Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
A helyi pártértekezletek elé lJj szerelőcsarnok a Szombathelyi Járműjavítóban A MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzeme 8500 négyzetméter alapterületű új szerelőcsarnokkal bővült. A MÁV itt alakítja ki a kéttengelyes fedett vasúti tehervagonok javító bázisát. Az új csarnok évente 3000 kocsi nagy javítására, felújítására alkalmas. A javítócsarnokhoz korszerű öltözők és fürdők is tartoznak. Képünkön: új tetőt szerelnek az egyik vasúti kocsira. (MTI-foto — Jászai Csaba) 15 ezer sertés a laboratóriumban Az állategészségügyi állomás Heves megye állattenyésztésének fejlődéséért A KÖZELI NAPOKBAN összehívják az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezleteket, az adott gazdasági egység, terület legmagasabb pártfórumait. A pártértekezletek a pártbizottság szóbeli beszámolója alapján megvitatják a testület megválasztása óta végzett munkát. A beszámolók egyrészt a határozatok végrehajtásában elért eredményeket tartalmazzák, másrészt elemzik az üzemben, községben, hivatalban, intézményben elért politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális fejlődést. Jó alapot szolgáltat a párt- bizottságok beszámolójához a lezajlott alap6zervezeti és összevont taggyűlések összegezett tapasztalata. Felelősségteljes munka vár a pártértekezletekre. Reális mérleget kell vonniuk, értékítéletet alkotniuk a végzett munkáról. Szükséges, hogy az eredmények elismerése mellett a gondok megfogalmazása is kellő alapossággal történjék, hogy megszüntetésükre megfelelő határozatok szülessenek. FONTOS FELADATA a pártértekezleteknek a kongresszusi dokumentumok megvitatása. E dokumentumok nyilvánosságra hozatalának, vitára bocsátásának célja a kommunisták és pártonkívü- liek beleszólásának biztosítása az elkövetkezendő időszak politikai irányvonalának kialakításában. A Magyar Szocialista Munkáspártban ez régen bevált gyakorlat, nemcsak kongresszusok előtt, hanem más fontos politikai kérdések eldöntése esetén is. Ezért volt természetes, hogy a kommunisták és a széles közvélemény is várta, igényelte a dokumentumok megjelenését. A szocialista társadalom felépítéséért érzett felelősség, cselekvő tenni akarás érződik az irányelvekben elhangzó javaslatokban. A párt eszmei, politikai, ideológiai, cselekvési egységének további erősítésére való törekvést fogalmazzák meg a szerveAki a szövetkezeti demokráciáról mond véleményt, az Csömör József, a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet elnöke. — Szerintem a szövetkezeti demokrácia hatékonysága lefelé menet csökken. Ugyanis az elnök köteles számot adni mindenről a tagságnak. Ha ezt nem teszi meg, akkor kialakul a szövetkezetben egyfajta információséhség. Tehát a különböző szövetkezeti fórumokat tartalmas, részletes és elemző jelentésekkel kell tájékoztatni mindenről. Ezeket a szövetkezeti fórumokat, választott szerveket a munkatervnek megfelelő időközökben össze kell hívni. Idáig tehát minden rendben van. De mit csinálnak a középvezetők? Sajnos, ezen a szinten már csökken a demokrácia hatékonysága. — Tehát a középvezetők ebben a kérdésben is kulcsszerepet töltenek be? — Feltétlenül. És akárhogy próbálkozunk is, eddig még nem tudtuk elérni, hogy az üzemvezetők negyedévenként megtartsák a részleg munkatanácskozását. Szándékosan nem termelési tanácskozást említek, mert ez csak szűkíti a tanácskozás keretét. Ezeken, a részlegenként megtartandó gyűléseken tudná a szövetkezeti tagság megtárgyalni mindazt, ami őt érdekli. Itt mindenről lehetne beszélni. Márpedig ahhoz, hogy az emberek lelkesen dolgozzanak, feltétlenül kell, hogy tudják, mit, miért kell csinálniuk, hogyan függnek össze a részletek egymással, hogyan áll össze az egész