Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

•/ ioai? 1975. január 7., kedd & Nap kél; 7.31, nyugszik: 18.09 órakor A Hold kél: 2.51, nyugszik: 12.14 órakor Szeretettel kiiszöntjük névnapjukon ATTILA nevű kedves olvasóinkat! Az Attila névre két magyarázat van: az első ma­gyarázat szerint gót eredetű, jelentése ,,atyuska”, a másik szerint az „Attains-’ az „atticus”: „gazdag, nagyon fényes” szóból ered. Harminc évvél ezelőtt halt meg Budapesten Pász­tor János szobrászművész. Az iparművészeti iskolán Mátrai bajos tanítványa volt, első nagyobb munká­ja a szegedi Vásárhelyi í.| Pál-emlékmű két mellék- i alakja. 1903-ban ösztöndíj- 11 jal Párizsba utazott, ahol a Julián Akadémián tanult. Két év után visszatért ha- zájába és Hódmezővásár- I helyen telepedett le. Né- í hány évvel később a fő­városba költözött, s itt j folytatta művészeti dijak- ] kai; 1929-ben elnyerte_ a * barcelonai világkiállítás nagy díj át is. Mintázott egyebek közt női aktszobrokat (Elűzött, Primcrvera slb.) 1930. és 1940. között sok emlékművet is készí­tett, így többek közt ő készítene el Gvadányi Jó­zsef, Csokonai Vitéz Mihály és mások szobrát, és Rá­kóczi Ferencnek a Kossuth Lajos téren. a Parlament épülete előtt álló nagyszabású lovasszobrát is. Az ostromlott fővárosban 1945. januárjában bombatámadás áldozata lett. Időjárás: Várható időjárás ma estig: nyugat felől megnö­vekvő felhőzet, szórványosan előforduló kisebb eső, a magasabb helyeken hózápor. Időnként megélénkülő, helyenként megerősödő délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 6, 11 fok között. Télen sem pihennek a méhészek y Egyre többen foglalkoznak méhészettel és méztermelés­sel. A szabad idő gazdasá­gos felhasználása mellett a méztermeléssel jelentős nép- gazdasági feladatokat is el­látnak: Heves megyében évente 25—30 vagon mézet vásárolnak fel az ÁFÉSZ- ek. Legjelentősebb az egri „Nektár” Szövetkezet e té­ren végzett munkája. Az el­múlt évben — a kedvezőt­len időjárás ellenére — M vagon mézet küldtek feldol­gozásra. A felvásárlás mel­lett jelentős tevékenységet fejtenek ki a méhészetek fejlesztéséért, a méhészek szakmai képzésében. Vasárnap délelőtt kétszáz méhész részvételével szak­mai tanácskozást tartottak Egerben, amelyen a résztve­vője szakmai filmet is meg­nézték. A filmet a hazai méztermelésről készítették a grenoble-i méhészeti világ­tanácskozásra. (szabó) ÖMÉLTÓSÁGA AZ OROSZLÁN Vasárnap az utolsó napja volt a téli szünetnek, s egy­ben az utolsó lehetőség is egy kis hógolyózásra, ródli- zásra, kirándulásra anélkül, hogy a lecke nyomasztó ter­he nehezedne a diákvállak- ra. Mégis sokan eljöttek az egri úttörőház gyermekszín- házának délelőtti előadására, s akik ott volták, nem csa­lódtak választásukban. A nagy múltú Harlekin bábegyüttes ismét újat nyúj­tott kis nézőinek. Most elő­ször próbálták ki a színes ámyjátékot, melynek az az érdekessége, hogy a cellulo­idlemezből kivágott bábfigu­rákat hátulról megvilágítva, az előtérben álló vetítővász­non olyan kép keletkezik, mintha színes tv-t nézne az ember. Lénárt András és Lovasi László ötlete tulajdonképpen + ORVOSI | ÜGYELET 1 Kgerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-ZsUinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától sízerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 11-727). Szűrrátétes jókívánság az Állóidról, újévi