Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

Csütörtök esti külpolitikai kemrnentánmk: Álláspont — el lent mond ások kai MI TAGADÁS, meglehetősen ellentmondásos Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárnak a nem­zet helyzetéről” szóló kormánynyilatkozata. Míg egyes fejezeteiben meglehetős merevséget tanúsít — külö­nösen a „nemzeti egység” régi és lejárt lemezét felújít­va —, addig az európai biztonság kérdéseiben éppúgy, mint a két német állam szabályozott együttműködésé­nek szorgalmazásában ahhoz a politikához igazodik, amely Brandt kancellár idején bontakozott ki Bonn­ban. Különösen vitatható a kormánynyilatkozatnak az a kitétele, amely szerint helyesen jártak el akkor, ami­kor a nyugatnémet diplomáciai képviseletek illetékes­ségét, a nyugatnémet alkotmány értelmében, kiterjesz­tették az NDK állampolgáraira is. Jól ismert az az élénk visszhang, amit Genscher külügyminiszter ezzel összefüggő kijelentése Ausztriában kiváltott. Mégis­csak enyhén szólva furcsa eljárás, hogy az NSZK kor­mánya olyan jogokat tulajdonít magának, amelyek szöges ellentétben állnak a nemzetközi joggal és sú­lyos beavatkozást jelentenének egy szuverén állam, nevezetesen az NDK jogkörébe. Sajnos, a nyugatnémet kormánynyilatkozatból az is kitűnik, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiépítése az NDK-val nem zavartalan. Aligha' fogadhatjuk el a kancellár érvelését, miszerint ezért kizárólag az NDK hibás, míg az NSZK minden esetben hibátlan, pozitív magatartást tanúsított. Lehetséges, hogy a kormány- nyilatkozatnak ez a szakasza éppúgy, mint az a má­sik, amelyből a „német egység helyreállításának” ós­di gondolata csendül ki, csupán az ellenzék bizonyos köreinek szól. Az kétségtelen, hogy Schmidt kifejezet­ten a CDU—CSU képviselőinek padsorai felé fordult, amikor nyomatékkai hangsúlyozta: az egyetlen jár­ható út, hogy az NSZK szabályozott egymás mellett élésre törekedjék az NDK-vaL Más kérdés, hogy az NSZK ellenzékének ez nincs ínyére. Ha nem is mindenkinek, Franz Josef Strauss- nak semmiképpen. A bajor CSU vezére nemrég egy interjúban felszólította a kormányt, hogy vessen véget a kelet—nyugati enyhülési politika „naív szakaszá­nak” — a nemrég Pékingben járt jobboldali politikus — mint arra a Bundestag külügyi bizottságának szo­ciáldemokrata tagja, Bruno Friderich egy cikkében rámutatott — azt szeretné elérni, hogy a CDU—CSU külpolitikai alternatívája a .Szovjetunióval való „kor­látozott konfliktusok politikája” legyen. EZZEL SZEMBEN — a realitás talaján, a nemzet­közi erőviszonyok ismeretében — a nyugatnémet kor­mány Schmidt fogalmazásában az enyhülés irányzatá­nak folytatása mellett száll síkra. A kancellár ezzel kapcsolatos megállapítása fölöslegessé tesz minden kommentárt: „eddig Európa egyetlen államának és népének sem származott kára az enyhülésből, ellen­kezőleg, valamennyien látják előnyeit.” Plenáris ütés Bécsi haderocsökkentés Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: Csütörtökön Becsben foly­tatódott a közép-európai haderők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről kezde­ményezett nemzetközi tár­gyalássorozat. Mint ismere­tes, a negyedik forduló be­fejezését másfél hónapos té­li szünet követte és csütör­töki plenáris üléssel íz ötö­dik forduló vette kezdetét. Ezúttal M. N. Szmirnovszkij nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének helyettes ve­zetője elnökölt. Két felszó­lalás hangzott él: dr. Ingó Oeser nagykövet, a Német Demokratikus Köztársaság és C. M. Rose nagykövet, Nagy- Britannia delegációjának ve­zetője mondott beszédet. A zárt ajtók mögött ren­dezett tanácskozást követő­en tartott nemzetközi sajtó­tájékoztatón dr. Ingó Oeser nagykövet az NDK kormá­nyának