ezekből a «észtetekből. zeti szabályzat néhány pontjának módosítására vonatkozó javaslatokban. Helyeslik a párttagokkal szembeni követelmények növelését, meri abban látják a párt vezető szerepe további erősödésének feltételét, ha minden kommunista a párt erkölcsi normái szerint él, dolgozik, védi a párt politikáját, végrehajtja a párt határozatait. A pártértekezleteknek tulajdonképpen kettős feladata van a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatban Egyrészt összegezik, és minősítik az alapszervezeti- és ösz- ezevont taggyűlések állásfoglalásait, másrészt a küldöttek egyénileg is véleményt nyilvánítanak a dokumentumokról. Állást foglal a pártértekezlet abban, hogy melyeket ajánlja a kongresszusnak figyelembe venni, és melyek azok, amelyeket helyileg kell megoldani. TERMÉSZETESEN A VITÁK során, vagy a taggyűlési állásfoglalásokban olyan vélemények, javaslatok is szerepelhetnek, amelyekkel a pártértekezletek különböző indokok alapján nem azonosítják magukat. Viszont a többiekkel együtt ezeket is továbbítani kell az irányító pártszervhez. Ugyanis amikor a Központi Bizottság összegezi a dokumentumokról alkotott véleményeket, módosító javaslatokat, és kialakítja a kongresszus elé kerülő határozat-tervezetet. birtokában kell lennie minden elnang- zott véleménynek, köztük azoknak is, amelyek jelenleg nem vehetők figyelembe, de esetleg a későbbi munka során hasznosíthatók. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezletek harmadik feladata a pártbizottság tagjainak, és a felsőbb szintű pártértekezlet küldötteinek megválasztása. A jelölő bizottságoknak javaslataik megtételénél azt kell alapul venniük, hogy a pártbizottságokba olyan kommunisták kerüljenek, akik elméletileg, politikailag felkészültek, ismerik, értik a párt politikáját és a közélet— Mi lehet az oka annak, hogy a középvezetők mellőzik ezeket a gyűléseket? — A közömbösség. Az elnök felel a tagságnak, mert őt választják, az üzemvezetőt pedig kinevezik. Pedig most. már prémiumfeltétel is, hogy az esedékes munkatanácskozást negyedévenként megtartsák. Mégis, csak mintegy negyven százalékban tudjuk ezt a követelményt teljesíteni. Közömbösség, kényelmetlenség a magyarázata a lemaradásnak. — Kérdés azonban az is, hogy képesek-e a szövetkezet tagjai érdemben beleszólni az elnök munkájába? Átláthatják-e úgy az ügyeket. a feladatokat, hogy a lényegre vonatkozóan tudjanak megjegyzéseket tenni? — Feltétlenül. Az elnöknek tudnia kell, hogyan gondolkoznak a szövetkezet tagjai. Két szempontból. Vagy helyes az észrevételük, és akkor ebből az elnök levonhatja a megfelelő tanulságot, vagy helytelen a véleményük, és akkor tudja az elnök, hogy mit kell világossá tenni, megmagyarázni a tagoknak. — Mi van azzal a felfogással, amely szerint hallgatni arany, és aki igazat mond, annak betörik a fejét? — Az a vezető, aki így reagál a megjegyzésekre, akár a bírálatra is, az nem alkalma» ssezetőaek, szerintem. ben végzett eddigi munkájuk során bebizonyították, hogy képesek és készek e politika végrehajtásán dolgozni. Példamutatóak a munkában és a magánéletben egyaránt. Nagyon fontos alapelv, hogy a párttestületek összetétele tükrözze az adott terület párttagságának összetételét. