Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

Január I-tői UJ típusú állatbiztosítás az egyéni és háztáji nazdaságoMnak Az Állanu Biztosító az egyem és a háztáji gazda­sagok számára 1975. január 1-től új állatbiztosítási le­hetőségeket nyújt. Az új állatbiztosítások nem kap­csolódnak — az eddigi gya­korlattól eltérően — más vagyonbiztosításokhoz. A biztosító új típusú szolgál- Urasa a mostani árakhoz igazodik, s jól szolgálja az állattartók anyagi biztonsá­gát. A szarvasmarha-biztosítás egyik formája az úgyneve­zett keretbiztosítás, amely egy tehénre és az azzal együtt nevelt növendékálla­tokra vonatkozik. A kárté­rítés összege a tehénnél 15 ezer Ft-ig, a növendékálla­toknál — összesen kettőnél — 5000—5000.— Ft-ig ter­jed. A szarvasmarha-biztosí­tás köthető egyedi megje­löléssel is: tehénre legfel­jebb 15 000, hízómarhára 10 ezer, növendékállatokra 5000 Ft biztosítási összegig. Az úgynevezett keret- és egye­di biztosítások tetszés sze­rint kombinálhatok, így min­denki a neki legmegfelelőb­bet választhatja. A. biztosí­tás díja a keretbiztosításá összegek 4. az egyedi bizto­sítások 5 százaléka. . Az új sertés-, juh- és kecskebiztosítás is két vál­tozatban köthető. Az egyik 3000, a másik 5000 Ft-os ke­retbiztosítás. Az utóbbi azok számára kedvező, akik sok állatot tartanak. A térítési összeg anyakocákra 3000 Ft, egyéb sertésekre — 3 hó­napos kortól — kilogram­monként 20 Ft, a juhokra és a kecskékre — 6 hó­napnál idősebb állatoknál — 500 Ft. A biztosítási díj az 5000 forintos keretösszeg 10 százaléka, több keretbiztosí­tás esetén, illetőleg a 3000 forintos keretbiztosításnál a biztosítási összeg 8 százalé­ka. Az új állatbiztosítás elő­nye, hogy kedvezőbbek a feltételek a kényszervágás esetén is, (MTI) A csaló emberrabló CAMBRIDGE: Közel másfél óráig abban a hi szemben volt egy cam- bridgei banktisztviselő, hogy feleségét elrabolták. Egy is­meretlen telefonáló közölte vele a hírt és 10 ezer font váltságdíjat követelt Gépko­csijának szélvédőjén pontos utasításokat talált, amelyeik alapján megadott helyen kellett letennie az ösz­szeget. A rendőrség meg­állapította, hogy a fe­lesége valóban eltűnt ott­honról és azt tanácsolta ne­ki, fizesse ki a váltságdíjat. Alighogy ez megtörtént, az asszony sértetlenül hazaérke­zett — karácsonyi bevásár­lásából. A rendőröknek még idejében sikerült visszasze­rezniük az élelmes ál-ember- rablók követelte váltságdíjat. „Egy öreg bányamunkás", Egercsehi: Kérjük, közölje nevét is. A következő év első hónap­jaiban tervezzük néhány olyan ember felkeresését, aki cselekvő szemtanúja volt a 30 esztendővel ez­előtti eseményeknek. E lá- ■.ogatások során munkatár­saink önt is felkeresnék, ezért lenne szükségünk a teljes' névre és címre. Pataki Dezső, Eger: Panaszukat továbbítjuk a VOLÁN Vállalathoz. Bizo­nyára valamelyik gépkocsi hibája okozhatta a járatki­maradást. Tóth Csaba, Eger: Ismerjük a Csebokszári la­kótelep problémáit, s la­punkban is nemegyszer visz- sza tértünk már az ott lakók panaszaira. Sajnos, egy bi­zonyos határon túl valóban anyagi akadályai vannak a fejlesztésnek, az építéssel já­ró kellemetlenségek meg­szüntetésének. Panaszos le­velét továbbítjuk az illeté­kesnek — a városi tanács építési osztályának. C. József, Gyöngyös: Nagyon kedves gondolato­kat tartalmaz verse, de saj­nos, nem közölhető. „Kilépett” jeligére: Nem követett el a válla­lat önnel szemben jogtalan­ságot. Nem számítható be a letöltött munkaviszonyba az az idő, melyet a „Kilépett” bejegyzés előtt dolgozott le. A büntetés azonban nem kí­séri végig a munkaviszo­nyán. hiszen három év le­telte után a fegyelmi ha­tálytalanná válik, á így is­mét kérheti teljes munka- viszonya beszámítását. Eb­ből természetesen követke­zik, hogy jubileumi jutal­mát csak három év késés­sel kaphatja meg. A dön­tés