Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

Apvíii mérleg ¥*/V ftifkinnwfílf Parkolóórákat szerelték fel a főváros egyik legforgalma- * **' ** ■*' sabb pontján, a Vörösmarty téren. Az órák egy és öt fo­izetőparkoló helyekhez képest eltérés, hogy maxi­rintos érmékkel működnek. Az eddi malisán 2 órán át lehet várakozni. (MTl-foto — Danis Barna felv. — KS) G öntött a Legfelsőbb Bíróság EGY VIDÉKI nyugdíjas a családi házából egy szoba- konyhás lakást albérletbe adott havi 500 forintért — egy házaspárnak. Azok egy ideig fizették a megállapo­dás szerinti összeget, majd csak havi 300 forintot, vé­gül semmit. A lakbérhátra­lék megfizetésére szóló két felhívásra pedig nem vála­szoltak. Ezek után a háztu­lajdonos felmondott nekik, majd a felmondás érvényes­ségének kimondásáért pert indított. A sásdi járásbírósá­gi tárgyaláson a bérlők meg sem jelentek, mire a bíró­ság a keresetnek helyt adott és a házaspárt kötelezte, hogy a lakást tizenöt nap alatt ürítse ki. A jogerőre emelkedett ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással: Élt aminek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott. — A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a felek között tu­lajdonképpen bérleti, vagy albérleti jogviszony keletke­zett-e — hangzik a határo­zat. — A járásbíróság ugyan­is nem tisztázta,.hogy a szo- ba-konyhás lakrész a tulaj­donos által használt lakással műszakilag összefügg-e. Az sincs kiderítve, hogy a tu­lajdonos kivel kötött bér­leti szerződést. Az első fize­tési felszólítást csak a férj­hez intézte, a másikat már a házaspárhoz. Tekintettel arra, hogy a házastársak fel­tétlenül albérlőtársak is, nein állapítható meg, hogy a bér­beadó a felmondási jogot ki­vel szemben gyakorolhatja. A tulajdonos komfort nél­küli épületben levő lakást adott bérbe, tehát a bíróság­nak hivatalból tisztáznia kellett volna, hogy ezért a jogszabály szerint mennyi bért köthetett ki. A felmon­dás érvényessége ugyanis csak a jogszabályban meg­/ engedett összegű bér fize­tésének elmulasztása esetén állapítható meg. Mnidezek- ből következik: a jogerős ítélet megalapozatlan, ezért hatályon kívül kellett he­lyezni és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára kötelez­ték. EGY IDŐS asszony min­den vagyonát arra a fiatal nőre hagyta, aki utolsó évei­ben szeretettel gondozta és ápolta. Az elhunyt nővére a végrendelet érvénytelenségé­nek megállapításáért pert indított, azt állítva, hogy nővére cselekvőképtelen volt, vagyis az ügyei viteléhez szükséges belátóképességgel nem rendelkezett és az ira­tot csak az örökös befolyá­sára készíttette el. Az alsófo­kú bíróságok, azzal az indo­kolással, hogy a végakarat megvalósításánál az örökös közreműködött, a végrende­letet érvénytelennek mondta ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéle­tet hatályon kívül helyezve a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint az orvosi vélemény nem erősíti meg azt a kere­seti állítást, hogy az elhunyt az ügyei viteléhez szükséges szellemi képességekkel nem rendelkezett. Az sincs bi­zonyítva, hogy az örökösnő tisztességtelen befolyásolást követett volna el. Ezek után csak azt kellett elbírálni: az örökös a végrendelet alkotá­sánál közreműködő volt-e és milyen magatartást kell “n- nek tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: ilyennek az tekintendő, akinek a végrendelet tartalmát illető­en meghatározó