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra. hogy arányuknak megfelelően kerüljenek a választott testületekbe fizikai dolgozók, nők és fiatalok. Űj vonás, hogy azokban a nagyüzemekben, ahol a párttagság létszáma meghaladja az ezer főt, a pártértekezletek kongresszusi küldötteket javasolnak közvetlenül a megyei, budapesti pártértekezletnek megválasztásra. Ez mindenekelőtt a nagyüzemi munkásság megbecsülését., a demokratizmus szélesedését jelenti. A pártértekezlet nem mindennapi esemény a kommunisták életében. Természetes bizonyos emelkedettség, ünnepi hangulat a pártértekezlet résztvevőiben; ezeknek alapja a X. kongresszus óta eltelt Időszak eredményeiben van. Azokban az eredményekben, amelyek a munkások, parasztok és értelmiségiek, kommun isták és pár- tonkívüliek áldozatos — sokszor erőfeszítésekkel teli — munkája nyomán születtek. S amikor az értéket létrehozó embert, kollektívát dicsérjük, ezáltal elismerjük tevékenységüket, ösztönzést adunk, lelkesítünk a jövő feladatainak teljesítésére is. A PARTÉRTEKEZLETEK munkajellege viszont éppen abban jut kifejezésre, hogy ugyanakkor nem hallgatjuk el fogyatékosságainkat, nehézségeinket, hibáinkat sem, de ezeket feladatosítjuk és reális helyzetértékelésből, a kollektív bölcsesség alapján kidolgozzuk a további fejlődést szolgáló teendőinket is. Krajnyák Tibor MSZMP KB munkatársa Abból az egyszerű tényből kell kiindulni, hogy aki valamit szóvá tesz, az nem ellensége sem a szövetkezetnek, sem a rendszernek Miért ne lehetne bárkinek más véleménye ebben vagy abban a kérdésben? És miért ne lehetne éppen ez a vélemény a helyes? Az elnöknek akkor könnyebb a dolga, ha minél több információt, véleményt ismer. Ezért kellene a különböző választott szerveknek többet konzultálniuk az elnökkel. Nálunk például az a gyakorlat, hogy a fontosabb kérdésekben mindig kikérem a véleményét a különböző szakembereknek, választott testületeknek. Azt mondom, öt nap múlva adjanak választ a kérdésre. Addig mindenki gondolkozzék rajta. Legutóbb így sikerült a tmk telephelyének kijelölésében több millió forintos megtakarítást elérnünk, mert mielőtt a döntést meghoztuk volna, előtte napokig sokoldalúan tanácskoztunk, vitatkoztunk. — Ügy foglalhatjuk össze az eddigiek alapján, hogy itt, a szövetkezetben lényegében minden rendben van a demokrácia körül? — Korántsem így. Van még tennivalónk bőven. Igaz, hogy az emberek túlnyomó többsége nagyon lelkiismeretesen dolgozik, tudják is, mit kell csinálniuk, hiszen a szocialista brigádokkal is szerződést! kötünk, de néhány: Mint lapunk első oldalán már közöltük, több érdekes és aktuális napirendet tárgyalt a tegnapi, keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirendek közül most egyre térünk ki külön is, s ez pedig a Heves megyei Állategészségügyi Állomás munkája, illetőleg az állomás munkájának tükrében a megye állategészségügyi és -járványügyi helyzete. Azt is említettük első oldalas kommünikénkben, hogy a végrehajtó bizottság jegyzőkönyvben fejezte ki elismerését a megye állategészségügyi dolgozóinak általában az állategészségügy fejlesztése érdekében végzett munkájukért, de külön is azért a valóban hősies helytszázailékuk még fegyelmezetlen. Aztán említhetem még, hogy ritkán jönnek a választott emberek az elnökhöz, hogy a szövetkezet tagsága nevében ezt is és azt is szóvá tegyék. így kellene még csinálni, vagy úgy kellene még csinálni. Mert én sem vagyok hiba nélkül való. De inkább nekem kell mondanom, hogy ott az autóbusz, miért nem mentek él a színházba? — Min fordul meg tehát a szövetkezeti demokrácia további fejlődése? — Hadd mondjam így: az elnök, a vezetők akarják az eleven szövetkezeti demokráciát, a tagság is akarja. A kettő között azonban van egy áttétel, ahogy már említettem, a közép vezetők. Anélkül, hogy tovább akarnám adni a labdát, a felelősséget., az én véleményem szerint ezek a középvezetők fordíthatják ilyen vagy olyan irányba a szövetkezeti demokrácia létét. Persze, mindez, amit elmondtam, csak személyes véleményem és csupán a mi szövetkezetünkre vonatkozik. Ügy gondoljuk, Csömör Józsefnek, a gyöngyösi építőipari szövetkezet elnökének a megjegyzései nagyon sok figyelemre méltó elemet tartalmaznak. Alkalmat adnak a tovább-gondolásra is. CL Mólnál Ferenc