Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
Cipánybíró a tanácsban \ Maradni kell, ha fáradok is terítő, az asztal körül párnázott székek, két fotel. Az asztalon szalmából készült szélmalom, műpálma zöld lombbal, törzsén fehér és barna műmajmokkal. A szekrények mellett kis könyvespolc, benne néhány kötet, felette paradicsommal telt üvegek. A sarokban nagyképernyős tévé, kicsit megkopott horgolt terítővei. Fényképek a falon és tükör, ráfestve színes angyal-figurák és fekvő Krisztus-alak, rózsákkal. Aztán cserépben örökzöldek, itt-ott üdvözlőlapok, műanyagból játékfigurák : perselymalac, lovacska kerékkel és lábát emelő fehér kutya, fekete kutya... — Na, itt lennék a borral. Cukorral kérik-e? — Nem, csák így. van. ahogy — Jó így is, saját termés. Emeli a poharát, és újra a fiait mondja. — Az asz- szonyomnak úgy nyilatkoztak az iskolában, hogy asztalosnak talán kitanulhatnak. Igen szeretnénk, mert nagyon d szívünkön vannak, és most, az ünnepekre ajándékot is vettek nekünk a pénzből, amit küldtünk nekik. Nem is tudom kimagyarázni, hogy jól álmodozunk-e vagy nem, de egyre azt akarjuk, hogy szakma legyen a kezükben. Mert nekem csak öt osztályom van, ennyire tudtam menni és az éhesség úgy hozta, hogy én gyerekkoromban az iskola után eljártam fát vágni, meg bort venni a Fabók-féie kocsmában a magyaroknak, mert úgy a bizalmukban voltam* hogy erre büszke is vagyok, mint hogy nrra is. hogy későbben cigánybirói rangot kaptam a tanácstól.. . Cigánylányka ötöse Időnként aprókat kortyol a pohárból, s mig lassan szavakba öltözteti az emlékeit, eszre sem veszi a fényes szemű. barna hajú kislányt, hogy odalopakodott mellé a székhez, és hallgat ő is a beszédre. Csak a cirógatásra figyel fel Csík András, akkor mondja: — Te meg bejöttél? — Aztán, hozzánk fordulva: — Az unokám. — Hogy hívnak, édes? — Apollónia. — Hány éves vagy? — Nyolc. És második osztályba járok, a Csengős iskolába, és most én vagyok a hetes és már van egy ötösöm számtanból. Sorolja a kislány. hogy kikkel mi dolgok történnek az Iskolában, sorolja a nagyapa, mi volt az első dolga, mint tanácstagnak. Az, hogy a Krakkóból kihozni az embereket. Az, hogy rendes lakásba költözzenek, hogy kölcsönt kapjanak rá a tanácstól. — El is jöttek, jó sokan de most már nehezebb helyzet, elfogylak az olcsó házak, most már 80 ezer forint is kéne, hogy annyi kölcsönt kapjanak. Mert 140 már rendben van közülünk, az 528 cigányból, azok már a magyarság közt laknak. De a többivel, azokkal nehezebb lesz, most, hogy már csak drágább házak vannak. De elég az. hogy visszatér jek, hogy amikor cigánybíró lettem, úgy gondoltam, hogy elnyertem az előnyömet. A nehezít nem láttam, hogy mi is az, segíteni a törvényessé gek betartásában. Nem is akartam tanácstag lenni, de mondtak, olyan már nincs, hogy ne legyek. Most aztán már tudom, csak úgy szabad az ilyen tisztséget vállalni, ha példát is tud mutatni az ember. Ez meg az, hogy főleg a munka, hogy haladjunk is előre. Csak így lehet. Mert hogy példát mondjak, amikor én összekerültem a feleségemmel, egy hátiba belefért mindenünk. — A mostaniaknak már kevés lenne egy háti... — Kevés. Százhúsznak rendes foglalkozása van, meg aztán az iskolázással is jobban vannak. Vari, akinek érettségije is van, vagy 7—8 osztálya, jó munkája, hivatala. rendes foglalkozása, mint