Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Olimpiai láng — műhold

segítségével

Egy brit tudós nemrég érdekes javaslatot tett arra, hogyan vigyék a soron következő, 1076-os olimpia alkalmával az olinjpiai lángot Athénből a nemzetközi sportfesztivál színhelyére, Montre- alba. A javaslattal foglalkozott a Bécsben ülésező Nemzetközi Olimpiai Bizottság is.

Eszerint az olimpiai fáklyát Athénben az eddigiekhez hasonlóan egy konkáv tükör segítségével gyújtják majd meg. Ekkor azonban a klasszikus folyamat jelentősen meggyorsul: a görög fővárosban elhelyezett labora-: tóriumban a fáklya lángját elektromágneses impulzussá alakítják át, ezt pedig kisugározzák a Földünk _ körül keringő egyik mesterséges holdra.

A műhold fedélzetén felszerelt berendezés az elektromágneses impulzust lézersugárra viszi át, amelyet a Kanadában várakozó olimpiai fáklyára irányítanak. A fáklyát a ráeső lézersugár azonnal meggyújtja. Előzetes becslések szerint az olimpiai láng a leírt módszerrel mintegy fél másodperc alatt juttatható el a görögországi Olympiából az olimpiai játé kok színhelyére.

Hogyan utazik az illat?

BESZE IMRE:

A cigány^ány

Lenézték őt olajfoltos, szakadt nadrágja, blúza, in miatt, és ő lenézte őket ahogy ott fent darut kezelve tonnákat játszott ujjain.

Haját jólfésült kontyba rakta.

— száján a rúzs még nem pirult — csókot dobáltak fel a srácok,

de ő ezen csak kacarászott. két keze kapcsolón simult.

Ebédidőben társalogni és kávét inni jött le. hozzánk.

— közelről sem volt csúnya „romuyi mégis külön pohárba hozták

a kávét s két ujjal merte fogni.

Mert hátha rászól a „kimérő'

'pedig kezét tisztára mosta.

„Közelről kedves, szinte szép bár darut kezel és bőre ronda, de mosolya, az kincset érő”.

Szürcsölve itta meg a zaccból számára főzött kotyvalékot, de csak mosolygott — tiszta dacból szőtlan maradt, s a magasból lépett át minden hordalékot.

Hiába vártuk, egyszer, délben, nem jött le kávét inni hozzánk, úgy halt meg, mint a rém-mesében, áram-ütötte testét hozták hordágyon, kint a részlegében.

Kíváncsian még néztük — végleg. Még mindig szép volt. Szája nyitva, lazult-puhán, hisz mosolyának fegyelme többé nem szorítja: nem tartja féken már az élet.

NA^WWVVVVVVVúS/VVWsA WvyVWVA *

Goethe regénye filmen /i/y

A SAKKOZD

Soortpillanatok

%

Meg lehet-e állapítani szaglással, hogy honnan érkezett a levél? Kiderül, hogy igen, ha azt Bhutánban adták fel. Ebben a kis országban rózsa illatú bélyegzőt nyomnak a levelekre. Az illatosított bélyegeket elsősorban a gyűjtőknek szánják.

BIRKÓZÓK

1807-ben a hatvanéves Goethe szenvedélyes szerelemre lobbant az ifjú Mirína Herzlieb iránt, ö ihlette a Vonza sok és választások című regényében Ottilia alakjának megformálását.

Merész vállalkozás a Vonzások és választások című regényt filmre vinni. Merész a. Goethe klasszikus szerelmi és házasságregénye örök modernségébe vetett bizalom, merész a nézőközönségbe vetett hit, hogy hajlandó olyan 170 évvel ezelőtti szívügyekben gyönyörűséget lelni, amelyek magas rangú embereket érintenek egy távoli vidéki birtokon. Érdemes megismerni ezt a történetet, hogy nyomon követhessük egy ilyen alkotás születését, hogy megcsodálhassuk, mennyire ifjú maradt,és Goethe öregura, milyen maian teszi föl önmagának Kérdéseit az egyén boldogságáról, az önmegvalósításról vagy lemondásról, az emberi együttélés új szabad formáiról és az ily módon kialakuló új felelősségekről és bonyodalmakról.

