Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
Ünnepség előtt hétköznapi gondokról Csak rendezett körülmények között végezhet hasznos munkát a Hatvány Lajos Múzeum Száz esztendős szekér a fák között. Háttérben a Hatvány Lajos Múzeum irodája és raktárai. A helyiségek egykor a szabadtéri színpad öltözőiéként szolgáltak, most kissé megváltozott a szerepük. Öreg edényeket, népi használati eszközöket, festményeket, rajzokat, különböző céhek szerszámait oltalmazzák. A múzeumi tárgyak között nehezen halad az ember, akkora a zsúfoltság. Kovács Ákos igazgató meg is jegyzi: ha egy-két éven belül nem kap megfelelő otthont az intézmény, legjobb lesz az ajtókat bezárni! Pedig a másfél esztendő, amióta függetlenített személyzete van Hatvan város közgyűjteményének, döntő változásokat hozott. Megindult a régebbi anyag feldolgozása, s ugyanekkor jelentősen gyarapodott a néprajzi, képzőművészeti tárgyak száma, a régészeti leletek egy része pedig Egerbe kertíit restaurálás végett Fazekasműhely Ha már ilyen sötéten látja a helyzetet Hatvan első függetlenített múzeumigazgatója, nézzük meg közelebbről: mit félt, miért aggodalmas? — Néprajzi anyagunk közel négyszáz tárggyal szaporodott másfél esztendő alatt. Apcon, Zaránkon, Boldogon, Erken gyűjtöttünk, s talán az utolsó órában. Ha most mennénk, régen tűz martaléka az öreg szekér, a négy tilolófa, a paraszt szövőszék, s megannyi gazdasági szerszám. Ugyanezen idő során leltárba vettünk egy teljes mézeskalácsüzem, s a pár esztendeje meghalt hatvani fazekas, Bukat Pál műhelyét. A maga módján mindkettő páratlan értékű, a dolgoknak csupán az a bibéjük, hogy nincs hely rendbehoznunk és kiállítanunk őket. Anélkül pedig holt tőke minden muzeális lelet. | \ Elmondotta Kovács Ákos, hogy a másfél év alatt igen gyümölcsöző kapcsolatot teremtett a helyi zeneiskolával, a Bajza Gimnázium Tóth Vilmos által vezetett hely- történeti szakkörével, egy honvéd alakulattal, valamint a helyi Vörösmarty Művelődési Központtal. Ezek az intézmények támogatták a múzeumot gyűjtő munkájában, továbbá segítségére voltak az eltelt időszak hét fontos kiállításának rendezésében, lebonyolításában. Kokoschka és társai A világhírű festőművész neve okkal került riportunk alcímébe. Nemrégiben tíz értékes, hazánkban nem is található litográfiája, a Dvorak-uartácíófc került, a Hatvány Lajos Múzeum tulajdonába. S a nagy művész, Kokoschka, az új szerzemények alkotói között méltó társra talált Moholy-Nagy Lászlóban, Kondor Bélában, Lesz- nal Annában, Gergely Tiborban. Utóbbi oly egyedülvaló sorozattal lepte meg a kis közgyűjteményt, mint az első világháborús forradalmi idők „Vasárnapi iársaságá- nak” tagjairól — Lukács György, Füle Lajos, Balázs Béla, Révai József, Sinkó Ervin — készített portrék. S a múzeum rendelkezik immár két kallódó ifjúkori József Attila arcképvázlattal is, amelynek egyikét a Népszabadság, a másikat a Hevesi Szemle közölte az elmúlt hónapokban. A fiatal igazgatónak egyébként érdekes elgondolása van a képzőművészettel kapcsolatban» — Grafikánk fejlődését kívánja szolgálni a hatvani múzeum. Ez határozott cél! S ennek érdekében rendszeresen vásárolunk fiatal, kifor- rófélben levő alkotóktól. A napokban vettünk például Rutkay Pétertől, Sáros András Miklóstól és Csorba Simontól összesen huszonnégy sajátos, egyedi rézkarcot Véleményem szerint, ha