nekem a Fémműveknél. Azt kellene elérni, hogy mindenki így legyen. Hogy rendesen dolgozzon mindenki. Már csak azért is, mert anélkül kölcsönt sem kaphatnak lakásvásárlásra. Erő, mindónk gonjaira Tizenhetedik éve hivatalból is első embere a káli cigányságnak Csík András. Nagyon sok mindent elintézett ez alatt az. idő alatt, de nem lehet olyan sóikat intézni, hogy más ne maradna, hogy újabb gondok ne lépnének a régi helyébe. Nem fáradt-e meg bele? — ezt kérdezzük tőle. — De igen — mondja, s tölt még egy búcsúpohárral. — Nem tud fiatalabbat, aki átvállalná a rangot? — De, tudnék, többet is. Csakhogy azok már Pesten dolgoznak... Azok már nem jönnek vissza. — És az itthoniak... ? — Nem elég erősek még rnindönk gondjaira. hogy bírnának vélek... Na, egészségünkre — s koccint a pohárral —, így aztán maradni kell, ha fáradok is bele. Mást, úgy gondolom, hogy nem is tehetnék. Becky Tibor Épülő iskola „madártávlatból’ Még ez év szeptemberébe it nyolctantermes, új iskolát avatnak Gyöngyösön, a Mérges úti lakótelepen. Képünk az építkezésről készült madártávlatból. (Foto: Szabó Sándor) Dvorák-oratórium Egerben Hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban hangzott el a Postás Szimfonikus /„enekar, a váci Vox Humana énekkar, az Operaház magánénekeseinek — László Margit, Esze- nyi Irma, Tarnay Gyula és Antalffy Albert — közreműködése mellett Dvorak nagyhatású oratóriuma, a Stabat mater. A hazai hangversenypódiu- mokra most került fel ez a remekmű, a fájdalom, az egyéni tragédia és a középkori himnuszban feltüremlő életérzésnek ez a nagyszerű alkotása. Jaeopone da Todi tíz versszakos sequentiája tíz részre osztható művet sugallt a cseh mesternek. A frappáns rövid sorok lehetővé teszik a zenész számára az érzelmekben gazdag építkezést, hiszen a vers, mintha a középkori, gótika díszítőelemeit sorakoztatná fel a kereszten kiszenvedett. Fiát sirató Anya méltóságának és lélekbeli kínjainak ábrázolására. Dvorák oratóriuma éppen a szeretet forrásából táplálkozik, Három gyermeuének elvesztése után, a kitörölhetetlenül égő szülői szeretet és fájdalom hangzik fel ebtxm az oratóriumban, amely 1877- ben keletkezett, hogy még később, az egyik leggrandió- zuaabb alkotásában. a Requiem-jében még egyszer és nem utoljára elsirassa Dvorak övéit, szeretteit. megnyilatkozasaval lettek gazdagabbak. Az oratórium csúcsa érzelmileg és zeneik az Ámen. Nincs vége még hímnikus szövegnek, amikoi ez a dinamikusan fel-felcsa pongó szó hatalmába keríti a hallgatóságot. Mert ez az Ámen a jelen esetben a vég zetre rábóliníás mellett (az Ámen magyar jelentése úgy legyen) valami más is; fenséges és alázatos megnyi- latkoztatása a hitnek, annak a nagy-nagy szülői és em- !>eri szeretetnek, aminek a vesztesége, vagy elvesztése nemcsak az egyes ember gondja, és nemcsak az egyes ember tragédiája lehet. Mintha ez a mű érzelmekben oly rideg korunkban válaszként és kihívásként hangzana fel. Talán azért is került ez az alkotás ma a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Dvorák szuggesztív hatású művét az egri színpad elő készítetlen akusztikai körülményei között hallhattuk. Így az egyensúly a kórus és a zenekar között felbomlott Voltak azonban a capella- részek, amikor a Vox Humana csillogott, bizonyította jó hírét. A postások múltkori gyengébb szereplésüket