Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
Megyénk a hazai sajtóban 1974/11. líltskey István; Androvics Miklós egri kanonok könyvtára 1777-ben. Magyar Könyvszemle 1974. 3—4. szám. A fiatal egri irodalomtörténész Androvics Miklós egri kanonok könyvtárának anyagát ismerteti egy 1777-ből fennmaradt könyvjegyzék a .apján. Az irodalomkedvelő pan könyvtáráról halála évében felvett leltár 224 tételt tartalmaz. A könyvek igen változatos összetétel ű ek. A gyűjteményben helyet kaptak szépirodalmi művek, jan- zanista m unióik, sztoikus szellemű könyvek. barokk alkotások, valamint a felvilágosodás előfutárainak néhány munkája. A könyvek nagy része a XVIT. és a XVIII. századból való. A könyvtár összetételére jellemző a sokszínűség, az esz- m"i-ideológiai tarkaság. Az anyag egy korszakváltás határán álló irodalomtörténeti periódust tükröz. A magyar felvilágosodás korának kezdetén az egri szellemi élet tápláló forrásait mutatja be. Domán László: A MTESZ Heves megyében Műszaki Elet 1974. november L A MTESZ Heves megyei Szervezetének titkára az egyesület eddigi útjáról számol be. A megyei szervezet tíz évveü ezelőtt alakult. Ma már 22 tagegyesület működik e keretben, mintegy 3500 főnyi létszámmal. Az egyesületi munka célja a megye gazdasági fejlődésének szolgálata. A tagegyesületek munkája színvonalas. Ebben jelentős része van az egri Technika Háza létrehozásának is. Ä megyei szervezet életének hagyományos eseménye a minden év novemberében megrendezett műszaki hónap. E rendezvénysorozat mindig olyan aktuális témával foglalkozik, amely a megye fejlődését is szolgálja. Az idei műszaki hónap központi témája a IV. ötéves terv sikeres befejezése és az ötödik ötéves tervre való felkészülés volt. A MTESZ megyei szervezete és a tagegyesületek munkája elismerést vívott ki a megye politikai és állami szervei előtt. A vezetés mindig számíthat arra, hogy e szervezet segíti a döntések megalapozását. Gál István: Tanárjelöltek iskolai gyakorlaton Köznevelés. 1974. november 22. A korszerű tanárképzés nélkülözhetetlen feltétele a pedagógiai elmélet és gyakorlat összekapcsolása. Ennek egyik módszere a tanárjelöltek külső iskolai gyakorlata. Ennek eddigi tapasztalatait foglalta össze a K öznevelésben az egri Ho Sí M'nh Tanárképző Főiskola egyik főigazgató-helyettese. A külső iskolai gyakorlatra a VITT. félév kezdetén kerül sor az erre a'célra kijelölt bázisiskolákban. A bá- zis'skolákat a művelődésügyi osztályok segítségével a főiskolához tartozó megyékben jelölték ki. Az 1973—74-es tanévben már ötven bázisiskolában gyakorolt 107 tanárjelölt. Az iskolák igazgatói és szaktanárai maximális segítséget adnak a gvakorló hfűlgatóknak. a gyakorló ta- nffás ha^á^-foka iel°ntős. Nőve1' a végző« hangadók mód5*7 zvrf-prp f pt V pc -rí i 11 ó a ón mértékét, a nevelői ön.áűó- sáaoy Megszeretteti a főisko- 1 árokkal az általános iskolákat. Gerte Márton: Nem szogáltak rá? I Tanácsok Lapja. 1974. november IS. Országszerte, így megyénk- I boa tm találhatók olyanok. I akik azt mondják, hogy a fiatalok nem érdemlik meg a társadalmunk egyre szélesedő gondoskodását. Többen egyes fiatalok tényleges hibáit túlzó módon általánosítják. Pedig a fiatalság életét és munkáját vizsgálva sokkal több pozitívumot találhatunk, mint elítélendő fogyatékosságot. A Tanácsok Lapjában Gede Márton vi- sontai és gyöngyösi városi példák sokaságát hozta a mai ifjúság helytállásának bizonyítására. 