állásfoglalását, is­mertette. Bevezetőben utalt arra, hogy két cárból is je­lentősnek ítéli meg kormá­nya az idei évet a tárgyalá­sokon résztvevők szempont­jából. Egyrészt, a szocialista or­szágok által előterjesztett javaslat alapján az idén kellene megkezdeni a Kö- zép-Európa térségében levő fegyveres erők és fegyver­zet csökkentését mind a 11 közvetlenül érdekelt rész­vevő államnak. Másrészt, az idén lesz a fasizmus felett aratott győzelem harminca­dik- évfordulója. Kontinen­sünk immár három évtize­des békeperiódusát szilárddá és tartóssá kell tenni — hangoztatta. — Ezért, ennek érdekében folytatja fárado­zásait az NDK a szocialista országok közösségével együtt a katonai enyhülés megva­lósítására. Wilson villámlátogatása Ottawában Harold Wilson angol munkáspárti miniszterelnök — úton az Amerikai Egyesült Államokba — villámlátogatás­ra a kanadai Ottawába érkezett és megbeszélést folytatott Trudeau miniszterelnökkel. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Az eszmék toyább harc ólnak MI A JELENTŐSÉGE a békés egymás melle.tt élés­nek és milyen időszakra szól? A kérdés gyakran el­hangzik és a helyes válasz­nak igen nagy a jelentősége. A békés egymás mellett élés a két társadalmi rendszer egyidejű létének és bizonyos területeken megvalósuló együttműködésnek gyakorla­ta, amelyért a nemzetközi kommunista mozgalom, a Szovjetunió és a szocialista közösség mindig is küzdött. Mivél azonban ez „kétirányú utca”, az egyik fél elhatáro­zása ehhez nem volt elegen­dő. A békés egymás mellett élés csak akkor valósulhatott meg, amikor a két rendszer erőarányainak alakulása a szó szoros értelmében lehe­tetlenné tette a felelős bur- zsoá politikusok számára, hogy más alapra építsék kap­csolataikat a szocialista álla­mokkal. Az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irány­elvek így határozzák meg a folyamat lényegét: „Jelenleg a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nem­zetközi helyzetben a hideg­háború korszakából a politi­kai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális együttműködés felé.” Ezzel kapcsolatban kétkö- rülményt érdemes külön is aláhúzni. Elsőként: az erő­arányokat, amelyek a folya­mat alapjául szolgálnak, f\Mmm ' mS, ImmM pénz­nem lehet szűkén értelmezve csak a katonai erőre korlá­tozni. Az erőarányoknak fon­tos része a szocialista kö­zösség országainak összehan­golt politikája és egységes diplomáciai fellépése, fontos eleme az országok közötti gazdasági együttműködés, az új formákkal bővülő integ­ráció. A másik körülmény:a békés egymás mellett élés térhódítása dinamikus folya­mat, amelynek üteme azon­ban nem garantált, nemegy­szer s mindenkorra adott. Egyes tőkés államok belpoli­tikai fejleményei — amelyek nem mindig és nem feltétle­nül kapcsolódnak a történe- i lem nagy mozgásaihoz — ‘időről időre gátolhatják is ezen államok készségét az „egymás mellett élési kódex” kialakuló szabályainak meg­tartására. A belügyekbe va­ló beavatkozást megtestesítő olyan durva lépés, mint amellyel az Egyesült Álla­mok kongresszusa a szocia­lista országokkal folytatható kereskedelmet korlátozta — egy moszkvai kommentátor szavaival szólva — „vissza­húzza az óramutatót”, vagyis árt a kapcsolatoknak. Az enyhülési irányzat ideig- óráig fékezhető, az erőará­nyok azonban éreztetik hatá­sukat s nem kell jóstehetség, hogy előre lássuk: az ameri­kai politikában, sőt még azi amerikai kongresszusban is elszigetelődnek a „tegnap emberei”. A békés egymás mellett élés nem csökkenti a két -endszér ideológiai szemben­•' 'sV. n • -■>«; harca'.