ellen hiába nyújt be fellebbezést, mert a válla- U.t a jelenleg érvényben le­vő jogszabályok alapján uta­sította el kérelmeit. fiatalkorú” jeligére, Eger: A Munka Törvénykönyve rendeletben rögzíti a fia­talkorú részére járó pótsza­badság mértékét. A 16 évet betöltött, de a 18. életévet még el nem ért dolgozónak évente hat nap pótszabad­ság jár. Ezt a pótszabadsá­got utoljára abban az év­ben veheti igénybe, amikor 16., illetve 18. életévét be­tölti. Jövőre tehát a levele alapján még jár a hat nap pótszabadság kora után. Barátaim tudják rólam, hogy nemcsak olvasok és írok, hanem néha felvevő- gép elé is állok. Persze, csak kis szerepeket vállalok, te­hetségemhez méltót, olyano­kat, amelyekben egy-egy villanásnyira feltűnök egy- egy szép nő mellett. Sike­res rendezők állítják, hogy minden színésznő sokkal csi­nosabbnak látszik, ha mel­lettem áll. Most megint megkínáltak egy ilyen nőmustráló sze­reppel, de nem vállaltam el. Ítéljék meg, hogy helyesen cselekedtem-e. Csúnya férfiúnak kellett látszanom egyszer Mihályit Az éhség korbácsa £hes vagyok... Egy régi afrikai mondás szerint a dolgok legrosszab- bika, amikor lesújt az éhség korbácsa. Rómában, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének minap véget ért élelmezési világértekezletén az egyik delegátus (százharminc or­szág ezeregyszáz képviselője vett részt az üléseken) úgy fogalmazott, hogy „az em­beriség legősibb tragédiája, há az anya nem tud enni adni gyermekeinek”. Sajnos, ez a tragédia az atomkor­szakban is jelen van, még­hozzá aggasztó méretekben. A FAO, az ENSZ élelmezé­si és mezőgazdasági szerve­zete a földkerekség harmic- két országát számítja azéh- ségövezethez: a világon csak­nem egymilliárd ember rend­szeresen éhezik. Az élelmezési világkonfe­rencia novemberben logiku­san követte az ENSZ au­gusztusi népesedési világér­tekezletét: a két téma két­ségtelen kölcsönhatásban van. A földgolyón félmillió év­nek kellett eltelnie ahhoz, amíg egymilliárd ember né­pesítette be. A mai adatok szerint 'tizenöt (!) év alatt születik egymilliárd ember és 2000-től — ha addig nem történik változás — kilenc esztendőnként egymilliárd új lakost mond a prognózis. Malthup nem tudhatta Malthus mégis tévedett, méghozzá az egyik legfonto­sabb vonatkozásban: nem számolt azzal, hogy bizonyos gazdasági, civilizációs és kul­turális szint elérése döntő mértékben visszaszorítja a nö­vekedési rátát. A két német állam összesiíett statisztiká­jában például a születési és a halálozási arány nagyjából egyensúlyban van; Ausztriá­ban, Belgiumban, Finnor­szágban évi 0,3 százalék a gyarapodás. Kínában 1,8 szá­zalék, az éhségzónákban vi- szint több mint három szá­zalék. Nemrég még úgy tűnt, hogy az élelmiszer-termelés lépést tart a népességrobba­nással. A lakosság növeke­désének világátlaga 1950 és 1970 között 2,5—2,7 százalék volt, az élelmiszer-termelés növekedésének évi rátája pe­dig elérte a 3,1 százalékot. Méghozzá nem elsősorban az eke alá kerülő új területek­kel, hanem a módszerek kor­szerűsítésével. Két évtized alatt negyven százalékkal (!) nőtt a világ öntözött területeinek nagy­sága. A világon 1938-ban tíz­millió, 1970-ben 80 millió tonna műtrágyát használtak fel. Az amerikai és a kana­dai kormányzat prémiumot fizetett azoknak a farmerek­nek, akik parlagon hagyták földjeiket. A hatvanas évek­ben úgy tűnt, a fejlődő, or­szágok jó részében hódít „a zöld forradalom”, a mező- gazdaság eredményes korsze­rűsítése. Abban az időszak­ban a világ élelmiszer-tarta­lékai 125 és 154 millió tonna közötti mennyiséget képvi­seltek, vagyis a glóbusz évi gabonaszükségletének mint­egy 18 százalékát. Ez annyit jelentett, hogy az emberiségnek abban az év­tizedben 66 napi élelemtar­talék állt rendelkezésére. Vészjelzések Aztán megváltozott min­den. Mindenekelőtt az idő­járás. Elmaradtak az ara­nyat érő monszunok; Afri­kában, elsősorban a Szaha­rától délre, a Szahel-övezet­ben sokéves szárazság kö­vetkezett. 