Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

\JIUG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXV. évfolyam, 297. szám 1974. december 20., péntek M íVISZMP HEVES WEüYEI BIZ0TIS4ÜA ES A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA 1975. évi költségvetési előirányzatok az országépítés folyamatosságát, magabiztosságát tükrözik Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtök délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkez­dődött az országgyűlés teli ülésszaka. Legfelsőbb államha­talmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró An­tal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal', az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését az Altkomány rendelke­zésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, s a je­lentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az El­nöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a kép­viselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából Falu­végi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 197H. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet megvitattak az országgyűlés ál­landó bizottságai, s kézhez kaptak a képviselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet. Eszerint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután napirend szerint megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja — A megszokott időpont­ban — az év végén —, a megszokott feladattal ült össze az országgyűlés: a kö­vetkező esztendő költségve­tésének meghatározására — kezdte beszédét Faluvégi Lajos. Bevezetőben elemez­te a népgazdaság különböző ágainak 1974-ben elért ered­ményeit, majd rátért a be­ruházások helyzetének érté­kelésére. A fejlesztést te­kintve — mondotta — a beruházások és a megter­melt nemzeti jövedelem ará­nya egészséges volt. A be­ruházások volumene 6—7 százalékkal nőtt. Folyamato­san megvalósulnak a gazda­ság szerkezetét átformáló ipari és mezőgazdasági fej­lesztési programok. Az álla­mi beruházások elmarad­nak ugyán a tervezettől, de közülük néhány fontos be­ruházásnál javult a munka szervezettsége. A korábbi­nál kevesebb pontatlanság­gal találkozhattunk a lakos­ság életkörülményeinek ja­vítása szempontjából jelen­tős kommunális, oktatási és egészségügyi beruházások megvalósításában. Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítet­tük. A lakosság fogyasztása hat százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 5,5 szá­zalékkal nőtt. Mindert — hangsúlyozta — a fogyasz­tói árak tervezett kétszáza­lékos növekedése mellett ér­tük el. Ezt közvéleményünk bizakodóan értékeli: ebben az évben a lakos­ság 9 milliárd forinttal gyarapította takarékbe­téteit. Két tényezőnek köszönhet­jük — mondotta a további­akban —, hogy gazdaságun­kat egyenletesen fejleszthet­jük és fogyasztói árainkat szabályozott szinten * tart­hatjuk. Az egyik, a szocia­lista tulajdonviszonyokra épülő tervezés és szabályo­sa», a másik, hogy külgaz­dasági kapcsolataink és ke­reskedelmünk nagyobb ré- wéi £ oaociaüsm arsatágok­kal folytatjuk. Szelesek a gazdasági kapcsolataink a világ többi részével, a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi politika enyhü­Beszéde további részében részletesen foglalkozott ^ a tőkés világpiacon az utóbbi években, kiváltképpen eb­ben az esztendőben tapasz­talható rendkívül gyors és nagymértékű áremeléssel, mely kihatott a mi gazdál­kodásunkra is. Elmondotta: összességében import árvesz­teségeinket az exportárak nyereségei csökkentették, de közel' sem ellensúlyozták. A világpiaci árak e számunk­ra kedvezőtlen változásai a tőkés viszpnylatú külkeres­kedelmi mérlegben hiányt idéztek elő. Hangsúlyozta azonban: gondjainkat nem volna helyes csak a világ­piacon bekövetkezett változásokra visszavezet­ni, hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüg­géseket, amelyek ko­rántsem határainkon túl­ról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvi­lágításban» élesebben jj&~ lennek meg. A hatékonyság — folytatta — kisebb mér­tékben javult a szükséges­nél és a lehetségesnél — a mindennapi termelő« mun­kában és a beruházási te­vékenységben egyaránt. A termelés, a