Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
kl MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI évfolyam, 1. szám ÄRA: 1,— FORINT 1975. január 1., szerda Szoviefegyiptomi közös nyilatkozat IszmaQ Fataná egyiptomi külügyminiszter és Abdel Ghazu Al-Gamazi hadügyminiszter a szovjet kormány meghívására látogatást tett Moszkvában, ennek sarán áttekintették a szovjet—egyiptomi kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseit Különös figyelmet fordítottak a Közel-Keletre, egyebek közt a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia felújítására. A Szovjetunió és Egyiptom szilárdan állást foglal amellett, hogy a genfi konferencia a legközelebbi jövőben felújítsa tevékenységét valamennyi érintett fél részvételevei, beleértve a Palesztinái Felszaibadítási Szervezetet. A két ország ennek érdekében fejt ki erőfeszítéseket A felek úgy vélfk, hogy a konferencia alkalmas fórum a közel-keleti rendezés valamennyi vonatkozásának áttekintésére és olyan megfelelő határozatok meghozatalára, amelyek igazságos és tartós békát teremtenek ebben a térségben. Egyetértenek abban, hegy a konferencia munkájának minél hamarabb történő felújítása fontos pozitív Jelentőségű e célok elérése szempontjából. A két állam és a két nép tartós barátságát jellemző légkörben lezajlott tárgyalások kedvező eredményekkel zárultak. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Miniszter- tanács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Peter Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének december 17—20. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások során a külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg,'hogy a két ország között teljes a nézet- azonosság az összes érintett nemzeközi kérdésben. Hangsúlyozták, hogy tovább kívánják fejleszteni a két ország együttműködését és hozzájárulnak a szocialista közösség egységének erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. I A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének december 13—17. körött hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Laoszi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány küldöttségének december 15 —-18. között hazánban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést ' A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Magyar—Indiai Gazdasági Tudományos és Műszaki Együttműködési Ve- gyesbizotteág október 28. és november 2. között New Delhiben tartott üléséről szóló jelentést A tárgyalásokon megállapították, hogy számos lehetőség van az együttműködés további szélesítésére, különösen a kohászat, a gép- és vegyipar, az I elektronika és távközlés, valamint a mezőgazdaság területén. Az egészségügyi és a muri- kaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a gyógyító-megelőző ellátás állampolgári jogon történő igénybevételére. Az alkotmány 1972. évi módosításával, valamint az egészség- ügyi törvénnyel összhangban a kormány úgy határozott, hogy a készülő társadalom- biztosítási törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jövőben minden magyar ál* lampolgári jogként igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatási és a munkaügyi miniszter jelentését a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányokra való felkészítésének tapasztalatairól. Megállapította, hogy a felkészítés e rendszere sikeresnek bizonyult. Ennek alapján úgy határozott, hogy a következő tanévben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is indítanak előkészítő tanfolyamokat. A résztvevők 70—80 százalékát a nagyüzemek munkásaiból válogatják ki A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmet, hogy vizsgálják meg az ország- gyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Waldheim Közel-Kelet békéjéért Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a jövő év nemzetközi kilátásaival foglalkozott abban a nyilatkozatában, amelyet negyedik hivatali évének megkezdése alkalmából adott Mint mondotta, 1975 döntő év lesz a Közel-Kelet szempontjából, mert bár az érintett kormányok tárgyalásos rendezést óhajtanak, készüli nék az újabb háborúra is. „Ez a háború katasztrofális következményekkel járna mindenki számára” — jelentette ki Waldheim. Tavaszig mindenképpen haladást kell elérni, tekintve, hogy áprilisban, illetve májusban jár le a Sinai félszigeten, illetve a Golan magaslatokon állomásozó ENSZ-erők mandátuma. Pravda-cikk a budapesti előkészítő tanácskozásról A Pravda keddi számában szerkesztőségi cikkben tér vissza az európai kommunisták december 19—21-i budapesti előkészítő találkozójára. A cikkíró egyebek mellett a következőket állapítja meg: az SZKP a jövőben is mindenképpen igyekszik előmozdítani az európai kommunisták konferenciája előkészítésének eredményes befejezését és magának a konferenciának a megtartását. A budapesti találkozó ismételten igazolta, hogy a kommunista- és munkáspártok az európai kommunista mozgalom előtt álló fontosabb nemzetközi feladatok megoldásában fokozottan törekszenek az akciók koordinálására és az akcióegységre. A budapesti találkozó szellemében és eredményeit illetően megcáfolta azokat az ellenséges koholmányokat, hogy a szocialista országok kommunista pártjai és az európai tőkés országokban működő testvérpártok érdeKitüntetett szovjet űrhajósok Podgomij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke magas kitüntetési nyújtott át (balról! Filipcsenkónak és Rukavisnyikovnak, a Szojuz 