Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
Kasszafúró* tanácsadó Négyszázötven volt bör- töritöltelék dolgozik a 47 éves Jonathan Marshall „vállalatában”. Ki gyilkossági ügyekben szakértő, ki pedig afféle filléres gazamberségek- ben. A „cégvezető” 18 évettöl- tott börtönben fegyveres rablás miatt. Kiszabadulva megalapította vállalatát, amely a filmgyáraknak és a televíziónak bocsát renlelkezésére a tisztességes munkából megélni kívánó börtöntöltelékek közül kikerülő „szakembereket”. „Napjainkban divat az erőszak — magyarázza Marshall — az alvilágról szóló film biztos kasszasiker, ilyen alkotások százával készülnek. A rendező számára azonban meglehetősen nehéz feladat, nogy olyan jeleneteket készítsen, amelyekhez személyes tapasztalatot soha sehol nem szerezhetett. így azután ha a rendezőnek és a színésznek szüksége van a volt tolvaj segítségére, elég egv telefon, és a „Jonathan ügynökség” máris rendelkezésre bocsátja a kasszafúrót, a bankrablót stb. „Az alvilág technikája napról napra változik — mondja az ügynökség vezetője. — Ha a rendező nem akar nevetségessé válni, lépést kell tartania az alvilág technikájának fejlődésével.” Jelentősebb fHmalkotásoik- nál maga a főnök bocsátja rendelkezésre „szakértelmét”. Jelenleg annak a tv-filmnek a születésénél bábáskodik, amely a börtönök életét ismerteti a nézőkkel, folytatásokban. Jonathan Marshall ellenőrzi a rendezés munkáját, de gondja van arra is, hogy a valóságnak megfelelően készüljenek a díszletek és a kosztümök. Nem egy ízben még a dialógusokat is módosítja. 7,0111 őrzöm a csónakot a láthatatlant ahogy araszol siklik ahogy kiköt a parton és megáll mellette az éjszaka királya a Hold őrzöm a csendbe keretezett láncot az evezőkön a tenyerek szorítását a bámuló halszemeket őrzöm a csónakban felejtett reményt az eltaposott cigarettavéget valakit aki visszajött és kézenfogta a lányt a barnaszenük őrzöm a vizekre hulló örömöt s a távolt szigetet a hullámok hajnali horizontján CUUBBENAB ZSUZSANNA: Me fájj! Szegecse« vasajtók mögül dörömbölöm higyjétek nekem A faerek ráncos meflsztó arcát Beteg kegyekkel sejtem a meredtség fényes rozsdapalástját Ezer hála fojtható bánatával tagadom alkutok megvetését Bízó borúval hallgatom lángotok zengő reccsen ését, Ne fájj seb Ne szólj szándék! automatikus hajóskapitány ^Mimovizfíiej ólai 25 —» Ma jól fogjuk tölteni «K esténket, drágám. Vettem három mozijegyek — Miért hármat? — Egyet apádnak, egyet anyádnak és egyet az öcsédnek! ★ Ivén egy szép szőke nővel megy az utcán. Találkoznak a fiú menyasszonyával. — Drágám, bemutatom a húgomat — mondja a fiú. — Nem is tudtam, hogy mi ketten testvérek vagyunk, hiszen ez a lány nekem is húgocskám! — így a menyasszony, ★ — Mennyi ideig volt menyasszony a lányod? — Ha összeszámolom mindegyik vőlegényét, akkor kb. kilenc évig. ★ — Néhány napra el kell utaznom. Tehetek valamit érted? — kérdi a feleség. — Köszönöm. Nekem eny- nyi is elég — így a férj. ★ — Van valami változás az életedben, mióta férjhez mentél Szásához? — Persze! Mielőtt hozzámentem, éjfélig vártam, hogy elmenjen. Most éjfélig várok, hogy hazajöjjön! ★ Mióta felbontottam az eljegyzésflnkek Milán egyfolytában iszik — meséli Jo- vánka a barátnőjének. — Nem ünnepli túlságosan hosszú ideig az eseményt? ★ Egy amerikai filmcsillag így szól a barátnőjéhez: — Képzeld, kis időre él kellett halasztanom a házasságomat Harryvei! — Miért? — Mert Eredhez megyek férjhez. ★ Két szomszédasszony beszélget. — Tízévi házasságunk alatt csak egyszer mentem el hazulról a férjemmel együtt — Színházban voltak? — Dehogy. Amikor tűz volt nálunk... Épp angol családban olyan fiúgyermek van, aki 15 éves koráig egyetlen szót sem ejtett lei. Egy szép napon, azonban váratlanul kijelenti a reggelinél: — A pirított kenyérkockák odaégtek. — De hát eddig miért hallgattál? — álmélkodtak a szülők. — Eddig minden rendben volt... Egy ifjú hölgy elmegy a jósnőhöz. — Emlékszem, ön nemrég már járt nálam — mondja a jósnő. — Igen. — Es akkor mit jósoltam önnek? — Házasságot és gyermeket. — És minden valóra vált? — Csak részben. — Hogyhogy? — Gyermeket várok és szeretném