állásért, amely tevékenységüket jellemezte a nagyon is emlékezetes száj- és köröm- fájási járvány idején. A beterjesztett tájékoztató, bár meglehetősen szűkszavúan értékelte az állomás és az állategészségügy munkáját, e túlzott szerénységnek is felfogható szűkszavúság ellenére sem kerülhetett meg kétségtelen tényeket. Hogy az elmúlt négy esztendő alatt megközelítően háromnegyedmillió vizsgálatot végzett az állomás, amelyhez nemcsak az állategészségügy, de az élelmiszerhigiénia irányítása és ellenőrzése is tartozik a megyében — például. Sőt, elválaszthatatlan feladatuk a gyógyító munka, az állat- és élelmiszerhigiénia megteremtése és megszervezése mellett az iparszerű állattartó telepek termelésbizítonságának elősegítése is. Az állomás szakemberei, állatorvosai, a laboratórium technikusad, munkásai igen jelentős és hasznos munkát végeznek a nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen értéket jelentő állatállomány preventív védelmében. Jellemző szám arra, hogy az állatorvosak a száj- és körömfájás különböző vírus típusai ellen 120 ezer szarvas- marhát és 320 ezer sertést oltottak be a magyében védőanyaggal. De fölléptek és fellépnek mindenütt, ahol a legkisebb jele is előfordul bármilyen fertőző állatbetegségnek, s ennek köszönhető többek között, hogy sertésA múlt év végi lázas bútorvásárlás most nem okoz különösebb gondot a bútoriparnak. A kereskedelem megkezdte készleteinek féltöltését és továbbra is kelendő cikk a bútor. A bútorgyárak ismét áttértek az ütemesebb, elsősorban a választóid igények kielégítésére és a minőség további javítására^ koncentráló termelésre. Az elmúlt évben belföldön a tervezettnél 17—18 százalékkal több bútort értékesítettek; az idén . 12—14 százalékos forgalomemelkedéssel számolnak. A tervezés során számításba vették a rekonstrukciót végrehajtott nagyüzemek növekvő teljesítménye mellett a nagyszámú kis- és középüzemet. A bútoripar-fejlesztés során előreláthatólag áprflia pestis gyakorlatilag tíz esztendeje nem fordult elő a megyében. Tudná kell azt is, hogy az állategészségügyi szolgálat hatósági ólelmiszer- higieniai munkája az állatok levágásától a hús- és húskészítmények feldolgozásán át a fogyasztóhoz való eljutásig tart. Egyetlen példát erre is: az elmúlt esztendőben a megye 11 nagyüzemi húsfeldolgozójában tizenötezer sertést vágtak le és állítottak elő belőlük a legkülönbözőbb féle terméket. És ennek a tizenötezer sertésnek, illetőleg az ebből előállított készítmények hatósági laboratóriumi vizsgálatát folyamatosan végezte az Állategészségügyi Állomás laboratóriuma. Van természetesein gond is még az állomás munkájában. Előírásaik, elképzeléseik nem mindenkor találnak értő visszhangra a megye szövetkezeti vezetőinek egy részénél. Nem sikerült még a kétségtelen siker ellenére sem széles társadalmi üggyé tenni az állategészségügyet és a járványvédelmet. Mégis joggal állapíthatta meg a végrehajtó bizottság, mondhatták el a hozzászólók is, hogy az eltelt néhány esztendő alatt a megye állattenyésztése fejlődésének, az állatállomány egészségének, ezáltal termelőképességének megóvásában jelentős érdemei vannak az egri székhelyű Heves megyei Állategészségügyi Állomásnak. 4-én kezdi meg folyamatos termelését Mátészalkán az ország legkorszerűbb üzeme, a Szatmár Bútorgyár, és ez év végén megkezdi próbaüzemét az új mohácsi székgyár is. (Bár ott jelenleg építési, kivitelezési gondok vannak), három új bútor- raktár épül, s kialakul a Domus lakberendezési áruházak hálózata; a budapesti és a zalaegerszegi után jövőre elkészül a győri, a nagykanizsai, a miskolci domus és az év végére az egri lakberendezési áruház. 197Ä. Január 22, »erd» Az én véleményem szerint t A szövetkezeti demokrácia (gyttrkó) Kelendő cikk a bútor