lapok Európa országaiból Kiállítás a Megyei Könyvtárban A Megyei Könyvtár kis- galériájának idei első kiállí­tását nyitották hétfőn, ez alkalommal az új évi kis- grafikákból. A január 15-ig látható érdekes tárlaton a hazaiak mellett csehszlovák, dán, lengyel, olasz és svéd kiválóságok alkotásai szere­pelnek, s először jelentkez­nek megyénk közönsége előtt portugál, illetve spanyol mű­vészek. Páratlan kuriózum is akad, méghozzá hazai tájról, az Alföldről: a püspökladá­nyi szűrvirágozó, Dorogi Már­ton — stílszerűen — szűrrá­tétes munkájával tolmácsol­ja új esztendei jókívánsága­it. Zakuszkával kezdett a konzervgyár (Tudósítónktól): Az új évet újabb munká­val kezdte a Hatvani Kon­zervgyár: az üzemben hozzá­fogtak a Szovjetunióban köz­kedvelt zakuszka készítésé­hez. A már hagyományos ex­portcikkből közel 350 va­gont szállítanak a baráti or­szágba a negyedév folya­mán. A feladathoz elegen­dő mennyiségű nyersanyag áll rendelkezésre, a feldol­gozó berendezések műszaki tökéletesítése pedig további biztosítéka a sikereknek. Ugyanekkor örvendetes, hogy a fejlesztés a munkakörül­ményeket is javította. Hétfőn a gyár sűrítőüze­me is hozzálát a dolgához, amelynek során mintegy 200 vagon sűrítményt „szerelnek át” kisebb egységekbe a bél­és külkereskedelem számára. Ködmön Ferenc Háztartási gépek, tévék, rádiók doktorai ötven—hatvan kilométeres körzete van a hatvani Gelká- nak. Ezen a területen ren­geteg háztartási gép, tévé és rádió szerelése vár rájuk. — Korszerű technológia alkalmazása és dolgozóink jó munkafegyelme nélkül nem sokra mehetnénk —, mondta Varga János, a hat­vani Gelka-kirendeltíség he­lyettes vezetője. Így azon­ban nemcsak itt, a városban, hanem vidéken — Aszódon, Túrán, Nagykökényesen és a többi kisebb helységekben is — elégedettek a mun­kánkkal. Sürgős esetben három napra is vállalunk javítást, egyébként pedig egy hét a javítási idő. már tavaly áprilisban meg­született, de eltelt, néhány hónap, míg az elképzelésből produkció lett. A különleges technikával először Saint- Saens Állatok farsangja cí­mű zeneművét dolgozták fel, Pilisy Elemérné vezetésével. S hogy milyen sikerrel? Csak úgy zengett az úttö­rőház nézőtere a kislányok és kisfiúk önfeledt nevetésé­től, viharzó tapsától, elragad­tatott kiáltásaitól, amikor a tréfás állatfigurák, a kengu­ruk, az őshüllők, az elefánt megjelentek a vásznon, s a víg zenére ropni kezdték a táncot Öméltósága, az orosz­lán előtt., Nagy tetszést aratott a hagyományos eszközökkel fel­dolgozott, s Bartók Mikrokoz­moszára^ eljátszott Mézeska­lács-történet is, és sok ka­cajt csalt ki az örökzöld dal- lamokra előadott Show című babparódia, melynek főhőse egy falánk delfin volt. Mint ahogy kis szomszéd- noim a huncut szemű Márti es a szo6zi Györgyi mond­ták, a téli szünet egyik leg­kellemesebb délelőttjét töl­tötték a kenguruk, a delfin és a mézeskalácshuszár tár­(mémetí) Felvételünkön: Kispista András a képkimenő trafó hi­bájának vizsgálata közben. (Foto: Szabó Sándor) Húszéves a magyar filmforgalmazás A közelgő évforduló küszö­bén a magyar filmforgalma­zásnak a felszabadulástól napjainkig megtett útjáról a MOKÉP illetékesei tájékoz­tatták, az MTI munkatársát. 1945-ben >, mindössze 972 mozi működött Magyarorszá­gon, ebből is 113 a főváros­ban. A filmforgalmazásban, a mozihálózat fejlesztésében és üzemeltetésében a válto­zás alapvető feltételei csak az államosítással teremtőd­tek meg. 1957 végére a tele­püléseknek már 81,7 száza­léka részesült rendszeres filmellátásban. 