Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Megyénk a hazai sajtóban 1974/12. Csütörtöki Hamlet Nyerni, vagy nem nyerni, ez itt a kérdés. (Kallus rajza.) Miért melegebb télen a Kékes, mint Eger? Békés György: Egy szakfelügyelő feljegyzéseiből Könyvtáros. 1974. 12. szám. Békés György, a hatvani Vái’Oöi Könyvtár igazgatója 1974. januárjában szakfel­ügyelői megbízatást kapott. Feladata a munkásosztály és a parasztság könyvtári ellá­tásának vizsgálata Heves me­gye két járásában. Szakfel­ügyeleti munkáját mellékfog­lalkozásként végzi, Eddig 17 falusi könyvtárat látogatott meg. A Könyvtáros című fo­lyóirat múlt évi utolsó szá­mában eddigi szakfelügyelői tapasztalatairól adott számot, látogatásai azt bizonyítot­ták, hogy a könyvtárügy a művelődésügyön belül még nem foglalja el a fontossá­gának megfelelő helyet Jó néhány vezető a könyvtára­kat nem társadalmi jelentő­ségüknek megfelelően keze­li. A közművelődési felügye­lők a könyvtárpolitikai elve­ket alig ismerik, a könyvtár­ügyekkel nem sokat foglal­koznak. Hiányzik az egysé­ges ágazatpolitikai szemléle­tük. A hálózati központok munkájában a módszertani munka háttérbe szorult Ed­digi szakfelügyelői tapaszta­latai azt is megerősítettéit benne, hogy a községi könyv­tárak helyzetének javítása kellő helyi és központi erő­források nélkül nem valósít­ható meg. Hangsúlyozza, hogy ismertetni kell a fenn­tartókkal, hogy az olvasóvá nevelés társadalmi ügy, nem­csak a könyvtáros feladata. Bodnár István: Falu a jólét küszöbén Magyar Hírlap. 1974. december 13. A Magyar Hírlap munka­társa rgy fejlődő megyei köz­ségbe, Egewszalókra kalau­zolja el az olvasót. A falu Eger közelében, dombos vi­déken terül el. A mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se előtt nagyobbrészt ura­dalmi cselédek, summások, Egerben dolgozó napszámo­sok lakták. 1960-ban ala­kult meg a Béke Termelő- szövetkezet. Az átszervezés óriási változást hozott az egykori szegény település éle­tében. A termelőszövetkezet megerősödése volt az alapja a község új arculata kialar kulásánák. A közös gazda­ságnak jól jövedelmez a sző­lőművelés és a libatenyész­— A hirdetésre jöttem, ké­rem. Az állás ügyben — te­szi le az asztalra munka­könyvét a sápadt, meggyö­tört arcú férfi. — Mihez ért? — kérdi a munkaügy es. — Remélni merem, hogy mindenhez — felel szeré­nyen a delikvens. A munkaügyes belelapoz a munkakönyvbe és felsikolt: — Jóember, hát ezt hogy csinálta? Hiszen ebben a könyvecskében egyetlen üres lap sincs. Hány helyen dol­gozott maga eddig? — Nem tudom kérem, nem számoltam. Csak azt tu­dom, hogy én egy nagyon szerencsétlen, nagyon-na- gyon peches ember vagyok. — Jöjjön, bekísérem a főnökhöz. Ez már nem az én asztalom. A maga alkal­mazásában csak ő dönthet. A főnök barátságos, jó­modorú ember, csak időn­ként idegesen tekintget kö­rül és az ajtónál kifelé hall­gatózik: — Mondjon el mindent őszintén jóember, hátha se­gíthetek. tés. A lakosságnak telik szép házakra, lakberendezésre, rá­dióra, televízióra. A jól gaz­dálkodó szövetkezet mindig segít a falu közös gondjai­nak megoldásában. Támogat­ta utak építését, pedagógus­lakások vásárlását, jelenleg pedig a vezetékes vízellátás megoldásán fáradoznak. Oezséry László: Nagyobb közösség, nagy biztonság Tsz-egyesü lések a Mátra alján Magyar Nemzet. 