Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
TUDOMÁNY CS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;;5 WDOMÄNY g$ YECHNTKÄ;ll TUDOMÁNY ®S TECHNIKA;;; TUDOMÁNY CS TECHNIKA.;; TüWÍ W I 13 O C fi B *í tn> Z EE O w H S* Z < s af « z s 2 H & >< o a < aí «■* z a U H Szarvasmarha-tenyésztés Áruszállítás — ipar! módszerekkel közúti vonalon A második világháború előtt Magyarországon az egy főre jutó évi húsfogvasztás 30 kilogramm volt. Napjainkban viszont már a 70 kilogrammot is eléri. Legkevésbé a marhahús-termelés és -fogyasztás emelkedett az elmúlt években. Ennek az a magyarázata, hogy csupán a ..húsnrogram” harmadik szakaszában fogtunk hozzá a szarvasmarha-tenyésztés intenzív kibontakoztatásához. Az is kétségtelen, hogy a három program — baromfi, sertés, szarvasmarha — közül ez a legnehezebb, s az állatfaj adottságaiból következően a leghosszadalma- sabb. A korszerű tartás- és takarmányozás-technológia mellett új, rendkívül költsé- . ges beruházásokat igényel, de tenyészanyag- és állategészségügyi problémák egész sorát is felveti. A hagyományos szarvasmarha-tartás hármas hasznosítással számolt: az állat tejet adott, igavonásra használták. s végül hústermelésre értékesítették. Ez ma már v elavult. Ugyanis másképpen kell fajtát kiválasztani, tartástechnológiát kidolgozni, ha maximális tejhozamra törekszünk, és más fajtákra, más módszerekre van szükség borjúnevelés, hizlalás, tehát hústermelés céljára. Az állat igavonásra való hasznosítása újabban már elhanyagolható szempont. A húsfogyasztási szokások a világon szinte mindenütt mások. Nyugat-Európában a legkeresettebb, a' legmagasabb áron értékesíthető a jó minőségű marhahús. Ez év tavaszáig komoly exportot bonyolítottunk le a nyugati országokba marhahúsból, amit egy időre most „befagyasztottak” ugyan a Közös Piachoz tartozó országok vonatkozásában. Korszerű irányzatok A szarvasmarha-tartásnak több korszerű irányzata alakult ki. A kötetlen tartású tehenészetekben a munkaerő-igény minimálisra csökkenthető. Az istállóban a' pi- henőboxot, a fejőtermet és a takarmányasztalt — amely elé naponta két alkalommal terelik az állatokat — egyetlen épületben helyezik el. A kötött és kötetlen tartású istállók korszerű változatainál tömbösített tehenészeteket hoznak létre azokon a helyeken, ahol korábban pavilonos rendszert alkalmaztak. Ennek az az előnye, hogy sokkal kevesebb helyen elfér a tehénállomány és mintegy felényi kiszolgáló személyzet is elláthatja az állatokat. Az új tehenészeti telepeknél alkalmazott paneles építési mód olcsóbb és gyorsabb a réginél. Előre gyártott, réteges, úgynevezett szendvics-szerkezetekkel már a helyszínre való- szállításánál is sokat megtakarítanak. Régebben egy száz férőhelyes istálló, építésénél felhasznált anyag súlya 1100— 1200 tonna körül volt, ez most a felénél is kevesebbre. 330—400 tonnára csökkent. Könnyen kiszámítható, hogy mit jelent ez anyagban és ami még talán fonszág stb.) legjobb gépeiből tevődik össze, amihez a hazai ipar is „betársítja” a maga produktumait, Honosítás és keresztezés A hazai húsprogram elkészítése során a szakemberek alapos elemzéssel kidolgozták a megfelelő arányokat a tisztán tejtermelés célját szolgáló, valamint a hústermelésre alkalmas fajtákból. A tejtermelésre legalkalmasabb külföldi fajták meghonosítása és a hústermeléshez kiváló magyar pirostarka fajta (esetenként keresztezés melletti) javítása ma már Ausztráliában sajátos módon oldják meg a tenyészállatok szállítását: az úgynevezett road train, a „közúti vonat” segítségével. A nagy távolságok miatt csordában, nyájban való tereléssel — „lábon” való szállítással — nem lehet megvalósítani az állatok ejutta- tását az