Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

' -fr sf«• -W | SZOKOLAT ZOLTÁN ­Mint a madázdal 5 a. a fe. <D‘ > T! 0 a in <D D> 0 'O JÖ In o }—I 'Ö > Egy fura álom rázta az arcom tegnap az éjben: hó-betemette téli világban • fényteli, árva hópihe voltam én csak a földön, fagy-lihegésű, epre vonító, erdei farkas lábanyomában. Reggel az árnyak, mint a gereblyék. dőltek a falhoz, buktak a földre. Mentem az úton, számon a dallal: épül a nyár már, múlik a bánat, épül a nyár már. tűzre találnak jég-tulipánok, olvad a bánat. szépül az élet! — S teltek az órák. Este szobámban verseket írtam, s újra a farkas állt meg előttem, törte hitemnek gyönge virágát, s hulltam a földre, visszacsukódva önmagam árva gondolatába. Egy fura álom rázza azóta mindig az arcom: íme az élet, jég-tulipánok ülnek a fákon, mégis a szívem, mint a madárdal, átsüt e sápadt hajnali égen. átsüt. a fázó téli világon! Kis történetek a nagyvilágból MEGLEPETÉS Két kongresszusi különbi­zottság vizsgálta hónapokon át Nelson Rockefeller előéle­tét, vajon alkalmas-e a je­lölt az alelnöki méltóságra. Munkájuk eredményét aztán terjedelmes jelentésbe foglal­ták, amely a következő szar­vakkal kezdődött: — N. R. tehetős családból származik... TAKARÉKOSSÁG ) Egy hírneves londoni fotó­modell lakását kifosztottak. A szemrevaló hölgy másnap, 'hatalmas gyümöícskosarat kapott Lord Snowdontól, s egy névjegyet, részvevő so­rokkal. A bájos leány örömmel nyitotta iá a csomagot, be­leharapott egy körtébe. A körte puha volt és be­lül barna. A szőlő fonnyadt. A narancs penészes. A hölgy dühösen hívta fel a világhíres Fortnum és Marson céget: hogyan szál­líthattak Lord Snowdonnak romlott gyümölcsöt? — Elnézést, asszonyom, — volt a válasz —, Lord Snowdon még sosem vásá­rolt nálunk. Viszont egy harmadik 'személy megbízá- • sából valóban szállítottunk a lord cimére egy gyümölcsko­sarat.. . Néhány hete, ami­kor a kórházban feküdt. Továbbá jándélkozta! békesség a földön ... St. Just városka évzáró tanácsülésén parázs botrány tört ki. Egy fontos kérdés fe­lett folytatott vita során két tanácstag összeverekedett, majd — miután az érintett ügyben nem sikerült dűlőre jutni — tizenkét másik vá­rosatya is elhagyta a ta­nácstermet. Hogy miről folyt a vita? Nos: állítsanak-e kará­csonyfát St. Just főterén a városka lakói számára... NOSZTALGIA Infláció, munkanélküliség, hiányos közbiztonság, ener­giaválság. .. America tehát a múltba menekül, s a régi szép időket emlegeti. No, nem egyhangúlag. Mert például Otto Bettman professzor könyve éppen az év utolsó napjaiban jelent meg. A vaskói kötet címe: „Azok a szörnyű régi szép napok!” Csak néhányat a derék professzor adataiból: A New York-i rendőrfő­nök jelentése szerint 1890- ben kereken negyvenezer be­jegyzett. prostituált kószált a város utcáin. A Central Park tervezője már 1882-ben arra figyel­meztette az illetékeseket. hogy sötétedés előtt ajánla­tos lesz bezárni a park ka­puit, — közbiztonsági okok­ból. Theodor Roosevelt már városi tanácstag korában anarchistáknak titulálta a New York-i villamosvezető­ket. Mert a tizenhat órás na­pi munkaidő helyett tizenkét órás szolgálatot merészeltek követelni. 1890-ben az Egyesült Álla­mok farmereinek negyven százaléka sem házzal, sem földdel nem rendelkezett, cselédsorban élt. __ A városi lakosság * ÖSázjöVedélmének mintegy ötven százaléka élel­miszerekre ment el. Vagyis — összegzi Bett­man professzor — a mai csú­nya idők még mindig sóikkal szebbek a régi szép időknél. Pe kit vígaszital ez? NAGYVONALÉAN Ezt a csacska történetet a Yorkshire Post nyomán me­séljük tovább. Mrs. Ethne Rarnes, az egészségügyminisztérium leedsi csoportfőnöke bejelen­tette, hogy az új évben Leeds környékén is hozzáfér­hetővé teszik a születéssza­bályozást. — Persze — tette hozzá a főnöknő — egyelőre csak a nyugdíjas korosztályok ré­szére. Istenkém, takarékos­kodnunk kell. Világos! HABOSTORTA A Port Hueneme-i hadbí­róság ötvenperces tanácsko­zás után bűnösnek nyilvání­totta, hathavi elzárásra és 400 dollár bírságra ítélte Leon Louie-t, a haditengeré­szet matrózát. Az ok: az-a