Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
Változások a KISZ oktatásban A változások szerény megjelölés, hiszen az ifjúsági szövetségben zajló politikai képzést hivatottak jobba, eredményesebbé tenni a KISZ központi bizottság legutóbbi ülésén elfogadott javaslatok A napirend előzményeihez tartozik, hogy több mint tíz éve a vezető- képzés feladataival kapcsolatban, majd öt évvel később a propagandamunka fejlesztésének részeként foglalkozott a testület ezzel a témával. Joggal állapíthatta meg most a tanácskozás, hogy az akkor elfogadott irányelvek helyesnek bizonyultak és a határozatokat maradéktalanul megvalósították. Elegendő itt arra utalni, hogy a KISZ-oktatás révén az ifjúság széles kőire ismerkedett meg a marxista—leninista ideológia, fi- Sozófra, a politikai gazdaságtan alapelemeivel, s magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetével és jelenlegi helyzetével. Erősítette a fiatalok kötődését a parthoz, elkötelezettségét szocialista társadalmunkhoz. Jelentősen fejlődött a politikai oktatás tartalma, korszerűbbe váltak módszerei, kialakultak szervezeti keretei, s az egész oktatás széles tömegbázisra tett szert. Mindezek az eredmények dicséretesek, ám az ifjúsági szövetség feladatai. ara utóbbi években némileg módosultok. A pórt ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény, vagy a KISZ központi bizottság idei áprilisi határozata olyan teendőkkel bízta meg az ifjúsági szövetséget, amelyekhez fejlettebb oktatási tormák, átgondoltabb oktatási rendszer szükséges. Először is figyelembe kell vennünk azt. hogy az ifjúságpolitikai határozatok nyomán megvalósuló társadalmi munkamegosztás a politikai oktatásban is érezteti hatását. Hiszen az állami oktatás kereteiben, a szak- szervezeti iskolákon, a Hazafias Népfront tömegpro- paganda-fórumain, és mindenekelőtt a párt tömegtanfolyamain a fiatalok tízezrei ismerkednek a marxista—leninista elvekkel. A KISZ-vezetők pedig elsősorban a pártoktatás káderképző iskolám kaphatnak politikai munkájukhoz megfelelő ideológi ai képzettséget. A KlSZ-oktatásna'k mindezekhez a formákhoz igazodnia kell, hogy hatásos, korszerű legyen. Ennék érdekében tartalmaznia kell az egymásra épültséget, a fokozatosság, valamint — az ifjúsági rétegek érdeklődését, képzettségét figyelembe véve — a differenciáltság elveit. Az utóbbi időben a különféle politikai oktatási formák túlságosan bonyolulttá váltak, célszerű tehát a képzési rendszer egyszerűsítése. A központi bizottság úgy határozott, hogy a képzési rendszer három alapvető részre tagolódik. Az ifjúsági vitakörökben a politikai .kérdések iránti érdeklődést keltik fel, nevelnek a politizálásra, alkalmat adnak politikai vitákra. Ez a forrna több éve bevált, kívánatos, hogy az ifjúmunkások és szakmunkástanulók nagyobb arányban vegyenek részt a vitakörök munkájában. A vitakörök egyébként nemcsak a KISZ-tagok, hanem a KISZ-en kívüliek számára is tájékozódási lehetőséget adtak és adnak. Alkalmasak T ermelőszövetkezeti őstörténet H úsz—huszonöt év — harminc év: jubileum. Érthetőek és jó alkalom arra, hogy vállalatok, termelőszövetkezetek mintegy feltérképezve önmaguk, múltját is, jó, vagy kevéssé hozzáértő toUforgatók bevonásával, néha a pénzt sem sajnálva, „ünnepi” kiadványt jelentessenek meg. Távol álljon tőlünk, hogy e kiadványok létjogosultságát kétségbevonjuk, ha valóban az emlékek summázását jelenti, ha mértéktartó és ízléses, és nem utolsósorban a költségek is elfogadhatóak, akkor helyük és joguk van a nap alatt, E rövid kis bevezető azért szükséges, hogy ha egészében nem is, de néhány „oldalát" tekintve megkérdőjelezzük, azt a jó százharminc oldalas könyvecskét amely „A Gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet 25 éves fejlődése” hangzatos címet viseli. A kötet címe alatt zárójelben, a gyengébbek kedvéért még feltünteti imigyen: (1949—1974). Így aztán bárki utána számolhat, valóban 25 esztendőről van szó, teljesen jogos a jubileumi kiadvány. Ami azonban már