1974. december 19. A magyar mezőgazdaság eredményeinek növekedését jelentős mértékben elősegítik az ésszerű termelőszövetke­zeti egyesülések. Dezséry László p*v ilyen ésszerű fu­zionáló ismerteti meg az olvasók. . amikor három Mátra ríjai közös gazdaság egyesületéről írt. 1975. január 1-től a gyöngyöspatai és a szűcsi termelőszövetkezet a gyöngycstarjáni közös gazda­sághoz csatlakozott, amely a korábbi években minden kül­ső segí tség nélkül modem boripari kombinátot épített Az új, megnövekedett gazda­ság neve: Mátrai Egyesült Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet lett A vezetőség felállítása közös megegye­zéssel történt. Üj közös alap­szabályt dolgoztak ki. Nagy- ralátó terveket készítenek a gazdálkodós színvonalának emelésére. Tovább folytatják a szőlőtelepítést, erdősítenek, szakosítják az állattenyész­tést. Az egyesült közős gaz­daságok legfőbb öröksége a gyöngyöstarjáni boripari kombinát. Most három falu szorgoskodik ezért, hogy a Mátrai Egyesült Mezőgazda­ság Tsz név alatt jó árut vi­gyen«: piacra, borból, pecse­nyebárányból, hízott növen- dékmarhából, zöldségből és egyéb terményből. A nagyobb közösség, nagyobb biztonsá­got ad a tatoknak, s tervei­ket meg tudják valósítani. Győri György: Bemutatjuk Somos Lajos nyugalmazott főiskolai tanárt Köznevelés. 1974. december 20. Dr. Somos Lajos nyugal­mazott főiskolai tanár az el­múlt évben töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalom­ból kereste fel a Köznevelés munkatársa, s kérte, hogy valljon életéről, a magyar pedagógus társadalomnak. Somos Lajos szavaiból egy nem nehézségek nélküli, de folyton felfelé ívelő élet­—• Nagyon-nagyon szeren­csétlen ember vagyok kérem, három szakmával: kontírozó könyvelői, bérszámfejtői és iktatói papírjaim vannak. Mégis hányszor, de hányszor voltam már állás nélkül. Nem, nem mondtak fel ne­kem sehol kérem, tessék nézni a munkaokmányomat. Én mindig kilépéssel távoz­tam. Hogy miért? Hisz ez az én tragédiám. Én kérem mindig kifogtam. Mármint a főnökeimet. Mert ahol eddig megfordultam, minden gó- rémnak volt valami heppje, hóbortja, szenvedélye. És az áldozat mindig én, csak én voltam, kérem. Hogyan ért­se ezt? Megmagyarázom ké­rem, csak tessék •végighall­gatni. — Az egyik főnököm pá- lyáttévesztettnck hitte ma­gát. Szerinte ő operetténe­kesnek született. És amikor egyszer szerencsétlenségem­re a folyosón dudorásztam, meghallotta és utána — mert a hangszínünk egye­zett —, minden vállalati ren­dezvényen duettet kellett vele énekelnem. Kérem, én faujlával bírtam volna ezt, út bontakozott ki. A Sza­bolcs megyei uradalmi juhász fia századunk hazai pedagó­giájának egyik elismert szemé­lyiségévé vált. Szüleinek utol­só gyermekeként született 1904-ben. Tanulmányait ne­héz körülmények között, de mindvégig sikeresen végez­te. Egyetemi tanulmányai befejezése után, 1930-ban az Egri Ensekl Tanítóképzőbe került, amelynek még fiata­lon Igazgatója lett. Az Inté­zet, amelyet 1948-ig vezetett, igazgatósága alatt fénykorát élte. Az államosítás után a tanítóképző tanára, majd igazgatóhelyettese lett. 1959- bsn az. Egri Tanárképző Für. iskola pedagógiai tanszékére került, amelynek tanszékve- zetőjeként ment nyugdíjba. Dr, Somos Lajos nemcsak mint kiváló pedagógus, ha­nem mint kiváló