Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

Változások a KISZ oktatásban A változások szerény meg­jelölés, hiszen az ifjúsági szövetségben zajló politikai képzést hivatottak jobba, eredményesebbé tenni a KISZ központi bizottság leg­utóbbi ülésén elfogadott ja­vaslatok A napirend előz­ményeihez tartozik, hogy több mint tíz éve a vezető- képzés feladataival kap­csolatban, majd öt évvel ké­sőbb a propagandamunka fejlesztésének részeként fog­lalkozott a testület ezzel a témával. Joggal állapíthatta meg most a tanácskozás, hogy az akkor elfogadott irányelvek helyesnek bizo­nyultak és a határozatokat maradéktalanul megvalósí­tották. Elegendő itt arra utalni, hogy a KISZ-oktatás révén az ifjúság széles kő­ire ismerkedett meg a mar­xista—leninista ideológia, fi- Sozófra, a politikai gazdaság­tan alapelemeivel, s ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom történetével és jelenlegi helyzetével. Erő­sítette a fiatalok kötődését a parthoz, elkötelezettségét szocialista társadalmunkhoz. Jelentősen fejlődött a poli­tikai oktatás tartalma, kor­szerűbbe váltak módszerei, kialakultak szervezeti kere­tei, s az egész oktatás szé­les tömegbázisra tett szert. Mindezek az eredmények dicséretesek, ám az ifjúsá­gi szövetség feladatai. ara utóbbi években némileg mó­dosultok. A pórt ifjúságpo­litikai határozata, az ifjú­sági törvény, vagy a KISZ központi bizottság idei áp­rilisi határozata olyan teen­dőkkel bízta meg az ifjúsá­gi szövetséget, amelyekhez fejlettebb oktatási tormák, átgondoltabb oktatási rend­szer szükséges. Először is figyelembe kell vennünk azt. hogy az ifjú­ságpolitikai határozatok nyo­mán megvalósuló társadal­mi munkamegosztás a poli­tikai oktatásban is érezteti hatását. Hiszen az állami oktatás kereteiben, a szak- szervezeti iskolákon, a Ha­zafias Népfront tömegpro- paganda-fórumain, és min­denekelőtt a párt tömeg­tanfolyamain a fiatalok tíz­ezrei ismerkednek a mar­xista—leninista elvekkel. A KISZ-vezetők pedig első­sorban a pártoktatás káder­képző iskolám kaphatnak politikai munkájukhoz meg­felelő ideológi ai képzettsé­get. A KlSZ-oktatásna'k mindezekhez a formákhoz igazodnia kell, hogy hatá­sos, korszerű legyen. Ennék érdekében tartalmaznia kell az egymásra épültséget, a fo­kozatosság, valamint — az ifjúsági rétegek érdeklődé­sét, képzettségét figyelembe véve — a differenciáltság elveit. Az utóbbi időben a különféle politikai oktatási formák túlságosan bonyo­lulttá váltak, célszerű tehát a képzési rendszer egysze­rűsítése. A központi bizott­ság úgy határozott, hogy a képzési rendszer három alapvető részre tagolódik. Az ifjúsági vitakörökben a po­litikai .kérdések iránti ér­deklődést keltik fel, nevel­nek a politizálásra, alkal­mat adnak politikai viták­ra. Ez a forrna több éve bevált, kívánatos, hogy az ifjúmunkások és szakmun­kástanulók nagyobb arány­ban vegyenek részt a vita­körök munkájában. A vita­körök egyébként nemcsak a KISZ-tagok, hanem a KISZ-en kívüliek számára is tájékozódási lehetőséget ad­tak és adnak. Alkalmasak T ermelőszövetkezeti őstörténet H úsz—huszonöt év — harminc év: jubileum. Érthető­ek és jó alkalom arra, hogy vállalatok, terme­lőszövetkezetek mintegy feltérképezve önmaguk, múltját is, jó, vagy kevéssé