tudni, mikor megyek férjhez. Csengetnek az ajtón. A háziasszony kinyitja. Egy férfit lát maga előtt, s az akadozó hangon így szól: — A-a-ablakmosót n-nem ö-ö-önök hívtak? — De igen, fáradjon be — feleli a háziasszony —, mellesleg szólva az egyik társa már bent dolgozik. — D-d-dehogy — feléti tántorogva a férfi. — Én vagyok az, csak kiestem az ablakbóL ★ — Doktor új, fáj I a fejem. — Iszik? — Sohasem ittam. — Dohányzik? ■— Soha egyetlen cigarettát sem vettem a kezembe. — Talán túlságosan sokat eszik? — Ellenkezőleg, mindig nagyon mértékletes vagyok az evésben. — Udvarol? — Agglegény vagyok és soha, egyáltalán nem törődtem a nőkkel. — Akkor csak egyetlen diagnózis lehetséges: önnek a glória szorítja % fejéé! méter magasban (Foto: Zeit im BOdt Az akusztikus keresőberendezések rendszeresítése megnövelte a nyílt tengeri halászat hatékonyságát. A halrajok azonban sajnos állandó mozgásban vannak, s a, halászhajó kapitánya gyakran akkor irányítja hajóját a fogás helyire, amikor a halak már elhagyták a kijelölt körzetet A Decca Navigatpr Company elnevezésű londoni cég bejelentette, hogy a halrajok felderítésének olyan módszerét találta meg, amely automatikus hajóskapitányt alkalmaz. A halraj felderítése után a navigációs rendszer korrigálja a hajó haladási irányát, figyelembe véve a halak mozgásáról kapott adatokat, de még a szél- és a tengeráramlatok irányát is. Az indiánok, az eszkimók játékai Olyan tömegméreteket öltő és jól szervezett játék, minit például nálunk egy labdarúgó-bajnokság, jellemző az ipari társadalmakra. Hasonló jellegű rendezvénnyel primitív népeknél soha nem találkozunk. A játék azonban rendkívül fontos szerephez jutott a régebben „vadaknak” tartott primitív népek életében. Rendkívül sok atlétikai viadalt rendeznek, amelyek során fizikai erőkifejtésben és a testük feletti uralkodásban versenyeznek. Rendeznek futó- és ugróversenyt, úszó- és ha- jósbajnokságokat. A síkságok indiánjai, Ázsia egyes népei szívesen vesznek részt lovas futtatásokon. Vannak olyan játékaik is, amelyek nem annyira fizikai erőkifejtést, mint inkább ügyességet és mozgékonyságot követelnek. Szinte a világon mindenütt ismerik azt a játékot, amelyben a játékosok egymás ujjairól veszik át a különböző spárgafonadékot. A Hudson-öbölbeli eszkimók ennek a játéknak valóságos misztikus jelleget tulajdonítanak. A kaliforniai indiánok szeretik a hazárdjátékokat, és gyakran szórakoznak azzal is, hogy megpróbálják kitalálni: az ellenfél melyik kezébe rejtett egy bizonyos tárgyat. Ezzel képesek egész napokat eltölteni. Az indián gyermekeknek számos játékuk van: baba, búgócsiga, csörgőíélék, labda és hinta mindenütt megtalálható. Olyan játékok azonban, amelyekkel a gyermekek. versenyezhetnek, ritkán akadnak. Sokkal Inkább divatosak a úgynevezett nevelő hatású játékok. Mint ahogy a mi társadalmunkban a kisleányok gyakran utánozzák a különböző házimunkákat, az indián kisleányok sokszor kapnak olyan követ, amelyen megőrölhetik a gabonát, a fiúk pedig lenyilazzák a szarvasbogarakat. A mi környékünkön nincsenek nagyobb bűnesetek. Nem gyilkolnak, nem rabolnak, nem, lopnak. A mi környékünkön már az iskolában fújják az enyém, tiéd, övét. Még kisebb ügyek is alig akadnak. Az autótulajdonosok óvatosan hajtattak és be nem fordulnának a világ minden kincséért sem a tilosba, a gyerekek sem hajigálják kövekkel az utcai lámpákat. S rvte szégyelljük is, hogy ennyire elmaradtunk a világszínvonaltól. A mi rendőrünknek alig akad dolga. Hanem most mégis megtörtént a nagy eset. ami nyomtatásba kívánkozik. Tudni kell, hogy a mi környékünkön egy kis házacskában lakik a kerület legszegényebb embere. Hiszen nem vet fel ma sem mindenkit a pénz. Agrólszakadt család Kenyeres bácsi famíliája, de nem az ő hibájából. A fogukhoz verik a garast mind a hatan (mert majd elfelejtem megemlíteni, hogy négy gyerek van). A mama az egyik gyárban vállalt takarítónői munkát. A papa a baleset óta sehogy sem tud zöldágra vergődni, pedig csodaszép faragásokat bütyköl, olyan játékokat esz- kábál össze, hogy a királylány is megnyalná utána a szája szélét, ha kapna belőle. Talán nem w érdemes gyerek