átvevőhelyekre. A vasúti hálózat pedig egyelőre azokon a helyeken még nem épült ki, ahol a nagyarányú állattenyésztés folyik. A road train négy kocsiból áll. Az első kocsi nagy vonóerejű teherautó, ez vontatja a három „dog”-ot (az ausztrál népnyelv „kutyának” nevezi a pótkocsit.) Egy-egy ilyen szerelvényen kb. 120 tonnát lehet szállítani. A kiindulási helyére visz- szatérő „közúti vonatot” üzemanyaggal, élelmiszerrel, iparcikkekkel rakják meg. A road train-ek vezetői évente 120—160 ezer kilométernyi utat tesznek meg. Útközben öt órai vezetés után váltják egymást a sofőrök. A „közúti ,vonat” nem mindig haladhat jól kiépített utakon, igen gyakran legelőkön, pusztákon kell átvágniuk a vezetőknek. Uj kísérlet a töprengések iísrepliesire tosabb, szállításban (rossz mezei utakon!) több száz istálló felépítésénél. Egyes tehenészeti telepeken szalma helyett fűrészporral almoznak. Tehenenként naponta 1,5—2 kg fűrészport használnak fel. A fűrészporral keveredő ürülék vízsugárral való lemosása jóval könnyebben megy, mint a szalmával „átszőtt” trágya eltávolítása. A hígfolyós trágya szórókoosival akár egyenesen a szántóföldre szállítható. Ma már szinte mindenütt önitatókból vehetnek magukhoz vizet az állatok. A tömbépületekben egy-egy , tehéncsoport részére 4—5 önitató csésze van felszerelve. A korszerű tehenészeti telepek elmaradhatatlan tartozéka a kútvizet szállító hidrofor vagy a víztároló hidroglobus. A takarmány tárolása, szállítása és kiadagolása ideális esetben nagymértékben gépesített, illetve féiautoma- tizált. Űgyszintén a fejés és a tejkezelés művelete is. Egy-egy tehenészeti telep berendezése, felszerelése soksok ország (NDK, Csehszlovákia, Szovjetunió, Svédortöbb helyen folyamatban van. Néhol a magyartarka állományt holstein-friz fajtára cserélik le. Másutt a magyartarka fajtájú tehénállományt holland vörös-tarka- lapály fajtával keresztezik. Mind a gazdaságok, mind az egyéni gazdálkodók ma már eldönthetik, hogy a tejtermelés vagy a hústermelés irányában akarják-e fejleszteni állatállományukat. A tejtermelés a nagyvárosok közvetlen környezetében a legkedvezőbb, ugyanakkor kifizetődő, és hosszú távon biztos bevételt biztosító tevékenységgé válik — mind a nagyüzemek, mind az egyéniek számára — a mar- hahizlalási tevékenység is. ü Barnard csillag rejtélyes bolygöí Általában abban megegyeznek a tudósok, hogy as élet elsősorban olyan csillagok körzetében alakulhatod ki, amelyek bolygóval vágj bolygókkal rendelkeznek Ilyenkor lépten-nyomon szóba kerül a Barnard csillái neve. Először 1968-ban Pétéi van de Kamp, holland csil lagász publikált mintegy 3CKM felvételt a csillagról. Részle tesen vizsgálta a Földhöz viszonylag közel levő (5,í fényév), a Kígyó csillagképhez tartozó csillagot. A csillag mozgásának tanulmá nyozása közben gyenge réz géseket észlelt és arra a következtetésre jutott, hogy i Barnard körül egy, a Földről közvetlenül nem észlel h-ető bolygónak kell kerin géni. A Barnard sajáto mozgási adataiból ki is szá mította a bolygó tömegét. A Jupiter 1,8-szoros tömegévé rendelkező bolygó számítá sai szerint erősen elnyújtot pályán kering a csillag kö rül 25 éves keringési idővel Néhány évvel később vai de Kamp újabb mérési ered menyeket közólt a Barnard ről és korrigálta előző ered ményeit. Véleménye szerin nem egy, hanem két bolygi kering a csillag körül. A ké bolygó csillagászati jelölése B1 és B2. Később két amerikai csil lagász szintén — akik is merték van de Kamp elmé letét és erősen kételkedtél abban — tanulmányozta Rarnard csillagot. Bár ke esebb mérési anyaggal ren ilkeztek, mint van d lamp, de modernebb fel íolgozási technikát atka1 nazva ugyanolyan pontost gú eredményeket