A történet röviden a következő: egy gazdag középkorú házaspár, Charlotte és Eduard, akik konvencionális házasságuk után leltek egymásra, és visszahúzódtak vidéki birtokukra, két embert vesznek magukhoz végre megszerzett magányukba, Ottiliát, Charlotte igen fiatal unokahúgát és a kapitányt, Eduard barátját.

A négy ember vonzódni kezd egymáshoz. Goethe, aki még mindig mélyen kapcsolódott a természet szépségéhez, titkait kutatva, az érzéseknek ezt a kibomlását olyan folyamathoz hasonlítja, amelyet az affinitás törvényeként ismer a kémia. Egy szilárd kötés felbomlik, ha olyan elemek kerülnek mellé, amelyek erősebb vonzerejük következtében egyik vagy másik részt elvonják, és új kötésbe lépnek. Az új kötések Eduard és Ottilia, valamint Charlotte és a kapitány között jönnek létre. E kapcsolatok a vágyakozás szintjén valósulnak meg. Ami olyan egyszerűnek tűnik, elérhetetlen a négy ember számára, lemondással és halállal végződik.

A film főszereplői: Beata Tyszkiewiez, Hilmar Thate és Gérry Wolff, csodálatosan összehangolt trió.

A kutya mint idegnyugtató

Papagáj Tagy begónia?

(Foto: Tett tm BOO)

A. Lihacsor:

Nem lehetetlen, hogy a közeljövőben az orvosi recepten valamiféle idegnyugtató helyett a „kutya” szót olvashatjuk, amelyet egy számítógép választott ki mint lehető legjobb megoldást idegkimerülés, magányosság, elszigeteltség feloldására.

Előfordulhat az is, hogy a

geneükusok valamiféle hibrid állatot hoznak létre, afféle átmenetet a kutya és a macska között. Ez az állatfajta lehetne az ember legjobb társa, mert egyesítené magában a kutya és a macska legkiválóbb tulajdonságait. Nagy segítséget jelentene a gyermektelen házaspárok, a nyomorékok, és nem utolsósorban az űrhajósok számára, akik egy ilyen állat társaságában könnyebben viselnék a hosszú, magányos utazásokat.

Nem utópiáról beszélünk, hiszen mindannyian tudjuk, milyen funkciót töltenek be életünkben az állatok. „Gyógyító” szerepüket nemrégiben tárgyalta egy londoni szimpózium. Az állatok nem kémek és nem bírálnak, csupán tiszta, egyszerű, őszinte barátságot kínálnák, amire az embernek igen nagy szüksége van. Olyan barátságot, amelynek gyógyító a hatása.

Ezt a tételt bizonyította be egy amerikai házaspár, Sámuel és Elisabeth Corson, az Ohio State University munkatársai. ök ennek a pszichoterápiás módszernek gz úttörői. A két amerikai kutató a londoni szimpóziumon beszámolt egy kísérletéről, amelynek során „kutyás ódcC wlttarimaNafe

olyan depresszióé betegnél, akik már senkivel sem beszéltek, senkivel nem érintkeztek, és egész nap mozdulatlanul ültek, magúk elé meredve. Az öt beteg esetében semmiféle gyógyszeres vagy elektrosokkos terápia nem bizonyult eredményesnek. A kutyák közelsége révén azonban mindegyikük lassan érdeklődni kezdett, előbb a környező világ, majd saját maga iránt. A gyógyulás tökéletes volt.

Boris Levinson New York-i orvos a szimpóziumon tartott beszámolójában kifejtette, milyen fontos szerepe van a kutyának a gyermek pszichoemotív fejlődése

szempontjából. A modem családokban a gyermek igen sokszor nélkülözi a fizikai kontaktust más gyermekekkel. A kutya — legalábbis részben — áthidalhatja ezt a hiányosságot és biztosítja a gyermek számára nélkülözhetetlen meleg, élő test közelségét.