1958-tól nap­jainkig a mennyiségi fejlesz­tés helyett a mozik minőségi színvonalának emelése ke­rült előtérbe. Lényeges fordulat követ­kezett be a filmek bemuta­tása terén is. A mindinkább kiteljesedő hazai filmgyártás szocialista alkotásai mellett 1949-től zavartalanul elju­tottak a magyar mozilátoga­tó közönséghez a világon ké­szülő évi több ezer filmből a legjobbak, közöttük a szovjet filmművészet és a többi szocialista ország meg­újult filmgyártásának jelen­tős alkotásai is. Időközben létrejött a Pan­nónia Filmstúdió, amelynek egyik fontos feladata a kül­földi filmek magyar nyelvű feliratozása, és évente mint­egy 60—70 külföldi film ma­gyar hangú változatának el­készítése. Felépült a modern filmlaboratórium is, amely a megnövekedett kópiameny- nyiséget biztosítja a mozik számára. Az évente bemuta­tott játékfilmek száma — mintegy 15—20 országból — napjainkig elérte a 170— 180-at, a nézőszám 1960-ra elérte az évi 140 milliót. 1961-től kezdődően szá­mos tényező, de különösen a tévé gyors térhódításának következtében a mozik kö­zönsége megcsappant. A kép­ernyőknek az otthonokban történő megjelenésével a mozi „monopóliuma” meg­szűnt, ám ha más technikai körülmények révén és esz­tétikai hátással, mégis ma­napság lényegesen nagyobb tömegekhez jutnak el a fil­mek. Az utóbbi években a mozik üzemeltetését irányí­tó vállalatokkal közösen a MOKÉP nagy erőfeszítése­ket tett és tesz azért, hogy megtartsa a mozilátógatók jelenlegi aktivitását és dif­ferenciált módon keltse fel újabb rétegek film iránti érdeklődését. Ennek egyik eredményeként alakult ki hazánkban a Filmbarátok Köre hálózat, amely ma már szinte minden városban ott­hona az értékes, művészileg is rangos filmeknek. Egyre jobban terjed a mozin kí­vüli filmellátás is: mesemo­zik, iskolamozik, üzemi ki­helyezett vetítések, az isme­retterjesztés filmekkel törté­nő segítése jelenti a »film közönséghez vezető útjainak új formáit. 1975-ben mintegy 180 já­tékfilmet —, köztük 14 fel­újítást — mutatnak be • mozik. Közülük 20—22 a magyar stúdiók alkotása, a szocialista országok filmmű­vészetét 90—100 mű képvi­seli, a többit a harmadik vi­lág és a kapitalista országok művészei készítették, A be­mutatásra váró filmek 80 százaléka színes. íkűU az olvasótér, raktározási «ontiok Egy szakmai vizsgálat tapasztalatairól (Bárányt Imre tudósítónk­tól) 1974-ben az iskolaihoz ha­sonlóan a könyvtárak és n\ű- velődési otthonok szakfel­ügyeletét is megszervezte a minisztérium. Gyöngyösön a napokban fejeződött be egy közel két hónapig tartó vizs­gálat, melynek során a kü­lönböző könyvtárak működé­sét, a könyvtárosok szakmai tevékenységét vizsgálták. A tapasztalatok megbeszélésé­re a gyöngyösi városi könyv­tárban került sor, s a ta­nácskozáson a megyei és vá­rosi könyvtár dolgozóin kívül részt vettek a Heves megyei tanács, a gyöngyösi városi pártbizottság és városi ta­nács képviselői is. A vizsgá­latról szóló beszámoló meg­állapította, hogy a városi könyvtár az elmúlt három évben sokat fejlődött, a fi­ókkönyvtárak száma nőtt, a szakmai felszereltség is ja­vult. 1975-ben a déli város­rész is fiókkönyvtárat kap. Sajnos a pozitív fejlődés el­lenére is van még javítani­való, a felnőtt és a gyermek- könyvtár dolgozói még nem készültek fel az olvasók igényeinek kielégítésére, a könyvtárak zsúfoltak, a rak­tározási lehetőség korlátozott. Alapvető probléma, hogy a kézi- és segédkönyvek szá­mát növeljék. A jövő felada­tai közé tartozik a kutatási le­hetőség biztosítása, és kis­csoportos foglalkozásokra is alkalmat kell adni. Gondot okoz még az1 iskolai és szak- szervezeti könyvtárak hely­zete is. Diákgaléria nyílt Egerben Hétfőn délután diákgalé­ria nyílt az egri 212. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­ben. A galériát, melyet a szakmunkásképző intézet KISZ-fiataljai az épület egyik zsibongójából alakítot­tak ki, id. Kátai Mihály fes­tőművész képeivel avatták fel. Mint Cseh István igaz­gató bevezető beszédében el­mondta, az idős mester 25 évig tanított az intézetben, s már eddig is számtalan mű­vet ajándékozott az iskolá­nak. Festményeit, melyek közül most hármat megvásá­rolt a szakmunkásképző, egy hónapig tekinthetik meg a diákok. Még mindig támad az A—2 Eddig több mint íélmillió megbelegudós történt A* újesztendő első csonka hetével bezárólag hazánkban több mint félmillióan bete­gedtek meg influenzában. Bár még mindig erőteljesen támad az A—2. a következő napokban — főként vidéken — várható a járvány tetőzé­se. A betegség lefolyása — a járvány első három heté­nek adatai alapján — a szakemberek szerint némileg eltér a hasonló vírusok okoz­ta két évvel ezelőtti influ­enzajárványétól. Az idei jár­vány magasabb lázzal jár és a fertőzés okozta heveny tü­netek szakasza is tovább —, a korábbi 3—4 nappal szem­ben —, 4—7 napig tart. A szövődményes halálesetek száma viszont eddig lényege­sen kevesebb a két évvel ez­előttinél. Az első értékelések szerint a szövődmények közül eddig a hörghurut és a tüdőgyul­ladás volt a leggyakoribb, az orvosok azonban számos be­teget kezelnek homloküreg- gyulladással is. A legtöbb megbetegedés ed­dig a fővárosban, valamint Pest, Borsod és Győr-Sopron megyében fordult elő. Heves megyében lassan tetőzik a járvány, remélhetőleg a jö­vő hét elejére már a megbe­tegedések csökkenéséről szá­molhatnak be az egészség­ügyi szakemberek. Az elmúlt héthez viszonyítva, valami­vel több influenzás megbe­tegedés történt a megyében, az emelkedés azonban már lassúbb. Jelenleg 7772 bete­get tartanak nyilván, s ke­zelnék az orvosok. A várt­nál több esetben jelentkezett szövődmény, közülük azon­ban az elmúlt hetinél alig valamivel többet kellett kór­házba szállítani. Megyénkben a legtöbben, a sűrűn lakott településeken — tehát Egerben, Gyöngyö­sön és Hatvanban — bete­gedtek meg. Hatvanban pél­dául a lakosság hal százalé­ka lett influenzás. Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja. — Főszerkesztő: PAPP JANOS. — Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: NOSZTICZUJS FERENC. — Szerkesztőség - 3301 Eger Beloiannisz utca 8. {PL 23. 3301) Telelőn: 12-73. 20-29. 24-44. 3200 Gyöngyös: Rózsa u. 1.. 11-697 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete). 10-51. Kiadóhivatal: Eger 3301 Beloiannisz o. 3. (Pl. 23. 3301) Telelőn: 12-68. — Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési egy hónapi» J0.— Ft, Előfizethető bármelyik postahivatalnál és kézbesftőnéL — Index: 20.062. — Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger. Bródy Sándor utca 1. szám. Igazgatói SÓLYMOS JÖZSBT.

Next

/
Thumbnails
Contents