- 'te . lián. Mi aíííi,. esélye van a/ imperializmusnak a hideghá­borús stratégiára, a leve­rés agresszióra, annál in­kább éleződik, előtérbe ke­rül az ideológiai harc. A burzsoá propaganda egyik legfőbb célja a tőkés rend fogyatékosságait elleplezve ábrázolni a modern kapita­lizmust, s modellként állíta­ni a szocialista országok né­pei elé Minden erővel és minden eszközt felhasználva nyílt ideológiai nyomást al­kalmaznak, más esetben rej­tett aknamunkát folytatnak a szocializmus fellazítására, „megpuh ítására”. AZ IMPERIALISTA idé­ológiai diverzió például túl­hangsúlyozza, abszolutizálja a szocialista építés eltérő nemzeti sajátosságait és tendenciózusan használja fel az „eszmék szabad áramlá­sának” és a tájékoztatás sza­badságának jelszavát. A bé­kés egymás mellett élés el­vei korántsem tagadják, sőt ellenkezőleg, megkövetelik a széles körű nemzetközi in­formációcserét. A csere azonban kizárólag a bel­ügyekbe való be nem avat­kozás, az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján valósulhat meg A Szovjet­unió és más szocialista or­szágok nem tűrhetik, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti in­formációcserét felhasználva idegen eszméket kényszerít­senek rájuk, semmibe ve­gyék a szocialista rendszer lényegéből következő szoká­sokat, törvényeket, elveket. A békés egymás mellett élés körülményei között az igazi tájékoztatási szabadság azt jelenti. hnev az érintkezés ninden. eszközét korlátlanul felhasználják mindenekelőtt a beke a. joszomszédság meéerósítesére, a népek kö­zötti bizalom megszilárdítá­sára, a kölcsönös szellemi gazdagodásra. Egyébként éppen a tőkés országok tömegtájékoztató eszközei fosztják meg saját olvasó- és nézőközönségüket a szocialista országokra vo­natkozó lényeges informá­cióktól. A széles tömegek ott a tájékoztatásból rendkívül keveset — és azt is gyakran eltorzítva — tudnak meg á szociálisig országok életfor­májáról. Szinte alig kapnak információt létükről, fejlődé­sükről, eredményeikről. Az eszmék harcáról szólva hadd jegyezzük meg, hogy korunkban a szocializmus le­hetőségei ma ezen a „fron­ton” is jobbak, mint bármi­kor. A világon végbemenő folyamatok közül a legfonto­sabbak egyike: a megvaló­sult, a valóra vált szocializ­mus — és nem valami el­vont modell —, még a tör­ténelmi tapasztalatok hiányá­val összefüggő fogyatékossá­gokkal és a történelemből örökölt nehézségekkel együtt is növekvő mértékben vonzó a tőkés világban. Hallatla­nul nagy dolog ez: megmu­tatja azt is, hogy a két rend­szer versenye sokkalta bo­nyolultabb annál, semmint hogy mechanikusan, csak a termelés mennyiségi vagy mi­nőségi mutatóira lehetne kor­látozni. (Szégyenkezni ezen a területen sincs okunk ugyan: a KGST ma a 'világ le^úma- mikusabban fejlődő gazdaság körzete!) AZ ÉLETNEK a legszéle­sebb értelemben vett minő­ségi mutatói, a létbiztonság, a szociális vívmányok és az úgynevezett gazdasági jogok, mind egy-egy „pályát” jelen­tenek, amelyen a két rend­szer összeméri erejét, meg­mutatja, mire képes. A szo­cializmus fölényének növe­kedése mindinkább érezhető e pályákon is. Vajda Péter Dr. Ingó Oeser rámutatott a továbbiakban arra, hogy a politikai enyhülést kato­nai területeken végrehajtan­dó intézkedéseknek, a had­erők és a fegyverzet csök­kentésének kell követnie, mert ez fontos eleme a bé­ke biztosításának. A Német Demokratikus Köztársaság — más szocialista «szagok­kal együtt — a bécsi tár­gyalásokon a fegyverkezési verseny korlátozása érdeké­ben konkrét intézkedések megvalósítására törekszik. Ezek a korlátozások Közép- Európára vonatkoznának, ahol nagymennyiségű meg­semmisítő eszköz halmozó­dott feL Ezért is oly nagy a bécsi tárgyalások jelentő­sége — mondta Oeser. A sajtótájékoztató után közölték, hogy a legköze­lebbi plenáris ülést febru­ár 6-án tartják. SíoJuz- ApoJd proggra m NEW YORK: Szovjet és amerikai tudó­sok, szakértők éa űrhajósok hozzákezdtek a Szojuz— Apolló szovjet—amerikai kö­zös űrkísérlet előkészítésé­nek