a kortárs fiatalok közül csak egy- kettő is rangos művésszé ve- rekszi fel magát, használtunk az ügynek, s értékes darabokat nyert a gyűjtemény! A nagy lehetőség Miközben rajzok, metszetek közt lapoztunk, érdekes dologra hivta fel figyelmünket Kovács Ákos. A Doktai-ha- gyatékot tanulmányozva olyan okmányokra talált, amelyekből nem kevesebb derült ki, minthogy 1876-ban, tehát közel száz esztendővel ezelőtt Hatvanban rendezték meg az első országos antropológiai kongresszust. Szakmabeli számára a tény nem okoz különösebb meglepetést, régészeti szempontból ugyanig kezdettől fogva jelentős szerepet játszik tudományos életünkben ez a település. — A centrális évforduló adta lehetőséget nem akarjuk elszalasztani — mondotta az okmány kapcsán a hatvani múzeum igazgatója. Szeretnénk ünnepséget rendezni a jubileumon, valamint olyan kiállítást tervezünk, amely régészeti anyagunk antropológiai leleteiből nyújtana áttekintést. Az előkészületeket rövidesen megkezdjük, s ha a helyi tanács is megközelítően úgy támogat bennünket, mint a megye és a múzeumi központ, akkor talán siker koronázza fárado21.15 Visszaszámlálás A sorozat a paksi atomerőmű alapjainak lerakásától az 1980-as felavatásig kíséri figyelemmel az építkezést, a környék változásait. O.Nwüsw Lili. december HL, kedd Balogh Mária és Bán János riporterek segítségével ott lehetünk majd az atomerőmű építésének minden jelentős mozzanatánál. Megtudjuk. hogy már több mint egymillió köbméter földet mozgattak meg, láthatjuk, hol lesz a csatorna, amely az erőmű hőfejleszlő rendszerébe szállítja a vizet, hogy áll már a lakótelep egy része, sok lakásban már az építőmunkások élnek. Mivel ezen a napon a KGST megalakulásának 25. évfordulójára emlékeznek a KGST-ben részt vevő országok televíziói — ezt a műsort kiszélesítették — s hallhatunk, láthatunk híradást a kijevi kutatóintézetből —. ahol a paksi atomerőművet szovjet és magyar szakemberek közösen tervezik. S a jövőt előrevetítve — ellátogatunk a riporterekkel egy már áramot termelő NDK-beli és bulgár atomerőműhöz. A műsorban megszólalnak az építők, szerelők, tervezők — | ; ’ t Les— 1 io1 S'.jvjet ró ;zterelnök-he- i lyettes is. (KS). zásunkat. De hangsúlyozni szeretném, elsődleges feltétel a helyiség gondjának megoldása! Amíg jelenlegi mostoha viszonyaink között kell dolgoznunk, nem tudunk megfelelni a közművelődésben reáhk háruló feladatoknak. S elsikkad a centenáris ünnepséggel együtt a Hatvány Lajos köré fonódó művészeti, irodalmi kiállítás, nem lesz semmi az Ady-szo- bából, s mit sem kezdhetünk azzal a felbecsülhetetlen értékű Lesznai-anyaggal, amelynek első küldeményét már ez év decemberében várjuk az Egyesült Államokban élő örököstől, aki minden ellenszolgáltatás nélkül ajándékozta azt Hatvan városának. Csendes javaslat A múzeum Igazgatója mondja a magáét. így helyes! Küzdjön hitéért hivatása beteljesítéséért „. De ott áll szemközt a nagybetűs Realitás, amit nevezhetünk tanácsi költségvetésnek, vagy takarónak, mely nem ér végig az ember lábán. Van azonban egy csendes javaslatunk! Bízzon meg a hatvani végrehajtó bizottság egy tanácstagokból alakított csoportot a múzeum épületkérdésének vizsgálatával, a megoldási lehetőségek munkálásával. S ha ez a munkacsoport elkészült a felméréssel, tapasztalatait és javaslatait vitassák meg. Hisszük, hogy Hatvanban ahol az