Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Olimpiai láng — műhold segítségével Egy brit tudós nemrég ér­dekes javaslatot tett arra, hogyan vigyék a soron kö­vetkező, 1076-os olimpia al­kalmával az olinjpiai lángot Athénből a nemzetközi sport­fesztivál színhelyére, Montre- alba. A javaslattal foglalko­zott a Bécsben ülésező Nem­zetközi Olimpiai Bizottság is. Eszerint az olimpiai fák­lyát Athénben az eddigiek­hez hasonlóan egy konkáv tükör segítségével gyújtják majd meg. Ekkor azonban a klasszikus folyamat jelentő­sen meggyorsul: a görög fő­városban elhelyezett labora-: tóriumban a fáklya lángját elektromágneses impulzussá alakítják át, ezt pedig kisu­gározzák a Földünk _ körül keringő egyik mesterséges holdra. A műhold fedélzetén fel­szerelt berendezés az elektro­mágneses impulzust lézersu­gárra viszi át, amelyet a Kanadában várakozó olim­piai fáklyára irányítanak. A fáklyát a ráeső lézersugár azonnal meggyújtja. Előzetes becslések szerint az olimpiai láng a leírt módszerrel mint­egy fél másodperc alatt jut­tatható el a görögországi Olympiából az olimpiai játé kok színhelyére. Hogyan utazik az illat? BESZE IMRE: A cigány^ány Lenézték őt olajfoltos, szakadt nadrágja, blúza, in miatt, és ő lenézte őket ahogy ott fent darut kezelve tonnákat játszott ujjain. Haját jólfésült kontyba rakta. — száján a rúzs még nem pirult — csókot dobáltak fel a srácok, de ő ezen csak kacarászott. két keze kapcsolón simult. Ebédidőben társalogni és kávét inni jött le. hozzánk. — közelről sem volt csúnya „romuyi mégis külön pohárba hozták a kávét s két ujjal merte fogni. Mert hátha rászól a „kimérő' 'pedig kezét tisztára mosta. „Közelről kedves, szinte szép bár darut kezel és bőre ronda, de mosolya, az kincset érő”. Szürcsölve itta meg a zaccból számára főzött kotyvalékot, de csak mosolygott — tiszta dacból szőtlan maradt, s a magasból lépett át minden hordalékot. Hiába vártuk, egyszer, délben, nem jött le kávét inni hozzánk, úgy halt meg, mint a rém-mesében, áram-ütötte testét hozták hordágyon, kint a részlegében. Kíváncsian még néztük — végleg. Még mindig szép volt. Szája nyitva, lazult-puhán, hisz mosolyának fegyelme többé nem szorítja: nem tartja féken már az élet. NA^WWVVVVVVVúS/VVWsA WvyVWVA * Goethe regénye filmen /i/y A SAKKOZD Soortpillanatok % Meg lehet-e állapítani szag­lással, hogy honnan érkezett a levél? Kiderül, hogy igen, ha azt Bhutánban adták fel. Ebben a kis országban ró­zsa illatú bélyegzőt nyomnak a levelekre. Az illatosított bélyegeket elsősorban a gyűjtőknek szánják. BIRKÓZÓK 1807-ben a hatvanéves Goethe szenvedélyes szerelemre lobbant az ifjú Mirína Herzlieb iránt, ö ihlette a Vonza sok és választások című regényében Ottilia alakjának megformálását. Merész vállalkozás a Vonzások és választások című regényt filmre vinni. Merész a. Goethe klasszikus szerel­mi és házasságregénye örök modernségébe vetett bizalom, merész a nézőközönségbe vetett hit, hogy hajlandó olyan 170 évvel ezelőtti szívügyekben gyönyörűséget lelni, ame­lyek magas rangú embereket érintenek egy távoli vi­déki birtokon. Érdemes megismerni ezt a történetet, hogy nyomon követhessük egy ilyen alkotás születését, hogy megcsodálhassuk, mennyire ifjú maradt,és Goethe öreg­ura, milyen maian teszi föl önmagának Kérdéseit az egyén boldogságáról, az önmegvalósításról vagy lemondásról, az emberi együttélés új szabad formáiról és az ily módon kialakuló új felelősségekről és bonyodalmakról. A történet röviden a következő: egy gazdag középkorú házaspár, Charlotte és Eduard, akik konvencionális há­zasságuk után leltek egymásra, és