színekkel ábriázolt forradalmi folyamat állóképekben jelenik meg, a Bastille ostromát és lerombolását mégis megtörténni érezzük, mert a mozgásból kiragadott mozzanatok érzékeltetik azt a hőfokot, amely a cselekvést elindította. Ugyancsak Kovásznál György a megvalósítója a Kalendárium című alkotásnak. amelyben a fasizmus útját írja le Európában. A Mesék a művészet világából itt-ott a szakmai artisztikumot vonultatja fel; lényegre törően rögzít lelki állapotokat, jellemez embereket, akikben az a különös, hogy közömbösségük már a sznobságon rég túl van, valahol a teljes érdektelenség és befagyottság környékén tanyázik. Azért ezek a rajzfilmek a maguk kedélyességével és munkaközösségek — a megyei tanácstagok városi, vá- rcfekörnyéki csoportjai — hatékonyan látják el a közös érdekek reális képviseletét. Fontos követelmény, hogy a városi és a városkörnyéki községek tanácsi szervei egyeztessék a településfejlesztési céljaikat, különböző távú terveiket, fejlesztési programjaikat, s kölcsönösen tájékoztassák egymást a tervek megvalósításáról. Az együttműködés fejlesztésének — mondják ki az irányelvek — a lakosság javaslataira, kezdeményezéseire kell épülnie. (MTI) mesélő kedvével mégis a gyermekek képzeletét megmozgató meseadaptációkban a leghatásosabbak. Az aesopusi történetek modem logikával történt újrafogalmazásai, képi megjelenítései a fiatal korosztályokat valóban érdeklik. A mellettem ülő kisfiú érzelmi bekapcsolódása a játékos históriába magától értetődő volt és néha szöveges megjegyzés is származott belőle. Nyilván azért, mert az élményt, amely hirtelen jött, nem tudta magában tartani. >Máta János, Kovásznál György, Szabó Szabolcs és a sok-sok körzeműködő dicséretére jegyezzük fel, hogy a Pannónia Filmstúdió, ez az összeszokott alkotói gárda nagyon hasznos műfajt valósít meg, magas fokon. Külön kiemelnénk, mennyire jól válogatják ki a zenei részeket — például a Cairá- nál, vagy a Kalendáriumnál —, és milyen műgonddal olvasztják eggyé az elmondandó szövegeket a rajzok által teremtett világgal. A színes technikában minden egyes kis darabnál Dob- rányi Géza szerepel. S ezt azért írjuk le, mert a színes technika a témán, a mű alaphangulatán sok esetben meghatározó jellegű nyomokat hagy, olykor el is dönti egy-egy mű hatásosságát. A „Körúti esték”, az „Oroszlán, tulok és a szamár” vagy a „Marci a dzsungelben” nem adta volna a kívánt hatást a színes technika ilyen választékos megjelenése nélkül. (farkas) „IDÉZD FÖL, nyájas ol. vasó, mit tudott csinálni egy város folyójával — Róma a Tiberisszel, Firenze az Ar. novai, Szolnok a Tiszával — * előtted a kép, mi fűzi ezeket még lelkileg is a földhöz, amelyen állnak. A néphez, amelynek létük köszönhetik.” Illés Gyula szép soraira nagyon büszkék a 900 éves város lakói, még akkor is, ha tudják, hogy Szolnok nem állítható, és soha nem is lesz állítható az olyan világvárosok sorába, mint Firenze, vagy Róma. A költői képnek mégis igaz a magva. A nép, amely ősidők óta lakja e várost, ugyanúgy szereti, s mint a címerében található pelikán a fiókáit, saját vérével táplálta évszázadokon át a maga városát. Ügy, mint ahogyan lakói szerethetik a világ legszebb, leggazdagabb metropolisait. Szolnak egyike az ország legrégibb településeinek. Az emberi élet nyomai két—három évezred messzi