utolsó évtizedben annyi intézmény sorsát megnyugtatóan elrendezték, nem marad pucéran a köz- művelődés oly fontos bástyája, a múzeum sem! Moldvay Győző "v.i mm tini-v ■ Dráma« monológ, Oiszemközt Látszólag semmi összefüggés nincs a kedden este felvételről vetített, a debreceni Csokonai Színház előadásában mindvégig élvezett kitűnő dráma, Szabó Magda Kiálts, város! című alkotása, a Z. Elemér nagy napja (szerdán adták) és a. vasárnapi Ötszemközt között, amelyben Szabó Gergely vegyészmérnök, a hatalom csúcsai közelében is járt szakember vallott önmagáról. Nem is hinnénk, hogy ez tudatos szerkesztési szándék eredménye. Mindhárom, műfajában is különálló élményt nyújtott a hatalom és a jellem összefüggéseiről, a megpróbáló konfliktusokról, tragikus vagy nevetséges pózban lejátszódott, lejátszható, vagy kiheverhető hatalmi pózokról szólt. A Szabó Gergelyé, aki most derűvel, telve energiával és céltudattal, a helyén, a saját helyén érzi magát, árasztotta a termékeny optimizmust. Figyeljük csak az alap- problémákat! A Kiálts, város !-ban egy folytonos végveszélyben keménnyé kalapált jellem, Gál Nagy István, a debreceni főbíró kerül a nagy választások között is egérfogóba. Neki nem a küszöb és az ajtó kis nyílása közé tették be azt a bizonyos kifeszítő lábat, hanem rányitották az egész ajtót a vihar és a megpróbáltatás szelei. Szabó Magda a három részre szakadt országban, a reformációs időkben, a Kálvinos Debrecenben tapogat puritán erkölcsök után és felmutat egy tartást. Nemcsak egyesekben. Vallja, hogy az emberben a jellem, a szilárdság, a megbízhatóság, a bizalmat megérő és megadó tisztesség a ; fontos. Bs mintha ennek az ellentéte lenne az az egészen kicsiny, kispolgári lázadás, amit a rákövetkező este kaptunk Z. Elemér monológjában, amelyet Káló Flórián írt és Bednai Nándor rendezett. Nem kívánjuk most bővebben kifejteni, mi ebben a monológban a tévé- szerűtlen, hogy nagyon hosz- szúra nyúlt, hogy a képi keret és Z. Elemér sokszori látványa nem is hiteles. Lehet, hogy ezért a monológért úgy kell tudni úszni, ahogyan azt a látvány miatt öze Lajos tette. De ha már ezt a monológot valaki átélte, akkor ennek az erőtudatnak, ennek a kispolgári hatalomra éhességnelc és éretlenségnek ezt a torz képét lendületesebben és a hangsúlyt jobban odatéve valósíthatta volna meg. Káló Flórián nem azért írta meg ezt a monológot, mert ő egyszer valami hasonlót érzett a Velencei-tavon, a nádasig úszás erőt szuggeráló perceiben, hanem sokkal inkább azért, hogy ezt az önmagát kifordító, vagy teljes pompájában bemutató kicsiny fickót bemutassa. Azt, aki minden lépésében, még alvás közben is vágyik a hatalom után, bár tudja, hogy jelleme a legkisebb terhelést sem bírja el. Hány ilyen apró fickó szaladgál az utcákon, ül az íróasztalok mélyén és úgy tekint ki védő, óvó bástyái közül, mintha az egész világgal szemben meg kellene küzdenie azért, hogy valami is legyen belőle. És ha nem lesz, akkor az emberek a rosszak, ezek az Irigy és valóban erős emberek, akik, ha ránéznek erre a Z. Elemérre, már azzal bűnt követnek el. És az Ötszemközt-ben megjelent előttünk egy amolyan móriczi, kunsági ember, erőteljes testtel, viszonylag túl korán őszbe vont fejjel, csillogó szemmel és annyi mindenféle hatalmi forma után — volt főosztályvezető harminckét évesen miniszter kizárták a pártból, vissza vették — most szerény iga : gátéként az olefinmű egvtt főmozgatója. Az egykori kis újszállási parasztgyerek önmaga erejéből lett azzá. am és most, annyi megélt év- évtized után nem átallotti bevallani, hogy izgult. No. talán nem annyira, mint amikor miniszterré előlépteti j.