pedagógiai szakíró is jelentős. Mindig olyan témákkal foglalkozott és foglalkozik, amelyek gya­korlatilag is jelentősek. A 8. évtized küszöbén is szorgal­masan dolgozik egri otthoná­ban. Járai Judit: MI a véleménye az üzemi demokráciáról? Képes Újság. j 1974. december 21. Napjainkban a szocialista demokrácia fejlesztése szo­cialista fejlődésünk alapvető feltétele. Ennek kiteljesítésé­ben döntő szerepe van az üzemi demokrácia fejlődésé­nek. A Képes Újság munka­társa, a Budaplast Műanyag- ipari Vállalat Hatvanban le­vő Heves megyei gyáregysé­gében arra keresett választ, hogy az üzemben a vezetők és a dolgozók hogyan véle­kednek az üzemi demokrá­ciáról. A megkérdezettek egy része okos válaszokat adotté kérdésre. Fontosnak tartják az üzemi demokrácia fejlesz­tését, mert a feladatok jó- megoldáséhoz szükséges, hogy az üzemet mindenki magáé­nak tekintse. A gyárban is szeretnék kiszélesíteni a mun­kások részvételét a vezetés­ben. Fontosnak tartják, hogy minden lényeges kérdést megbeszéljenek a dolgozók­kal, a vállalat minden tevé­kenységéről informálják őket. Ugyanakkor a gyáregy­ség vezetése is elvárja a dol­gozóktól, hogy érdeklődje­nek az üzem életéről, vessék fel problémáikat, „. tegyenek észrevételeket az üzemi de­mokrácia fejlesztése tehát feltételezi a vezetés és a dol­gozók szoros együttműködé­sét. Szecskó Károly még az esti próbákat, gya­korlatokat sem panaszolom, de azt már nem tudtam el­viselni, hogy ott a cégnél mindenki rajtam röhög. Ki­léptem. A másiknak képzelje el költekezési mániája volt. Ál­landóan tőlem kért kölcsön, de ezt rendszeresen elfelej­tette visszaadni. Ha már így se, meg úgy sincs pénzem, akkor miért dolgozzam? Ott­hagytam. A harmadiknak nagyzási mániája volt. Minden érte­kezlet előtt a kezembe nyo­mott egy beszédvázlatot., amely őt magasztalta és ezt nekem a tanácskozáson, állva fel kellett olvasnom. To- vábbáltam, mielőtt megver­tek volna kollégáim. Volt egy főnökncpm, kicsit régies a drága, akivel min­den zenés rendezvényünkön spanyol tangót kellett tán­colnom. Mindegy, hogy mit játszott a zenekar. Ha zenét hallottam, már rángatóztam. Sasszézva léptem olajra. Az egyik főnököm szenve­délye a subakészités volt. Es amíg ö a tűkkel babrált, ne­kem ifjúkori szere Imeim­Kitűnő ötlet a rádió pilla­natnyi időjárási tájékoztató­ja. A reggel induló utas tud­ja, hol, milyen idő várja. Mostanában így szerezhet­tünk tudomást reggelente ar­ról, hogy Egerben például mínusz 4 fok, a Kékesen plusz 1 fok a hőmérséklet. Honnan ez a különbség? De előbb arra a kérdésre fe­leljünk, hogyan melegszik fel a levegő? A Föld légköre a melegét, közismerten, a Nap­tól nyeri. Bár a Napból áramló sugármennyiségnek csak 2200 milliomod része ér­kezik Földünkre, de ez a töredék is elég ahhoz, hogy a felszín középhőmérsékletét plusz 14 fokon tartsa. Olyan melegmennyiség ez, hogy egy év alatt a Föld felszínét egyenletesen 36 méter vasta­gon borító jégréteget fel tudna olvasztani. Az a me­leg, mely a Föld belsejéből vezetés útján származik, a fenti eredetű mellett elenyé­sző. A levegő magasabb réte­gei a napsugarak több mint felét elnyelik, csal: 46 száza­lékát engedik ét. Az így le­ért sugarak előbb a felszínt fűtik föl, ettől melegszik át a vele érintkező levegőréteg. Az ily módon felmelegedett légréteg