hozzáértő toUforgatók bevonásával, néha a pénzt sem sajnálva, „ünnepi” kiadványt jelen­tessenek meg. Távol álljon tőlünk, hogy e kiadványok létjogosultságát kétségbevonjuk, ha valóban az emlékek summázását jelenti, ha mértéktartó és ízléses, és nem utolsósorban a költségek is elfogadhatóak, akkor helyük és joguk van a nap alatt, E rövid kis bevezető azért szükséges, hogy ha egé­szében nem is, de néhány „oldalát" tekintve megkérdő­jelezzük, azt a jó százharminc oldalas könyvecskét amely „A Gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet 25 éves fejlődése” hangzatos címet viseli. A kötet címe alatt zá­rójelben, a gyengébbek kedvéért még feltünteti imigyen: (1949—1974). Így aztán bárki utána számolhat, valóban 25 esztendőről van szó, teljesen jogos a jubileumi kiad­vány. Ami azonban már az első, azazhogy az ötödik ol­dalon meghökkent, az a következő cím „Mátraalja és Gyöngyös az ősidőktől napjainkig”, amely cím alatt a termelőszövetkezet 25 éves fejlődése történetére szomjú- hozó olvasó a következő dolgukat tudhatja meg. Mi­szerint: » a) „A földtörténet ókorában és középkorában a Kár­pátok medencéjét tenger borítja, melynek északi partjai vidékünkön felhúzódik a Zagyva és a Tárná folyók völ­gyében is...” b) „A földtörténet újkorában, a Miocén-korban (10— 25 millió éve) nagyarányú vulkáni kitörés következik be. Ekkor keletkezeti a Mátra tömegének 4/5-e.” c) „Megtalálja ezt a gazdag földet emberősünk is, aki meg a Bükk barlangjaiban nyer védelmet a hideg természet pusztító erői ellen.” Aki azt hiszi, hogy mindezek után egy merész hu­szárugrással a követleező oldalak már a termelőszövet­kezetről és annak is a 25 esztendős múltjáról szólnak, nos »- téved. A következő oldalak még arról szólnak, hogy az „ipoly-völgyi emberősünk megtelepedését mint­egy 120—150 ezer évre becsüljük”, hogy „A magyarok a 900. esztendő végére már megszállták hazánk minden részét” és, hogy... de idézzünk tovább. A 13. oldalon ke­rül sor végre lényegében a termelőszövetkezet megszü­letésének körülményeire. Látszólag szörszálhasogatásnak is tűnhet, hogy egy 130 oldalas, egyébként jó szándékú könyvecske néhány oldaláért „írógépet ragad” e glossza szerzője. De miután jubileumi esztendő elé nézünk és miután megvagyunk arról győződve, hogy ez is kiváló alkalom lesz a legkülönbözőbb kiadványok készítésére, írására, elismerve, hogy az esetek nagy többségében még okkal is —. idejében kell szólnunk. Az ilyen kiadványok sem tűrik el ugyanis a felesleges tudomány kodást, és csak azt teszik nevetségessé, amién voltaképpen meg­születtek. Senkibe sem lehet kétség ugyanis, hogy a Gyön­gyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet 25 esztendős története előtt is volt már történet is. történelem is, emberi is, és geológiai is. De a szerzők kétségkívül szé­les őstörténeti tudását aligha szükséges ily szerény ke­retek között az olvasók rendelkezésére bocsátani. Gyurko Gésa tehát ifjúsági szövetség eszmei politikai tömegbe­folyásának erősitesere is. A KISZ-aktivisták körei­ben évente körülbelül 50 ezer KISZ-vezetőségi tag, reszortfelelős, aktivista szer­zi meg a KISZ-vezetői alap­ismereteket, ismerkedik a pártpolitika fő elemeivel. A harmadik, ezekkel össze­függő lépcsőfok a