< és főképp akkor és ott, amikor és ahogyan ennek a; előjátékát vele és körülötti eljátszották. így, ilyen re- tusálós nélkül arról a bizonyos nagy pillanatról, még ritkán hallottunk nyilatkozni. Egyénisége, jelleme, alkata válogatja! így, ilyen fényadásból érthető, hogy ennek az életnek a bemutatása éppen a hatalomról szóló kérdéssel kezdődött. A hatalomnak a megfogalmazása nem is sikerült tudományos pontossággal, még csak a tartalmát sem találta telibe Szabó Gergely, de az érzelmi oldalát érintve hibátlanul tudtunkra adta: azok merevedtek le vele szemben és szorultak a há- rom-lépéses távolság mögé, akikkel addig a legbarátibb közelségben érezte magát. Ezt érezni nagy lecke lehetett! És mintha a nagy nyilvánosság olykor számlát, számlarendezést is jelentene, szükségesnek tartotta elmondani a riportalany, hogy vér. szabadságvesztés, vagy anyagi előny nem tapad a kezéhez. Még mutatta is az ujjai dörzsölésével. Pedig itt inkább a lelkiismerete szólalt meg, egy olyan emberé, aki a hatalomból többször nagy részt kapott, de itt és most van a helyén. Mégiscsak nagy iskola er. a tévé, csak komolyan oda kell figyelni! Farkas András GERENCSÉR MIKLÓS : s ÁCSTÍSZEIISL HlH&UIUKSáGie TÁNCSICS MIHÁLY '■** * Ä J[\életregénye 3 » M l*.-. '»!, f* Yf #* « tL.Vk Ks / • ¥v * jr. rX t' Alig közli a rossz hírt, belép a királyi ügyész és a terület szerint illetékes főszolgabíró, nyomukban poroszlók. Ezek vasraverik, holmijával együtt elhurcolják. Éj idején, télles hidegben, csupasz szekérderékban cipelték Károlyvárosba, onnan reggel tovább Zágrábba. Napokig tartják magáncellában, anélkül, hogy törődnének vele. Annál kíváncsiéiban fürkészik át minden* irományát, kutatják ki valamennyi holmiját, nincs-e nála valamely rendkívüli bizonyíték, aminek alapján minél gyorsabban vádat emelhetnek ellene. Az, hogy rendkívül fontos fogolynak tekintik, nyilvánvalóvá lett Stancsics előtt. A minden részletre kiterjedő. napokig tartó motoz’1; után egy hadnagy lép cellájába, mögötte hat gránátos. Ez a hadnagy közli, hogy feladata rendeltetési helyére szállítani a letartóztatottat. Stancsi'’* szeme láttára tölti m'g r -T a hat gránátos: — lássa csak. mire számíthat, ha szökésre próbálna vetemedni. Aztán a hadnagy egy lefüggönyözött hintóba parancsolja, maga is beszáll, csak úgy, mint két' gránátom, élesre töltött fegyverrel. A többi négy gránátos a hintót követő szekérre ül. Hurcoltatása közben nem amiatt aggódik, hogy súlyos börtönre ítélik-e, avagy felakasztják, hanem, hogy kiviszik az országból. Akár élve, akár halva, de magyar földön akar maradni. Bilincsbe verten is nagy megkönnyebbülésére szolgál, amikor Somogy megyén át Pest-Buda felé tart vele a lefüggönyzött hintó. Egyébként a legszigorúbban őrzik. A fogadókban, amelyekben megszállnak, senki nem láthatja őket, alvás közben is vigyáz rá két gránátos, a hadnagy pedig minden alkalommal az ablakánál vettet magának ágyat, hogy szó szerint csak a testén keresztül történjen kísérlet, ha a szoros őrzés ellenére szökni próbálna a letartóztatott. Ugyanez a hadnagy negye- <■’'!