Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

I 11 MÉRI mm Érásza Szobrok — a szó igazi, ha- p> jmányos' értelmében. De nu s/da szobrok! — nemesek, hajlékonyak. anyagszerűek, s-amet gyönyörköd telök. Tár­gyuk is világos, érthető, él­vezhető — játszadozó gyere­kek táncoló lányok, imád­kozó kardinálisok, ölelkező szerelmesek és karakteres portrék Szobrok — nem hol­mi forgó, villogó, funkcióju­kat vesztett fémszerkezetek — de bronzból, márványból faragottak. Izmusokkal terhes korunkban figuratív, az em­ber testiségét, a humanitást dicsőítő alkotások. Giacomo Manzu szobrai. Manzué, aki Michelangelo, Leonardo, Ber­nini világához, a reneszánsz­hoz nyúlt, vissza. Aki fafara­gó kézművesből lett a világ egyik legjobb szobrásza. Leírta, s egész életművével megvalósította természet­ei vhűségét: „Ne féljetek a természettől, nem akadályoz benneteket! Dolgozzatok a természethez híven, s még ha utánozzátok is, újat alkot­hattok, ■ mert az eredmény nem a külsőségben, haneni abban van, ami bennetek rej­tőzik”. Manzu, áz autodidakta, ta­nár lett a milánói képzőmű­vészeti akadémián. 1948-ban a Velencei Biennálé szobrá­szati nagydíját nyerte el. Bronzba faragta a Szent Pé­ter bazilika kapuját. A há­ború és a béke szimbólumát örökítette meg a rotterdami dóm bronz kápuján. Megmin­tázta XXIII. János pápát, festő barátját Oszkár ito- koschkát, Barnard szívse­bészt. 1966-ban Lenin-béke- dijat kapott, s nagy sikerrel szerepelt moszkvai, leningrá- ■fti kiállításokon. Az állandó­ság, örökkévalóság hangula­tát árasztó kardinális szob­rai fogalommá lettek. Degas hangvételével rokon táncos­női a világ nagy múzeumai­nak féltett kincsei. Műcsarnokbeli gyűjtemé­nyes kiállítása — Itália föld­jétől hozott, üzenet. A rene­szánsz Dáliájából és a ma Olaszországából. Érzékenyen és érzékien mintázott szob­rai a megújított reneszánsz mesterművei! A hatalmas márványszobor összefonódó alakjai — A nagy szerelme­sek —• az érzések örökkéva­lóságáról vall. Gyerekei a kocsikázó, játszó testvérpár­ORSOVAI EMIL: Zászló Te büszke zászló lengetett a szél az emlékezet ormán szédítő kerek sebességgel a föld forog szín-vijjogás viharos ámulat 1 azért is zászló vakká nézhető sugára álomon csonton átragyog nem éri fel láng-rongyos aknatűz és nincs erő mivel bevonható te mégis zászló bíztam röptűdet mikor a pince odva bújtatott s csak egy meleg szempárban láttalak halvány világ öngyújtó-sercegés lobogtál zászló koponyánk falán belül eszmélet-várunk tornyain | halántékunkon lázroham dobolt > fölmenteni még messze járt a szív AÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/^\^AAAAAAAAAAAAAAAAAAA^VVVVVVVV\AAAAA^/SAA/V>^V\^AAAAÄ PAKOUTZ ISTVÁN: Kél Ter» ARUKAPCSOLAS Énnek a szolgáltatónak még az immel-ámmal-kiszolgálás is nehezére esik; olyan — hajánál fogva előrángatott — megbántottsággal csomagolja be a pultra dobott portékát, mintha legalábbis ő lenne kiszolgáltatva a boldogtalan vevőnek. KÖZVETVE UGYAN A handázó seregélyek egyesülete méltán rátarti tolvaj különítményeinek szőlőskerti dézsmálásaira, mert a cserregő, le-lecsapv szárnyas csapatok — közvetve ugyijn — de egyáltalán nem kampányszerűen, hanem megtervezett folyamatossággal szívósan támogatják az alkoholellenes mozgalmat. „Inge mellszobra” Sherlock Holmes nő yolt? Hosszú évek kutatásai után