vezető- képzés, amely átfogóan vagy egy-egy speciális területen felkészíti a fiatalokat az if­júsági szövetség bizottságai­nak, szervezeteinek önálló vezetésére, gyakorlati irá­nyítási feladatainak megol­dására. Az új rendszerhez foko­zatosan meg kell teremteni a legfontosabb oktatási fel­tételeket. Közülük elsőként a központi bizottság ülésén a személyi feltételekről szól­tak, hangsúlyozva, hogy a KISZ-oktatás eddigi ered­ményei közül is kiemelkedő a propagandisták képzése. Az ifjúsági szövetségnek si­került felnevelnie az ifjú­sági vitakörökhöz megfelelő előadókat, vitavezetőket, szervezőket. A propagandis­ták — állapította meg a tanácskozás — kulcsszerep­lői az oktatásnak. Ugyan­csak fontos lépés az okta­tás központi irányításénak erősítése, valamint a me­gyei, megyekő® iskolai rendszer továbbfejlesztése. A KISZ-oktatás rendsze­rének; átalakításától min­denekelőtt; azt várhatjuk, hogy az ifjúsági szövetség valamennyi tisztségére jól tájékozott, megfelelő mód­szertani, politikai ismere­tekkel felvértezett fiatal ke­rül. Szükség is van. erre, hiszen a Kommunista Ifjú­sági Szövetség tekintélyé­nek, munkájának színvona­lát erőteljesen befolyásolja tagságának, vezetőinek fel- készültsége, képzettsége. A reform az eddigi eredmé­nyekre építve kíván maga­sabb szinten ifjúsági káde­reket képezni, M. Du Vasúti kerékpárok a világ minden tálára Mindinkább tért hódít a modern közlekedés és — ezzel összhangban — a közlekedés modernizálása. A vasút ennek ellenére tart­ja pótolhatatlanul fontos po­zícióját. A kor igényeinek megfele­lő utánpótlás biztosítása ép­pen ezért a világnak szánté minden táján rendkívül fon­tos. Ezért is üdvözlik öröm­mel sok-sok országban, hogy a Diósgyőri Gépgyár mint­egy harminc féle változatban gyárt vasúti kerékpárokat te­herszállító vagonokhoz és villamos Diesel-mozdonyok­hoz. Mi sem mutatja jobban e vasúti kerekek sikerét, mint hogy az elmúlt évék során negyven országba exportál­tak Diósgyőrben készült vas­úti kerékpárokat. Felvételünkön; csiszolják a diósgyőri vasúti kerékpáro­kat, (MTI Foto — Erezi K. Gyula felvétele) Osztályba sorolták az üdülőket \ napi ellátás: 18 — 36 íormt Mint ismeretes: 1975. ja- . nuár l-től a SZOT üdülői­ben differenciálják a térí­tési díjakat Ehhez megtör­tént már a pihenőházak osztályba sorolása. Ahogyan értesültünk; He­ves megyében I. kategóriá­jú lesz a gályatetői, a mát- rafüredi ,,B” jelű üdülő, II. kategóriájú a mátrafüredi A, D, E, F, J, valamint a mátraházi B, C, a vasutas A, B, illetve a szilvásváradi üdülő és kemping. Mellettük az első cso­portba sorolt szállókhoz tar­tozik még a budapesti Ró­zsadomb, a hajdúszobosziói Béke és MEDOSZ, a gyulai MEDOSZ, aa debreceni Ko­hász, a soproni KVDSZ, Vegyész, a hévízi Napsugár és Postás, a széplaki I—IV., a balatónlelíei Ganz-(MÁ- VAG és Sirály, a siófoki Csepel, Viola, a balatonfü­redi Jázmin üdülő. A második csoportba so­rolták a budapesti Szabad­ságot, a leányfalt# Építő- munkást-, Panorámát, a dö- mösi 'Szárnyaskereket, a ze- begényi Közalkalmazottat, a .nagymarosi Postást, a Bada­csonyi SZOT-ot. továbbá a szigligeti SZOT, a balaton­almádi Pedagógus, az alsó­őrsi SZOT, a balatonkene­sei Építők és kemping, a balatonfüredi Pedagógus. MEDOSZ, Béke, a csopaki