ségébe vezetnek. Létezésének első írott nyoma I. Géza király egy 1075-ben kiadott oklevelében található. Ez az írás szolgál alapul ahhoz, hogy a város az idén fennállásának 900. évfordulóját ünnepelje. A XII. századtól kezdve a Tiszán meginduló sószállítás Szolnokot fontos kereskedelmi központtá tette. Kialakult a ma is meglevő városmag a Zagyva és a Tisza által bezárt területen. Egy ideig jelentős szerepe volt megerősített várának a török elleni harcokban, de 1552- ben elesett. Hosszú ideig török uralom alatt volt, s ez az időszak nem kedvezett fejlődésének. De azért említésre méltó, hogy ekkor épült a Tiszán az első cö- löphíd, amely később állandó jellegűvé vált, s nagy szerepe volt az ország közlekedésében. Ez utóbbi mondat minden későbbi korban elmondható a városról — a mai napig, amikor már hetedik éve tart az a több milliárdos rekonstrukció, amelynek nyomán Szolnokon, az európai keletnyugati forgalom e hagyományos csomópontján lesz az ország egyik legnagyobb és legmodernebb személy- és teherpályaudvara. A XVIII. SZAZADBAN, a már jelentős városias ranggal rendelkező településen megkezdik az ugyancsak a Tiszán érkező fa feldolgozását. Az 1835-ben meginduló tiszai gőzhajózás, majd az 1847-ben Kossuth által megnyitott pest—szolnoki vasútvonal jelentős lökést adott az iparosodásnak. Az 1876-ban ismét megyeszékhellyé lett város a századfordulóval rohamosan kezdett fejlődni. A hét gőzfűrész-telep, a MÁV- műhely, a malmok mellett kialakult a mezőgazdasági termékek feldolgozó ipara. Ez határozta meg a város jellegét egészen a közelmúltig. Az utolsó két évtized azonban gyökeres fordulatot hozott Szolnok fejlődésében. A struktúra-változásra jellemző, hogy ma lakóinak több mint hatvan százaléka munkás, 34 százaléka szellemi dolgozó és csak 3 százaléka — a hozzá tartóz» községekben élők — a mezőgazdasági dolgozó. A város a magyar szervetlen vegyipar egyik bázisa, az alföldi kőolaj- és földgátikutatás és kitermelés központja, papírgyára, bútorgyára, gépipara, s még sorolni is sok lenne, mennyi új ipari létesítmény jelzi dinamikus fejlődését. A magyar nép történetének progresszív szakaszaiban Szolnok mindig jelentős szerepet játszott. Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat során a Damjanich vezette honvéd seregek itt mértek súlyos csapást az osztrák csapatokra. 1918 decemberében, nem sokkal a főváros után, Szolnokon is megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején frontváro6 volt A Tisza vonalának védelmében a város munkásai hősiesen helytálltak. S amire a még ma is élő idős harcosok oly büszkék: a proletárhatalom a tanácskormány leverése után Szolnokon még egy nappal tovább élt TÖRTÉNELMI HAGYOMÁNYAIHOZ és forradalmi múltjához méltóan ünnepli jubileumát a város. Az évforduló tartalmára így utal a városi pártbizottság erről szóló határozata: „Célunkat úgy érjük el, ha a jubileumi ünnepségek időszakában s múlt és a jelen össze kapcsolásával, eredményeink és feladataink pontos számbavételével igényesebbé válunk saját magunkkal szemben, s ez az igényesség olyan aktivitással párosul, melynek nyomán a pártunk X. kongresszusán megfogalmazott célok, a szocializmus építésének sikereiről adhatunk számot.” A város jubileumi ünnepségsorozata egybeesik hazánk felszabadulásának 30. évfordulójával. E jelentős