szerepe van. Az örökös az idős asszony felkérésére hívott ügyvédet a beteg ágyához, aki az örökhagyótól kapott utasítást írásba foglalta. Tehát a vég­rendelet szövegét nem az örökös, hanem maga az el­hunyt állapította meg és mondta tollba az ügyvéd­nek. További tevékenysége volt, hogy a végrendelke­zés időpontjáról a tanúkat értesítette. Ezek viszont azt vallották, hogy őket az idős asszony erre már ko­rábban felkérte. Egyikük még azt is elmondta, hogy az örökhagyó kijelentette: minden vagyonát a fiatal- asszonyra kívánja hagyni, akit mint gyermekét sze­ret. Mindezekből nyilvánva­ló, hogy az elhunyt kifeje­zett — és már a végrende­let elkészítése előtt hangoz­tatott akarata az volt, hogy vagyonát az őt támogató, s általa szeretett fiatalasszony örökölje. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között az illetőt nem lehet közreműködőnek minősíteni, tehát a végrendelet érvényes. Hajdú Endre Október hónap folyamán a hazánk területére lehullott csapadék mennyisége há­romszorosa, sőt az északi országrészen négyszerese volt a sokévi átlagnak. Fő­leg október ló—21 között — 72 óra alatt — lehullott, he­lyenként 7 60—180 mm eső váltotta ki az Ipoly, a Tár­ná, a Zagyva, a Sajó, a Hernád és a Bodrog, vala­leieket sikerült megvédeni az elöntéstől. A töltések által nem vé­dett vízfolyások kiöntései azonban jelentős károlcat. okoztak a mezőgazdasági te­rületeken és a völgyek szé­lére települt községekben. Az árvíz következtében mintegy 2500 épület rongá­lódott meg kisebb-nagyobb mértékben, elsősorban a mc;~ mint mellékvíz^ olyasaiknak az eddigieket meghaladó áradását. A Tárnán Tarna- méránál 38 cm-rel, a Sajón Sajópüspökinél 72 cm-rel, a Hernádon Gesztelynél 38 cm—el, a Bodrogon Felső- bereckinél 45 cm-rel, az Ipolycm Balassagyarmatnál 90 cm-rel haladta meg az októberi árhullám a koráb­ban mért legmagasabb ér­téke két. A védekezés fő időszaká­ban naponta átlagosan 7500 ember, 90 földmunkagép és 450 szállító jármű dolgozott az 1900 km hosszúságú vé­dővonalon. A védekezéshez 450 000 homokzsákot, 5000 tonna követ, 90 000 m2 mű­anyagfóliát használtak fel. A jól szervezett, megfelelő­en összpontosított és irányí­tott áldozatos munka ered­ményeként a töltésekkel vé­dett belterületeket, valamint az összefüggő gátrendsze­rekkel mentesített külterü­lyebb fekvésű területekre épített vályogházak. Ezen túlmenően 127 km közút, 11 km vasútvonal és 47 km hírközlőhálózat rongálódott meg, s károk keletkeztek néhány ipari üzemben is. A károk felmérése még nem fejeződött be, de az előze­tes adatok szerint az összes árvízkár mintegy 420 millió forintra becsülhető. További veszteséget okozott — a rendkívüli esőzések követ­kezményeként — a 60 000 hektár mezőgazdasági terü­letet elborító belvíz is. Az októberi árvíz során bebizonyosodott az árvízvé­delmi hatóságok tevékeny­ségének helyessége. Ezek szerint folytatni kell a fő- vízfolyások töltésrendszeré­nek nagyobb biztonságra va­ló kiépítését, valamint a mellékvízfolyások vízgyűjtő- területén az árvizek csú­csainak visszatartására al­kalmas tárolók kiépítését. — TERRA — Kiosztották a díjakat a miskolci téli tárla'on A Heves megyei Tanács diját Mészáros Erzsébet textilművész kaota A Magyar Képzőművé­szek Szövetségének észak­magyarországi területi szer­vezete több más intézmény­nyel közösen, Miskolc fel­szabadulásának évfordulóján rendezte meg a Miskolci Galériában a miskolci téli tárlatot. A nagyszabású kép­zőművészeti kiállításon a Borsod, Heves és Nógrád megyei képzőművészeken kívül részt vettek az ország különböző művésztelepein alkotó meghívottak is. A Miskolci Galéria ter­meiben vasárnap megnyílt kiállításon több mint 140 olajfestményt és grafikát, valamint félszáznál több kisplasztikái alkotást mutat­nak be. Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a Borsod Megyei Tanács meg­bízott elnöke 'mondott meg­nyitót, majd Rózsa Kálmán, Miskolc Megyei Város Taná­csának elnöke átadta a dí­jakat a nyertes művek al­kotóinak. Miskolc Megyei Város Ta­nácsának nagydíját. Tóth Im­re miskolci festőművész In­gázók című olajfestménye kapta. A Borsod megyei Ta­nács díját megosztva Vecsé­A gyámolító irat Tíz évvel és két hónap­pal ezelőtt egy esküvő előtt álló fiatalember azzal a ké­réssel fordult hozzám, hogy állítsam össze azokat a kér­déseket, amelyek a házas­ságban olajat öntenek a tűz­re, következésképp tapinta­tos férjnek ajánlatos kerül­nie, ha nem akarja bajszát összeakasztani az asszonyé­val. Mint tapasztalt atya és sokat próbált férj, nem tud­tam ellentállni a tisztelet­tudó kívánságnak és meg­szerkesztettem az alábbi gyámolító iratot, amelyet az esküvő órájában, a házas­ságkötő teremben csúsztat­tam az ifjú férj kabátjának zsebébe azzal a megjegy­zéssel, hogy ráér elolvasni a mézeshetek után. Az írás szerint tilalmas dolog mondani: 1. Étkezés alkalmával: — Miért nincs kész az ebéd? — Miért hideg az ebéd? — Miért forró az ebéd? — Miért sós a leves? — Miért sótlan a leves? — Miért vacsorázunk me­gint pirított kenyeret? — Miért nem vacsorázunk pirított kenyeret? — Miért marad holnapra is vacsora? — Miért nem maradt hol­napra is vacsora? 2. Tisztaság és rend ügyé­ben: — Miért nincs még kita­karítva? — Miért nem mosogattál el? — Miért nem varrtad fel az inggombomat? — Miért dohányzol any- nyit? — Miért nem üríted ki magad után a hamutartót? — Miért nem találod me­gint a varródobozodat? 3. Gyermeknevelés ügyé­ben: — Miért nincs rend a gyerekszobában? — Miért nincs csönd a gyerekszobában? — Miért van csönd agyé rekszobában? — Nem beteg az a gye­rek? — Miért kényezteted azt a kölyköt? 4. általában: — Miért veszekszel °k nélkül? _ Már megint temiattad k éssük el a híradót., — Miért szólsz bele fl munkámba? — Miért nem szólsz bele a munkámba? — Miért nem beszélsz, ha kérdezlek? — Nem tudsz legalább két percig hallgatni? — Már megint azt a nyo­morult tévét bámulod? — Csak nem a tévéhez mentél feleségül? — Miért jön már megint az a drága jó anyád? — Mi az én lakásom, ká- véház? Es végül a legveszedel­mesebb: — Azt hiszed, tőkepénzes vagyok? A napokban meghívott voltam az említett pár há­zassági évfordulóján Az if­jú férj mosolyogva újságol­ta, hogy a gyámolító iratot gondosan őrzi fekete kabát­jának bal sebében. Ponto­san ott, ahová két eszten­dővel ezelőtt csúsztattam. Csakhogy minden kérdés ke­lettel volt ellátva és gondo­san kipipálva. Szűts István si Sándor festőművésznek és Feledy Gyula grafikusmű­vésznek ítélték. A Borsodi Szénbányák által alapított díjat Kis Nagy András szob­rászművész, a Diósgyőri Gépgyár díját Gerzson Pál festőművész, a Lenin Kohá­szati Művek diját Nagy Gy. Margit textilművész, az Ózdi Kohászati Üzemek diját Kunt Ernő festőművész, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának díját Bál­ványos Huba grafikusmű­vész kapta. A felszabadulási pályázat­ra érkezett pályamunkákat is ez alkalommal díjazták. A megyei és a városi taná­csok által alapított díjak közül a Borsod megyei Ta­nács díját Czinke Ferenc grafikusművész, a Heves megyei Tanács díját Mészá­ros Erzsébet textilművész, a Nógrád megyei Tanács díját Mazsaroff Miklós fes­tőművész, Miskolc Megyei Város Tanácsának díjét Ló­ránt János festőművész kap­ta. áOSSUTK 8.22 Harsán a kürtszó! 8.57 \'i elmés nemes, Don Qujote de la Ma.nc.ia. 9.17 Verbunkosok, népdalok. 10.05 iskolarádió. 10.55 irodalmi évforduló- naptár. 11.00 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma ? 12.35 Melódiakoktél. 13.48 Törvénykönyv. 14.03 Az éneklő hattyú. Mesejáték. 15.10 Tardos Bela: 111. vonós­négyes. 15.25 lládióiskola. 105 Éneklő ifjúság — Debrecenben. 16.lt Zenekari muzsika. 16.38 Arany János élete és művészete. 17.05 Az élő népdal. 17.15 A jövőbe látni. 17.40 Az cv legjobb tánczenei felvételeiből. 18.30 A Szabó család. 19.25 Dupla, vagy semmi Schubert élete és művészete. 20.30 A XX. szazad mítoszai. 21.03 Puccini-ciklus. III. rész. Bohémélet. Négyfelv. opera. 23.26 Nóták. PETŐFI 8.05 Operettrészletek. 9.03 Zenekari muzsika. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.45 Matematika és irodalom. 12.00 Népdalok. 13.03 Prokoljev: f-moll szonáta. 13.30 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Kettőtől — hatig . .. Zenés délután. 18.10 A színháztörténész mondja. Gyermekszín­játék. 18.25 Régi hangszerek világa. 18.45 Bach: C-dúr szóló­szvit gordonkára. 19.10 A rock mesterei. 19.40 Kincsek a föld alatt. 20.28 Nóták. 21.02 Az eiiilékezés törvényei. 21.40 Emlékezetes találkozások hangképei. 22.00 Magyar szerzők kórusműveiből. 22.30 Jereb Ervin szerzeményeiből. 23.15 Csajkovszkij: I. szimfónia SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Népdalok — Üttörö- híradó — Bemutatjuk a szarvasi öntözési és Rizs­termesztési Kutatóinté­zetet — Doris Day énekel — Szerkesztik a hallga­tók. mm MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 10.25 Varázsólló. 11.05 Iskola-tv. 13.00 Iskola-tv. 17.18 Műsorismertetés. 17.20 Hírek. 17.30 őrjárat a holnapért. I. A víz tisztaságáért. 18.00 Nyitott boríték. 18.40 Játék a betűkkel. 19.05 Reklám. 19.15 Esti mese. Bocikor és oroszlán. Csehszlovák bábfilm. 20.00 Szabó Magda: Kiálts vá­ros! Dráma 3 felvonásban. 22.15 Tv-híradó. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 A zene szolgálatában. 20.45 Látogatás Badhizban. Szovjet rövidfilm. 21.00 Tv-híradó. 21.20 Liechtenstein hercegség. Dokumentumfilm. POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Iskolásoknak. 9.30 Az összeesküvés. 10.45 Publicisztika. 14.00 Iskolásoknak. 15.55 Hírek. 16.00 A dunaszerdnhelyi járás úttörőinek munkásságáról. 16.50 Ipari tanulóknak. 17.25 A tavasz 17 pillanata. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Az ismeretlen az átjáró­házból. (Szovjet bűnügyi film. 2. rész.) 21.00 Híradó, publicisztika, sajtószemle. [ mozi •■:gri vörös csillag (Telefon: 22-33.) du. fél 4. fél 6 és 'S órakor Nagyezsda Színes, szinkronizált szovjet film Krupszkajáról. ti BRÖDY (Telefon: 14-07) du. 3 órakor Nagyczsda du. fél 6 és este fél 8 órakor Piknik a sasok hegyén oé Szovjet kalandfilm GYÖNGY:;. PUS a fe'nö érvénye A s.-. .,sd VÚ!: GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rabszolgák HATVANI VÖRÖS CSILLAG Váltságdíj egy halottén HEVES Egy srác fehér lovon FÜZESABONY Sötét folyó i

Next

/
Thumbnails
Contents