visszahúzódtak vidéki birtokukra, két embert vesznek magukhoz végre megszer­zett magányukba, Ottiliát, Charlotte igen fiatal unokahúgát és a kapitányt, Eduard barátját. A négy ember vonzódni kezd egymáshoz. Goethe, aki még mindig mélyen kapcsolódott a természet szépségéhez, titkait kutatva, az érzéseknek ezt a kibomlását olyan fo­lyamathoz hasonlítja, amelyet az affinitás törvényeként is­mer a kémia. Egy szilárd kötés felbomlik, ha olyan ele­mek kerülnek mellé, amelyek erősebb vonzerejük követ­keztében egyik vagy másik részt elvonják, és új kötésbe lépnek. Az új kötések Eduard és Ottilia, valamint Charlotte és a kapitány között jönnek létre. E kapcsolatok a vágya­kozás szintjén valósulnak meg. Ami olyan egyszerűnek tűnik, elérhetetlen a négy ember számára, lemondással és halállal végződik. A film főszereplői: Beata Tyszkiewiez, Hilmar Thate és Gérry Wolff, csodálatosan összehangolt trió. A kutya mint idegnyugtató Papagáj Tagy begónia? (Foto: Tett tm BOO) A. Lihacsor: Nem lehetetlen, hogy a közeljövőben az orvosi re­cepten valamiféle idegnyug­tató helyett a „kutya” szót olvashatjuk, amelyet egy szá­mítógép választott ki mint lehető legjobb megoldást idegkimerülés, magányos­ság, elszigeteltség feloldásá­ra. Előfordulhat az is, hogy a geneükusok valamiféle hib­rid állatot hoznak létre, af­féle átmenetet a kutya és a macska között. Ez az állat­fajta lehetne az ember leg­jobb társa, mert egyesítené magában a kutya és a macska legkiválóbb tulajdonságait. Nagy segítséget jelentene a gyermektelen házaspárok, a nyomorékok, és nem utolsó­sorban az űrhajósok számá­ra, akik egy ilyen állat tár­saságában könnyebben vi­selnék a hosszú, magányos utazásokat. Nem utópiáról beszélünk, hiszen mindannyian tudjuk, milyen funkciót töltenek be életünkben az állatok. „Gyó­gyító” szerepüket nemrégi­ben tárgyalta egy londoni szimpózium. Az állatok nem kémek és nem bírálnak, csupán tiszta, egyszerű, őszinte barátságot kínálnák, amire az embernek igen nagy szüksége van. Olyan barát­ságot, amelynek gyógyító a hatása. Ezt a tételt bizonyította be egy amerikai házaspár, Sá­muel és Elisabeth Corson, az Ohio State University mun­katársai. ök ennek a pszi­choterápiás módszernek gz út­törői. A két amerikai kuta­tó a londoni szimpóziumon beszámolt egy kísérletéről, amelynek során „kutyás ódcC wlttarimaNafe olyan depresszióé betegnél, akik már senkivel sem be­széltek, senkivel nem érint­keztek, és egész nap mozdu­latlanul ültek, magúk elé meredve. Az öt beteg eseté­ben semmiféle gyógyszeres vagy elektrosokkos terápia nem bizonyult eredményes­nek. A kutyák közelsége ré­vén azonban mindegyikük lassan érdeklődni kezdett, előbb a környező világ, majd saját maga iránt. A gyógyu­lás tökéletes volt. Boris Levinson New York-i orvos a szimpóziumon tar­tott beszámolójában kifejtet­te, milyen fontos szerepe van a kutyának a gyermek pszichoemotív fejlődése szempontjából. A modem családokban a gyermek igen sokszor nélkülözi a fizikai kontaktust más gyermekek­kel. A kutya — legalábbis részben — áthidalhatja ezt a hiányosságot és biztosítja a gyermek számára nélkülöz­hetetlen meleg, élő test kö­zelségét. Két angol orvos beszámolt •arról a kísérletről, amelyet egy szociális otthonban vé­geztek. Az otthon lakóit két csoportra osztották. Az egyik csoport gondozására néhány cserép begóniát bíztak, a má­sik csoportnak viszont egy pár papagájt bíztak a gond­jára. Néhány hónap múlva kérdőíveket tölttettek ki mindkét csoport tagjaival. A válaszaikból kiderült, hogy azok az öregek, akiknek a papagájokra kellett gondot viselniük, sokkal