befejező szakaszához. A houstoni amerikai űrköz­pontba szovjet szakemberek és a szovjet tudományos akadémia tudósainak nagy csoportja érkezett meg. A közeljövőben a szovjet és az amerikai tudósok és szakemberek megvitatják a terv utolsó részleteit, ellen­őrzik a Szojuz és az Apolló űrhajók összekapcsolására szolgáló valamennyi rend­szere munkáját A közös űr­kísérletet a tervek szerint július közepén hajtják vég­re. (TASZSZ) Yilággazdaségi AB€ 14 Dömping Azt, ha egy váXUüat »» külföldön rendszere­sen és nagy tömegben ol­csóbban adja el áruját, mint a hazai piacon, dönt pingnek nevezik. Az ilye* eljárást nemzetközi egyez­mények tiltják és egyes or­szágok törvényei büntetik. A dömping kedvelt esz- köSe azoknak a nagy tőkés vállalatoknak, amelyeknek elég erejük van ahhoz, hogy átmeneti vesztesége­ket is elviselve, olcsó áraik­kal kiszorítsák konkuren­seiket a piacról. A fent em­lített rendszabályokat az effajta gyakorlat megszün­tetése érdekében hozták. A szocialista országok 1 exportjai ellen elsősorban politikai propagandacélból hangoztatják az ón. döm­ping vádat. Ennek a vád­nak nincs alapja. Alátá­masztására általában azt szokták felhozni, hogy * szocialista országok árrend­szere különbözik a tőkéi országok árrendszerétől. Az úgynevezett szocidü»* ta dömpingröl keltett, mes­terségesen ébren tartott, fé­lelemre hivatkoznak akkor is egyes nyugati országok, amikor a szocialista orszá­gok exportja elé,hátrányos megkülönböztető akadályo­kat gördítenek. Ezen a politikán ütött rést csatlakozásunk az Ál­talános Vám- és Kereske­delmi Egyezményhez, * GATT-hoz, amelynek során kimondották, hogy a ma­gyar árrendszer különböző- / ségének puszta ténye, nem jogosít fel senkit sem a magyar export korlátozásá­ra. Minthogy a dömping­váddal, mint láttuk, aka- dályozni lehet egy-egy or­szág exportját, nemzetközi 1 egyezményt is kötöttek az tín. Anti-dömping Kódexet, hogy az ilyen esetben megengedhető eljárásokat szabályozzák. Azért, hogy önkényes rendszabályoktól- megvédjük exportunkat, '■ csatlakoztunk "éhhez az egyezményhez is. Ny. J. Bűne; katolikus Miért ölték meg Robert McCullough 20 éves ír munkást? Belfastban protestáns kü­lönítményesele hidegvérrel agyonlőtték' Robert McCul­lough 20 éves munkást, aki­nek az volt az egyetlen „bűne”, hogy a katolikus egyházhoz tartozott McCul-r lough munkahelyén ebé­delt, amikor rátörtek és szi­tává lőtték. Valószínűleg „megtorlásul” tették éL láb alól, miután vasárnap egy pokolgép felrobbantott egy protestáns fiatalt Az eset mindenképpen az első szek­tás gyilkosság volt decem­ber 22-e óta, amikor meg­kezdődött a sokat ígérő tűz­szünet. Belfastban erősen aggodalmaskodnak amiatt, hogy a folyamatot nem le­het megállítani. De a kato­likus lakosság érdekvédelmi szervei is hangoztatják, hogy bármi történik, a tűz­szünetet felmondó katolikus IRA súlyos felelősséggel tartozik a félmilliós kisebb­ségnek. amelynek nevében háborúskodik. A másik veszélyes mozza­nat a dublini hatóságok me­rev magatartása a Portlaoi- se-i börtön 16 republikánus foglyának sorsával szemben., Az elítéltek több hete tartó éhségsztrájkjukkal különle­ges elbánást akarnak kihar­colni maguknak a börtön­ben, s egyikük állapota már veszélyesen leromlott. Egy parlamenti képviselő és egyházi személyiségek * most felszólították a köz- társasági kormányt, hogy en­gedjen, mert az ügy az észak-írországi tűzszünet és ezzel az egész ország sorsá­nak próbája lehet. Karbantartó műhelyünkbe lakatost, autóvillamossági- és targoncaszerelőt felveszünk Jelentkezés a felnémeti Fűrészüzemben 8—14 óráig. Az Egri Dohánygyár telvesz női betanított munkásakat. i akarítónőket, valamint fiatalkorúakat 4 es 6 órás muekakarirs, ■n-T-onji T.I imn.' n,-H

Next

/
Thumbnails
Contents