igyekeztek ez alkalommal feledtetni. Eddig, az utóbbi időben megjelent népszerű hangversenykalauzaink nem is említik Dvoráknak ezt a művét és ez azt jelenti, hogy a magyar közönség a terebélyesedő hazai műsorpolitika jóvoltából egyre újabb és újabb alkotásokkal ismerkedik meg. Nem kívánunk részletesebb ’elemzésbe bocsátkozni a mű belső világát illetően, Akik ezt a művet hétfőn este hallották, egy magasröptű lélek Makiári József nem eiő6zör vezényel Egerben, Több ízében felfigyeltünk — dalos találkozók alkalmával — együttesére, a Vox Humánára és arra, milyen érzelemgazdagsággal és mívességgel oldatja meg énekeseivel a technikailag is bravúros feladatokat. Az, oratóriuiménakesek — az Operaház tagjai — zenekari pontatlanságok eljenére kitűnően oldották meg feladatukat. A zenetörténeti bevezetőt Pandi Mmiaun mondotta el. 40.20 Don luan, avagy a geometria szerelme (farkas) Don Juan Tenorio név húszéves, .ártatlan fiataléin bér életének első szerelme éjszakáján, a benne és a vi lágban tomboló zűrzavar Iái tán úgy határoz, hogy egye dűl a kristálytisztán áttekini hető tudománynak, a geomei riának szenteli magát. Ma Frisch színműve nem Do Juan, a nőhódító kalandjain szóló legendás darab. Ehe lyett egy másak története mond el a szerző a tünemé nyes tehetségű anarchistáról aki azzal lázad a társadalor ellen, hogy megpróbál kivo nulni belőle. De közben a ártatlanságot lassanként ci nizmusra váltva, elfogadja csábító és a gyilkos szerepe! amit a társadalom kényszert tett rá. Így Max Frisch egy szerre támadja a polgári tár sadalom maradi&ágát és a ellene való anarchista láza dás céltalanságát. A színdarabot a Vígszínhá: előadásában láthatják a tévé nézők, felvételről. A főbt szerepeket Lukács Sándor Béres Hona, Bilicsi Tivadar Sotnogyvári Rudolf játssza. (KS) Pintér István: ★ FEJEZETEK A MAGYAR FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL Ven-e kiút csak Nyugat felé? Buzogány utca 9. Arrafelé ez az utolsó utca Kaiban. Járdája taposott, fekete föld és itt-ott salak, utcája fagyott föld. A házak elég lók. udvarral, kis kerttel, kis kerítéssel, kis kapuval A 9-es számú ház kapuján a sok „kis”-hez mégegy csatlakozik, egy táblácska, rajta három szó, fekete betűkkel; Vigyázz, a kutya harap! Az elijesztő szöveg ellenére a kutya nem harap. Még csak meg sem ugatja az idegeneket. Persze, nem is hiányzik. Elég, hogy elkísér * kis konyha ajtajáig, amely az első kopogtatásra kinyílik, Odabent a kályha kellemes melege, fövő és sülő ételek finom illata. Az ajtóval szemben ágy. az ágyon apróság, szétvetett kézzel-lábbal pihen, s a plafont nézi. A kályhánál, fején kendővel, kezében fakanállal, ruháján kötővel, ritkuló fogsort mutató mosoly-félével fekete asszony. A fekete ember asszonya. Cigány ember felesége, Csík András községi cigány tanácstagnak főző felesége. Nem lepődik meg az ideigien arcok láttán. — Nincs itthon a férjem — azt mondja. — Gyöngyösön dolgozik a Fémműveknél, majd csak délután jön haza, négy óra előtt öt perccel — azt mondja. — Tudjuk. Mondták a tanácsnál. Farkas Pál, az elnök mondta. Meg még azt is, hogy ötvennyolc óta tanácstag. Meg azt is mondta, hogy rendkívül agilis, saját erejéből emelkedett ki á Krakkóból. őszinte, szókimondó A káli cigánytelep neve a Krakkó. Csík András a saját erejéből küzdötte ki onnan sajátmagát meg