1966-ban a KISZ védnökséget, vállalt az. épülő bánya és erőmű felett. A gvöngyöei Ifjúsági Parkban 600 ezer forintnyi volt a fiatalok társadalmi munkája. A városban 17 klub létesült ifjúsági segítséggel. Gyöngyös és környékének fiatalsága derekasan kivette részét az árvíz. elleni védekezésből is, s még sorolhatnánk tovább a jó példákat. Gyolav Zoltán: K ISZ-védnökségck. — Üzemkezdet Magyar Nemzet, 1974. november 5. 1968-ban, a kiskörei vízlépcső építésének indulásakor a KISZ védnökséget vállalt a vízlépcső és az öntöző- rendszer építése felett. A védnökségben több mint ezer KISZ-szervezet és csaknem 800 úttörőcsapat vesz részt. A KTSZ-védnökséggel épülő létesítmény KISZ-titkárát kereste fel a Magyar Nemzet munkatársa, hogy tájékoztatást nyerjen arról, hogy a védnökség mit jelent a gyakorlatban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség elsősorban azt tartja feladatának, hogy tudatosítsa az emberekben e hatalmas beruházás szükségességét. E munkában különös gondot fordítanak a fiatalokra és az úttörőkre. Ugyanakkor a KISZ azt is fontos feladatának tartja, hogy a fiatalok a termelésben is jól megállják a helyüket Jelszavuk: rendesen és becsületesen dolgozni. Sőt. a kötelességen túl is mindent megtenni a védnökség sikeréért. A fiatalok védnöksége feltétlenül hozzájárult az eddigi eredményes munkához. Az itt élő húszon- és harmincévesek magukénak érzik mindazt, ami Kiskörén épült. Kimmel 3. Emil: Stílbútorok tíz országba — a magyarázkodástól az elismerésig Népszava, 1974 .november 17. A cikk írója a stílbútorokat is gyártó egri Agria Bútorgyárba kalauzolja el az olvasót. Megismertet a ítia már országhatárokon túl is ismert üzem életével, munkájával. Az egri gyárban hét éve kezdték el a stílbútorok SZADIK SZARIGULOV: Bűvös kör Alimhan felkereste az igazgatót, és félénken megszólalt: — A volt férjem az önök vállalatánál dolgozik. Száz- nyolcvan rubel a fizetése, de csak tíz rubel nyolcvanhárom kopejka tartásdíjat fizet. Aziránt szeretnék érdeklődni, hogyan lehetséges ez... Az igazgató átfutotta Alimban beadványát, aztán visz- szaadta neki: — Érdeklődjön a főkönyvelőnél. Jobbra a második ajtó. Alimhan a főkönyvelőnek is elismételte a panaszát: — Száznyolcvanat kap, de csak tíz rubel nyolcvanhárom kopejka tartásdíjat fizet. .. A főkönyvelő figyelmesen végighallgatta, aztán visszaadta a beadványát: — Menjen a bérelszámolóba. Ott majd mindent tisztáznak. ♦Kirgiz uó. készítését. Jelenleg már ezek a bútorok adják a termelés 14 százalékát, rövidesen pedig 50 százalékát. A stílbútorok jó része exportra kerül. Jelenleg 10 országba szállítják ezt a bútorféleséget. De a belföldi vásárlók is egyre többen rendezik be lakásukat szép, hangulatos stílbútorokkal. Az érdeklődés növekedése a termelés növelését kívánja meg. Erre garancia a technika állandó fejlesztése, a munkakörülmények javítása, a szakmunka fokozott megbecsülése. K. A. Gy.: Az erő Magyar Hírlap. 1974. november 16. Az októberi rendkívüli esős időjárás okozta árvizek Heves megyét sem kímélték. Különösen sokat szenvedett Tamazsadány és Nagyfüged. Tamazsadányban 530 családot. 2100 embert kellett az árvíz napjaiban kitelepíteni. A Magyar Hírlap cikkírója az árvíz után Tarnazsadány- ba látogatott. Drámai helyzetet és keserű szavakat várt. Azonban hainaltól estig dolgozó lakosságot, a félbehagyott terveket tovább alakítgató vezetőket talált. A község vezetőiben, lakóiban, a megye lakossága áldozatkészségében rejlő erő volt az. amely segített az árvíz következményeinek felszámolásában. Az összefogás ereje, mint már az elnjjilt három évtizedben többször is, most is segített Szabó Lajos: Eredmények a kongresszusi versenyben Szövetkezet. 