huncut Leon gyerek szeptember 27-én egy habostortát vágott az első tiszt fejéhez. — Az ítélet nem igazságos — mondta Leon Louie az utolsó szó jogán. — Csak ár­tatlan tréfáról volt szó, fel akartam vidítani a társai­mat. .. A bíróság az ítélet indok­lásában a kötelező fegyel­met és a tiszti mundér be­csületét emlegette. A tár­gyalás fénypontja Soupy Sales vallomása volt. A hí- •res tv-komikus a vádlott ta­nújaként lépett a bíróság elé: — Pályafutásom során pontosan 19 253 habos tortát vágták a fejemhez — mond­ta, — Mégsem érzem magam becstelennek. Talán az a baj, hogy el­kényeztetik az újoncokat. Mindez sosem fordulhatott volna elő, ha a matrózok nem kapnak édességet ebéd után. r. 9. Öngyilkos gépkocsivezetők Az Egyesült Államokban a közúti balesetek áldozatai­nak nagy részéről kiderült, hogy tulajdonképpen öngyil­kosságot követett el. Erre a megállapításra jutott egy houstoni orvoscsoport annak a statisztikának az alapján, amely szerint a balesetet szenvedő gépkocsivezetők 15 százaléka depressziós lelki­állapotban volt és „nem ta­lálta értelmét az életnek".­Jövedelmező j-oqlalkozások KOLDUS Brazíliában megalakult a koldusok szakszervezete, az AMB (Associate Mendicates do Brazil). A szövetség első elnöke, Estavao do Duhna, Brasilia főváros lakosa így ha­tározta meg a szervezet céljait: „Az AMB tő célja harcol­ni a szegénységhez való jogért, növelni a szakma etikai rangját, küzdeni a tisztességtelen konkurreneia ellen és felosztani tagjai között a munkakörzeteket.” KLAKÖR Mibe kerül a taps? Mint kiderül, nem is kevésbe: amerikai klakőrök (fizetett tapsolok) tarifája szerint 50 dollárba. Az amerikai klakőrök pontosan meghatározott tarifával dolgoznak. A „bravo” kiáltásokért 5 dollár jár, közönséges tapsért 15, hosszan tartó tapsért további 5 dolláros pótlék. A színészek többszöri kihívása a színpadra 19 dollárba kerül, bemutatón 25 dollárba. A „viharos taps­ért” 50 dollárt kell fizetni. ...... Leon ardo, a muzsikus , Legszélesebb körű alkotó szellemiségének állandó hangoztatása és szemléltetése mellett is viszonylag igen kevés szó esett még a legutóbbi évekig is a Leonardo da Vinciről szóló művekben a. zenéről. Leonardo sok időt szentelt pedig a muzsikának, ját­szott “hangszereken és tanított is muzsikát, foglalkozott a zene elméleti és gyakorlati kérdéseivel, különösen foglal­koztatták az akusztika problémái. harmadikkal sem ért több szerencse. Ezt hallottam: „Csak nem a nagymamámmal akar megismerked­ni? Mert bemutatom, szívesen.. Nagyot húzott az újabb korsó sörből. — Bosszankodtam — folytatta —, haza­mentem és a fürdő­szobába vonultam. A tükörtől kérdeztem, hogy mit csináljak. Pedig divatos va­gyok, szakállam van, formás szakállam, bárki megirigyelhet­né. Növése sűrű, a ritkája is egymást éri, nem egyszál szőrpamacs, mint néhány kis csibész­nél ... És önök most arra kíváncsiak, mégis miért vagyok itt kopasz állal, si­mára borotválva? Űjabb korsó sört rendeltünk, mert na­gyon vártuk a befe­jezést. — Megfeledkeztem, tisztelt uraim, a leg­fontosabb tényező­ről, a szakáll színé­ről. Hát a színe mi­att nem tetszettem a nőknek. Az én sza­kállam színe, tisztelt uraim, fehér, olyan, mint a hó. Fehér sza­kállal nem lehet nőt hódítani. Egyetértettünk ve­le. Búcsúzáskor a mi sörünket nyakalva, elkeseredetten le­gyintett: — A fene tudja, ta­lán már nincs is olyan szép nő, akinek ér­dek nélkül tetszem. Szűts István hogyan egészítik ki? A divat szerint. Mi a divat? A szakáll. Miről ismerik meg a nők az öreg embere­ket? Arról, hogy bo­rotváltak, csupasz az álluk és nincs szakálluk. És miről a fiatalokat? Hogy van szakálluk. Töviről hegyire vé­giggondoltuk az el­mondottakat. Kom- húber most nem ha­zudott. — Éppen ezért el­határoztam, . hogy megfiatalodom. — folytatta. — Hogyan fiatalodhat meg egy magamfajta ötve­nes? Ügy, hogy sut­ba, dobomi a borotvá­mat és séakállt nö­vesztek. És tényleg, egy hónap leforgása alatt olyan szakál­lam nőtt, mint az apostoloknak. Minden szavát vi­gyáztuk és hegyeztük a fülünket, hogy megtudjuk. mitől döglik a légy. Mi is égtünk ugyanis a vágytól, hogy lányok mellett kodácsol­junk. — A szakáll szépre sikerült. Most aztán jöhet a főpróba. A bemutatkozás az au­tóbuszon volt. Meg­szólítottam egy alig- szoknyás menyecskét. Válasza lehangoló volt: „Nem fáradt még el? — kérdezte, — foglaljon helyet; öregapám”. Azután a körúton próbáltam szerencsét. A megszó­lított hölgy végigné­zett rajtam és csak annyit mondott: „Az ilyen vén mafla mi­ért nem megy haza az, unokájához?” A „Gebines üzlet..."