a családját. Négy órakor, délután már 6 beszél erről, a szobában. Vékony, fekete férfi keskeny bajusszal, fekete szemmel. Róla mondták, hogy őszinte, szókimondó, egyenes ember. Hogy a cigányok érdekeit a legmesszebb menőkig képviseli. Legutóbb szociális segélyek érdekében és a cigányok művelődési lehetőségeinek megteremtése érdekében emelt szót a tanácsban. Nem is hiába:amit lehet megtesznek a segélyek ügyében, a Művelődési Ház munkatervében pedig már szerepel a cigány-művelődés előmozdítására hivatott program. Sok cigánycsalád gondja nyomja másfél évtizede Csík András vállát. — Hány éves is volt altkor, amikor magára vállalta a tanácstagsággal járó kötelezettségeket? — Most múltam ötven, decemberben. így hát altkor 34 voltam, mondhatni, fiatal... — Igen. És családos. — Az, családos voltam, hét gyerekkel. De ők most már zömiben inkább nagyok. Három menyecske-lányom van, dolgoznak. Pesten. Kettő közülük már a lakást is befizette. — Akkor itthon nincsen sok gondjuk. — De van. Két fiam süketnéma, azok is Pesten vannak, intézetben. Szakmát sir élnék nekik, még ha sokba is lesz, még ha rongyos ruhában is kellene járnom érte. Míg az ember a gyerekek gondját mondja, bejön az asszony is. és csendben, hogy a beszélgetési ne zavarja, kávét tesz az asztalra, erőset, édeset. Aztán azt kérdezi az ember: — Egy kis bort elfogadnak-e? — El. köszönjük. — Akkor mindjárt hozom. .......Hogy jól á lmodozunk-e?" Kimegy, ml meg a szobá- v sl ismerkedünk. A padlón iuyegek, a falnál kétajtós szekrények, sezlon, rekamié. Az asztalon, amelynél ülünk, OMMkM »Í7S. január S3™ »seré» 1942—43 telén Sztálingrádnál Hitler elszenvedte legnagyobb vereségét. Megfordult a kocka. Ettől kezdve a Vörös Hadsereg győzelmet győzelemre halmozott. De nemcsak Hitlert, hanem „szövetségeseit-’ is kiheverhetet- len csapás érte a Volga és a Don partján. Köztük volt Magyarország is, hisz a Don-kanyarban. Voronyezs térségében elpusztult a 2. magyar hadsereg. A súlyos vérveszteség, a fronton „a magyar nép önérzetét vérig sértő német magatartás” ismertté válása, a növekvő német igények miatt az ország gazdasági helyzetének gyors romlása mindenekelőtt a háború elleni és a társadalmi elégedetlenség erőteljes jelentkezésében mutatkozott meg. A kormány szembetalálta ma gát az „oktalan béke utáni vágyakozással”, „a fertőző kishitűséggel”, az államférfiak szavainak „kétségbevo- nósával”, s főként a nácik oldalán várható vereség, a győzelemben való kétkedés növekedésével. A csendőri, rendőri jelentések egész soT ra a munkások nyugtalanságáról, az állandó bérkövetelésekről, elégedetlenségről, „a baloldali eszmék”, „a kommunista tanok” gyors terjedéséről, a „robbanás” veszélyeiről írnak. 1918— 1919, a forradalmak lidérce egyre gyakrabban jelenik meg a magyar uralkodó osztályok előtt. A fronton és az országban végbement változások az uralkodó osztály körében Is, főként ellentéteik kiéleződésében éreztették hatásukat. A nádik feltétlen hitte», az imrédysták és nyilasok újabb katonai és gazdasági segítséget követeltek, mindent a frontnak meggyőződést hangoztattak. A helyzettel reálisan számolók, — ide tartózott maga a miniszterelnök Kállav Miklós is —, belátták, ha nyíltan nem mondták ki, hogy Hitler elvesztette a háborút. Ezért ők olyan „hazardírozó” politikába kezdtek, amelynek lényegét a