MEDOSZ A, B, kemping, s siófoki Napsugár, Orgona, Építők, Kohász, Bányász, a balatónlelíei Di Vittorio, Hullám, Szabadság, Közle kedés, Liget-kemping, a to nyód—bélatelepi Közalkal mázott A, a balatonföldván Textiles A, Postás, Liliom, a hévízi Vasas, Helikon. Park, Építőmunkás, Texti­les, Lombik, Vasutas, a haj­dúszobosziói Vasas, Horto­bágy, Bányász, Vasutas, Tárna, a debreceni Kohász A, a lillafüredi Palota szál­ló, a miskolc-tapolcai Kike let A—B, a hollóházi SZOT, a soproni Csepel Textiles, Pedagógus, a zirci Postás, a bakonybéli SZOT a bakonyi Szabadság, a Pécs—-mecseki A—C üdülő két. *ü A térítés az első csoport­ban, személyenként, napi 3b a második csoportban 24, míg a harmadikban válto­zatlanul 18 forint IfíBroSersueic és uarakozó utasok Olyan dolog ez, hogy így is forgathatom, meg úgy is forgathatom. Mert milyen szépen, meggyőzően hangzik, hogy a Volán gyöngyösi üzemegységénél ma több au­tóbusz szállítja az utasokat, mint néhány évvel ezelőtt. De mindjárt fordíthatók is rajta; jóval több az utasok száma is, mint nem is olyan régen. Üj, panorámás buszokat állítottak be a régiek helyé­be. Igen ám — fordítsunk egyet a dolgon —, de ezek a panorámás buszok már ke­vesebb helyet adnak, mivel álló utast nem szállíthatnak, csak a gépkocsivezető fele­lősségére. Nemrég ezt is el­panaszolta egyik olvasónk, aki rendszeresen jár Detkre, többedmagával, aztán gyak­ran előfordul, hogy négyük közül a panorámás csak egyet vesz fel. Rájuk bízza a választást a kalauz: döntsék el, de gyorsan, mert a me­netidő sürget, hogy ki legyen az a három, aki lemarad. De az igazság kedvéért mondjunk egy példát a Vo­lán kedve szerint is. Sajnos, egyre kevesebbet utazunk. Hogy miről van szó? Három évvel ezelőtt egy utas, sta­tisztikai átlagban 14 kilomé­tert tett meg a gyöngyösi üzem járataival. Most már csak 13,6 kilométert, ami kevesebb bevételt is jelent az üzemnek. De van egy sokkal komo­lyabb adat is. A személyszál lítás hovatovább ráfizetése; szolgáltatás lesz. Örülnek u Volán-beliek, ha az év vég' elszámolásuk 0-ra jön ki számvetés elkészítésekor. De hát ez már a felsőbb szervek gondjai közé tartozik, ott te­hetnek róla és érte. Hogy nem sokai tehetnek, az biz­tos, hiszen az utazási dijak emelése nem egyszerűen csak közgazdasági kérdés, sokkal több annál: minde­nekelőtt politikai. ★ Reggelenként zsúfolták a helyijáratok Gyöngyösön, de nem sokkal jobb a helyzet a délutáni órákban sem. A csuklós busz is szűknek bi­zonyul munkába menet es jövet, napközben pedig „kong az ürességtől”. Erre is van statisztikai adatunk. A ki­használtságuk alig húsz szá­zalékos. Persze, egy csuklós­ba be lehet szorítani száz­húsz embert, de ülőhely csak egy kisebb részüknek jut. Csavarjunk egyet most is a dolgon: miért nem lehetne kisebb buszokat indíttatni a kevésbé kihasznált napköz­beni járatok vonalán? Ez az egyik, de a másik „ellenve­tésünk”: ki kellene használ­ni a város egész területét jobban, és akkor egyre töb­ben ülnének fel a buszokra. Nehéz megérteni azt is, hogy nincs helyijárat a vá­ros közigazgatási területén mindenütt, hanem egyes ré­szekre csak távolsági buszok­kal lehet eljutni. Ugyanis Mátrafüred, Mátraháza és Kékes nem külön közigazga­tási egység, hanem — Gyön­gyös. Ahogy Felnémet is Eger, vagy Lillafüred is Mis­kolc. A párhuzam adott, a megoldás ebből fakad.