esen- j- nyekre való felkészülés pedig a párt XI. kongresszusára való felkészüléssel. Mindez jól érzékelhető a szolnokiak társadalmi, politikai aktivitásán. A mind szélesebben kialakuló szocialista munkaverseny, az ifjúság jubileumi mozgalmai mindenekelőtt a termelőmunkában gyümölcsöznek. Emellett ilyen számok is jelzik a célok megvalósulását: 1971-ben 10 millió, 1972-ben 19 millió, 1973-ban 23 millió, 1974-ben várhatóan 30 milliónál is nagyobb értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága. Többek között két új óvoda épült ebből — s ezzel most már valamennyi jogos óvodai igény kielégíthető a városban, — iskolákat hoztak rendbe, játszóterek, parkok épültek, szép emlékmű készül, sportpályák épültek, autóbusz-várócsarnok és még hosszan sorolható mindaz, ami maradandóan emlékezetessé teszi majd a város fennállásának 900. évfordulóját. 1975-BEN egy nagy múltú város ünnepel, s kér figyelmet az ország lakosságától Jól tudván, hogy a figyelem re nem annyira a régmúlt hanem a jelen jogosít fel. Az a szorgalmas és példás építőmunka, amely ünnepeken és hétköznapokon, régi városainkban és új településeinken egyaránt, az egész ország népére jellemző. A 900 éves Szolnok történelmének utolsó három évtizedével bizonyítja, hogy a magyar nép jó úton, a soha nem tapasztalt fejlődés, a virágzó jólét útján indult el felszabadulása pillanatában. V. J. Rajzfilm-sorozat — felnőtteknek is Vacsora a hadiszálláson 1849-ben, közvetlenül a fegyverletétel után, a Wenk- heim-kastélyban. egyetlen nap eseményeibe sűrítve játszódik Száraz György történelmi drámája. A jelenlevők — a magyar szabadságharc vezéralakjai — számára sorsdöntő pillanatok ezek. Az orosz cár foglyai úgy vélik, dönthetnek sorsuk további alakulásáról: választhatnak az orosz cár, a Habsburgok kegyelmi gesztusa vagy a száműzetés között. Az összezártságban kiéleződnek az ellentétek. A tábornokok a magyar hadvezetés hibáit vetik egymás szemére. A távollevő Kossuthról és Görgey- ről mondják el véleményüket. A vita a szabadságharc „belső értékelésére” is alkalmat nyújt: a törvényszerű nehézségek beismerésére, a győzelmek és a fájdalmas vereség felidézésére. Az éjszakába nyúló vacsora végén a varsói futár Miklós cár döntését hozza: az oroszok átadják a magyar tisztikart az osztrákoknak. Főbb szereplők: Nagy Attila, Horváth Sándor, Kozák László, Inke László, Madaras József, Rajz János. (KS) 1975. január 8» «eerda Z. Galambos professzor hosz- szan fújta maga elé a füstöt: Meredek kapaszkodó! Nagy ég! Mennyi ilyen kapaszkodó volt az életében. Kísérletek, bizonyítások, sikerek, kudarcok, megaláztatások, ünneplések. Pihent-e egyszer is a kapaszkodók előtt? Kifújta-e magát? A meleg füst átjárta a tüdejét. Elvirára gondolt, aki ‘ tizenkét évi házasság után elhagyta és aki csupán ennyit írt a búcsúcédulára: ,.A tudós megölte a férjet”. Amennyiben egybeszakadtak ■ nappalok és éjszakák, semmi és senki nem érdekelte. csak a kísérlet. Hetekig élt úgyszólván kávén és cigarettán. míg végül a kórházban ébredt. Ha akkor, a kapaszkodók előtt.... — Induljunk, professzor úr! v Az egymásba botló gondolatok összekeveredtek az újra szállingó hópelyhekkel, azután szépen elrendeződtek, kitisztultak. _Itt a szarvasok váltottak á t nemrégen. Két tehén, borjúval. — Honnan tudja ilyen