1973-ra az árak kétszeresükre emelkedtek, majd még tovább nőttek, amikor kiderült, hogy az időjárás még az észak-ame­rikai mezőgazdaságot is ko­molyan sújtotta (a kukori­catermelés 16, a szójababé húsz százalékkal esett visz- sza). A fejlődő országok költ­ségvetését megrázkódtatták a magas élelemárak, Észak-In- diában és Közép-Afrikában kitört az éhínség. Aztán jött az olajválság és az áremelkedése láncreakció­ja. A fejlődő országok óriá­si áldozatta! végrehajtott „zöld forradalmához”, a me­zőgazdaság korszerűsítéséhez energiaforrásra, műtrágyára volt szükség és korszerű vegyszerekre is — hirtelen mindez elérhetetlenné vált az éhségzóna országai szá­mára. A világ nagy terüle­tein újra megjelent és ősi kegyetlenséggel sújtott le az éhség korbácsa. ,,GabonBbank”? Ilyen körülmények között ült össze november 5. és 16. között a római konferencia. Melyek voltak az ott el­hangzott lényegesebb javas­latok? 1. Hárommilliárd dolláros pénzalapot. kell létesíteni azonnali gabonavásárlásra a legínségesebb körzetek szenvedői számára. 2. Felszólítják a kormá­nyokat; növeljék beruházá­saikat a fejlődő országok mezőgazdaságaiban. 3. Állandó nemzetközi „ga- bonatartalék-bankot” kell létrehozni és katasztrófák esetén azonnal segíteni. 4. Felszólítják Kanadát és az Egyesült Államokat, hogy „gyökeresen változtassa meg eddigi önző agrárpolitikáját, a szükölködőkre is gondol­va”. Ma még nem lehet meg­mondani, mi lesz ezeknek a javaslatoknak a sorsa. Szá­mos országban korrupció, társadalmi korlátok, struktu­rális akadályok légiója teszi nehézzé a legelemibb javu­lást is. A segítség nem utol­sósorban rengeteg pénzbe ke­rül. A Szovjetunió nemegy­szer javasolta, hogy a nagy­hatalmak fordítsák az éhe­zők megsegítésére a fegyver­kezési verseny megállításá­val felszabaduló összegek jó részét. Lehet, hogy Vlagyivosztok után ez sem elérhetetlen álom többé? Harmat Endre mozi i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4 órakor Ámokfutás Színes magyar film. du. fél 6 és este 8 órakor Tibbs és a szervezet Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és f« 8 órakor * Folytassa, külföldön! Színes, szinkronizált angoJ filmvíg játék GYÖNGYÖSI PUSKIN Balszerencsés Alfréd GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sötét Torino HATVANI VÖRÖS CSILLAG Játszd újra, Saml PETERVÁSARA Mesterdetektív LŐRINCI Égő hó HEVES. Anna és a farkasok FÜZESABONY A tojás M A] [ mlíso rok: HADID KOSSUTH 8.22 Zenekari muzsika. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Édes anyanyelvűnk. 10.35 Ravel-míívek. 11.00 Idegrendszerünk betegségei. 11.10 Weber és Wagner operáiból. 11.49 Kritikusok fóruma. 12.25 Ki nyer ma? — Dunaújvárosban, 12.40 Tánczenei koktél. 13.25 Népi zene. 13.40 Pro és kontra. 14.00 Tudod-e? Gyermekrádió. 14.25 „Nyitnikék*’. 15.10 Magyarán szólva . . . 15.25 Kóruspódium — Pécsett. 15.45 Operettdalok. 16.05 Nézőpont — ahogy kultúránkat látjuk. 17.20 Üj felvételeinkből. 17.40 Mikrofórum. . 18.00 N épdal - feldolgozásokból. 18.18 Örökzöld dallamok. 20.10 Kaleidoszkóp. 21.20 Az Állami Népi Együttes műsorából. 21.40 Britten: Változatok egy fuga egy Purcell-témára. 22.20 Felóra sanzo-n. 22.50 Meditáció. 23.00 Brahms-művek. 0.10 Tánczene, PETŐFI 8.05 Magyar kórusművek. 8.20 Népi zene. 9.03 Ezeregy délelőtt. 10.00 A zene hullámhosszán. 12.00 Zenekari muzsika. 18.20 Falusi esték. 19.13 Régi magyar dalok ém táncok. 19.34 Láttuk, hallottuk. 20.10 Kritikusok fóruma. 20.20 Hanglemezgyüjtőknek. 21.28 Katedra. 21.48 Dzsessz­felvételeiiikböl. 22.20 Operarészletek. 23.15 Részletek Lehár operettjeiből. SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek — Szemle az alföldi napi­lapokból. 