simuléko- nyabbak, nyíltabbak voltak és kevesebbet beszéltek saját bajukról, mint azok, akiknek a begóniák gondozása volt a Feladókén \fsc# Csak futna eszem- be, hogy hova is in­dultam!? Ide?... Oda?... Amoda?... A konyhába?... Nem. Most onnan jövök! Bizonyítja, hogy a kerek fejű fakanál a kezemben van... De miért van nekem szükségem a szobá­ban a fakanálra? Hogy Vovkát rakjam el vele?... Nem, úgy tűnik, hogy Vovká- nak már elhúztam vele a nótáját. Rá kell jönnöm, hogy miért kell nekem fo­kai l a szobában... Azt mondják, ha az dóm, hogy tulajdon­képpen mit is akar­tam csinálni. Most meg már itt van a vacsora ideje és jó lesz gondoskodni a jó falatokról. De ma még ha tö­rik, ha szakad be keÚ fejezni a műsza­ki rajzokat... Termé­szetesen, nem én ta­nulok, hanem a fér­jem. Levelező tago­zaton végzi az egye­temet. Én csak a rajz házi feladatait készí­tem. ö nehezen bol­dogul a műszaki rajzzal, én meg any nak idején igen jót tudtam azt a tantár- '■ gyat is. Ezt megcsi- ‘ nálom, de a többi . tantárgynál úgy te- \ szék, mintha azokhoz nem értenék. Külön- ‘ ben is... Nem nekem ! kell megszereznem a 1 mérnöki diplomát, ! hanem neki. Az igaz, 1 hogy együtt határoz- ! tűk el, hogy minden . áron megszerzi az : oklevelet. .Ehhez vi- 1 szont minden ra- 1 vaszságomra szükség • van... 1 Igaz, én közben , mindent elfelejtek... ? Annál jobban értek a ^ fakanál használaté- j hoz. Jóllehet, közben Á mégpróbáltam én va- ‘ lami _ tudományos . alapra szert tenni: A mozgás egymásutáni sorrendjét már sike- i rült felállítanom — r‘ tűzhely, asztal, vizes- vödör és fordítva. A2 VVVVWVVVVVVVWA^^I eredmény az lett, > hogy még többet ló- > tottam-futottam a ? konyhában, mivel a > sütés-főzés műveletei > kiszámíthatatlanok! I Meg vannak nem > várt események is. i Például a tervben i nagymosás szerepelt, i Vovocska közben be- í lázasodott, nem me­het óvodába, lőttek a '■ tervnek. Megfőzi az 1 ember a finom ma-' karónit a pörkölthöz, közben a férje elha- ■ tár ózza, hogy fogyni? akar és főzeléket kö­vetel. Másnap főze­lékfélét tálalok neki, mire 6 újabb étren- • det állít össze, csak' éppen az nincs a • spájzban, amiből el­készíteném. ., Végül is, miért Is vettem a kezembe a \ fakanalat? És miért < vagyok vele a szobá- < ban, mikor mindig a í konyhában eszünk? | Vagy valamilyen iin- > nép lesz és mégis a > szobában akarok terí- $ feni? És milyen nap > és hónap van most? > Én egyébként csakis 5 a nagy időegységeket > különböztetem meg. | Ha kinézek az abla- ? kon és hó van, akkor ? tudom, hogy tél jár- > ja, ha zöldell a fű,\ akkor meg nyár... | És milyen jó, hogy I elölről kezdtem,., > Tudom is már, hogy > miért van nálam a | kerek fejű fakanál! I Azért, hogy meg-1 !stoppoljam Vovocska | zokniját! > Igaza van a fér- < lemnek. Ez már több s mint feledékeny ség!... s Fordította: | Siaér Imre i kor eszébe jut, hogy mit is akart csinál­ni... Hogy Is kezdődött? Ja, igen... Fél hatkor felkeltem, hogy egy­kettőre elkészítsem a reggelit a férjemnek .. .Azután sietve el­vittem Vovocskát az óvodába... Ezt követően lesza­ladtam a kenyérbolt­ba buciért... Még vissza sem értem be­csületesen, már lo­holtam is dolgozni. Ebédszünetben a ci­pőboltba futottam, hogy vegyek Vovocs- kánák papucsot... Amikor vége lett a munkaidőnek, emlék­szem, egyenesen az óvodába rohantam, majd menet hazafe­lé, beugrottam a mo­sodába. Otthon, mint mindig, most is gyor­san elkészítettem az ebédet. Megetettem Vovkát és az uramat is... Hogy én ettem-e? Mivel a hűtőszek­rényben nincs sem­****5&&&*&&***&&&&* mi tegnapi maradék, egészen biztos, hogy én is haraptam