Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
I 11 MÉRI mm Érásza Szobrok — a szó igazi, ha- p> jmányos' értelmében. De nu s/da szobrok! — nemesek, hajlékonyak. anyagszerűek, s-amet gyönyörköd telök. Tárgyuk is világos, érthető, élvezhető — játszadozó gyerekek táncoló lányok, imádkozó kardinálisok, ölelkező szerelmesek és karakteres portrék Szobrok — nem holmi forgó, villogó, funkciójukat vesztett fémszerkezetek — de bronzból, márványból faragottak. Izmusokkal terhes korunkban figuratív, az ember testiségét, a humanitást dicsőítő alkotások. Giacomo Manzu szobrai. Manzué, aki Michelangelo, Leonardo, Bernini világához, a reneszánszhoz nyúlt, vissza. Aki fafaragó kézművesből lett a világ egyik legjobb szobrásza. Leírta, s egész életművével megvalósította természetei vhűségét: „Ne féljetek a természettől, nem akadályoz benneteket! Dolgozzatok a természethez híven, s még ha utánozzátok is, újat alkothattok, ■ mert az eredmény nem a külsőségben, haneni abban van, ami bennetek rejtőzik”. Manzu, áz autodidakta, tanár lett a milánói képzőművészeti akadémián. 1948-ban a Velencei Biennálé szobrászati nagydíját nyerte el. Bronzba faragta a Szent Péter bazilika kapuját. A háború és a béke szimbólumát örökítette meg a rotterdami dóm bronz kápuján. Megmintázta XXIII. János pápát, festő barátját Oszkár ito- koschkát, Barnard szívsebészt. 1966-ban Lenin-béke- dijat kapott, s nagy sikerrel szerepelt moszkvai, leningrá- ■fti kiállításokon. Az állandóság, örökkévalóság hangulatát árasztó kardinális szobrai fogalommá lettek. Degas hangvételével rokon táncosnői a világ nagy múzeumainak féltett kincsei. Műcsarnokbeli gyűjteményes kiállítása — Itália földjétől hozott, üzenet. A reneszánsz Dáliájából és a ma Olaszországából. Érzékenyen és érzékien mintázott szobrai a megújított reneszánsz mesterművei! A hatalmas márványszobor összefonódó alakjai — A nagy szerelmesek —• az érzések örökkévalóságáról vall. Gyerekei a kocsikázó, játszó testvérpárORSOVAI EMIL: Zászló Te büszke zászló lengetett a szél az emlékezet ormán szédítő kerek sebességgel a föld forog szín-vijjogás viharos ámulat 1 azért is zászló vakká nézhető sugára álomon csonton átragyog nem éri fel láng-rongyos aknatűz és nincs erő mivel bevonható te mégis zászló bíztam röptűdet mikor a pince odva bújtatott s csak egy meleg szempárban láttalak halvány világ öngyújtó-sercegés lobogtál zászló koponyánk falán belül eszmélet-várunk tornyain | halántékunkon lázroham dobolt > fölmenteni még messze járt a szív AÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/^\^AAAAAAAAAAAAAAAAAAA^VVVVVVVV\AAAAA^/SAA/V>^V\^AAAAÄ PAKOUTZ ISTVÁN: Kél Ter» ARUKAPCSOLAS Énnek a szolgáltatónak még az immel-ámmal-kiszolgálás is nehezére esik; olyan — hajánál fogva előrángatott — megbántottsággal csomagolja be a pultra dobott portékát, mintha legalábbis ő lenne kiszolgáltatva a boldogtalan vevőnek. KÖZVETVE UGYAN A handázó seregélyek egyesülete méltán rátarti tolvaj különítményeinek szőlőskerti dézsmálásaira, mert a cserregő, le-lecsapv szárnyas csapatok — közvetve ugyijn — de egyáltalán nem kampányszerűen, hanem megtervezett folyamatossággal szívósan támogatják az alkoholellenes mozgalmat. „Inge mellszobra” Sherlock Holmes nő yolt? Hosszú évek