17.40 A beszámoló taggyűlések­ről jelentjük. 17.45 Nótakedvelők negyedórája. 18.00 Alföldi krónika. 18.15 Részletek Kodály: Háry János című dal­játékából. 18.25 Építők és építkezések. Pálréti Ágoston és Pt.h Ferenc riportja. 18.40 A Gemini-együtte« műsorából. 18.57 Hírösszefoglaló — Lapelőzetes. TEJ MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 10.20 Perpetuum mobile. 12.10 Iskola-tv. 13.35 Iskola-tv. 17.08 Műsorismertetés. 17.10 Hírek. 17.15 Reklám. 17.20 Mindenki közlekedik ... 17.50 A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front meg­alakulásának évforduló­ján. 18.10 öt perc meteorológia. 18.15 Az Országházból jelentjük... 18.00 Reklám. 19.10 Esti mese. Rendetlenke. Csehszlovák rajzfilm. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Színészmúzeum. Csortos Gyula. 21.15 Szuggesztivitás? Virtuozi­tás? Hatáskeltés? 22.05 Tv-híradó. 22.15 Az öröklődés titkai. IX. rész. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Csőmázolók. Tv-Játek. 20.40 Emilia Markova műsora. 21.15 Tv-híradó. 21.35 Reklám. 21.40 Szembesítés..«' POZSONYI 8.80 Híradó. 9.00 Visszatérés a pokolba. 10.20 Ismerkedjenek meg Zaharovval. 16.45 Hírek. 16.50 Hegyek és sivatagok — a tuaregek ősi kultúrája. 17.15 Hét kereszt és a Fehér Oroszlán. (Dok.-film). 17.45 Kerületeink hangja. 18.10 Az ötletesebb nyer. (Vetélkedő.) 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 A győzelmes út. (Publicisztikai vetélkedő, 10. rész.) 21.20 Híradó, publicisztika. 22.10 A dal bosszúról hoz hírt. (Film.) 28.40 Sajtószemle. Az én j-Hmszctepem Imre Oly korban éltünk cí­mű, Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékének szentelt tv-film- jében. Várady Hédi útitár­saként egy bolgár kereske­dői domborítottam, aki együtt utazott Szmima és Budapest között Horthy an­karai futárával, meg né­hány SS-katonával. Persze, a németek már tudták, hogy mire készül a magyar • dip­lomácia Törökországban. A forgatókönyv szerint az if­jú futár, Fülöp Zsigmond engem gyanúsított, hogy én köptem a levesbe. Mi taga­dás, nagyon jól éreztem ma­gamat Várady Hédivel egy szófiai bárban, ahol Szum- rák Vera mutatott ízelítőt az édes életből, pedig az csak később lett Olaszor­szágban feltalálva. Am én még nagyon jól emlékszem, mennyi kínba került az én szép nőket mustráló, bolgár kereske­dőm. Karikás szemeket fes­tettek, ráncokat rajzoltak az arcomra, kicsit kidüllesztet- ték a szemhéjamat, s mind­ezt azért, mert a forgató- könyv azt írta, hogy ötven- esztendős vagyok. Megvál­toztatták az orromat, mert az író a kereskedőt sasorrú nak képzelte és a maszk mester remekelni akart. A hajamat megritkították, a halántékomat befestették fe­hér festékkel.'Akkortájt di­vatos kockás ruhát adtak rám. Mihályfi azonban nem volt megelégedve. — A forgatókönyvben er­ről az emberről az áll, hogy alacsony — jelentette ki. — Legyetek szívesek, csinálja­tok valamit. Két szigorú fiatalem­ber megragadott, megmust­rált, aztán elhurcoltak a fodrászhoz, a szabóműhely­be, a parókaraktárba. Min­denütt csináltak velem va­lamit, aztán felvevőgép elé löktek, amely akkor már a Szófia—Budapest között járó expressz egyik kupéjára volt irányítva. — Főrendező úr — jelen­tette ki az egyik szigorú fiatalember — ezzel a pa­sassal nem lehet semmit sem csinálni. — Ha nem. akkor nem — jelentette ki mérgesen Mi­hályfi. En meg így, félig átala­kítva mustrálgaitam a szép­séges Várady Hédit és így kerültem filmre, ötvenéve­sen, őszen, kockás ruhában, sasorral és dagadó szemhé­jakkal. De életnagyságban. Hát azért nem játszom többé ilyen szerepeket, mert még jól emlékszem Mihály­fi Imrére, aki annyira ra­gaszkodott atacsonyságom- hoz. Ma is rettegek, ha rá­gondolok, mi lett volna ve­lem, ha a forgatókönyv ked­véért valamiképpen mégis­csak megi Ovi^tenek. Szűts István I

Next

/
Thumbnails
Contents