Sherlock Holmes kaland­jainak alapos ismerői meglepő hírrel jelentkeztek: Sher­lock Holmes, a nagy detektív férfiruhába öltözött nő volt. Erre a megállapításra — amelyhez a szakértők véle­ménye szerint a gyanú árnyéka sem fér — a róla szóló művek szolgáltatták az alapot. A detektívet „karcsú” és ,magas” alkatúnak írták le, akinek „éles” hangja van, „fehér keze és hosszú, ideges ujjaí” vannak. Továbbá az a tény, hogy nem ismeri a fiúiskolákban használatos nyelvet és a fiúk szokásait, egyértelműen azt bizonyítja, hogy életében nem járhatott ilyen iskolába. Egyetemi pályafutása is a homályba merül. Mindebből ar­ra következtetnek, hogy Holmes ifjú korában lányiskolába járt és „férfivá” Watsonnal való találkozása előtt vált. Az egyik leglényegesebb tényező ebben a kérdésben az Irene Adlerről készült valóságos dicshimnusz, amelyet a „Botrány a Boheme-ben” című műben olvashatunk. Mindaz, amit Adler kisasszonyról tudunk, megegyezik Holmes tulajdonságaival: a nagy detektíwel egy évben, 1858-ban született, zenerajongó (elsősorban az'opera vonz­za), kötélidegei vannak és remek humorérzékkel dicse­kedhet. Valószínű, hogy a nem-változtatás eredetét egy Holmes-t ifjú korában ért traumában kell keresnünk. Miniatűr televíziós kamera * A szem folytatásának is lehetne nevezni az Angliában előállított speciális konstrukciójú miniatűr televíziós ka­merát. A mindössze 38 milliméter átmérőjű, 50 méteres kábelhez csatlakoztatott kamerát csővezeték, üzemanyag- tartályok és más nehezen hozzáférhető üregek belső fe­lületének vizsgálatára .lehet felhasználni. „Sonja karosszékben” (MTI Kotok — Tóth István felvételei — KS) jának modelljei. Festőién szép szobrai közül talán a legszebbek második feleségé­ről, Ingéről mintázottak — táncosnők, aktok, portrék. A Műcsarnokban nem csak nagy méretű művek képvise­lik a művészt. Aranyból ké­szült érmék, kisplasztikák, ékszerek töltik meg a tárló­kat — ötvösművésznek is kiváló. Akvarelljei, grafikái könnyed virtuóz ujjgyakorla­tok — s a zseniális szobrász mesterségbeli tudásáról val­lanak. Kádár Márta K. SZMALCOV: Kölcsönös szimpátia Amikor a sofőr elaludt Az autópályákon előforduló katasztrófák leggyakoribb formája á frontális összeütközés. Igaz ugyan, hogy a köd, a sötétség és az eső is hatással van a vezetésre, a fron­tális összeütközések legyakorifcjb oka azonban az, hogy a vezető elaludt a volán mellett — kocsija pedig átsodró­dott az úttest túlsó olálára. Már a negyvenes években fel­merült az a gondolat, hogy az egymással szembejövő for­galmi sávokat beton fallal válasszák el — ez a megoldás azonban még mindig nem volt eléggé biztonságos. Az Egyesült Államokban a legutóbbi időkben kidolgoztak egy különleges, trapéz-keresztmetszetű osztófalat. Ha a gép­kocsi, amelynek vezetője elaludt, kicsiny szögben ütközik e falnak, az első kerék olyan ütést kap, amelytől a kocsi elfordul a fal felől. A gépjárműben nem keletkezik kár, a hirtelen ütődéstől azonban a sofőr felébred, és újból úrrá lesz járművén. A tervezők szerint a különleges vá­lasztófal főleg azokon az autópályákon használható elő; nvösen, amelyek napi áteresztőképessége 60—70 ezer gép­kocsi. ' ’ Martai* a vízben Japán tudósok évek óta kísérleteznek, a gabonatáro­lás új módszereivel. Az egyik ilyen kísérleti megoldás a gabona víz alá