kaptak csillag parallaxisára. Komputerrel vezérelt szerszámgép A hatalmas és bonyolult szerszámgépek munkájának irányítása nem lenne kifizetődő csupán emberi beavatkozással, ezért egyre inkább vezérlőberendezésekre bízzák ezt a feladatot. Ma már általánosan elterjedtek a számjegyvezérlésű szerszámgépek, amelyeknek szá- ’ mítógép készíti el a programját. A számítóközpont a feladatot műszaki rajz formájában kápja meg, amelyhez kidolgozza a megfelelő programot és továbbítja a gépbe. Az első alkatrész megmunkálása után a gép a programot „átírja” saját tárolóegységébe, miközben a számítógéppel megszűnik a közvetlen kapcsolata. A képen látható szovjet repülőgépgyári különleges megmunkálógép teljes egészében számítógépes irányítású. A szakmunkás csupán felügyeletet gyakorol a gép felett és csak üzemzavar esetén lép közbe, szakítja meg a gépóriás munkáját. Nur és Simmons laboratóriumi kísérletekkel kimutatták, hogy ha egy repedéseket tartalmazó kőzetben feszültséget hozunk létre, akkor a kőzetben tovaterjedő földrengéshullámok szétválnak két összetevőre, amelyek eltérő sebességgel terjednek. Gupta amerikai földrengéskutató 1973-ban Nevadá- ban kimutatta, hogy az akusztikai kettős törés jelensége nemcsak laboratóriumi mértékben, hanem a földkéregben is létrejön. Olyan kőzetekben, amelyekben egy földrengés kiváltására alkalmas feszültségek kezdenek fokozatosan felépülni, a más távoli rengésekből származó hullámok fokozódó mértékű, akusztikai kettős törést mutatnak. Ez a jelenség lehetővé teszi, hogy közeledő földrengés bekövetkezésére kellő időben következtetni lehessen. Fájdalomcsillapítás — gyengeárammal Egy stuttgarti orvos az elektromos erőtérben bekövetkező ionelmozduláson alapuló fájdalomcsillapítási eljárást dolgozott ki. Abból a megfigyelésből indult ki, hogy a gyulladásos folyamatokat minden esetben kationoknak a gyulladási gócban való fel- szaporodása kíséri. Amikor kísérletei során 0,5 milliam- per intenzitású áramot vezetett a fájdalmas testrészre, az ionfeldúsulás megszűnése révén kb. tíz percen belül jelentkezett a hatás: a fájdalom megszűnt és jó ideig nem is tért vissza. Az orvoskutatóknak a kísérleti személyek 90 százalékánál sikerült eredményt elérniük. A gyógyító diéts® Szovjet- amerikai egyitműködés A moszkvai Űrkutatási Intézet (IKI) falai között készítik elő, a szovjet—amerikai űrkutatási kooperáció programjait, itt értékelik az eddigi közös eredményeket. Az IKI és az amerikai NASA szoros kapcsolatot épített ki egymással. Szovjet és amerikai kutató és koordinácios csoportok havonként találkoznak, és a bolygókutatás területén kicserélik eredményeiket. A szovjetek a legutóbbi négy Mars-szonda mérési eredményeit adták át az amerikaiaknak, ők viszont a Mariner—10 azon információit közölték, amelyeket a szonda a Merkur bolygóról gyűjtött. Az űrkutatási intézet munkatársai készítették elő, az 1975. júliusi közös űrrepülés programját is, amely nemcsak demonstrációs vállalkozás lesz. Három közös kísérletre kerül sor: biológiai kutatásra, kristályok képzésére a súlytalanság állapotában és egy napkutatási témára. Az Apolló űrhajó mesterséges nápfogyatkozást idéz majd elő, és ezzel kapcsolatban végeznek a szovjet és amerikai űrhajósok közös méréseket. Az IKI 1965-ben alakull Moszkva külső övezetében Falai között 1500 kutató: mérnök és technikus dolgozik. A fő kutatási területek a bolygók, az atmoszférán kívüli csillagászatra irányulnak, valamint a kozmikus plazmával és a Föld tanulmányozásával foglalkoznak az intézet kutatói. Robbantás nélküli . olajkutatás A tenger alatti olaj- és . földgázlelőheíyek hollétét el- . áruló szeizmikus hullámo- . kát robbanótöltetekkel szok- ; ták létrehozni. E módszer- . nél most sokkal „kímélete- , sebb” eljárást dolgoztak k szovjet kutatók. A képér 1 látható berendezés segítsé gével sűrített levegővel kel- tik a geofizikai kutatások i céljára ugyancsak megfeleli : szeizmikus hullámokat. Az ’ így keltett hullámok nen ; jelentenek veszélyt a vizek ■ élővilágára, még a. halivadékokra sem A Szovjetünk- -vizein megtiltották a rob- banótöltetek segítségéve- végzett geofizikai kutatás’ : és ennek az új módszernek i alkalmazását írták elő. A.