Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

Ilnfazotti az Indonéz Köztársaság kuliig mini* zf ere Adam Malik, az Indonéz Köztársaság külügyminisz­tere, valamint a kíséretében volt személyiségek kedden elutaztak Budapestről a Né­met Demokratikus Köztár­saságba. A Ferihegyi repülőtéren a vendégek búcsúztatására megjelent Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint a minisztérium több más vezető beosztású mun­katársa. Ott volt Iljas Ham- zah, az Indonéz Köztársa­ság Budapesten akreditált nagykövete, valamint Ger­hard Reinert, az NDK nagy­követe. (MTI) VW.ÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!! Ü'abh 36 ezer közlekedési do gozo munkaideje csökken Kormányhatározat írja elő, hogy 1975. január 1. és 1977. december 31-e között közlekedési áganként foko­zatosan be kell vezetni a munkaidő-csökkentést. A dolgozok helyzetét könnyítő rendelkezés végrehajtására a közlekedés sajátos helyze­tét figyelembe véve reális terv készült. Január 1-től — mint azt a MÁV Vezérigaz-' gatósag és a Vasutasok Szak­szervezete bejelentette —va­lamennyi vasutas törvényes munkaideje heti 44 óra, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetéhez tartózó ágazatokban pedig újabb több mint 36 ezer dolgozó munkaidejének rö­vidítésére nyílik lehetőség. A szakszervezetben az MTI munkatársának elmon­dották, hogy a mostani ter­vezett munkaidő-csökkentést főleg önerőből, többletlét­szám- és többletbér nélkül hajtják végre. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZ0TISAÜA ES A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 295. szám ARA: 80 FILLER 1974. december 18., szerda Budapestre érkezett Petr Mladenov bolgár külügyminiszter Kedden Budapestre érkezett Petr Mladenov bolgár külügyminiszter. Képünk: Púja Frigyes külügyminiszter fogadja a Ferihegyi repülőtéren vendégét. (MTI-foto: Petrovics I,ászló felv. — KS) Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezeit Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztere. A bolgár külügy­miniszterrel együtt Buda­pestre érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Roska István külügyminisz­ter-helyettes, s a Külügymi­nisztérium több vezetőműn­Növekedett a kohó« és gépipar tei meiése A miniszter tájékoztatója Kedden a Vasas Szak- szervezet központi vezetősége ülést tartott Az ülésen résztvett és tájékoztatott dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter. A miniszter elmondta: annak ellenére, hogy az idén a vállalatok jó­része az ismert világpiaci okok miatt anyagellátási gon­dokkal küzdött, nehezebb volt a vegyi és más alap­anyagok beszerzése, mégis 9—10 százalékkal növekedett a gépipari termelés. Hasonló termelésfelfutás tapasztal­ható a nyersacél gyártásában és a színesfémkohászat ter­melésében is. Az idén dina­mikusan fejlődött az export. A szocialista országokba irá­nyuló gépexport például az előirányzottnál nagyobb mér­tékben, 11 százalékkal nö­vekedett. Harminc százalék­kal bővült a tőkés gépkivi­tel is. A belföldi piaci igé­nyek jelentősen növekedtek 1974-ben és a vállalatok is igyekeztek a hazai igényeket mind jobban kielégíteni. Né­hány cikkből például villa­mos szerelési, mezőgazdasági árukból, kerékpárokból nem tudták a kereskedelmet ma­radéktalanul ellátni. Ennek oka részben az alapanyagok — főként tőkés import anya­gok — beszerzésében jelent­kezett nehézségek. Dr. Horgos Gyula minisz­ter a jövő évi tervekről is szólt, s elmondta, hogy a vaskohászat termelése mint­egy 7,5 százalékkal a színes­fémkohászaté 4,8 százalékkal nő. Erőteljesen kívánják bő­víteni a tőkés gépexportot is. Villamosipari termékek kiállítása katársa. Jelen volt a fogad­tatásnál Böjti János, a Ma­gyar Népköztársaság szófiai nagykövete és Sztoio Szía- noev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. Petr Mladeno v bolgár kül­ügyminiszter kedden a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzás után a Kül- ügyminisztriumban Púja Frigyes miniszter fogadta bolgár kollégáját, Petr Mla- denovot, s megkezdődtek a két külügyminiszter hiva­talos tárgyalásai. A szívé­lyes, baráti légkörű tárgya­láson magyar részről részt vett Roska István külügy­miniszter-helyettes, Tömpe Istvánné, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Böj­ti János, hazánk szófiai nagykövete; bolgár részről jelen volt: Ivan Kjülev, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője, Alekszander Sztrezov, a külügyminiszter kabinetirodájának vezetője, Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Csütörtökön kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, az alkotmány 22. paragrafusának (2), bekezdése alapján, az országgyűlést 1974. december 19. napján — csütörtökön — délelőtt 11 órára összehívta. Fehér Péter, az MTI hír- magyarázója írja: Az országgyűlés csütörtö­kön kezdődő, s ebben az esz­tendőben utolsó, téli ülés­szakán — a napirendi javas­lat szerint — a jövő eszten­dei költségvetésről döntenek a képviselők. A törvenyja- váslat előkészítésén 10 ál­landó bizottság munkálko­dott, s a tanácskozássorozat vitáiban csaknem 100 képvi­selő kért és kapott szót. Egészében is, részletes, ága­zati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és költ­ségvetés összefüggéseit: el­mélyült, alapos munkájuk bizonyítéka, hogy a bizottsá­gi üléseken elhangzottakat tartalmazó jegyzőkönyvek terjedelme meghaladja az 1000 oldalt. A bizottsági tanácskozáso­kon egyöntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költ­ségvetés összeállítói gondos, körültekintő munkát végez­tek, s az 1975-ös pénzügyi prog­ram jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a leg­fontosabb feladatok el­végzésére. Valamennyi képviselő egyet­értett azzal, hogy a megnö­vekedett feladatok a népgaz­daság minden ágazatában nagyobb követelményeket tá­masztanak a gazdálkodás színvonalával szemben. A bizottságok úgy döntöt­tek, hogy az országgyűlés té­li ülésszakán elfogadásra ja­vasolják a jövő esztendei költségvetésről szóló tör­vénytervezetet. Egyetértő vé­leményükhöz hozzáfűzték: ha gazdasági fejlődésünknek az eddigiekhez közel álló ütemét, arányait tartani akarjuk — már pedig ez a cél —, akkor a jövő évi’ népgazdasági tervnek min­den bizonnyal magas köve­telményeket kell megszabnia. Az előirányzatok teljesíthe­tők — mint ahogyan azt az MSZMP Központi Bizottsá­gának december 5-i ülésén is megfogalmazták. Ennek ér­dekében azonban a IV. öt­éves terv utolsó esztendejé­ben különös figyelmet ér­demlő feladatokat kell vég­rehajtani. Így például nö­velni kell a népgazdaság részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, külö­nösen a szocialista orszá­gokkal való sokoldalú együttműködést kell tovább fejleszteni. Meg kell gyorsí­tani a termelési szerkezet át­alakítását elsősorban a ked­vezőtlen külső hatások csök­kentése érdekében: jobban kell alkalmazkodni a válto­zó értékesítési lehetőségek­hez, a belföldi felhasználást jobban össze kell hangolni a források meghatározott bő­vülésével, javítani kell az állóeszközökkel való gazdál­kodást, fokozni az anyag- és energiatakarékosságot, s az élő munka ésszerűbb hasz­nosítására kell törekedni. A képviselői vélemények így summázhatok: a Magyar Népköztársa­ság 1975-re tervezett költségvetése reális szám­vetés, sem a gondokat, sem az eredményeket nem túlzó, de nem is le­becsülő pénzügyi terv. Gyakran szóba került: 1975- ben — és várhatóan hosz- szabb időszakon át — szá­molni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. E kedvezőtlen hatások ellen- súlyozására a gazdasági munka hatékonyságának cél­tudatos növelésével, a szo­cialista országokkal való együttműködés további el­mélyítésével kell törekedni. A kereskedelmi bizottság ülésén hangzott el: szélesíte­ni kell a piacokat, elsősor­ban olyan országokban, amelyek számunkra igen fontos alapanyagokkal fi­zethetnek, ugyanakkor szor­galmazni kell, hogy a ma­gyar ipar az eddigieknél is fokozottabb mértékben ter­meljen minden piacon ex­portképes árut. Más-más sza­vakkal ugyan, de a lényeget tekintve valamennyi bizott­sági ülésen hangoztatták: a jövő évi terv eredményes megvalósításának lényeges feltétele, hogy közüggyé vál­jék a gazdasági tartalékok feltárása, hasznosítása.. Ésszerű takarékosságnak kell érvényesülnie: vonatkozik ez a pénzügyi forrásokra éppúgy mint az anyag és energia felhaszná­lására. A bizottsági üléseken nem merült fel kiegészítő, módo­sító javaslat. (MTI) Országos tanácskozás a mezőgazda:ág energiagazdálkodásáról Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével ked­den az energiagazdálkodás helyzetéről tanácskoztak az agrár szakemberek a mi­nisztérium kultúrtermében. Az országos