Két angol orvos beszámolt •arról a kísérletről, amelyet egy szociális otthonban végeztek. Az otthon lakóit két csoportra osztották. Az egyik csoport gondozására néhány cserép begóniát bíztak, a másik csoportnak viszont egy pár papagájt bíztak a gondjára. Néhány hónap múlva kérdőíveket tölttettek ki mindkét csoport tagjaival. A válaszaikból kiderült, hogy azok az öregek, akiknek a papagájokra kellett gondot viselniük, sokkal simuléko- nyabbak, nyíltabbak voltak és kevesebbet beszéltek saját bajukról, mint azok, akiknek a begóniák gondozása volt a

Feladókén \fsc#

Csak futna eszem- be, hogy hova is indultam!? Ide?... Oda?... Amoda?... A konyhába?... Nem. Most onnan jövök! Bizonyítja, hogy a kerek fejű fakanál a kezemben van... De miért van nekem szükségem a szobában a fakanálra? Hogy Vovkát rakjam el vele?... Nem, úgy tűnik, hogy Vovká- nak már elhúztam vele a nótáját. Rá kell jönnöm, hogy miért kell nekem fokai l a szobában... Azt mondják, ha az

dóm, hogy tulajdonképpen mit is akartam csinálni. Most meg már itt van a vacsora ideje és jó lesz gondoskodni a jó falatokról.

De ma még ha törik, ha szakad be keÚ fejezni a műszaki rajzokat... Természetesen, nem én tanulok, hanem a férjem. Levelező tagozaton végzi az egyetemet. Én csak a rajz házi feladatait készítem. ö nehezen boldogul a műszaki rajzzal, én meg any nak idején igen jót tudtam azt a tantár- '■ gyat is. Ezt megcsi- ‘ nálom, de a többi . tantárgynál úgy te- \ szék, mintha azokhoz nem értenék. Külön- ‘ ben is... Nem nekem ! kell megszereznem a 1 mérnöki diplomát, ! hanem neki. Az igaz, 1 hogy együtt határoz- ! tűk el, hogy minden . áron megszerzi az : oklevelet. .Ehhez vi- 1 szont minden ra- 1 vaszságomra szükség • van... 1

Igaz, én közben , mindent elfelejtek... ? Annál jobban értek a ^ fakanál használaté- j hoz. Jóllehet, közben Á mégpróbáltam én va- ‘ lami _ tudományos . alapra szert tenni: A mozgás egymásutáni sorrendjét már sike- i rült felállítanom — r‘ tűzhely, asztal, vizes- vödör és fordítva. A2

VVVVWVVVVVVVWA^^I

eredmény az lett, > hogy még többet ló- > tottam-futottam a ? konyhában, mivel a > sütés-főzés műveletei > kiszámíthatatlanok! I Meg vannak nem > várt események is. i Például a tervben i nagymosás szerepelt, i Vovocska közben be- í lázasodott, nem mehet óvodába, lőttek a '■ tervnek. Megfőzi az 1 ember a finom ma-' karónit a pörkölthöz, közben a férje elha- ■ tár ózza, hogy fogyni? akar és főzeléket követel. Másnap főzelékfélét tálalok neki, mire 6 újabb étren- • det állít össze, csak' éppen az nincs a • spájzban, amiből elkészíteném. .,

Végül is, miért Is vettem a kezembe a \ fakanalat? És miért < vagyok vele a szobá- < ban, mikor mindig a í konyhában eszünk? | Vagy valamilyen iin- > nép lesz és mégis a > szobában akarok terí- $ feni? És milyen nap > és hónap van most? > Én egyébként csakis 5 a nagy időegységeket > különböztetem meg. | Ha kinézek az abla- ? kon és hó van, akkor ? tudom, hogy tél jár- > ja, ha zöldell a fű,\ akkor meg nyár... |

És milyen jó, hogy I elölről kezdtem,., > Tudom is már, hogy > miért van nálam a | kerek fejű fakanál! I Azért, hogy meg-1 !stoppoljam Vovocska | zokniját! >

Igaza van a fér- < lemnek. Ez már több s mint feledékeny ség!... s Fordította: | Siaér Imre i

kor eszébe jut, hogy mit is akart csinálni...

Hogy Is kezdődött? Ja, igen... Fél hatkor felkeltem, hogy egykettőre elkészítsem a reggelit a férjemnek .. .Azután sietve elvittem Vovocskát az óvodába...

Ezt követően leszaladtam a kenyérboltba buciért... Még vissza sem értem becsületesen, már loholtam is dolgozni. Ebédszünetben a cipőboltba futottam, hogy vegyek Vovocs- kánák papucsot...

Amikor vége lett a munkaidőnek, emlékszem, egyenesen az óvodába rohantam, majd menet hazafelé, beugrottam a mosodába. Otthon, mint mindig, most is gyorsan elkészítettem az ebédet. Megetettem Vovkát és az uramat is... Hogy én ettem-e?