az első, azazhogy az ötödik oldalon meghökkent, az a következő cím „Mátraalja és Gyöngyös az ősidőktől napjainkig”, amely cím alatt a termelőszövetkezet 25 éves fejlődése történetére szomjú- hozó olvasó a következő dolgukat tudhatja meg. Miszerint: » a) „A földtörténet ókorában és középkorában a Kárpátok medencéjét tenger borítja, melynek északi partjai vidékünkön felhúzódik a Zagyva és a Tárná folyók völgyében is...” b) „A földtörténet újkorában, a Miocén-korban (10— 25 millió éve) nagyarányú vulkáni kitörés következik be. Ekkor keletkezeti a Mátra tömegének 4/5-e.” c) „Megtalálja ezt a gazdag földet emberősünk is, aki meg a Bükk barlangjaiban nyer védelmet a hideg természet pusztító erői ellen.” Aki azt hiszi, hogy mindezek után egy merész huszárugrással a követleező oldalak már a termelőszövetkezetről és annak is a 25 esztendős múltjáról szólnak, nos »- téved. A következő oldalak még arról szólnak, hogy az „ipoly-völgyi emberősünk megtelepedését mintegy 120—150 ezer évre becsüljük”, hogy „A magyarok a 900. esztendő végére már megszállták hazánk minden részét” és, hogy... de idézzünk tovább. A 13. oldalon kerül sor végre lényegében a termelőszövetkezet megszületésének körülményeire. Látszólag szörszálhasogatásnak is tűnhet, hogy egy 130 oldalas, egyébként jó szándékú könyvecske néhány oldaláért „írógépet ragad” e glossza szerzője. De miután jubileumi esztendő elé nézünk és miután megvagyunk arról győződve, hogy ez is kiváló alkalom lesz a legkülönbözőbb kiadványok készítésére, írására, elismerve, hogy az esetek nagy többségében még okkal is —. idejében kell szólnunk. Az ilyen kiadványok sem tűrik el ugyanis a felesleges tudomány kodást, és csak azt teszik nevetségessé, amién voltaképpen megszülettek. Senkibe sem lehet kétség ugyanis, hogy a Gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet 25 esztendős története előtt is volt már történet is. történelem is, emberi is, és geológiai is. De a szerzők kétségkívül széles őstörténeti tudását aligha szükséges ily szerény keretek között az olvasók rendelkezésére bocsátani. Gyurko Gésa tehát ifjúsági szövetség eszmei politikai tömegbefolyásának erősitesere is. A KISZ-aktivisták köreiben évente körülbelül 50 ezer KISZ-vezetőségi tag, reszortfelelős, aktivista szerzi meg a KISZ-vezetői alapismereteket, ismerkedik a pártpolitika fő elemeivel. A harmadik, ezekkel összefüggő lépcsőfok a vezető- képzés, amely átfogóan vagy egy-egy speciális területen felkészíti a fiatalokat az ifjúsági szövetség bizottságainak, szervezeteinek önálló vezetésére, gyakorlati irányítási feladatainak megoldására. Az új rendszerhez fokozatosan meg kell teremteni a legfontosabb oktatási feltételeket. Közülük elsőként a központi bizottság ülésén a személyi feltételekről szóltak, hangsúlyozva, hogy a KISZ-oktatás eddigi eredményei közül is kiemelkedő a propagandisták képzése. Az ifjúsági szövetségnek sikerült felnevelnie az ifjúsági vitakörökhöz megfelelő előadókat, vitavezetőket, szervezőket. A propagandisták — állapította meg a tanácskozás — kulcsszereplői az oktatásnak. Ugyancsak fontos lépés az oktatás központi irányításénak erősítése, valamint a megyei, megyekő® iskolai rendszer továbbfejlesztése. A KISZ-oktatás rendszerének; átalakításától mindenekelőtt; azt várhatjuk, hogy az ifjúsági szövetség valamennyi tisztségére jól tájékozott, megfelelő módszertani, politikai ismeretekkel felvértezett fiatal kerül. Szükség is van. erre, hiszen a Kommunista Ifjúsági Szövetség tekintélyének, munkájának színvonalát erőteljesen befolyásolja tagságának, vezetőinek fel- készültsége, képzettsége. A reform az eddigi eredményekre építve kíván magasabb szinten ifjúsági kádereket képezni, M. Du Vasúti kerékpárok a világ minden tálára Mindinkább tért hódít a modern közlekedés és — ezzel összhangban — a közlekedés modernizálása. A vasút ennek ellenére tartja pótolhatatlanul fontos pozícióját. A kor igényeinek megfelelő utánpótlás biztosítása éppen ezért a világnak szánté