<, és- ami'- " rnkeznek a pjsti Károly-. ;- szárnyába, búcsúzáskor elnézést kér tőle. Negyedórával később nem kevesebb, mint ötven fegyveres kíséri át Budára a József laktanyába. Nyilvánvaló, nem az egy szál Stancsicstól félnek. Azoknak szól a kisebbfajta katonai demonstráció, akik esetleg megkísérelnék az értékes fogoly kiszabadítását. Tudja, súlyos ítélet vár rá. De arra nem számít, hogy a vizsgálat oly sokáig fog elhúzódni. Nyugodtan néz sorsa elé, nem fél a valószínű megpróbáltatásoktól. Heteken át feléje se néznek. Mintha üldözői elégedettek lennének a puszta ténnyel, hogy a kezük közé került. Teljes magányában, szóta- lanságban, bizonytalanságban telnek napjai. Május közepén végre kihallgatásra kísérik, elkezdik faggatását Graf királyi ügyész vezetésével» Semmit nem tagad, csak a szándékos ferdítések ellen tiltakozik. Sem a vizsgálat, sem a Stancsicsért aggódó politikai ellenzék nem Számított ekkora őszinteségre. Kossuth egyenesen megsokallja vallomástevő készségét, mondván, hogy a jogos politikai érdek előbbre való, mint a köznapi értelemben vett őszinteség. De Stancsicsnak más a nézete. Minden körülmények között a feltétlen őszinteség híve. Taktikázni nem tud, nem is akar. Naivabb Kossuthnál. ö nem gyakorlati politikus, hanem inkább politikai-társadalmi bölcselő, közíró, a szabadság és az emberi jogok igehirdetője. Minél őszintébb, annál tisztábban kiderül igazsága. Hiszen ha egyetlen szót sem szól a kihallgatások során. akkor is ékes vallomást tesz munkáival. Mert a Népkönyv egymagában elegendő volt ahhoz, hogy az egész országot tűvé tegyék érte. Amióta fogságban van, megjelennek tilalmas úton a „Sajtószabadság- *■ 1 Ty^Gt0^ g'ív rab*" — i imár másodszor —a „Hunnia függetlensége”, a „Nép szava — Isten szava”. Minden soruk olaj a tűzre. A vád előkészítői idézik is belőle, szinte kéjelegve, a válogatott mondatokat, bekezdéseket. A felségsértésen kívül mindennel vádolják: az államrendet felforgató szándékkal, a fennálló jogrend tagadásával» Ausztria rágalmazásával, az erkölcs és a vallás becsmérlésével, az úri osztály elleni izgatássaL Tízévi sáncmunka a legkevesebb, amit mindezért ígérnek neki. De telik-múlik az idő, ítélet mégsincs. Látható, hogy a vád sugalmazói a tízesztendei sáncmunkát is keve- sellenék. S az is látható, hogy a vád ellenzői, a haladó nemzeti mozgalom egyre határozottabban emel szót az önkény ellen. Nehéz kiszámítani, mire vezet az erőpróba, ha a bizonytalan politikai helyzetben a forradalmasod ó Európa légkörével át meg átjárt Magyarországon súlyos ítéletet hoznának olyan közismert személyiség perében, mint amilyen Stancsics (Mihály. A vádhoz szükséges vizsgálatok befejezése után kap dohányt, ami nagy szó, mert szenvedélyesen szeret füstölni. Papírt, írónt is adnak neki, hadd lelje kedvét az írásban — persze, a politika érintése szigorúan tilos. Az olvasnivalót sem tagadják meg tőle, ám a könyvek kiválasztásához 6emmi köze. Egyáltalán, mihez lehet köze Stancsicsnak, a politikai bűnözővé nyilvánított vizsgálati fogolynak? Senkihez nem szólhat, senki szóba nem állhat vele. Odakintről — Terézről, közéletről — semmi hír. A szolgálatot ellátó porkoláb mintha néma lenne. Ritkán sétára viszik, a budai vársánc övezte börtönudvarra, de teljesen egyedül rója az esyhansú lépteket. Még c~ak nem is lehatja a többi rabot. (Folytatjuk)