16. űrhajósainak. íNépiijság-telefoto — TASZSZ—MTI—KS) lsei állítólag ellentétesek „egymással szembenállók”, sőt „összeegyeztethetetlenek”. Budapest ismételten és meggyőzően demonstrálta, hogy az európai kommunista mozgalom egységes és összeforrott, hogy. a különböző pártok egységesen közelítik meg a békéért és a biztonságért, a társadalmi fejlődésért vívott harc legfontosabb problémáit. A budapesti találkozó bebizonyította, hogy a kommunisták szerint az európai béke és a világbéke szilárdítása elválaszthatatlan egymástól. Ezzel egyidejűleg a budapesti találkozón ismét hangsúlyozták, hogy az európai kommunista mozgalom jelentékenyen hozzájárulhat az imperializmus és a háború ellen, a világbéke és az általános biztonság fenntartásáért vívott küzdelemhez. A budapesti politikai vita bebizonyította, hogy az európai kommunista- és munkáspártok egységes nézeteket vallanak a bőséért, a biztonságért, az európai együttműködésért és társadalmi fejlődésért vívott harc alapvető problémáit és feladatait illetően. Ebben a vonatkozásban a budapesti véleménycserét akár újabb lépésnek is lehetne nevezni az európai kommunista mozgalom olyan közös álláspontjának kidolgozásában, amely1 tájékoztatóul szolgál a fent említett általános feladatok megoldásához. A 28 európai ország testvérpártja a budapesti vitában leszögezte azt a tény, hogy az európai és általában a nemzetközi enyhülés erősítésére irányuló tendencia változatlanul és szüntelenül erősödik, az ellenfelek szembeszegülése ellenére a jelenlegi európai nemzetközi politikai fejlődés meghatározó tendenciájává válik. A testvérpártok Budapesten hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikája az idők parancsa és ez a politika tökéletesen megfelel a munkásosztály és valamennyi dolgozó alapvető érdekeinek.-. A z óra ugyanúgy mutatta a tizenkettőt, ugyanúgy a ^ nulla óra egypercet is; az egyik nap minden különösebb feltűnés nélkül követte ezt a másikat, már az új évben. Mégis hetek óta folytak az előkészületek erre a napra. Ez volt a prémiumfeltételek teljesítésének határideje, ettől a naptól számítjuk az új feladatok kezdetét. Magunk alkotta határkő. S ilyenkor az Olvasó is az összegezéseket, az egy esztendő terméseként csokorba gyűjtött sztorikat keresi a lapokban. Meg is találja: az elmúlt évben ennyi olaj fogyott a világban, ennyi orkán pusztított, annyi közlekedési baleset volt, amannyi miniszterelnöki szék cserélt gazdát, emennyi milliárdost tartanak számon, és ennyien haltak éhen. Természetesen mindezek mellett ott találhatók a mi országunk „sztorijai” is. Nálunk talán kisebbek az úgynevezett szenzációk , vagy inkább úgy kellene mondani: más természetűek. Harminc év előtti szomorú sztorik egész sorára emlékezünk most, s azokra a napokra, amelyek életünk sorfordulóját jelentették. Harminc országátalakító esztendő eredményeit, gondjait összegezve készülünk egy újabb, jövőnket alakító eseményre. A XI. pártkongresszusra, egy újabb tervidőszak előkészületeire. Ezek a mi újévi szenzációink. Mert talán senki sem kételkedik abban, hogy megha- ' tározó jelentőségűek népünkre, minden országhatárainkon belül élő magyarra. Azokra, akik hittel dolgoznak, s azokra is, akik csak hagyják, hogy sodorja őket az áramlat. Azokra, akik még albérletbe, apró szobába tértek vissza az újévi mulatozásból, s azokra is, akik hétvégi házukba ugranak ki, hogy kiszellőztessék a fejüket. Jóslatokat, előrejelzéseket szívesen hallunk, hiszen semmire sem kíváncsi jobban az ember, mint arra, mi történik a jövőben. A közgazdászok persze nem szeretnek jósolni, az adott helyzetet jól ismerve pedig korábban jelették, mire lehet számítanunk az esztendőfordulót követő hónapokban. Nem lesz könnyebb az új év, mint amit magunk mögött hagyunk. Nem hull csak úgy ölünkbe egyetlen forint sem nemzeti jövedelemként. Áldozatkész munkának kell előteremteni mindent, amiből több bért, lakást, óvodáit, orvosi rendelőt tudunk előteremteni 1975-ben is. Azt egyáltalán nem kell jósolgatni, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy lakásból, óvodából, orvosi rendelőből s még egy sor más egyéb, jobb életünket szolgáló létesítményből kell több. Több akkor is, ha tavalyi igényeinknek már megfelelő lenne idei, sőt a jövő évi gazdaságunk, ha el is értük azt, hogy nyugodt, békés körülmények között dolgozhatunk, nem létgondoktól küszködve. Mert a társadalom csak akkor él, ha fejlődik, mert a fejlődés jövőnk, gyermekeink boldogulásának záloga. N?m lesz könnyebb az új év; ismerjük jól a gondjainkat. De, hogy nehezebb ne legyen, azért az nem a világgazdaság helyzetén, nem is az időjáráson múlik. Egyedül rajtunk, összefogásunkon, lelkeselésünkön, bizakodó cselekvőkészségünkön. S ezek nem lehetnek pusztába kiáltott szavak, helytállásukkal bizonyították rriár nemegyszer ennek az országnak a dolgozói. Készülünk a pártkongresszsusra, készülünk az új, magasabb szintű feladatokat kijelölő tervidőszakra. Elhatározásaink közt szerepel, hogy fegyelmezettebben, tervszerűbben, takarékosabban dolgozzunk. Ezeket az elhatározásainkat kell Valóraváltani 1975-ben. Nem valami merőben újat, szokatlant, erőnkön felüli feladatot. Csak ezt, ami tulajdonképpen már 1974-ben is célunk volt. Hiszen az óra is ugyanúgy mutatta a tizenkettőt, a nulla óra egy percet, mint a korábbi napokon. Mi pedig koccintva kívántunk boldog új évet szeretteinknek. M ég boldogabbat.. Hekeli Sándoc V I ( M\ mm proletárjai, fcsYfsuuimn /£c66! Revizió 1997. REVÍZIÓ 2011. Még boldogabbat.