minden táján rendkívül fontos. Ezért is üdvözlik örömmel sok-sok országban, hogy a Diósgyőri Gépgyár mintegy harminc féle változatban gyárt vasúti kerékpárokat teherszállító vagonokhoz és villamos Diesel-mozdonyokhoz. Mi sem mutatja jobban e vasúti kerekek sikerét, mint hogy az elmúlt évék során negyven országba exportáltak Diósgyőrben készült vasúti kerékpárokat. Felvételünkön; csiszolják a diósgyőri vasúti kerékpárokat, (MTI Foto — Erezi K. Gyula felvétele) Osztályba sorolták az üdülőket \ napi ellátás: 18 — 36 íormt Mint ismeretes: 1975. ja- . nuár l-től a SZOT üdülőiben differenciálják a térítési díjakat Ehhez megtörtént már a pihenőházak osztályba sorolása. Ahogyan értesültünk; Heves megyében I. kategóriájú lesz a gályatetői, a mát- rafüredi ,,B” jelű üdülő, II. kategóriájú a mátrafüredi A, D, E, F, J, valamint a mátraházi B, C, a vasutas A, B, illetve a szilvásváradi üdülő és kemping. Mellettük az első csoportba sorolt szállókhoz tartozik még a budapesti Rózsadomb, a hajdúszobosziói Béke és MEDOSZ, a gyulai MEDOSZ, aa debreceni Kohász, a soproni KVDSZ, Vegyész, a hévízi Napsugár és Postás, a széplaki I—IV., a balatónlelíei Ganz-(MÁ- VAG és Sirály, a siófoki Csepel, Viola, a balatonfüredi Jázmin üdülő. A második csoportba sorolták a budapesti Szabadságot, a leányfalt# Építő- munkást-, Panorámát, a dö- mösi 'Szárnyaskereket, a ze- begényi Közalkalmazottat, a .nagymarosi Postást, a Badacsonyi SZOT-ot. továbbá a szigligeti SZOT, a balatonalmádi Pedagógus, az alsóőrsi SZOT, a balatonkenesei Építők és kemping, a balatonfüredi Pedagógus. MEDOSZ, Béke, a csopaki MEDOSZ A, B, kemping, s siófoki Napsugár, Orgona, Építők, Kohász, Bányász, a balatónlelíei Di Vittorio, Hullám, Szabadság, Közle kedés, Liget-kemping, a to nyód—bélatelepi Közalkal mázott A, a balatonföldván Textiles A, Postás, Liliom, a hévízi Vasas, Helikon. Park, Építőmunkás, Textiles, Lombik, Vasutas, a hajdúszobosziói Vasas, Hortobágy, Bányász, Vasutas, Tárna, a debreceni Kohász A, a lillafüredi Palota szálló, a miskolc-tapolcai Kike let A—B, a hollóházi SZOT, a soproni Csepel Textiles, Pedagógus, a zirci Postás, a bakonybéli SZOT a bakonyi Szabadság, a Pécs—-mecseki A—C üdülő két. *ü A térítés az első csoportban, személyenként, napi 3b a második csoportban 24, míg a harmadikban változatlanul 18 forint IfíBroSersueic és uarakozó utasok Olyan dolog ez, hogy így is forgathatom, meg úgy is forgathatom. Mert milyen szépen, meggyőzően hangzik, hogy a Volán gyöngyösi üzemegységénél ma több autóbusz szállítja az utasokat, mint néhány évvel ezelőtt. De mindjárt fordíthatók is rajta; jóval több az utasok száma is, mint nem is olyan régen. Üj, panorámás buszokat állítottak be a régiek helyébe. Igen ám — fordítsunk egyet a dolgon —, de ezek a panorámás buszok már kevesebb helyet adnak, mivel álló utast nem szállíthatnak, csak a gépkocsivezető felelősségére. Nemrég ezt is elpanaszolta egyik olvasónk, aki rendszeresen jár Detkre, többedmagával, aztán gyakran előfordul, hogy négyük közül a panorámás csak egyet vesz fel. Rájuk bízza a választást a kalauz: döntsék el, de gyorsan, mert a menetidő sürget, hogy ki legyen az a három, aki lemarad. De az igazság kedvéért mondjunk egy példát a Volán kedve szerint is. Sajnos, egyre kevesebbet utazunk. Hogy miről van szó? Három évvel ezelőtt egy utas, statisztikai átlagban 14 kilométert tett meg a gyöngyösi üzem járataival. Most már csak 13,6 kilométert, ami kevesebb bevételt is jelent az üzemnek. De van egy sokkal komolyabb adat is. A személyszál lítás hovatovább ráfizetése; szolgáltatás lesz. Örülnek u Volán-beliek, ha az év vég' elszámolásuk 0-ra jön ki számvetés elkészítésekor. De hát ez már a felsőbb szervek gondjai közé tartozik, ott tehetnek róla és érte. Hogy nem sokai tehetnek, az biztos, hiszen az utazási dijak emelése nem egyszerűen csak közgazdasági kérdés, sokkal több annál: mindenekelőtt politikai. ★ Reggelenként zsúfolták a helyijáratok Gyöngyösön, de nem sokkal jobb a helyzet