tanácskozáson Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes bevezető előadásában a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és a fagazdaság előtt álló energiagazdálkodá­si feladatokról beszélt. Mint a miniszterhelyettes rámutatott, a népgazdaság energiafelhasználása az el­múlt 25 évben csaknem há­rom és félszeresére növeke­dett. Az előzetes számítások szerint az ötödik ötéves tervben 22 százalékkal to­vább növekszik. A népgaz­dasági ágazatok között a mezőgazdaság az egyik leg­nagyobb energiafelhasználó, a kőolaj-termékek leihasz­nálásában például az ország Kedden megnyílt a KGST- országok villamosipari ter­mékeinek sz ikkiállítása a Marketexpo Szalay utcai be­mutatótermében. A h áram- napos kiállítást a Konsumex, * RAVILL, az Interunion és cs Keravill szervezta, A bemutatott termékek nagyrészét még nem szállí­tották hazánkba partnereink, így a szakkiállítás piackutató jellegű is. A magyar keres­kedelmi partnerek tárgyalá­sokat kezdenek a bemutatott áruk. importjáról. (MT1Q Legsürgősebb A MÉM A mezőgazdaság elmúlt kétheti munkáját értékelte, a soron következő feladato­kat határozta meg keddi ülésén az Országos Opera­tív Bizottság a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban. Dr. Mészáros István, a bi­zottság elnöke beszámolt ar­ról, hogy a gazdaságok az őszi munkákat — a mély­szántáson, a kukoricabeta­karításon, és a cukorrépa- hordáson kívül — minde­nütt befejezték, ez utóbbi­akban is előbbre haladtak, de a helyzetet változatlanul nehezíti az erősen felázott talaj. A feltételeket tovább rontotta, hogy a Dunántú­lon és a Tiszántúlon újabb 30—50 milliméter csapadék hullott, s ezt már végképp képtelen volt elnyelni & te­a mélyszántás gyorsítása operatív bizottságának ülése lített talaj. Ennek ellenére a kukorica betakarítása és a répaiiordás közvetlen befe­jezés előtt áll. s amennyi­ben a fagy segít, rövid idő alatt végeznek. A legsürgő­sebb teendő most a mély­szántás gyorsítása. El kell érni — hangsúlyozták az ülésen —, hogy rínég a téli hótakaró előtt befejezzék ezt a munkát is. A jelentések szerint hét­főig Nógrád és Győr-Sopron megyében a mélyszántás 88 —90 százalékával, Vas és Szolnok megyében a 75—80 százalékával végeztek, a mé­lyebben fekvő területeken azonban 50 százalék körül tartanak. A nehéz helyze­tet jelzi, hogy az állami gazdaságokban — amelyek­ben pedig a legjobb a gépi- erő-ellátottság — a mély­szántás 72 százalékánál vé­geztek eddig. Az enyhe idő viszont kedvezően hatott a vetésekre, szépen kelt nö­vényállomány várja a hóta­karót. Az operatív bizottság fel­hívta a gazdaságok figyel­mét arra, hogy — ahol az őszi munkákkal végeztek — itt az ideje a gépjavítások megkezdésének, az alkat­rész-biztosításnak. Az őszi időjárás rendkívül igénybe vette, megviselte a gépeket, így rendbehozataluk hosz- szabb időt vesz igénybe. Ugyancsak gondoskodniok kell a gazdaságok üzem­anyagkészleteik feltöltéséről — az ÁFOR az igényeknek megfelelően tud üzemanya­got adni —, hogy a január közepéig elhúzódó termény- szállítást zavartalanul tud­ják bonyolítani. (MTXj legnagyobb fogyasztójává lépett elő, hiszen az elmúlt évben motorikus üzem­anyagból és tüzelőanyagból több mint 1,1 millió tonnát igényelt. A tovább korsze­rűsödő, iparosodó agrárgaz­daság a következő években előreláthatóan még több energiát használ majd fel, ezért szükségessé válik, hogy a felhasználó üzemek az ed diginél ésszerűbben gazdál­kodjanak a megdrágult ener­giával. A felmérések szerint a me­zőgazdasági üzemekben dol­gozó gépek nagy része nem megfelelő hatásfokkal üze­mel, emiatt jelentős az energiapazarlás. A vizsgála­tok igazolják, hogy a sze­mes takarmány-szárításnál egy százalék nedvesség -el­vonásához a rosszul üzeme­lő szárító kétszer annyi gáz­olajat használ el, mint ahol jól működik. Az üzemanyag­tárolás, kiszolgálás, elosztás során a mennyiségi és .minő­ségi veszteségek sok üzemnél elérik az egy-két százalékot is, holott szakszerű kezelés­sel nagy részük megtakarít­ható lenne. A mezőgazdasá­gi üzemeknek korszerű üzemanyag-tárolókat kel! kialakítaniok. Végezetül Váncsa Jenő be­jelentette, hogy 1975-ben a MÉM bevezeti a mezőgazda- sági üzemeknél az éves ener­giafelhasználási beszámoló jelentési kötelezettségeket, s erre célszerű az üzemeknek mielőbb felkészülniök.

Next

/
Thumbnails
Contents