Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI P A R A N C S N O K S A G HÍRADÓJA A LAKOSSÁG LÉGI ÉS RBV-RIASZTÄSÄNAK ESZKÖZEI ÉS JELZÉSEI ★ KISLEXIKON ★ KITÜNTETETTJEINK ★ 20 év a polgári védelem SZOLGÁLATÁBAN ★ A MŰSZAKI-MENTŐ SZAKSZOLGALATOKRÓL ★ TOTÓ ★ KÉRDÉS ÉS FELELET ★ GÖRÖGORSZÁG ÉS A NATO ★ A POLGÁRI VÉDELEM AZ EGYESÜLT NEMZETEK GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCSA ELŐTT Légterünk védelmezői TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Nemzetközi értekezlet HA JÖN A VÍZ...! Az árvízvédelmi munkák tapasztalatai A polgári védelem békefeladatai között szerepel az elemi csapások felszámolásában való részvétel. Nem véletlenül van ez így, hiszen békeidőben Is nagy feladatokat ro egy-egy katasztrófa a közigazgatás vezetőire és ugyanakkor a lakosság igényli e segítséget a szervek vezetőitől és a társadalomtól. Egy-egy árvíz, vagy egyéb katasztrófa’ bárhol, bármikor bekövetkezhet, kötelességünk tehát, a bajba jutottakon segítsünk, a károk tovaterjedését megakadályozzuk, illetve a veszélyeztetett területen minél előbb megindítsuk a normális életet és a termelést. Ezt csak szervezetten, előre elkészített tervek alapján és megfelelően felkészített erőkkel lehetséges. Ebben tud segítséget nyújtani a polgári védelem. Rendelkezik szervezett és felkészített erőkkel, amelyeket megfelelő szervezéssel, vezetéssel gyorsan és szervezetten lehet felhasználni. AZ ENERGIAHORDOZÓK KUTATÁS A A világgazdaságot alapjaiban megrázó és az emberek magánéletébe is beleavatkozó olajválság hatása alatt világszerte lázas kutatás indult meg az emberiség energiahelyzetének biztosabb alapokra helyezése érdekében. A hagyományos energiahordozók mellett jelentős kutatási erőfeszítést fordítanak a föld belső hőjének (geoter- mális energia), valamint a napsugárzás energiájának kihasználására és természetesen az atommagfúzió problémájának előbbre vitelére. Roppant nagy jelentőségűek azok a kutatások, amelyek a kéntartalmú tüzelőanyagok kéntelenítésére, illetőleg a már létrejött kénes füstnek a megtisztítására irányulnak. Ilyen eljárások ugyanis 1 .dot adnak majd azoknak a nagy kéntartalmú kőolajoknak es szeneknek a felhasználására, amelyek jelenleg környezetvédelmi okok miatt még nem hasznosíthatók. Ez is a tüzelőanyag-bázis lényeges kiszélesedését jelentené. A hagyományos atomerőművek terén is élénk kutatómunka folyik a gázhűtéses reaktorokra vonatkozólag és kivált a tóriumnak nukleáris tüzelőanyagként való felhasználására vonatkozólag. Végül az Amerikában jelenleg használatos óriási fogyasztású automobilmotorok helyet olyan motorok megteremtésén dolgoznak, amelyek gazdaságosabban aknázzák ki az üzemanyagot. A LEGÚJABB ÉPÍTŐANYAG Az Egyesült Államokban újabban teflonnal bevont üvegszövetből készítettek épületeket, amelyeket kábelrendszer vagy belső túlnyomás tart. Az új anyag teljesen tűzbiztos, nagy szilárdságú és jól állja az időjárás viszontagságait. Segítségével még az eddigieknél is nagyobb és tar- lósabb építmények készíthetők, a hagyományos épületeknél jóval olcsóbban. az üzemi polgári védelemről A Libanoni Köztársaság kormányának meghívására és védnöksége alatt tartja meg a polgári védelem nem hivatalos nemzetközi szervezete 1975. április 8-tól 12- ig Beirutban az UNESCO- palotában III. nemzetközi értekezletét az üzemi polgári védelemről. Az eddigi híradások szerint a napirend első része általános megbeszéléseket irányoz elő (az iparban, kereskedelemben, közigazgatásban, kórházakban, iskolákban és más nyilvános épületekben) az üzemi védelmi szervezetek megteremtésének szükségességéről. A napirend második része olyan különleges kérdéseket tárgyal, amelyek a különböző üzemtípusokra és (olajipari, közhivatalok, valamint a gyúlékony és mérges) építő- és berendezési anyagokra vonatkoznak. Vizsgáljuk meg röviden, melyek azok az erők, amelyek ilyen célra felhasználhatók: a műszaki mentő, az egészség- ügyi, az élelmezési, a befogadási és a vegyivédelmi erők. Természetesen, felhasználásuk esetén a helyi polgári védelmi parancsnoknak kell gondoskodnia a megfelelő szakfelszerelésükről, egészségügyi ellátásról stb. Tekintsük át röviden azt is, hogy ezeket az erőket hogyan, milyen feladat végrehajtására