következőkben foglalhatnánk össze: Anglia és .Amerika nem engedheti meg, hogy a szovjet csapatok a szovjet területek után, Közép- és Délkelet-Európát is felszabadítsák. Mi mást célozna Churchill azon terve, hogy a Balkánon nyitja meg a 2. frontot. Ha ez igaz, már pedig Kállayék elképzelhetetlennek tartottak mást. a kormány feladata a következő: változatlanul harcolni a szovjetek ellen, miközben Nyugat felé meg kell kezdeni a k ülönbéke- tapoga tódzá- sokat és abban a pillanatban, amikor az angolszász csapatok partra szállnak a Balkánon és elérik Magyarország határait, kilépni a háborúból. Kállay külpolitikai elképzeléseinek volt egy belpolitikai változata is. Ennek lényege: mindenáron megakadályozni, hogy a háború végén Magyarországon 1918 és 1919-hez hasonló szituáció alakuljon ki, hogy a tulajdonviszonyokban forradalmi változásokra kerüljön sor. Ez utóbbi érdekében a kormány változatlan hevességgel üldözte a kommunistákat és a velük szimpatizálókat, hogy megakadályozza az antifasiszta harc legkövetkezetesebb erejének talpra állását. S még inkább, hogy megakadályozza az országban társadalmi méreteket öltő elégedetlenség és azt tudatos cselekvéssé kovácsolni akaró KMP-vel való találkozást. Sajnos az SZDP, a szakszervezetek jobboldali vezetői és a Kisgazdapárt jobbszámya is jórészt elfogadta a Kállay- i'éle alternatívát és rajtuk keresztül e politika jelentős tömegeket tudott befolyásolni. A hintapolltika nemcsak befolyásolta, hanem távol is tartotta a dolgozókat az aktív, eredményre is vezető háborúellenes harctól, a tömegmegmozdulásoktól. Éppen e politika miatt „az antifasiszta szövetségnek különleges nehézségei adódtak” állapította meg Kádár János, aki ebben az időben is a párt vezetője volt. A kivárási politika különösen veszélyes szakaszába lépett 1943 őszén, amikor a Nyugat felé kiugrás hangoztatása éppúgy, mint a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közötti ellentétek felül- kerekedésére apellálás csak arra volt jó, hogy félrevezesse a tömegeket. Eltakarja előlük az alapvetően megváltozott katonai-politikai helyzetet, azt. hogy a felszabadítót nem Nyugatról, hanem Keletről kell várni. A kamuin nisták éppen ezért szokatlanul éles formában vetettél fel: végre tudomásul kel venni, hogy kudarcra var ítélve minden olyan törekvés, amely a háborúból valc kilépésnél számításon kívü hagyja a Szovjetuniót, ét csak a nyugati szövetségesekre kívánja építeni terveit a kiugrás belső feltételeinél pedig nem épít az antifasiszta ellenállás következetes erőire, eleve kizárja a tömegek forradalmi lendületében rejlő óriási lehetőségeket. Van azonban kiút az egyre válságosabbá váló helyzetből — szögezte le a kommunista párt. „Ez az út a kemény és bátor harc útja: teljes és félreérthetetlen szakítás a reakcióval, Kállay jelszavaival.” 1943 őszén már a munkásság soraiban is erősödik az aktív harc akarása. A csepeli, diósgyőri munkások megmozdulása, a mezőtúri asszonyok tüntetése, a bányászok antifasiszta tömeggyűlései, s általában a szervezett dolgozóik politikai aktivitásának felélénkülése mind a komoly változás előjelei. 1944. februárban már Bajcsy-Zsilinszky Endre is felismerte, hogy az általa is hosszú időn át támogatott hintapolitika csődpolitika. 1944. március 19-én bekövetkezett Magyarország német megszállása. (Fobytatjuhé