kutatásai után Sherlock Holmes kalandjainak alapos ismerői meglepő hírrel jelentkeztek: Sherlock Holmes, a nagy detektív férfiruhába öltözött nő volt. Erre a megállapításra — amelyhez a szakértők véleménye szerint a gyanú árnyéka sem fér — a róla szóló művek szolgáltatták az alapot. A detektívet „karcsú” és ,magas” alkatúnak írták le, akinek „éles” hangja van, „fehér keze és hosszú, ideges ujjaí” vannak. Továbbá az a tény, hogy nem ismeri a fiúiskolákban használatos nyelvet és a fiúk szokásait, egyértelműen azt bizonyítja, hogy életében nem járhatott ilyen iskolába. Egyetemi pályafutása is a homályba merül. Mindebből arra következtetnek, hogy Holmes ifjú korában lányiskolába járt és „férfivá” Watsonnal való találkozása előtt vált. Az egyik leglényegesebb tényező ebben a kérdésben az Irene Adlerről készült valóságos dicshimnusz, amelyet a „Botrány a Boheme-ben” című műben olvashatunk. Mindaz, amit Adler kisasszonyról tudunk, megegyezik Holmes tulajdonságaival: a nagy detektíwel egy évben, 1858-ban született, zenerajongó (elsősorban az'opera vonzza), kötélidegei vannak és remek humorérzékkel dicsekedhet. Valószínű, hogy a nem-változtatás eredetét egy Holmes-t ifjú korában ért traumában kell keresnünk. Miniatűr televíziós kamera * A szem folytatásának is lehetne nevezni az Angliában előállított speciális konstrukciójú miniatűr televíziós kamerát. A mindössze 38 milliméter átmérőjű, 50 méteres kábelhez csatlakoztatott kamerát csővezeték, üzemanyag- tartályok és más nehezen hozzáférhető üregek belső felületének vizsgálatára .lehet felhasználni. „Sonja karosszékben” (MTI Kotok — Tóth István felvételei — KS) jának modelljei. Festőién szép szobrai közül talán a legszebbek második feleségéről, Ingéről mintázottak — táncosnők, aktok, portrék. A Műcsarnokban nem csak nagy méretű művek képviselik a művészt. Aranyból készült érmék, kisplasztikák, ékszerek töltik meg a tárlókat — ötvösművésznek is kiváló. Akvarelljei, grafikái könnyed virtuóz ujjgyakorlatok — s a zseniális szobrász mesterségbeli tudásáról vallanak. Kádár Márta K. SZMALCOV: Kölcsönös szimpátia Amikor a sofőr elaludt Az autópályákon előforduló katasztrófák leggyakoribb formája á frontális összeütközés. Igaz ugyan, hogy a köd, a sötétség és az eső is hatással van a vezetésre, a frontális összeütközések legyakorifcjb oka azonban az, hogy a vezető elaludt a volán mellett — kocsija pedig átsodródott az úttest túlsó olálára. Már a negyvenes években felmerült az a gondolat, hogy az egymással szembejövő forgalmi sávokat beton fallal válasszák el — ez a megoldás azonban még mindig nem volt eléggé biztonságos. Az Egyesült Államokban a legutóbbi időkben kidolgoztak egy különleges, trapéz-keresztmetszetű osztófalat. Ha a gépkocsi, amelynek vezetője elaludt, kicsiny szögben ütközik e falnak, az első kerék olyan ütést kap, amelytől a kocsi elfordul a fal felől. A gépjárműben nem keletkezik kár, a hirtelen ütődéstől azonban a sofőr felébred, és újból úrrá lesz járművén. A tervezők szerint a különleges választófal főleg azokon az autópályákon használható elő; nvösen, amelyek napi áteresztőképessége 60—70 ezer gépkocsi. ' ’ Martai* a vízben Japán tudósok évek óta kísérleteznek, a gabonatárolás új módszereivel. Az egyik