pontosan? — A nyomok, kérem. Azok beszélnek. Mert ugyebár, nekünk, trdei embereknek, nyitott könyv az erdő. Ez itt róka. Egészen friss nyom, lehet, hogy az éjszaka szorulnak majd a szélső ház baromfiai. Megmutatom majd, hol lakik a nyest. Fában, odúban tanyázik, de télen a hóban minden nyom árulkodik. Egy-egy szép nyomó disznó után bizony menni kell. Néha elveszítem a nyomokat, de ilyenkor elölről kezdem! A professzor kigombolta az ing nyakát. — A teremtésit' Micsoda bölcsesség. Úgyszólván leckéket ad nekem ez az ember. Szél támadt, arcukba verte a havat. Galambos profesz- szor legfrissebb kutatásaira gondolt, a kudarcra, a széttépett képletekre, a földhöz csapott lombikokra és az elhatározásra, hogy a hegyekbe menekül önmaga elől. Hogy is mondta a vadász? Ha elveszítem a nyomokat, elölről kezdem a munkát... Mint a nyári villámok cikáztak agyában a gondolatok. Ahá! Megvan! Itt. Bizonyosan itt vétett, innen kellene tovább indulnia... A vadőr megállt, visszafordult és halkan, úgyszólván suttogva mondta— Itt vagyunk, professzor úr. — Hol vagyunk? — Ebben a sűrűben fekszenek a disznók. Itt dohányozni sem szabad. Körüljárom, nem törtek-e ki mégis valahol, de ha megbocsát, erre az útra nem vinném magammal. Mert — hántásnak ne vegye — itt nem vérbeli szakemberrel nagyon bajos. Mert tetszik tudni, vannak dolgok, amelyeket az embernek csakis magának kell véghez vinnie... Macska módjára eltűnt a vadász. Galambos professzort pedig leültette a hátizsákjára. A professzor arcát kicsípte a hideg, a hirtelen támadt északi szél. Gondolatban ugyan már rég elhagyta az erdőt és otthon volt a laboratóriumában és reménykedett, hogy az összegyűrt, széttépett számításokat senki sem vitte el a szemétkosárból. A kulcs nála, oda be nem léphetett senki! — A nyomokat kell visszakeresni és kezdeni szépen mindent elejéről. Igen! Most már világosan emlékezett. Ö az elvétett nyomon kívánt indulni, de a munkatársa lebeszélte. Borzongás futott át rajta. Fá2ott, de rágyújtani nem mert, nehogy bajt hozzon a vadászra. Milyen érdekes! A cél előtt nem vitte őt magával a vadász. Hogy is mondta? Vannak dolgok, amelyeket az embernek csakis magának kell véghez- vinnie. A vadász visszajött. Ujjaival mutatta, hogy minden rendben, visszafordulhatnak. Fél kilométerrel odébb Galambos professzor megállt. — Kérdeznék valamit! Indul-e még autóbusz ma délután Budapestre? _Másfél óra múlva az iskola elől, professzor úr. De az isten szerelmére. csak nem történt valami? Nem baj talán, hogy meggyalogolta ttam? — Nem, nem! Szó sincs róla, csak hirtelen eszembe jutott valami, akarom mondani, rájöttem valamire, és... A vadász félelemmel és megilletődéssel leste a professzort és kibuggyant belőle a szó: — A nemjóját! Csak nem most, hirtelenjében tetszett feltalálni valamit? Elment az autóbusz. A vadász meg a felesége szótlanul bandukoltak hazafelé. — Biztosan a csípdelt bableves volt az oka, sopánkodott az asszony. — Bolondokat beszélsz! Sokkal inkább az lehet, hogy délután nem vittem magammal körüljárni a sűrűt. Azt mondtam néki, maradjon nyugodtan, mert ilyen kényes helyre én olyan embert, aki nem vérbeli szakember, nem viszek magammal. Hiába, no! Ez nem az ő dolga. Ehhez ő nem ért, akármilyen rendes, derék ember. Én sem kérdeztem őt az ő tudományáról, amelyikben ő a professzor