kiterjed, a környeze­ténél könnyebb lesz és felfe­lé áramlik. Megszerzett me­legét Is magával viszi, he­lyére a hidegebb levegő-mo­lekulák süllyednek. Ez a cse­reáramlás csak akkor szű­nik meg, ha éjjel nem tör­ténik besugárzás és a ta­lajfelszín is lehűl. A levegő fizikai állapotá­nak a magaslégköri változá­sát nem régóta kísérik fi­gyelemmel, talán mióta az Eiffel-tomyot megépítették. Két - francia fizikus a múlt század végén kutatóballon­nal 10 kilométer magasság­ban oly réteget talált, ahol mel kellett őt traktálnom, hogy ne unatkozzon. Elfo­gyott a témám, mit tehet­tem? Másik helyet kerestem. Volt egy főnököm, az meg állandóan velem pingpongo­zott volna. De tessék elhin­ni, olyan védhetetlen, dühös lecsapásai voltak, hogy ál­landóan a székek és az asz­talok alatt csúszkáltam, úgy kellett előhalásznom a lab­dát. Hát győztem én ,azt nadrággal? A legutóbbi fő­nököm pedig.. ■ — Hagyja kérem — így a főnök. — Megértem a hely­zetét. érző ember vagyok én is. Nyugodjon meg, alkalma­zom. Nekem szerencséjére nincsenek hóbortjaim. ön itt fog ülni az előszobában, a titkárságon, leveleket fog leragasztani. Más dolga nem lesz. Egyetlen kikötésem van: állandóan legyen kéz­nél, azért, hogyha én kite­szem a lábam a szobámból —• sajnos elég sokszor, mert rossz a vesém —, maga beül a székembe, elfoglalja, tart­ja a helyet, amíg visszajö­vök. Mert kérem, manapság soha nem lehet tudni... (pupp) megszűnt a hőmérséklet csökkenése. Azt gondolták, hogy műszerüket a napsugár melegítette föl. Nem képzel­ték, hogy ott nevezetes ha­tárhoz érkeztek. Honfitár­suk, Teisserenc de Bort a századfordulón napfelkelte előtt bocsátotta fel műszeres ballonját. Ö is megtalálta azt a réteget, ahol a hőcsök­kenés megszűnt. Nyilvánva­lóvá lett előtte, hogy nem a napmeleg az okozója. Üj szférát fedezett fel. Amed­dig a hőcsökkenes szabályo­san észlelhető, addig tart ö troposzféra, a felette követ­kezőt sztratoszférának ne­vezte el. A hőcsökkenés 2000 méte­rig lassabban, majd fokoza­tosan emelkedő tendenciát, mutat, tart 10—12 kilométer magasságig. A 100 méterre eső hócsökkenés mindössze 0,5 fok. E skála szerint ha Egerben plusz 4 fokot ész­lelünk, a Kékesen 0 fok kö­rüli hőmérsékletnek illene lennie. Persze ez a nagy kü­lönbség nem észlelhető min­dig, hiszen a hőmérséklet esése 2000 méter magasságig kisebb, mint azt az átlag mu­tatja. De a téli napokon olykor ennek pont a fordítottját ta­pasztaljuk.- Mostanában így hangzik a rádióból: .,... vé­gül a Kékesen a hömérsék- 1 let plusz 1 fok.” Ha mi ek­kor megnézzük a külső hőmé­rőnket, akkor naponta azt ta­pasztaltuk, hogy az mínusz 4 fokot mutatott. Ezt a helyzetet a meteorológusok hőmérsékleti visszásságnál: (inverzió) nevezik. A reggeli inverziónál: több oka lehet. Előfordul, hogy a felszín közelében hideg lég­párna fekszik, a magasban pedig egy melegfront simul föléje. Gyakoribb eset, mint a mostani is, hogy az alsó ta­lajközeli légrétegek jobban lehűlnek. A hegytető nagyon lehűlt levegője súlyánál fog­va a völgyekbe zúdul. De az inverzió napközben Is fenn­állhat, mert a völgyben és a síkon a köd megakadályozza a talaj felmelegedését. Hideg marad az alsó légréteg is. Ezzel szemben például a Kékesen ragyogó napot él­vezhetnek az üdülők. Fel- melegszik ott a talaj, tőle a levegő. Ezért lett a Mátra nevezetes téli üdülőhely. A Kékes inverziójára több példát tudunk említeni. 