ilyen kísérleti megoldás a gabona víz alá süllyesztett különleges tárolókban raktározása. Mint kiderült, a szemes termény kitűnően tárolható nylon zsákokban, amelyeket később többréteges alumínium fóliában helyeznek eL A göngyölegeket 30 méter mélyen süllyesztik el tavakban vagy más édesvizű tárolókban. Ilyen tárolási' feltételek között a gabona éveken át eláll — legalább olyan jól, mint állandó hömérsékle- m gabona tár h ázakban. Ünnepekre mindig egész halom üdvözlőlapot szoktam kapni. Boldog ünnepet kívánnak az élelmiszerüzletek kollektívái, a fodrászat, a Patyolat, a posta, az autóbuszközlekedési vállalat dolgozói. Azt kérdezik, honnan tudják, hogy hol lakom? Hát nasZkönyvből, be szoktam írni a címemet. Igaz, ez már régen volt. Mostanában nem panaszkodom, hanem egyenesen el vagyok ragadtatva a szolgáltató vállalatok dolgozóinak munkájától. Szinte kivétel nélkül kedves, jóravaló emberek, ha... ha kölcsönösségi alapon közeledsz hozzájuk. Hogy miként vívtam ki a rokonszén- vüket? Elmondhatom. Az élelmiszer- bolttal kezdem. Belépek az üzletbe, körülnézek. Amikor nincs senki a pultnál, megszólítom az elárusítónőt: — Kezét csókolom, de csinos ma. Sokkal csinosabb, mint tegnap. Az elárusítónő enyhén zavarba jön, ösztönösen megigazítja a fürtjeit, nyúl a tükre után, én pedig időben visszavonulok. Két nap múlva, amikor újra bemegyek, a köpeny is frissebb rajta, a szemöldöke gondosan kihúzva, az arca pirosabb. A mosolya meg olyan, hogy azt el sem lehet mondani. Ügy fogad, akár egy régi ismerőst. lóban ibeszívtunk egy kicsit. Megértőén bólintok, aztán megkélH ________ rém, mérjen le egy — — Ma kaptunk új szép darab húst. Mér- mondtam árut.^Bő a választék: get vehetek rá. hogy ábrázattál osztályon felüli húst kapok, a „Csak ismerősöknek” kategóriából. A fodrászüzletbe moszkvai csokoládé, bolgár karamella, grúz konyak... Miből mennyit parancsol? Amikor leméri az úgy térek be, minth(j, meleg a pa- árut, tüntetőén elfor- haza mennék. Ügyet ahová dúlok, hogy ne lás- sem vetve a várako- sam a mérleget. És zók hosszú sorára, a képzeljék, néhány de- mester szolgálatké- kával mindig többet szén a karosszékbe kapok (otthon kíváncsiságból utánamérem). Valamivel nehezebb bensőséges kapcsolatot teremteni, ha férfi az elqdó. Ám az ő szívükhöz vezető utat is megtalálom. Bemegyek például a húsboltba.. A közepesnél jobban táplált hentes a pulton könyököl. Az arca gyűrött, a tekintete borús. — Jó napot kívánok — üdvözlöm szívélyesen, ám ő ré- veteg tekintettel elnéz a fejem felett. Rögtön tudom, honnan fúj a szél, és bizalmasan, mintha régi barátom válna, megkérdezem: — Csak nem vett be tegnap .. hm... többet a kelleténél? A hentes arca egy pillanat alatt meg enyhül, gurgulázva felnevet. ■ — Maga egy jós — mondja. — A haverommal az este vámvitái. — A kétezredik vendégünk az idén — hazudja szemrebbenés nélkül. — Hagyományaink szerint soron kívül szolgáljuk ki. Hogy miért kivételezik velem? Egyszerű. Mielőtt borbélyhoz megyek, odahaza mindig megbgrotvál- kozom, az üzletben csak hajvágást kérek, de úgy fizetek, mintha borotválás is lett volna. Különösen szívélyes viszonyban vagyok a szolgáltató irodával. Ennek is megvan a története. Egyszer a feleségem elutazott a rokonokhoz, és a gondjaimra