- tenger alatti olaj és földgáz- utáni kutatás egyre na ;yobb intenzitással folyik ilágszerte. nem is ered nény úe.-.ül. Főké..; a par nenti és part köze’ konti nentális sáv ígér további gazdag lelőhelyeket. A gyógyélelmezés. más néven diétetika a betegek élelmezésének a tudománya, amelynek a célja, hogy elősegítse a gyógyulást. Ré-geb- beh az volt az általános, hogy az orvos elmondta a betegnek, hogy mit nem szabad ennie, tehát a tiltás uralkodott. Ma pedig az orvos utasítása inkább abból áll, hogy miből mennyit szabad ennie a betegnek. A döntő változás tehát az, hogy a mai felfogás szerint sok, korábban tiltott ételt, ha korlátozott mennyiségben is, de nyugodtan ehet a beteg. A másik változás pedig, hogy az orvostudomány felismerte, hogy nincs két egyforma ember, ezért a beteg egyéni élelmezése a cél. És az a leghelyesebb, ha a beteg étrendjének az összeállításakor szem előtt tartjuk saját tapasztalatait is. Minden étrend összeállításának egyik alapja, a kalória. A kalória az az energia- mennyiség, amely a különböző tápanyagoknak a szervezetben történő lebomlása során keletkezik. A tápanyagok kalóriaértéke különböző: a fehérjék és szénhidrátok (pl. cukor, keményítő) minden grammjának az elégésekor kb. 4,5 kcal, a zsírok elégésekor kb. 9 kcal hő keletkezik. Az egészséges, normális testsúlyú és közepesen nehéz fizikai munkát végző ember napi kalóriaszükséglete kb. 2500 kcal. Ennyi kalória van pl. 1 kg kenyérben, 1 kg sertéshúsban, 2,5 kg burgonyában, 8 kg almában vagy 35 Ikg szalonnában. Zsírból napi 70—100 g-ra an szüksége a szerveíek \ gvógyéle'm.zésben t.n'.cáb' íz olajokat részevük előnyben, mert ezeket a szervezet könnyebben használja fel. Ezek révén , jutnak a szervezetbe a zsírban oldódó vitaminok is. A szénhidrátok — a zsírokhoz hasonlóan — szintén energiát szolgáltató anyagok. Napi szükségletük 300—350 g. Az az előnyös, ha ezt minél több keményítőt tartalmazó élelemmel fedezzük, és nem cukorral. A fehérjék az élő test építőelemei, tehát az ' élethez nélkülözhetetlenek. Naponta 70—100 g-ra van szüksége szervezetünknek. ' Egy kilogramm kenyérben 82 g, sertéshúsban 170 g, burgonyában 25 g, túróban, sajtban 160—290 g, egy liter tejben 30 g fehérje található — fehérjeforrásaink tehát elsősorban a húsfélék, tejtermékek és a tojás. Betegség esetén különösen szükségesek a szervezetnek az. ásványi anyagok és a vitaminok. Ezekhez a legegyszerűbben gyümölcsök, főzelék- és zöldségfélék fogyasztásával juthatunk. Mivel a beteg ember általában étvágytalan, kedvetlen, nagyon fontosak az *étkezési körülményei. Az ételeket úgy tálaljuk, hogy a beteg kedvet kapjon az elfogyasztására. Az étel _ ízletes legyen (de nem túlságosan fűszeres) és sem a hideg, sem a túl meleg étel nem előnyös. A gyógyélelmezés konyha- technikája közelebb áll a francia konyhához, mint a túl nehéz ételeket előállító magyar konyhához. A betegség kiújulását ' igyekszik megakadályozni, tehát a helyes diéta kiegészíti a gyógyszeres, keze’ást. A beleg emKer helytVn táplálkozása sokszor h'C valóvá teszi a legkörültekintőbb gyógyító tevékenységet is. M. h. TUDOMÁNY ÉS TECHNIK; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.. TUDOMÁNY ES TECH