kezébe adni őket, mert elrontják. Amikor látom forogni ügyes kezét, az jár eszemben, hogy nincs termékenyebb hely a szegény ember tenyerénél. A nagyobbik fiú, a Peti gyerek jár bevásárolni az üzletbe és eddig nem is volt vele semmi baj. Ezúttal öccsét is magával vitte és mit tesz isten, az incselkedő narancsosládákat éppen az orruk előtt rakták le. Peti szeme előtt elsötétült a világ, gondolt egy nagyot, félre szégyen, jön az ingyen: a zsebébe csúsztatott két jókora gyümölcsöt. Aztán mintha minden, a legnagyobb rendben volna, a pénztárt messze elkerülve, kivonszolta a kis legényt a kijáraton. Csakhogy hajszál esett a gyerek levesébe, hiszen szegénynek mindig szembe fúj a szél A sasszemű üzletvezető éppen akkor lepte meg őket, amikor kezükön, arcukon csörgött az illatos görög narancslé. Az irodában jegyzőkönyvet vettek fel a lopásról, közben az egyik tanulólány elszaladt a mi rendőrünkért Alig múlt él egykét hét, megérkezett az idézés a gyerek- 5 nek és az apjának.5 Az asztal mögött < ülő, jóságos arcú, őszi hajú bácsi előtti gyorsan kiderült ai tényállás. A mérges < üzletvezető példás i büntetést kért,] mondván, aki gyerektolvajt bünteti százakat javíthat i meg. És hát mertj rendnek kell lennie,j a papának a nya- < kába varrtak ötven $ forintot. Az öreg Kenyeres5 elszomorodva txx-j karta a fejét: — Inkább sí génykedtünk volna,$ Peti fiam, mint szé- gyenkedjünk. Amikor kiléptek aő szigorú épületből és 5 a parkban megpi-j hentek, az öreg még\ mindig nem tudtál kiverni fejéből ana-j rancsokat. Keseregve| hajtotta a szót, aj rendőr pedig a zse-j bében kotorászott.i Aztán elővette pénz-j tárcáját és átadott az j öregnek ötven forintot. Azt hiszem, a mit kerületünkben so-5 kan kifizették volna] helyette a büntetést$ De hát a mi rendőrünk volt az első,] aki megtehette. Szűts István „Palira vesz..." (?!) Érdekes jelenség mindennapi életünk nyelvhasználatában, hogy néhány, az argóból, a tolvaj nyelvből, a jassz-nyelvből származó szót egyre gyakrabban használunk. Egy-egy ilyen jellegű név olyan rétegekbe is betör, amely eddig nemigen élt ezekkel a szavakkal. A címbeli nyelvi formát is ide számíthatjuk. A becsap, rászed, kihasznál jelentéstartalmakat hordozó palira vesz szólást is egyre inkább halljuk a különböző szóbeli megnyilatkozásokban. A szólásban szereplő, s köznévi értékű pali megnevezés az 1900-as évela elejétől kezdve egyre gyakrabban jut nyelvi szerephez s nem véletlen, hogy már szótáraink is számon tartják. A Pál személynév becéző pali alakja különösen gyakran kap nyelvi szerepet ezekben a jelzős szerkezetekben: pénzes pali, süket pali, jámbor pali. A bepo- liz igealakot is elég gyakran hallhatjuk. Eleinte a pali megnevezés ezekre a jelentésarny álatokra utalt: hiszékeny, becsapható, jégre vihető, rászedhető, kihasználható, járatlan, kiszipolyozható, to- pasztalatlan, könnyelmű stb. Újabban már tágabb értelemben élnek egyesek ezzel a szóval, s lekicsinylő, gu- nyoros értékben az általános alany szerepét bízzák rá. Erre szolgáltatnak példát az ilyen nyelvi formák: Ki ez a pali? Ott egy pali stb; Jellemzésre, stíluseszközként már költőink szókészletébe is bekerült a pali megnevezés. Alábbi példáink azt is bizonyítják, hogy e szónak egyre tágul a jelentésköre. Bóka László Kocsmai kadenciák című versében is jól teljesíti nyelvi szerepét: „Nézem reggeltől hajnalig, jönnek a nők a a palik...” Ladányi Mihály Tárva-nyitva című versében sajátos jelentésárnyalatot hordoz a pali név: „Ez a száma — sincsajtó, amit én En-nek, bizonyos nők pedig kis kopasz palinak hívnak”. A szó versbeli szerepe ellenére az a véleményünk, hogy túlságosan is gyakran és teljesen feleslegesen élünk a pali megnevezéssel. Sok jó magyar szót, kifejezést, szólásszerű formát kiszorít nyelvhasználatunkból, ezért ajánlatos a kerülése, annál is inkább, mert használata nyelvi igénytelenségre nevel, s bizonyos gondolkodási restségre is szoktat Azt is hangsúlyoznunk, kell azonban, hogy nem hibás nyelvi forma a pali megnevezés, mégse népszerűsítsük, ha nem akarjuk, hogy tovább szürküljön mindennapi nyelvhasználatunk ami ;y« sem gazdag szókincse. Dr. Bakos József