süllyesztett különleges tárolókban raktáro­zása. Mint kiderült, a szemes termény kitűnően tárolha­tó nylon zsákokban, amelyeket később többréteges alumí­nium fóliában helyeznek eL A göngyölegeket 30 méter mélyen süllyesztik el tavakban vagy más édesvizű táro­lókban. Ilyen tárolási' feltételek között a gabona éveken át eláll — legalább olyan jól, mint állandó hömérsékle- m gabona tár h ázakban. Ünnepekre min­dig egész halom üd­vözlőlapot szoktam kapni. Boldog ün­nepet kívánnak az élelmiszerüzletek kollektívái, a fodrá­szat, a Patyolat, a posta, az autóbusz­közlekedési vállalat dolgozói. Azt kérdezik, hon­nan tudják, hogy hol lakom? Hát nasZkönyvből, be szoktam írni a cí­memet. Igaz, ez már régen volt. Mostaná­ban nem panaszko­dom, hanem egyene­sen el vagyok ragad­tatva a szolgáltató vállalatok dolgozói­nak munkájától. Szinte kivétel nélkül kedves, jóravaló em­berek, ha... ha köl­csönösségi alapon közeledsz hozzájuk. Hogy miként vív­tam ki a rokonszén- vüket? Elmondha­tom. Az élelmiszer- bolttal kezdem. Belépek az üzlet­be, körülnézek. Ami­kor nincs senki a pultnál, megszólítom az elárusítónőt: — Kezét csókolom, de csinos ma. Sok­kal csinosabb, mint tegnap. Az elárusítónő eny­hén zavarba jön, ösz­tönösen megigazítja a fürtjeit, nyúl a tükre után, én pedig idő­ben visszavonulok. Két nap múlva, amikor újra beme­gyek, a köpeny is frissebb rajta, a szemöldöke gondosan kihúzva, az arca pi­rosabb. A mosolya meg olyan, hogy azt el sem lehet monda­ni. Ügy fogad, akár egy régi ismerőst. lóban ibeszívtunk egy kicsit. Megértőén bólin­tok, aztán megké­lH ________ rém, mérjen le egy — — Ma kaptunk új szép darab húst. Mér- mondtam árut.^Bő a választék: get vehetek rá. hogy ábrázattál osztályon felüli húst kapok, a „Csak is­merősöknek” kategó­riából. A fodrászüzletbe moszkvai csokoládé, bolgár karamella, grúz konyak... Mi­ből mennyit paran­csol? Amikor leméri az úgy térek be, minth(j, meleg a pa- árut, tüntetőén elfor- haza mennék. Ügyet ahová dúlok, hogy ne lás- sem vetve a várako- sam a mérleget. És zók hosszú sorára, a képzeljék, néhány de- mester szolgálatké- kával mindig többet szén a karosszékbe kapok (otthon kíván­csiságból utána­mérem). Valamivel nehe­zebb bensőséges kap­csolatot teremteni, ha férfi az elqdó. Ám az ő szívükhöz veze­tő utat is megtalá­lom. Bemegyek például a húsboltba.. A köze­pesnél jobban táp­lált hentes a pulton könyököl. Az arca gyűrött, a tekintete borús. — Jó napot kívá­nok — üdvözlöm szí­vélyesen, ám ő ré- veteg tekintettel el­néz a fejem felett. Rögtön tudom, hon­nan fúj a szél, és bi­zalmasan, mintha régi barátom válna, megkérdezem: — Csak nem vett be tegnap .. hm... többet a kelleténél? A hentes arca egy pillanat alatt meg enyhül, gurgulázva felnevet. ■ — Maga egy jós — mondja. — A have­rommal az este vá­mvitái. — A kétezredik vendégünk az idén — hazudja szemrebbe­nés nélkül. — Ha­gyományaink szerint soron kívül szolgál­juk ki. Hogy miért kivéte­lezik velem? Egysze­rű. Mielőtt borbély­hoz megyek, odahaza mindig megbgrotvál- kozom, az üzletben csak hajvágást ké­rek, de úgy fizetek, mintha borotválás is lett volna. Különösen szívé­lyes viszonyban va­gyok a szolgáltató irodával. Ennek is megvan a története. Egyszer a feleségem elutazott a rokonok­hoz, és a gondjaimra bízta ötéves kislá­nyunkat. Nem