beszerzés és be­ruházási céljaink nem al­* kalmazkodnak még elég gyorsan a megváltozott kö­rülményekhez. Ezt jelzi töb­bek között. hogy az ipari készletek lényegesen gyor­sabb ütemben gyarapodtak, mint ahogy az értékesítés bővült. Végső összegezésben — mondotta — a nemzeti jövedelmünk termelésének és felhasználásának mérle­ge azt mutatja, hogy a fo­gyasztás és a beruházás nö­vekedését. továbbá az ár­veszteségek és készletfel­halmozás együttesen a ha­zai, nemzeti jövedelem nö­vekménye. nem fedezte tel­jes egészében. Pártunk Központi Bizott­sága ez év december 5-i ülé­sén a kongresszusi irányel­vek szellemében meghatá­rozta a jövő évi népgazda­sági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló leg­főbb feladatnak a IV. öt­éves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítását tartotta. A továbbiakban rátért az 1975. évi állami költségve­tés számainak ismertetésére. A bevételi előirányzat 318,5 milliárd forint 12,7 száza­lékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valamennyi cél megvalósítá­sára 323.4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányozni, a hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában — mondotta — vagy az összes kiadásokhoz viszonyítva nem aggasztó, de növekvő mér­téke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazda­ságunkat érő negatív hatá­sokat. A költségvetésben be­következett veszteségek el­lensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több év re elosztjuk. Nyíltan ki kell mondanunk — hangsúlyozta —, hogy az ország és ház­tartása tartósan csak azt költheti el. ami rendelkezés­re áll, tartósan csak annyit fogyaszthat, amit megte­remd, Elmondotta, a költségvetés bevételeinek több mint há­romnegyed része a vállalatok és szövetkezetek befizetései­ből származik, s a kiadásuk nagyobb része is hozzájuk áramlik támogatásuk 'formá­jában, majd így folytatta: az előiráhyzatokat megalapozó számítások szerint a vállala­tok nyeresége 11.5 százalék­kal nő. Ezzel arányosan ala­kul az az összeg — kereken 47 milliárd forint —, amely- lyel érdekeltségi alapjaikban gazdálkodhatnak. A fejlesz­tési alapokra 30 milliárd fo­rint, a részesedési alapokra 11 milliárd forint, a tartalék- alapokra 6 milliárd forint jut, az 1975-re számításba vett eredmények alapján. A to­vábbiakban arról beszélt a pénzügyminiszter, hogy a vállalati költségvetési kap­csolatok szerkezete a részle­ges termelői árrendezés hatá­sára változik, el akarjuk azonban kerülni — mondot­ta, hogy az alapanyagok és energiahordozók áremelke­dése teljesen beépüljön a termelői árakba. Ismertette megfelelő intézkedések tör­ténnek a forint-valuta szilárd helyzetének megőrzésére, majd így folytatta: az új term'■Hi árakból a vállalatok va!Iságosab- ban fogr-ák értékelni az anyag és energia fel- használásuk költségter- heit. Szeretnénk, ha a magasabb költség meg­fontoltabb vásárlásokra, készletgazdálkodásra ösz­tönözne, növelné a vál­lalatok keresletét az ol­csóbb, helyettesítő anya­gok iránt. A szabályozás területén olyan kiegészítő jellegű mó­dosításokat teszünk, amelyek a jobb készletgazdálkodásra, az árnyereségek helyesebb megosztására, a tartalék ala­pok átmeneti igénybevételére vonatkoznak. A termékfor­galmazás néhány területén operatív szabályokat életbe léptetünk. A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nö­vekedjenek, mint a termelői árak, ezért számos termek forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3.7 milliárd forinttal, egyes termékek fo­gyasztói árkiegészítését pe­dig további 1.3 milliárd fo­rinttal emeljük. Ezáltal elér­jük, hogy az alapvető köz­szükségleti cikkek: a kenyér, a liszt, a cu­kor, a .hús, a tej, a tej­termékek fogyasztói ára nem változik 1975-ben. Változatlanok maradnak a lakosság ellátása szem­pontjából fontos közüze­mi szolgáltatások árai is. Mindemellett a népgazdasá­gi terv a fogyasztói árszínvo­nal 3.6 százalékos emelkedé­sével számol. Ebből az 1974-es változások — bele­értve a borárak emelését is — egy százalékkal növeli a jövő évi fogyasztói árszínvo­nalat A továbbiakban ismertette a különböző fogyasztói árak módosulását, hangsúlyozva azonban, hogy külön elbírálás alapján a