-Á Nem lehet a varos egyto végéből a másikba eljutni autóbusszal, csak úgy, ha itszáll valaki. Az átszállás­ra viszont nincs csatlakozás, hanem jelentős időt kell vá­rakozással eltölteni a Fő té­ren, ha valaki a 80-asból aj Petőfi utca végére akar el- jutesia Efe a távolság testvé­rek között is közei öt kilo­méter. A másik furcsaság: a he­lyi bérlet erre a Petőfi utcai járatra nem érvényes. Kér­dés: Pesten a villamos­vagy az autóbuszbérietek milyen területi korlátok kö­zött használhatók? Vagy ez más, mert az Pest? Zárójel­ben: ugye, nincs „vidékiség”? Hosszú idők óta folyik a vita a lakók és a Volán kö­zött: indítsanak autóbuszt úgy, hogy azzal el lehessen jutni a kórházba és a mel­lette levő rendelőintézetbe. Ebbe a két egészségügyi in­tézménybe naponta több százan, esetenként jóval az ezer feletti számban járnak gyógykezelésre, felülvizsgá­latra, beteglátogatóba. Azt mondják, nem lehet az autóbusszal megközelíteni. Miért ne lehetne? Nem kel­lene mást csinálni, mint a 80-asból a járatot felvinni a IV-es iskoláig, ott elfordul­ni jobbra a kórházhoz. Aztán végigmenni a kórház előtt a Pampuk-sarokig • és onnan akár a vasútállomás, akár a Fő tér felé el lehetne kanya­rodni. Azt mondják erre a Volán szakemberei, hogy keskeny az utca. a kocsi igénybe venné az úttest me­netirány szerinti bal oldalá­nak egy részét is. És akkor? A megoldás kézenfekvő. Ha nincs kisebb autóbusz, ami könnyen elfér az utcán, ak­kor fessék egyirányúsí tani a Dózsa György utat végig. Naponta tizennyolcezer utas fordul meg Gyöngyösön. Rég kinőtte már a forgalom az autóbusz-pályaudvart. Es ténként például a nagy szá­mú diáksereg nem tud ho! meghúzódni. Emeletet kellene ráhúznia meglevő épületre. A válasz nem lehet, nem bírja el. For­dítsunk egyet a dolgon: miért elképzelhetetlen az, hogy beton önhordó vázat alakítsanak ki az emelet ré­szére. És akkor nem a már korábbi építmény hordaná az újnak is a súlyát. Olyan le­hetetlen dolog ez? És meny­nyivel olcsóbb megoldás len­ne minden másnál. Prakti­kusabb is, mert a közművek már helyben lennének. És akkor elférne még a forgal­mi személyzet is, a csomag- megőrző is és az utasok is. De ha mindent így kezde­nek a Volán vezetői, hogy: „nem lehet”, akkor csak­ugyan nem történik semmi. Emlékszünk rá, hogy annak idején „nem lehetett” bőví­teni a helyi járatok számát, az autóbuszok befogadóké­pességét, „nem lehetett” máshová vinni a zajos, kel­lemetlen „pacsirta-telepet” a déli városrészből és „nem lehetett” az autóbusz-pálya­udvart átteni a Fő térről va­lahová más helyre. Emlékszünk? Aztán ezt is „meg lehetett” oldani, azt is. Mintha a múlt ismételné magát mostanság is. Vagy tévedünk? Elismerjük: nem könnyű dolog ezrek és ezrek jogos igényeit kielégíteni közmeg­elégedésre. De hát mit te­hetne ez ellen a Volán, hi­szen ez a feladata: ezreket és ezreket szolgálni a szó igazi értelmében, száljítani kényelmesen, kultúrálton, mindig az adott lehetőségek maximális . kihasználásával Nem kacsalábon forgó vár­kastélyt keinek a gyöngyö­siek, csak az ésszerű ^ehe­tőségek” kiaknázását. G. Molnár Peren«: Nmmmfi 1994- ?* wem bér 1-1, szere*

Next

/
Thumbnails
Contents