Mivel a hűtőszekrényben nincs sem****5&&&*&&***&&&&*

mi tegnapi maradék, egészen biztos, hogy én is haraptam valamit.

De «ram, teremtőm! Másoknál a maradékot a nagy papik, meg a nagymamik fogyasztják el Ám nálunk sem az én, sem a férjem szülei nem élnek velünk, s minden maradékot nekem kell megenni ., Kár lenne kidobni!. ..

Így hát egészen biztos, hogy kutyafuttában haraptam valamit. Emlékszem, még újságot is vettem a kezembe, hogy evés közben se menjen az idő potyára... A férjem így is mindig szekál, hogy nem tudom mik történnek a világban.,, Ezért hát gondoltam, szememmel átfutom a főbb címeket... Hirtelen hallottam, hogy a férjem Vovocskával vitá&Jc és közben nekem kiabál:

— Mama! Te egyáltalán nem neveled a fiadat az apja tisztelésére! Ez a kölyök azt bizonygatja nekem, hogy a futball- szezon végén a Spartacus nem esik ki az első osztályból. Csak azt tudnám, hogy miképpen tudtad rávenni a ' nézeteimmel való vitatkozásra?!

Végül sikerült őket szétválasztanom és egyiket lekergetni az utcára játszani, a másikat meg az ABC-be sörért. Míg ők odavoltak, addig én leültem házi feladatot készíteni. Es most itt állok, ezzel a fakanállal és nemin«

„Frugális vacsora..." (?!)

Egy vidéki város étterme előtt hivalkodó plakát alábbi szövegéből emeltük ki a címbeli nyelvi formát: „Egészséges a frugális vacsora, próbálja ki ön is!” Meghökkentett ez a megfogalmazás, s társaságom néhány tagjától meg is kérdeztem, tudják-e mi a frugális szó jelemése, használati értéke. Azok, akik az iskolában nem tanultak latint, teljesen bizonytalan feleletekét adtak, azok pedig, akiknek volt alkalmuk a latin nyelvet ismergetni, csak annyit mondtak el a kérdéses szóalakról, hogy latin eredetű, s valami olyat jelent, „amely a gyümölccsel van kapcsolatban”. A frugális vacsora tehát árra utal szerintük, hogy „gyümölcsöket kínálnak vacsorára, gyümölcsféleségből válogathat a vendég.”

Valóban, az egyes számban nem használatos frux (gyümölcs) spó többes számú fruges alakjához. is köze van a frugális megnevezésnek. A latin frux (fruges), fructus (gyümölcs) szócsaládjába tartoznak még ezek a szóalakok is: frugális, (gyümölcsöt illető), frugifer (termékeny), fructifer (gyümölcstermő), fructvorius, fructuosus (gyümölcsöző) stb. Már a klasszikus latinban az alapjelentés mellett a következő jelentésváltozatokat is megnevezték a frux szó származékaival: jó hatás, derékség, gazdaságosság stb. A szóban forgó frugális melléknév is fogalmi tartalmában és használati értékében alkalmas megnevezéssé vált a következő jelentésárnyalatok kifejezésére: rendszerető, takarékos, józan, szerény, mértékletes, stb. így válik világossá, hogy a frugális vacsora jelzős szerkezettel arra akartak utalni a felhívás megfogalmazói, , hogy szerény, szűkös, főleg gyümölcsökből álló vacsorát kínálnak a vendégeknek.

Az üzletvezető szerint szakkörökben ez „magától értetődő megnevezés, s ha még nem ismeri a kedves közönség, hát majd megtanulja.” Érdekes ez az álláspont, de nem fogadhatjuk el magyarázatnak. Az igaz, hogy már versben is szerephez jutott ez a jelzős szerkezet, mégsem tartjuk közérthető, egyértelmű nyelvi formának. Stetka Éva Méltóság című versében valóban ezek a sorok olvashatók: „Káposzta, túró, rozskenyér, tea — frugális vacsorát szeretek őszi estén.

A versből pontosan megtudjuk, mi a frugális sró használati értéke, mert a szövegösszefüggésben egyértelmű jelentéstartalmat közvetít

Mivel sok jő magyar szóval helyettesíthető a frugális megnevezés, hagyjuk meg vendéglátói szakszónak: mindennapi nyelvhasználatunkban ne juttassuk nyelvi szerephez.

Dr. Bakos József