(?) Egy olvasónk arra kér vá­laszt, miért használják egye­sek a címben idézett ide­gen eredetű gebines szóala­kot, szükség van-é egyálta­lában erre a megnevezésre. Valóban idegen szerez- móny: a nyereség, a haszon, a jövedelem, a részesedés, jelentÖsváltozatokat megne­vező német Gewinn adott alapot a magyar jövevény­szó kialakulásához. A gebin szó önmagában is alkalmas ugyanazoknak a jelentésár­nyalatoknak kifejezésére, amelyeket a német megfe­lelő hordoz. Nálunk mind a gebin, mind a gebines ne­veknek elsősorban a keres­kedelmi, a vendéglátóipari nyelvben szakszói használati értéke vált általánossá, is­mertté. A gebines. üzlet, a gebines vendéglő, a gebines cukrászda, a gebines vállal­kozás jelzős szerkezetek ben a gebines szóalak azt a vál­lalkozót minősíti, aki meg­határozott összeg megfizeté­sét vállalva, elszámolási kö­telezettség nélkül gazdálko­dik. Ha a gebin és a gebines szóalakok életútját végigkí­sérjük, kitűnik, hogy eleinte csak nagyon ritkán bi­zalmas beszédhelyzetek ben jutottak nyelvi szerephez. Később szakszóként e re általánosabbá és gyaku iá vált a használatuk. .. iy miért vertek gyökeret mind a köztudatban, mind a min­dennapi élet nyelvhasznála­tában, annak ez a magyará­zata,; a valóságban is meg­van az, amit megneveznek, s így hitelesítik a valóság­hátteret, -amely újabb je­lenség kereskedelmi éle­tünkben, s aminek a meg­nevezésére nem volt megfe­lelő magyar ’Szavunk. Bár ma is még a „tüné­keny” szavak között szá­moljuk el őket, mindaddig szükség van rájuk, ameddig meg nem szűnik az a való­ságháttér, amely miatt nyelvi szerephez jutottak. De az is jellemző, hogy mindkét szóalakhoz humo­ros, gunyoros, sót szarkasz­tikus hangulati érték is tár­sult. Ezt bizonyítják azok a versrészletek is, amelyekben versbeli szerepet vállaltak. A költőik szándékának és morális indítékainak megfe­lelően a két szóalak hitele­síti azt a társadalmi hátte­ret, amelyben életre keltek, és megnevező szerepet kap­tak. Soós Zoltán nem vélet­lenül alkotta me,g a gebin- pecér nyelvi formát. (Soós: Péter—Pál), Maró gúny és elgondolkodtató .kritika bú­jik meg Ladányi Mihály Mielőtt című versének e mondatában is: „Mielőtt a Jómód nevű gebines mula­tóban hűvös intellektuelként lenézném a világot.” Csaná­di Imre versében is nagyon jellemző közlő értéket jele­nít meg a gebines szóalak: „Friss süllő, telt pohár — couleur local, dömbvállú ge­bines” (Csanádi: Idegenfor­galmi szonett.). Mi lesz a sors® a két szó­alaknak? Ha eltűnik az, amit megneveznek, nem jutnak többé nyelvi szerep­hez. Dr. Bakos József A szakáll — Az a szép nő. akinek érdek nélkül tetszem — kezdte monológját Korhú- . bér, a hivatásos szél­toló. És így tért rá a lényegre: — Fizessenek egy korsó sört és elmon­dom érdekes kalan­domat. Miután a csapszék bádogján eléje csúsz­tatták az italt, ery húzásra kiszippaníot- ta, szájáról kabátja újjával letörölte a habját és így foly­tatta: — Nem tévedés az, au lt hallottak ura­im, igenis, az a szép nő, akinek érdek nélkül tetszem. Csak­hogy a dolog nem ilyen egyszerű. A nőknek elébük kell sietnünk, mert fogal- rrfuk sincs, hogy a nagy tömeg férfi kö­zül ki tetszik nekik. Kíváncsian vár­tuk, mire akar kilyu­kadni. Milyen férfiúi szépségekkel siet a nők elé, amikor ko­pasz, ragyás és po­cakos. — Igen. — mondta, jnintha kitalálta vol­na gondolatainkat —, az én szépségem az utóbbi évtizedekben megkopott. Az idő, tisztelt uraim, akkor is eljár felettünk, ha nem veszünk róla tu­domást. Mert mit tart a nép szája? A kakas a tyúk körül kodá­csol. És mit csinál­nak a fiatalemberek? A nők körül kodá­csolnak, de kiegészít­ve szépségüket. És

Next

/
Thumbnails
Contents