sokat teketóriáztam, elmen­tem az irodába. A főnöknő sajnálkozva tárta szét a kezét: „Sajnos, nem tudok segíteni. Manapság könnyebb egy/ jól képzett mérnököt szerezni, mint egy pótmamát”, — Tudom — megértő vala­mikor én is a szol­gáltató irodában dol­goztam. .. E szavak hallatára a főnöknő szemében fény villant fel. \ — Hagyja itt a cí­mét — mondta perc­nyi töprengés után —, megpróbálok ki­eszelni valamit. Es képzeljék, más­nap reggel egy bű­bájos teremtés jelent meg a lakásomon. „A szolgáltató irodá­ból jövök. A kislá­nyára kell' felügyel­ni?” Azóta is hetenként kapok egy levelező­lapot, amelyben az iroda udvariasan afelől érdeklődik, nincs-e szükségem valamilyen szolgálta­tásra. Mostanában tehát abszolút elégedett vagyok a szolgáltató vállalatokkal. Ügy látszik, ők ís meg vannak elégedve ve­lem — a sok üdvöz­lőlap legalábbis ezt bizonyítja. Fordította: Zahemszky László „Balekra veszik..." (?!) Egy olvasónk levelének egyik mondatából idéztük a címbeli nyelvi formát. Arra kér feleletet, mi a balek szó eredete, jelentése, és meg­sértik-e az embert azzal, hogy „balekra veszik”. Min­den kérdésére választ kap, ha figyelmesen végigkíséri a szó élettörténetét és használati értékének változásait. Elő­ször arról: ma még nem tu­dunk egyértelmű feleletet ad­ni, honnan kerülhetett nyel­vünkbe ez a megnevezés. Va­lószínűleg oszmán-török ere­detű, s az 1700-as évek óta élünk vele. Eleinte az argó­ban, a tolvajnyelvben, a sípi- sek, suh amiskär tyások nyelv­használatában jutott nyelvi szerephez, s a kifosztásra szánt áldozat megnevezésére szolgált. Ez a tolvajnyelvi eredetű versezet is ezt bizo­nyítja: „Bemegyek a bárány­házba (templomba), hallga­tom a gálachot (papot); s ha- lefemmel (késemmel) meg­vágom a legöregebb balekot (késemmel kihasítom a ki­szemelt áldozat zsebét)”. Később szélesebb körben is használatossá vált a balek név, s az alábbi rokonértel­mű szósor megnevezésére használták fel: együgyű, tökfilkó, fajankó; rászedhe­tő, kihasználható áldozat; ki­fosztásra szánt, járatlan, hi­székeny, becsapható ember stb., stb. A megnevezés szó- családja is bővült, s ezek a változatok alakultak ki: ba­leksáp (balekség), balekfogás, balekember stb. Gyakran szólásszerű mondatokban i« szerepet vállal szavunk': ba­lekot fog, balekkal van dol­ga, baleknak nézik, balekra veszik stb. A XIX. század óta az iroda­lomban is jelentkezik, s el­sősorban jellemzésül, stílus­eszközként élnek vele iróink. Érdekes jelenség, hogy leg­újabb költészetünkben is olyan versbeli szóvá vált, amelyre szívesen és gyakran bíznak nyelvi szerepet köl­tőink. A szövegösszefüggé­sekből az ii> kitűnik, milyen jelentéstartalommal és hasz­nálati értékkel jut a. versek­ben nyelvi szerephez. Szabó Lőrinc Különbéke című ver­sében jó értelmezést is nyújt a szóról: „Látom, milyen rú- túl becsapják a baleket, hogy a balek azért balek, mert mást nem tehet!”. Hogy a baleknek nevezett ember va­lóban becsületes, de kihasz­nált áldozat, arról Vas Ist­ván Vojtina legújabb levele című versének ez a részlete is bizonykodik: „Dogmáknak bedűlő, becsületes balek. Iá megtaláló számítását.” Ró­mai Mihály András Sírvers című költeményében már a szó egy új jelentósárnyalatá- rá is utal: „S tudta: a hős itt, balek, kinek gúny jár\ Dr. Bakos József

Next

/
Thumbnails
Contents