1974. november 13. A pártunk XL kongresz- ■zusára való előkészület során széles körű munkavereeny- mozgalom bontakozott ki Heves megyei szövetkezeteinkben is. Ennek megindulásáról és eddigi eredményeiről írt Szabó Lajos. A versenyben kezdeményező volt az AFESZ-nél dolgozó 244 szocialista brigád. A brigádok gazdasági munkájuk mellett jelentős művelődési célokat is megvalósítanak. Bekapcsolódtak a versenybe a takarékszövetkezetek is. A szövetkezetekben folyó szocialista munka verseny élőbbé tétele érdekében versenybizottságokat hoztak létre. A vállalások teljesítését a választott testületekkel és a szakszervezeti bizottságokkal együtt értékelik. A gazdasági év végén kerül sor a végleges értékelésre. Ekkor a legjobbak anyagi és erkölcsi elismerésijein részesülnek. Alimhan benyitott a bérelszámolóba. — A volt férjem fizetése száznyolcvan... — Értem, értem. de az ügy nem rám tartozik — szakította félbe a tisztviselő. — Forduljon a pénztárhoz, ott majd felvilágosítást adnak önnek. Alimhan nagyot sóhajtott és a pénztárosnő keresésére indult. A pénztárosad újból az igazgatóhoz küldte, az igazgató a főkönyvelőhöz, a főkönyvelő a bérels~ámolóba, a bérelszámoló a pénstárosKoszónet a segítségért Ez év szeptemberében ifciko- lánk úttörőparlamentjén sok Javaslat és észrevétel hangzott el a gyerekek részéről. Főleg az iskola to ma eszközeinek elhasználtságát kifogásolták, s azt kérdezték: mikor lesz végre tornatermük? A tanácselnök és az iskolaigazgató válasza biztató volt. de a jelenlegi gondokon gyorsan nem tudtak segíteni. A cementgyár szocialista brigádjainak szeptemberi értekezletén — mint az. úttörők képviselője — szóvá tettem gondja inka L Felsoroltam, milyen eszközöket kellene megjavítani, illetve mi helyett kellene újat készíteni. Kértem, hogy a napközi otthon udvarára készítsenek játékokat, a a legnagyobb kérésem volt. segítsenek az iskola udvarának rendbehozásában. Sas Kálmán igazgató elvtárs és a szocialista brigádok vezetői segítségükről biztosítottak. Azóta mérnöki irányítással már feltöltötték az udvart a kőbányai brigádok és a gyerekek. Rengeteg eszközt készítettek. súlyzókat, kispályás focikaput, udvari játékokat. Köszönjük a segítséget az egész iskola nevében. Misik Anna, Bélapátfalva Ne csattanjon a zsalugáter Milyen a hasznos és Jogosult művészeti kritika? Egyre többször tesszük fel a kérdést, hiszen a kívülállók és a kritikusok egyformán érzik, hogy a művészet elemzése napjainkban egyre távolabb kerül alapvető kettős funkciójától; a művészet rendszerező segítésétől, és a közönség irányító tájékoztatásától. A válasz nehéz, de a viták során lassan kikristályosodik az értékelő megközelítés helyes fogalma. Mindez Farkas Andrásnak a Tilles Béla tárlatról irt, a Népújságban megjelent méltatását olvasva ötlött fel bennem. Figyelembe véve a kritika kettős rendeltetését, mit tudunk meg Tilles műveiről a cikk olvasása után? Kiderült, hogy a művész Egerben is élt. A később Debrecenbe került festőnek immár „neve van”, itt is, ott is kiállít. Jelenlegi kiállításának gerince az Ablaksorozat, melyben Tilles a „tér az anyag és a motívum hármas szorítójaba kényszeríti magát”. Thoma László tanulmányának és Fábián László művészet- történész katalógusbevezetöjének idézeteiből úgy tűnik, a művész célja a különböző korok emberi magatartásformáinak felvillantása, az egyes ablakokban, sorozatában pedig az egyedi és az egész dialektikájának, a folyamatnak a kifejezése. Ezzel a