a délutáni órákban sem. A csuklós busz is szűknek bizonyul munkába menet es jövet, napközben pedig „kong az ürességtől”. Erre is van statisztikai adatunk. A kihasználtságuk alig húsz százalékos. Persze, egy csuklósba be lehet szorítani százhúsz embert, de ülőhely csak egy kisebb részüknek jut. Csavarjunk egyet most is a dolgon: miért nem lehetne kisebb buszokat indíttatni a kevésbé kihasznált napközbeni járatok vonalán? Ez az egyik, de a másik „ellenvetésünk”: ki kellene használni a város egész területét jobban, és akkor egyre többen ülnének fel a buszokra. Nehéz megérteni azt is, hogy nincs helyijárat a város közigazgatási területén mindenütt, hanem egyes részekre csak távolsági buszokkal lehet eljutni. Ugyanis Mátrafüred, Mátraháza és Kékes nem külön közigazgatási egység, hanem — Gyöngyös. Ahogy Felnémet is Eger, vagy Lillafüred is Miskolc. A párhuzam adott, a megoldás ebből fakad.-Á Nem lehet a varos egyto végéből a másikba eljutni autóbusszal, csak úgy, ha itszáll valaki. Az átszállásra viszont nincs csatlakozás, hanem jelentős időt kell várakozással eltölteni a Fő téren, ha valaki a 80-asból aj Petőfi utca végére akar el- jutesia Efe a távolság testvérek között is közei öt kilométer. A másik furcsaság: a helyi bérlet erre a Petőfi utcai járatra nem érvényes. Kérdés: Pesten a villamosvagy az autóbuszbérietek milyen területi korlátok között használhatók? Vagy ez más, mert az Pest? Zárójelben: ugye, nincs „vidékiség”? Hosszú idők óta folyik a vita a lakók és a Volán között: indítsanak autóbuszt úgy, hogy azzal el lehessen jutni a kórházba és a mellette levő rendelőintézetbe. Ebbe a két egészségügyi intézménybe naponta több százan, esetenként jóval az ezer feletti számban járnak gyógykezelésre, felülvizsgálatra, beteglátogatóba. Azt mondják, nem lehet az autóbusszal megközelíteni. Miért ne lehetne? Nem kellene mást csinálni, mint a 80-asból a járatot felvinni a IV-es iskoláig, ott elfordulni jobbra a kórházhoz. Aztán végigmenni a kórház előtt a Pampuk-sarokig • és onnan akár a vasútállomás, akár a Fő tér felé el lehetne kanyarodni. Azt mondják erre a Volán szakemberei, hogy keskeny az utca. a kocsi igénybe venné az úttest menetirány szerinti bal oldalának egy részét is. És akkor? A megoldás kézenfekvő. Ha nincs kisebb autóbusz, ami könnyen elfér az utcán, akkor fessék egyirányúsí tani a Dózsa György utat végig. Naponta tizennyolcezer utas fordul meg Gyöngyösön. Rég kinőtte már a forgalom az autóbusz-pályaudvart. Es ténként például a nagy számú diáksereg nem tud ho! meghúzódni. Emeletet kellene ráhúznia meglevő épületre. A válasz nem lehet, nem bírja el. Fordítsunk egyet a dolgon: miért elképzelhetetlen az, hogy beton önhordó vázat alakítsanak ki az emelet részére. És akkor nem a már korábbi építmény hordaná az újnak is a súlyát. Olyan lehetetlen dolog ez? És menynyivel olcsóbb megoldás lenne minden másnál. Praktikusabb is, mert a közművek már helyben lennének. És akkor elférne még a forgalmi személyzet is, a csomag- megőrző is és az utasok is. De ha mindent így kezdenek a Volán vezetői, hogy: „nem lehet”, akkor csakugyan nem történik semmi. Emlékszünk rá, hogy annak idején „nem lehetett” bővíteni a helyi járatok számát, az autóbuszok befogadóképességét, „nem lehetett” máshová vinni a zajos, kellemetlen „pacsirta-telepet” a déli városrészből és „nem lehetett” az autóbusz-pályaudvart átteni a Fő térről valahová más helyre. Emlékszünk? Aztán ezt is „meg lehetett” oldani, azt is. Mintha a múlt ismételné magát mostanság is. Vagy tévedünk? Elismerjük: nem könnyű dolog ezrek és ezrek jogos igényeit kielégíteni közmegelégedésre. De hát mit tehetne ez ellen a Volán, hiszen ez a feladata: ezreket és ezreket szolgálni a szó igazi értelmében, száljítani kényelmesen, kultúrálton, mindig az adott lehetőségek maximális . kihasználásával Nem kacsalábon forgó várkastélyt keinek a gyöngyösiek, csak az ésszerű ^ehetőségek” kiaknázását. G. Molnár Peren«: Nmmmfi 1994- ?* wem bér 1-1, szere*