vala­mit. De «ram, terem­tőm! Másoknál a ma­radékot a nagy papik, meg a nagymamik fogyasztják el Ám nálunk sem az én, sem a férjem szülei nem élnek velünk, s minden maradékot nekem kell megen­ni ., Kár lenne ki­dobni!. .. Így hát egészen biztos, hogy kutya­futtában haraptam valamit. Emlékszem, még újságot is vet­tem a kezembe, hogy evés közben se men­jen az idő potyára... A férjem így is min­dig szekál, hogy nem tudom mik történnek a világban.,, Ezért hát gondoltam, sze­memmel átfutom a főbb címeket... Hir­telen hallottam, hogy a férjem Vovocskával vitá&Jc és közben ne­kem kiabál: — Mama! Te egy­általán nem neveled a fiadat az apja tisz­telésére! Ez a kölyök azt bizonygatja ne­kem, hogy a futball- szezon végén a Spar­tacus nem esik ki az első osztályból. Csak azt tudnám, hogy mi­képpen tudtad ráven­ni a ' nézeteimmel való vitatkozásra?! Végül sikerült őket szétválasztanom és egyiket lekergetni az utcára játszani, a másikat meg az ABC-be sörért. Míg ők odavoltak, addig én leültem házi fel­adatot készíteni. Es most itt állok, ezzel a fakanállal és nemin« „Frugális vacsora..." (?!) Egy vidéki város étterme előtt hivalkodó plakát aláb­bi szövegéből emeltük ki a címbeli nyelvi formát: „Egészséges a frugális va­csora, próbálja ki ön is!” Meghökkentett ez a megfo­galmazás, s társaságom né­hány tagjától meg is kérdez­tem, tudják-e mi a frugális szó jelemése, használati ér­téke. Azok, akik az iskolá­ban nem tanultak latint, tel­jesen bizonytalan feleletekét adtak, azok pedig, akiknek volt alkalmuk a latin nyel­vet ismergetni, csak annyit mondtak el a kérdéses szó­alakról, hogy latin eredetű, s valami olyat jelent, „amely a gyümölccsel van kapcso­latban”. A frugális vacsora tehát árra utal szerintük, hogy „gyümölcsöket kínál­nak vacsorára, gyümölcsfé­leségből válogathat a ven­dég.” Valóban, az egyes szám­ban nem használatos frux (gyümölcs) spó többes számú fruges alakjához. is köze van a frugális megnevezés­nek. A latin frux (fruges), fructus (gyümölcs) szócsa­ládjába tartoznak még ezek a szóalakok is: frugális, (gyü­mölcsöt illető), frugifer (ter­mékeny), fructifer (gyü­mölcstermő), fructvorius, fructuosus (gyümölcsöző) stb. Már a klasszikus latin­ban az alapjelentés mellett a következő jelentésváltoza­tokat is megnevezték a frux szó származékaival: jó hatás, derékség, gazdaságosság stb. A szóban forgó frugális mel­léknév is fogalmi tartalmá­ban és használati értékében alkalmas megnevezéssé vált a következő jelentésárnyala­tok kifejezésére: rendszere­tő, takarékos, józan, sze­rény, mértékletes, stb. így válik világossá, hogy a fru­gális vacsora jelzős szerke­zettel arra akartak utalni a felhívás megfogalmazói, , hogy szerény, szűkös, főleg gyümölcsökből álló vacsorát kínálnak a vendégeknek. Az üzletvezető szerint szakkörökben ez „magától értetődő megnevezés, s ha még nem ismeri a kedves közönség, hát majd megta­nulja.” Érdekes ez az állás­pont, de nem fogadhatjuk el magyarázatnak. Az igaz, hogy már versben is szerep­hez jutott ez a jelzős szer­kezet, mégsem tartjuk köz­érthető, egyértelmű nyelvi formának. Stetka Éva Mél­tóság című versében való­ban ezek a sorok olvasha­tók: „Káposzta, túró, rozske­nyér, tea — frugális vacso­rát szeretek őszi estén. A versből pontosan megtud­juk, mi a frugális sró hasz­nálati értéke, mert a szö­vegösszefüggésben egyértel­mű jelentéstartalmat közve­tít Mivel sok jő magyar szó­val helyettesíthető a frugá­lis megnevezés, hagyjuk meg vendéglátói szakszónak: mindennapi nyelvhasznála­tunkban ne juttassuk nyelvi szerephez. Dr. Bakos József

Next

/
Thumbnails
Contents