törekvéssel Farkas egyetért, de sokszorosan megkérdőjelezi a formai megjelenítést, szokatlannak, divatnak tartja, ami „talán még ma sem” megfelelő a közönség és a művész kapcsolatának kiépítésére. Ez a megfogalmazás: „talán még ma sem”, többértelmű: talán már ma is, de ebben a cikkíró nem biztos, vagy ma még nem, de később igen? — Ebben az esetben a művész előre lát és haladásra sarkall, így viszont az elemzés negatív éle visszájára fordul. Mindnyájunk közös gondja a ma magyar művészetének közéletivé, korszerűvé tétele, a kultúra hétköznapi szükségletté változtatása, annak érdekében —, hogy Lukács György fogalmaival — minél többen és többször jutliassunk a „prakttkulá- ris egyén” elszigeteltségéből a nembeli ember színvonalára — megfelelően a demokrácia lényenöhöz, az pedig ismét az igazgatóhoz. A bűvös kör titkát Alimhan csak később tudta meg. Az igazgató a volt férj sógora volt az új asszony révén, a főkönyvelő a szesztestvére, a bérelszámolóban dolgozó tisztviselő a szomszédja, a pénztárosnő pedig az új feleség legjobb barátnője. De mire mindez kiderült, a gyerek már szakállt eresztett. .. Fordította: Zahemszky László gének. Tilles egri kiállításának anyagát néhány hete Budapesten, a Fényes Adolf teremben állították ki, művei itthon és Európa más országaiban is sikert arattak az utóbbi években. Fábián László lírai szépségű bevezetője ajánlja figyelmünkbe munkásságát, kiállításának megnyitóján Pap Gábor, a „Művészet” munkatársa értelmezte műveit. Mind erre hivatkozni egy elutasító, de mindenesetre kételkedő kritika ellenében semmiképpen sem elég, — a siker és az elismerés nem biztositéka a valódi értékeknek —, de a kételkedést alátámasztó érvek alapos vizsgálatra kértyszeríte- nek, hiszen nem bővelkedünk annyira a rangos művészeti eseményekben, és pártoló, szerető közönségben, hogy könnyelműen pazarlók lehessünk. Az Egerben látott anyaggal szemben a cikkíró fő kifogása az újszerű, szokatlan forma. Feltétlenül hiba-e, ha egy képző- művészeti alkotás formája szokatlan, vagy idézve a méltatásból; „egyre inkább mástól is látható”. Tilles ablakai a mi világunkra nyílnak, egyszerűsége, játékossága. tiszta rendje, formakultúrájának szellemessége és küz- naplsága befogadóból partnerré emel, s ezzel magyarázatok nélkül adja át gondolati tartalmát. Fábián bevezetőjében az ablaksorozatra utalva figyelmeztet, ..ne riadj meg, ha esattan a zsabjgáter". Kár volna hagyni. I hogy elhamarkodottan, indokolatlanul lecsapódjon a zsalugó- ter, s elriassza a közeledőket. Oravetz Márta Eger Sokan érthetnek i belőle Azt hiszem, nemcsak én panaszkodom, amiért tollat fogtam. Felháborító, amit egyes gépkocsivezetők megengednek maguknak mostanában esős Időszakban. December 18-án húsz hónapos kislányommal sétálni indultunk. Egy teherautó, amelynek sajnos nem tudtam megjegyezni a rendszámát — nem látszott a sártól — a legnagyobb pocsolyába hajtott bele mellettünk. Ügy becsapta sárral a kislányom, hogy arcocskájából semmi sem látszott ki, s természetesen magam is csupa sár lettem. A gyerek szeme, szája tele lett sárral. Volt a gépkocsi- vezető viselkedésében szándékosság is, hiszen teljesen behúzódtam a gyerekkocsival a járda belső részére, amíg elhaladt mellettünk. Sajnos, a járdán sincsenek biztonságban a gyalogosok, s sok gépkocsivezető „szórakozik” hasonló módon. Kovács Istvánná Recsk 21.15: Ida regénye Ő Ida, Gárdonyi Géza regényének hősnője, tiszta, egyenes lány. Nem tűrte a zárda zord világát, ki is tették onnan. Ám apja, az özvegy bor- nagykereskedő