bízta ötéves kislányunkat. Nem sokat teketóriáztam, elmentem az irodába. A főnöknő sajnálkozva tárta szét a kezét: „Sajnos, nem tudok segíteni. Manapság könnyebb egy/ jól képzett mérnököt szerezni, mint egy pótmamát”, — Tudom — megértő valamikor én is a szolgáltató irodában dolgoztam. .. E szavak hallatára a főnöknő szemében fény villant fel. \ — Hagyja itt a címét — mondta percnyi töprengés után —, megpróbálok kieszelni valamit. Es képzeljék, másnap reggel egy bűbájos teremtés jelent meg a lakásomon. „A szolgáltató irodából jövök. A kislányára kell' felügyelni?” Azóta is hetenként kapok egy levelezőlapot, amelyben az iroda udvariasan afelől érdeklődik, nincs-e szükségem valamilyen szolgáltatásra. Mostanában tehát abszolút elégedett vagyok a szolgáltató vállalatokkal. Ügy látszik, ők ís meg vannak elégedve velem — a sok üdvözlőlap legalábbis ezt bizonyítja. Fordította: Zahemszky László „Balekra veszik..." (?!) Egy olvasónk levelének egyik mondatából idéztük a címbeli nyelvi formát. Arra kér feleletet, mi a balek szó eredete, jelentése, és megsértik-e az embert azzal, hogy „balekra veszik”. Minden kérdésére választ kap, ha figyelmesen végigkíséri a szó élettörténetét és használati értékének változásait. Először arról: ma még nem tudunk egyértelmű feleletet adni, honnan kerülhetett nyelvünkbe ez a megnevezés. Valószínűleg oszmán-török eredetű, s az 1700-as évek óta élünk vele. Eleinte az argóban, a tolvajnyelvben, a sípi- sek, suh amiskär tyások nyelvhasználatában jutott nyelvi szerephez, s a kifosztásra szánt áldozat megnevezésére szolgált. Ez a tolvajnyelvi eredetű versezet is ezt bizonyítja: „Bemegyek a bárányházba (templomba), hallgatom a gálachot (papot); s ha- lefemmel (késemmel) megvágom a legöregebb balekot (késemmel kihasítom a kiszemelt áldozat zsebét)”. Később szélesebb körben is használatossá vált a balek név, s az alábbi rokonértelmű szósor megnevezésére használták fel: együgyű, tökfilkó, fajankó; rászedhető, kihasználható áldozat; kifosztásra szánt, járatlan, hiszékeny, becsapható ember stb., stb. A megnevezés szó- családja is bővült, s ezek a változatok alakultak ki: baleksáp (balekség), balekfogás, balekember stb. Gyakran szólásszerű mondatokban i« szerepet vállal szavunk': balekot fog, balekkal van dolga, baleknak nézik, balekra veszik stb. A XIX. század óta az irodalomban is jelentkezik, s elsősorban jellemzésül, stíluseszközként élnek vele iróink. Érdekes jelenség, hogy legújabb költészetünkben is olyan versbeli szóvá vált, amelyre szívesen és gyakran bíznak nyelvi szerepet költőink. A szövegösszefüggésekből az ii> kitűnik, milyen jelentéstartalommal és használati értékkel jut a. versekben nyelvi szerephez. Szabó Lőrinc Különbéke című versében jó értelmezést is nyújt a szóról: „Látom, milyen rú- túl becsapják a baleket, hogy a balek azért balek, mert mást nem tehet!”. Hogy a baleknek nevezett ember valóban becsületes, de kihasznált áldozat, arról Vas István Vojtina legújabb levele című versének ez a részlete is bizonykodik: „Dogmáknak bedűlő, becsületes balek. Iá megtaláló számítását.” Római Mihály András Sírvers című költeményében már a szó egy új jelentósárnyalatá- rá is utal: „S tudta: a hős itt, balek, kinek gúny jár\ Dr. Bakos József