fontosabb közfo­gyasztású cikkek árát válto­zatlan szinten tartják, ezek közé sorolható a mosószerek, a gyermekruházati cikkek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fontos termék. Ha szólunk is gondjainkról — folytatta — ha hivatkozunk is intézkedéseink magyaráza­tánál a külső tényezők kény­szerítő erejére, anyagi eszkö­zeink korlátáira, a jövő évre is megalapozzuk a lakosság életszínvonalának javulását, bár annak mértéke az idei­nél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2.5 szá­zalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3.5 szá­zalékkal emelkedik. A pénz­beli társadalmi juttatások reálértékei 11 százalékkal nö­vekednek. A jövő esztendő­re — mondotta továbbá — nem ígérhetünk széles körű béremelést, de a vállalatok­nál és intézményeknél meg­van a feltétele annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pontosabb munka, a szigo­rúbb termelési fegyelem vál­lalói a megérdemelt béreme­lésben részesüljenek. Ezek után ismertette, hogy jövőre a kereskedelmi vállalatoknál, az oktatási intézményekben, az egészségügyi és szociális intézetekben, valamint a köz­lekedésben csökkentik a munkaidőt, s mindez 400 millió forint terhet jelent a költségvetésnek. 1975. végé­re a munkások és alkalma­zottak 90 százaléka rövidített munkaidőben dolgozik majd. Részletesen foglalkozott ezek után a gyermekes családok, valamint az alacsonyabb nyugdíjakból, járadékokból élők életszínvonalának javí­tását célzó szociális intézke­désekkel s ezek anyagi kiha­tásával. Megemlítette, hogy a gyermekgondozási se­gélyre közel 2,6 milliárd forintot fordítanak, s 1975. július 1-től az ala­csony nyugdíjak, vala­mint az árvaellátás nö­velésére több mint 3,6 milliárd forinttal többet fordítanak. Ezután a lakásépítés hely­zetéről adott tájékoztatást: fi tízezer lakosra jutó lakásépí­tés számát tekintve a máso­dik, harmadik helyen va­gyunk a szocialista országok körében és számos olyan or­szágot is megelőzünk, ahol az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem jóval több, mint ná­lunk. Az országban még mindig sok a jogos lakás­igény, s bár az építés üteme évről évre növekszik, az igénylők száma csak las­san csökken. Jövőre azt sze­retnénk elérni, hogy a lakás­igénylők közül a három- és többgyermekes munkás és alkalmazotti családok lakás­hoz jussanak. Rátért ezek után a közös fogyasztásra előirányzott ősz- szegek ismertetésére. Ez 11 milliárddal — több mint tíz százalékkal — magasabb lesz az ideinél. A tanácsok költ­ségvetése és fejlesztési alap­ja együttesen megközelíti az 56 milliárd forintot. A költ­ségvetési szerveknél beruhá­zási célokra a múlt évivel. azonos összeg — 14 milliárd forint áll rendelkezésre. Hangsúlyozta társadalmi és gazdasági jelentőségéhez méltóan fejlesztjük a tudo­mányos kutatást, támogatjuk a művészetet, a közművelő­dést, javítjuk a testnevelés feltételeit. Tolmácsolta a kormány kérését, hogy az élet minden területén érvé­nyesüljön az ellátás színvo­nalát még nem károsító ta­karékosság; Ezek után rész­letesen felsorolta. milyen feladatok állnak előttünk az ésszerű takarékosság terén, hangsúlyozva: (Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdődött az eurőoai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Kádár János üdvözlő beszéde Budapesten csütörtökön délután két órakor kezdődött meg az európai kom­munista és munkáspártok 1975. első fe­lére tervezett konferenciáját előkészítő találkozó.- A Gellért Szállóban húsz eu­rópai testvérpárt delegációi foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál. A Magyar Szocialista Munkáspártot az alábbi kül­döttség képviseli: Biszku Béla, a Politi­kai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, dr„ Berecz Járosa a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula, és Varga István, a külügyi osz­tály helyettes vezetői. A találkozót Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a központi bizottság titkára nyitotta meg.. Üdvözlő beszédet mondott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. (Kádár János elvtárs beszédét a 2. ofi dalom, közöljük.}) lő, békésebb légköre kedvez veknek a kaTy^ola^k-ak.

Next

/
Thumbnails
Contents