meg szeretne szabadulni lánya életét figyelő szemétől. Gárdonyi Géza 1924-ben írt regényének kezdő gondolatsora ez, amelyből ma este tv-játékot láthatnak, Félix László rendezésében. Ö Péter újsághirdetést ad fel, amelyben férjet keres lányának. Így kezdődik a tv- játék, hogy azután megismerkedjünk Ó Idával (Ven- czel Vera) és Balogh Csabával (Oszter Sándor), aki — húga anyagi ügyeinek rend- behozása érdekében — vállalkozik a számára előnyös házasságra. Ida feltételhez köti a házasságot. És ez a feltétel: egy év múlva elválnak. A névleges házasságot kötött fiatalok Münchenbe utaznak, ahol a fiúnak, aki festőművész, szépen kibontakozik tehetsége. Az ifiú pár idegenben jó barátságban él együtt. Vagi’ nem is barátság err. már, hanem szerelem? (KS) Vili MUSO RADIO KOSSUTH 6.22 Nóták. 9.00 Harsán a kürtszó! 9.35 Haydn: F-dúr vonósnégyes. 10.05 Mlkrobi a mester, detektív. II. 10.15 Szimfonikus zene. 12.15 Melódiakoktél. 11.00 Sánta Keree: Téli virágzás. 11.20 Kóruspódium. 11.31 Népi zene. 15.05 Hangverseny. 15.16 Gyermekeknek. 11.10 örökzöld dallamok. 16.30 A Szabó család. 19.05 Egy rádiós naplójából. 20.27 Magyar költők versei. 20.17 „Óvd a gyermekeket". 22.05 Hangverseny. 23.35 Népdalok. 0.05 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 OperarészJctek. 9.03 Zenés játékokból. 9.53 Versek. 11.55 Orvosi tanácsok. 12.00 Fúvósesztrád. 12.20 Kórusok, hangszer- szólók. 12.55 Versek. 13.03 Barokk muzsika. 14.00 Tánczenei koktél, 14.36 Puccini-ciklus. 16.47 Zenekari muzsika. 18.10 Zongoramuvek. 18.50 Népdalok. 19.31 Ember és természet. 20.05 Karácsony este. Kívánságműsor. 23.05 Operettdalok. '• 23.35 Szimfonikus zene. SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — * Karácsonyi népdalfeldolgozások — üzemi lapszemle. — „Csillagpor’* hangjegyekből. — A fenyőfa alatt. Kosa Judit riportja. sav MAGYAR 9.30 Műsorismertetés. 9.31 Szünidei matiné. 15.13 Műsorismertetés. 13.15 Urbán Gyula: Tündér Ilona. Zenés mesejáték 2 részben. 16.55 „Hogy a múzsák sose hallgassanak . .,*• 17.40 Reklám 17.50 Mese születik . . . Bábműsor gyerekeknek. 18.00 Keménykalap és krumpliorr. Tv-filmsorozat. n. rész. Kell egy veréb. 18.55 Műsorainkat ajánljuk! 19.16 Esti mese. Tyimosin karácsonyfája. Szovjet bábfilm. 19.30 Hírek. 19.35 A költészet játékai. A gyermekkor csodavilága. 20.05 Beethoven: IX. (d-moii) szimfónia. 21.10 Ida regénye. Tv-íilm. 1~1J. rész. POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Gyerekeknek. 9.30 Dalok. 9.40 A nagyanyó. (Tv-játék. I. rész.) 11.05 Hangverseny. 11.45 A fehér királynő futása. (Sportfilm.) 13.30 Gyermekeknek. 14.00 Az eltáncolt királyság. (Mesejáték.) 15.00 Ivanhoe. (Angol filmsorozat. I. rész.) 15.50 A karácsony ideje. 15.55 A büszke hercegkisasszony. (Tv-játék.) 17.20 Elet a cirkuszban. (Szovjet dok.-film.) 17.40 Katonáknak, 19.00 Híradó. 19.20 Händel: Concerto grosso. Op. 6. 20.10 Karáosonyi vers. 20.20 Erdei manó. (Tv-játék.) 21.25 Csipkerózsika (Balett.) 22.05 Hubay Miklós tv-játéka. 23.20 Francia kánkán. (Franoia zenés komédia.) [ mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Csak du. fél 4 órakor Ámokfutás Színes magyar film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Csak du. fél 4 órakor Sötét Torino Színes olasz bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Csak du. fél 4 órakor .látszd újra, Sam! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csak du. fél 4 órakor Folytassa külföldön! HATVANI VÖRÖS CSILI..' Csak du. fél 4 órakor Két balláb az ezredben Szecskó Károly