célszerű alkalmazni. A műszaki erőket az árvíz, földrengés, vagy más elemi csapásnál elsősorban műszaki jellegű feladatok végrehajtására, például gátak építése, magasítása, lakosság kimene kítése, romok eltakarítása, átjárók, utak építése stb. Az egészségügyi erőket a lakosság egészségügyi ellátására, az öregek, betegek ápolására, sérültek felkutatására, elsősegélyrészesítésre, sérültek szállítására stb. Az élelme zési szakszolgálat erőit a kimenekített, kitelepített és befogadott lakosság, az elemi csapás területén dolgozó erők élelmezésére. A kitelepítési és befogadási szakszoLgálat erőit a lakosság szervezett kimenekítésére, kitelepítésére és befogadására, a vegyivédelmi erőket a szennyezett, fertőzött személyek, területek, utak, épületek, állatok stb. mentesítésére. Ezt a lehetőséget a mostani árvíz alkalmával egyes városi, járási, községi vezetők gyorsan felismerték és céltudatosan. szervezetten fel is használták. Az elért eredmé(Folyíatáx a 2. oldalon) Polgári védelem a 25 éves ¥ Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál Nyilatkozik: Borbély Lajos igazgató, polgári védelmi parancsnok A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat 1974. november 7-én ünnepelte megalakulása 25. évfordulóját. Vállalatunk 1949. októberében alakult meg az 1948. évi XXV. törvény, valamint az ezt módosító 1949. évi 4. tvr. alapján azzal a feladattal, hogy Heves megye területén elsősorban új létesítményeket építsen. Vállalatunk fennállásának 25 éve alatt 8 milliárd Ft értékű építményt, ezen belül kereken 10 000 lakást, 222 iskolai tantermet, 1100 óvodai-bölcsődei férőhelyet, számos gyárat, üzemet, ipari, mezőgazdasági, kulturális létesítményt épített es adott át a népgazdaságnak. E létesítmények fennmaradása f-suk a béke tartós fenntartásával biztosítható. Ezért az építő feladataink mellett nagy gondot fordítottunk a polgári védelmi feladataink teljesítésére is. Vállalatunk polgári védelmi szervezete tevékenységéből adódóan, mint önálló műszaki mentőalakulat 1909. decemberében alakult meg. Megyénk legnagyobb építőszervezete vagyunk a termelés volumenélxtn, így a polgári védelmi szervezet tekintetében is. A polgári védelmi szervezel megalakítását követően megismerve a feladatot, kicsit megdöbbentett annak nehézsége, mivel az építő- munkánk mellett kellelt felkészítenünk dolgozóinkat es a lakosságot az esetleges háborús katasztrófák, vagy tömeges elemi károk elhárítására. Ezt azért is különösen nehéznek ítéltük, mert dolgozóink igén szétszórtan és nagy területen dolgoznak, így összefogásuk különös problémát jelent. Aggodalmunk nem volt megalapozatlan, mégis szertefoszlott az első foglalkozások után, a kedvező szellem és hozzáállás láttán, mellyel dolgozóink fogadták a polgári védelmi feladatokat. A fegyelmezettségre jellemző volt, hogy már az első foglalkozásokon minden beosztott dolgozó részt vett és a parancsnoki összevonásokon még' betegség vagy szabadság miatt sem maradt senki távol. E kedvező indulás végig kísérte a kiképzésünk egész menetét, amelyet sikerem1; legfőbb zálogaként könyvelhetünk el. Polgárvédelmi szervezetünk megalakulása óta nagy utat tettünk meg a szervezettség, a vezetés és kiképzés területén egyaránt. A műszaki-mentő szakszolgálat parancsnoki és beosztott állománya az eltelt években az országos szakszolgálat parancsnoksága által kiadott kiképzési utasításokban, foglalt követelmények szerint részesült kiképzésben. A kiképzések alapján végrehajtást nyeri: — szakszolgálat parancsnokainak és törzseinek általános és szakmai felkészítése; — a műszaki-mentő szak- szolgálat alegység-parancsnokainak és törzseinek általános és szakmai kiképzése: — a szakszolgálat beosztott állományának általános polgári védelmi kiképzése. Ennek megfelelően a szakszolgálat parancsnokai és törzsei az általános és szakmai kiképzések során megismerkedtek az alkalmazási készenlétbe iielyezés időszakára meghatározott feladatok végrehajtásával, a támadó fegyverek hatásai elleni védelemmel, valamint a támadást követően kialakul! helyzetben a mentés, mentesítés és halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák megszervezésével és irányításával összefüggő, alapvető szakteladataikkal. Ké(Folytatáx a 2 oldalon)