1966. január 30-án Eger­ben mínusz 30 fokot, a Ké­kesen csak mínusz 5 fokot, Mátraházán pedig mínusz 7 fokot észleltek. 1971. január 31-én Eger­ben mínusz 2 fok, Miskol­con mínusz 4 fok, de Kéke- ' sen plusz 5 fok volt a le­vegő hőmérséklete. Kapcsolatos ezzel az a je­lenség is, hogy például a Kékesen az 1973. év január­jában a napsütéses órák összege 83, Egerben 55, míg Miskolcon ez az érték csak 38 órát tett, ki. íme az időjárás igen vál­tozékony térben és időben. Ezért a leggyakoribb be­szédtéma. (Dr. Zétényi Endre) A főnök és as ő mániája ixijüJhjís £ 1a 8.22 Operarészletek «.00 Harsad a kürtszó! 9.25 Bartóki lijérniekeknok. ­IV. mzei 10.05 Iskolarituió 10.35 Prokoljev *. Péter és a farkas 12.20 KI nyer ma? 12.35 Melódiákok tél 14.00 Gyermekeknek 15.10 Utuiiuisltüia Itt.03 Lenin meg.ia.lt. — Kantáta 16.13 Tanácsról tanácsra 16.33 Schumann: IV. sz.in.unlu 17.03 Fiatalok stúdiója 17.25 Népszerű iávósáni’atok 17.35 Vendégségben 18.00 Az MET gyermek- kórusának hangversenye 18.30 A Szabó család 19.23 Kritikusok fóruma 19.35 Slágerra ndev u • 20.20 Heine? népi muzsika 21.03 Kilátó 32.30 Rafael Kubelik lemezeiből 0.10 Táncdaluk PETŐFI S.0» Nótucsokoi' 9.03 Klasszikus operettrészletek 9,30 Kritikusok fórum« 10.00 A zene hullámhusazaii 13.00 Kamarazene 11.00 Kettőtől — Hatig ... Zenes délután 18.10 A fogyasztó.« két világa 18.33 Népdalok, néptáncok 19.00 Verői: Otelló. Négyfeléonáso* opera közvetítése Szegedről 22.25 Népdalok 23.15 Operettrészlet SZOLNOKI RADIO 18.0« Alföldi krónika. — Könnyűzene. — Jogász, szemmel. — Df. Fttiöp Fe­renc műsora. — A karcagi munknjskórus énékel. — Tanuló tsz-tagok. Balogh György riportja. — witrousk okiéi TEJ , inlilAlt 8.05 lskola-tv 13.8:, lskola-tv 17.28 Műsorismertetés 17.30 Hírek 17.40 Diák voltam La Rochelle- ben. Riportfilm 18.15 Hol vagyok, tt régi Játszótársak? Dokumen­tum-filmsorozat. 18.40 Játék a betűkkel 18.08 Reklám 19.10 Esti mese. A furcsa tigris. Lengyel rajzfilm 19.30 Tv-h1radó 20.00 „5-TUSA . . Betítárverés 20.20 Szilveszter csalt tv- nézőknek! 22.40 Tv-hfradő 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Közgazdászok párbeszéde. Az infláció 20.30 Dave Cash műsora. t Amerikái zenés ‘film Ä1.20 Rómeó és Júlia november végén. Csehszlovák film POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 9.20 A Buddenbrook ház 10.35 Indiai realitások 14.20 Iskolásoknak 18.25 Hírek 16.30 Iparitanuióknak 17.00 Prágai híradó 17.15 Metronóm 18.10 Rúvószene 19.00 Híradó, publicisztika 20.15 A rézpohár titka. (Tv-filmsorozat. 3. rész) 31.15 Híradó, majd publicisztika 21.55 Hangverseny | mozi EGRI VOUOS C.-IL4LAG (Telefon: 2?-33) Du. fél 4, léi 6 és 8 órakor Bekötött szemmel A lelkiismeret válsága. Magyar film. Rendezte: Kovács András EGRI BRODY (Telefon: 14-0*) Du. S órakor Bekötött szemmel A lelktismeret válsága. Magyar film Este fél 6 órakor Ruszlán és Ludmilla A csodálatos mese kótrésajes színes, szinkronizált szovjet filmen GYÖNGYÖSI PUSKIN Ámokfutás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A betörés HATVANI VÖRÖS CSIt/LAG A M'.ttei ügy HEVES Üvegház FÜZESABONY Váltságdíj egy tudottéért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents