Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
WLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK« AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 298. szám ARA: 80 FILLER 1974. december 21., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt a Parlamentben a Magyar Nép- köztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjak A diplomácai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, s a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a december ÍS-én elhunyt dr. Sályi István országgyűlési képviselőről, Kossuth-díjas profesz- szorról, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nyugalmazott rektoráról. Ezután napirend szerint folytatódott a költségvetési vita. Elsőként Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Mint kifejtette: Az ötéves tervező munka számára készült elemzések — a növekedést nehezítő tényezők mellett — azt is feltárták, hogy gazdaságunk jelentős és reálisan számításba vehető tartalékokkal rendelkezik. Ezek ésszerű kihasználását összekapcsolva a szocialista integráció elmélyítésében rejlő lehetőségekkel. a jövőben is biztosítani tudjuk fejlődésünk kielégítő ütemét. Az 1975. évi népgazdasági tervben és az állami költségvetésben megfogalmazott követelmények, amelyek hosszabb távon is érvényesek, nehezebb feladatot állítanak elénk, mint ahogyan az a fő előirányzatokból kitűnik. A számszerű előirányzatok a gazdasági folyamatoknak jórészt csak mennyiségi oldalát tükrözik és csak kevéssé fejezik ki a gazdálkodás minőségében szükséges változásokat. Ahhoz, hogy a mennyiség- növekedés megfelelő minőségi változásokkal kapcsolódjon egybe, ennek eredményeként növekedjen a hatékonyság és javuljon az egyensúly, arra van szükség, hogy gyorsítsuk meg a termelés szerkezetinek korszerűsítését, növeljük a minden piacon exportképes, gazdaságosán értékesíthető termékek mennyiségét és részarányát, céltudatosabban használjuk ki a meglevő eszközöket és jobban szervezzük meg a munkát, továbbá gyakorlati intézkedésekkel segítsük elő a beruházási munka színvonalának javítását, az üzembe helyezési idők rövidítését, az építő- és szerelőipar kivitelezőképességének növelését, s tegyük ugyanekkor a gazdálkodás szerves részévé az energiával és az anyagokkal való ésszerű takarékoskodást. Lázár György megállapította a későbbiekben, hogy az 1975-re előirányzott 129 —130 milliárd forint minden fontos területen biztosítja az előrehaladás lehetőségét, de természetesen nem egyenlő mértékben. A beruházási igényeket gondos mérlegeléssel rangsorolni kellett. A megtervezett 10 milliárd forintos többletből — a jelen es a jövő szükségleteit egyaránt figyelembe véve — növekvő részarányt biztosítottunk az energetikai bázis és a vezetékhálózat fejlesztésére, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó kapacitások rekonstrukciós bővítésére, a közlekedési szállítóeszközök beszerzésére, a lakosság életkörülményeit javító beruházásokra, elsősorban a lakásállomány növelésére. — A beruházási erőforrásokkal való ésszerűbb gazdálkodás megvalósításában a másik fontos feladat, amire nagyobb figyelmet kell fordi- tani, a fajlagos költségek további növekedésének a megfékezése. Az egyszerűbb, de funkcióit jól szolgáló megoldásokkal milliárdokat takaríthatnánk meg és csoportosíthatnánk át olyan területekre, ahol a gyorsabb előrehaladást az anyagi eszközök hiánya fékezi. Ezért a megfelelő központi intézkedések mellett olyan közfelfogást kell kialakítanunk, amely több megbecsülésben, nagyobb elismerésben részesíti azokat a tervezőket és kivitelezőket, akik a célnak megfelelő, de szerény és takarékos megold ásókkal, nem pedig hivalkodó, á mi számunkra drága létesítményekkel gyarapítják a nemze'i vagyont — mondotta a Minisztertanács elnökhelyettese. A vita kapcsán felszólalt Papp János, dr. Radnai Éva, Hosszú I ászló, dr. Gosztonyi János Mag Pál, majd dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Dimény Imre felszólalása — Ebben az esztendőben — kezdte beszédét a miniszter — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóinak az átlagosnál több nehézségekkel kellett megküzdeni az év sikeres lezárása érdekében. Beszéde további részében elmondotta a miniszter, hogy az 1974. évi fejlődés ismeretében azt is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar a IV. ötéves terv időarányos feladatait összességében teljesítette, illetve több fontos területen túlteljesítette. Az 1974-es esztendő összességében kedvező eredményt biztosító legfontosabb feltételek a IV. ötéves terv eddig eltelt egész ideje alatt hatottak. A feltételek közül az első az MSZMP X. kongresszusa határozatainak következetes érvényesítése a gazdaságpolitikában és ezen belül az agrárpolitikában. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói meggyőződhettek arról, hogy a párt és a kormány által megjelölt feladatok teljesítése egyaránt érdeke a népgazdaságnak és a szűkebb kollektívájuknak. A termelés növeléséből származó források mellett ugyanakkor több központi intézkedés is javította a dolgozók, elsősorban a munkások, a nődolgozók és az ifjúság helyzetét. A XI. kongresszus tiszteletére a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban kibontakozott szocialista munkaverseny ée annak eddigi eredményei szintén bizonyítják, hogy a dolgozók magukénak vallják a párt és a kormány politikáját és eredményes munkájukkal támogatják azt. — Az eredmények másik feltétele: a népgazdaság koncentrált erőfeszítése. Többek között a népgazdaság nyújtotta anyagi-műszaki megalapozás jelentős növekedése tette lehetővé, hogy mező- gazdaságunk lépést tartson a szerte a világon kibontakozó tudományos-mászaki forradalommal és annak eredményeit felhasználhassa, sőt azokhoz több területen maga is hozzájáruljon. A termelés fejlesztésének ilyen megalapozása ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy olyan fontos területeken, mint a gabona- és hústermelés, túlteljesíthettük a IV. ötéves terv előirányzatait, és növelhettük exportunkat is. A termelési szerkezetben végrehajtandó legjelentősebb változtatást a cukorrépa-termelés bővítése jelenti. Az 1974. évi, mintegy 3,5 millió tonna cukorrépa(Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott Heves megye Tanácsa Népesedéspolitika Heves megyében - 1500 népi ellenőr segíti a NE8 munkáját Aktívaülés a megyei pár*bizottságon Pénteken délelőtt Egerben, a megyei pártbizottságon aktívaülésre került sor. A megjelenteket dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Ritter Tibor, az MSZMP KB agitációs alosztályénak vezetője tartott előadást a XI. kongresszussal összefüggő ideológiai, politikai kérdésekről» Pénteken délelőtt — az egri városháza dísztermében — Fekete Győr Endre elnökletével ülést tartott Heves megye Tanácsa. Elsőként a megye tanácsainak 1975. évi költségvetési és fejlesztési alapjával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. A jelentést Kántor Imre, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője terjesztette a testület elé. Ezután dr. •Szabó Ferenc ismertette a népesedéspolitikai kormányhatározat végrehajtásának Heves megyei tapasztalatait. Az ezzel kapcsolatban írásban előterjesztett jelentés megállapítja: a népesedéspolitikai intézkedések hatására, va- amint a szülőképes kof-ban levő nők számának nagyarányú megnövekedése eredményeként 1974-ben megyénk népesedési helyzete jelentősen javult. Az első félévben az élveszü- letési arányszám 15,7 százalék, s ez év végére feltehetően eléri a 16—17 százalékot. Még jobban értékelhető a népesedéspolitikai intézkedések hatása, és a születések számának további növekedését jelzi a terhestanácsadáson először megjelent nők száma. Míg az elmúlt év első kilenc hónapjában 3647 szülés előtt álló , nőt tartottak nyilván, addig — ez év hasonló időszakában — 5172 a terhes nők száma. Jelentősen növekedett a második gyermeket váró anyák száma is. A népesedéspolitikai kormányhatározat fontos célként jelöli meg a nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb egészségügyi védelmét. Ennek jegyében hoztak határozatot a terhességmegszakítás új rendjére is. Az ezzel kapcsolatos eredményeket az adatok igazolják: míg az elmúlt esztendő első háromnegyed évében 4793 művi terhességmegszakítást végeztek, addig ez év hasonló időszakában a háromezret sem érte el a terhességmegszakítások száma. Az engedélyezett művi terhesságmegszakítások okait vizsgálva megállapítható, hogy legtöbben a háromvagy többgyermekes anyák közül kérik terhességük megszüntetését. A következő napirendi pont keretében a tanácsi szervek működése törvényességének helyzetéről és a tanácsi - hatósági munkáról készült jelentésről tárgyaltait, amelyet dr. Pápay Gyula, a megyei tanács VB-tiíkára terjesztett elő. E témakörrel kapcsolatban megállapítható: a szervezeti és működési szabályzatok előírásai a testületi ülések előkészítésében a helyi tanácsok többségénél érvényesülnek. Az előkészítés megalapozottságát mutatja, hogy a beszámolási időszakban egy alkalommal sem került sor törvénysértés miatt határozat megváltoztatására. Csepelyi Károlynak, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolójáról, a Heves megyei NEB feladatainak végrehajtásáról, ellenőrzési tapasztalatairól tárgyalt a továbbiakban a megyei tanács. Az e témáról készült, szintén írásban előterjesztett jelentés már elöljáróban megállapítja: a népi ellenőrzési bizottságok munkáját közel 1500 nyilvántartott népi ellenőr segíti Heves megyében. Részt vesznek mellettük ebben a munkában „eseti” népi ellenőrök is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a népi ellenőrök változatlan szorgalommal és nagy hozzáértéssel, felelősséggel, lelkesedéssel kapcsolódnak be az ellenőrzési munkába. Ez — túl a társadalmi hasznosságon — részükre tapasztalatcserét is jelent. Ezeket a tapasztalatokat természetesen saját munkaterületükön is hasznosítani tudják. Az utóbbi időben több olyan téma vizsgálatára került sor, melynek tapasztalatait a megyei tanács vezetői a gyakorlatban is felhasznál'ak. A lefolytatott vizsgálatokkal kapcsolatban aláhúzza a jelentés, hogy ezek számszerű megoszlása arányban áll a megyei sajátosságokkal. A vizsgá'atok többsége a mezőgazdaság, a kereskedelem és az egészségügy területét érintette. Ezek alapján megállapítható: a dolgozók munkahelyi, balesetelhárítási, szociális és közegészségügyi körülményei javultak. A vállalatok mindenek előtt a nehéz fizikai munkát igénylő anyagmozgatás gépesítésére, a meglévő üzemi berendezések korszerűsítésére fordítottak nagyobb gondot. Kedvezően alakultak a dolgozók szociális és egészség- ügyi körülményei. Jelentős összegeket fordítottak a vállalatok az elmúlt években öltözők, fürdők, étkezdék létesítésére, a régiek bővítésére stb. Sajnálatos azonban, hogy az üzemi orvosi hálózat még j mindig nem foglalkozik kellően a megelőző tevékenységgel. Végezetül Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke az 1975. évi — megyei tanácsra vonatkozó — raun- katerv-javaslatot terjesztette el& E’ufazotf hazánkból a bolgár küiügymíniszfer Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Petr Mladenov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere 1974. december 17— 20. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A bolgár külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock .Jenő, a Minisztertanács elnöke. Mint a látogatással kancso- latos közlemény megemlíti, a magyar és a bolgár külügyminiszter véleményt cserélt a két ország együttműködéséről és továbbfejleszt 'sínek lehetőségéről, az időszerű nemzetközi kérdésekrőL Hangsúlyozták a bolgár oárt- és kormányküldöttség 1073. decemberi látogatásának fontosságát A két miniszter találkozása során hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közösség egységét, ösz- szeforrottságát. fejleszteni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kö- zotti integráció folyamatot Aláhúzták a Varsói Szerző- d«> politikai tanácskozó testületé 1974. áprilisában Varsóban tartott tanácskozásának fontosságát. Petr Miade- nov meghívta Púja Frigves Külügyminisztert, hogy tegyen hivatalos baráti látogatást a Bolgár Népköztársaságban. A külügyminiszter a meghívást örömmel elfogadta. A bolgár külügyminiszter pénteken elutazott hazánktól I
