Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
ÜU<3 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK S AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 263. szám ASA: 1.™ F O E ! N T 1974. november 1G.S vasárnap ! Gyümölcsözzön, ! j gazdagodjon a két nép barátsága H‘ Dr. Huszár István miniszterelnök-helyettes látogatása Hatvanban armine éve annak, hogy a megállíthatatlanul előrenyomuló szovjet hadsereg egységei megyénk területére léptek. 1944. november 7-én — elsőként megyénkben —, a sapkájukon vörös csillagot viselő szovjet harcosok felszabadították Tiszanánát és Sarudot és elkezdődött Heves megye felszabadítása, egy új, szabad, alkotó korszak születése, szűkebb hazánk népének életében. Az eltelt három évtized alatt — éppen úgy, mint az egész országban —, évszázados lemaradást pótolva, népünk élt a szabadsággal, élt a történelem és a nagy szovjet nép által nyújtott lehetőséggel és olyan hazát teremtett, ahol minden az emberért történik, ahol minden hatalom a dolgozó népé. A most 30 évesek és a tőlük fiatalabbak már csak mint történelmet ismerik ezeket a küzdelmes, de oly lelkes napokat Nem voltak ott, amikor egy nép elkezdett és megtanult járni a maga útján és nélkülözve, sok-sok áldozatot is hozva, lépésről -lépésre előrehaladva — olykor-olykor bizony megtorpanva is —, eljutott a máig. Az olyan máig, amely népünknek nyugodt, boldog életet jelent és még biztatóbb jövőt ígér. Megyénk lakossága a mostani napokban az ország félszabadulásának három évtizedes jubileumára készülve visszatekint a megtett útra és jo érzéssel f- - 'thatja meg: élni tudott a szabadsággal, a kommunist . munkásosztály vezetésével olyan országot teremtett, amelv- lyel kivívta a haladó világ és ezen belül is a szocialista országok testvéri népeinek elismerését, meg ellenségei bámulatát is. S mi, akik ezen a földön élünk és akik — ki milyen mértékben —, kivettük részűn Rét az új, a szűkebb haza megteremtéséből, szocialista alkotásainak létrehozásából, eddig sem feledhettük és ma sern felejthetjük egy pillanatra sem: a Szovjetunió, a szovjet nép baráti segítsége nélkül nem tarthatnánk ott, ahol ma tartunk. A kommunizmust építő hatalmas barát támogatását életünk, fejlődésünk minden rezdülésében érezzük, gazdasági, politikai, nemzetközi és kulturális segítsége ott van alkotá- sainkoah, az egyre javuló jólétben, az emberek agyában és szívében. Az elmúlt három évtized egyre több emberben erősítette megyénkben is azt a meggyőződést, hogy legigazibb nemzeti érdekünk a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink ápolása és továbbfejlesztése. Az elmúlt évtizedek alatt tíz- és tízezrek látogattak megyénkből a Szovjetunióba, évek óta állandó és egyre mélyülő kapcsolata van megyénknek a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal, sok-sok delegációt, barátot köszönthettünk megyénkben. Több ezren tanulták meg és beszélik Lenin nyelvét, számos gazdasági és kulturális szervünk tart közvetlen kapcsolatot hasonló szovjet intézményekkel, hogy kicserélve tapasztalatainkat, megmutatva egymásnak gazdasági és kulturális eredményeinket, ezek még gyümölcsözőbbekké váljanak mindkét nép javára, hasznára. Soha el nem múló, mély barátságok szövődtek megyénk lakosai és a szovjet állampolgárok között, a szovjet könyv és kultúra mindennapos állandó vendég a családoknál, és nem hervadnak el a virágok a szovjet hősök sírjánál. Abban, hogy a magyar—szovjet barátság ilyen mély gyökereket eresztett itt nálunk is, nagy és jelentős érdeme van annak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 44 tagcsoportjának is, amely megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeiben, intézményeinkben és iskoláinkban tevékenykedik. Az a több mint 40 ezer ember — fiatalok és idősebbek — aki a Magyar—Szovjet Baráti Társaságba tömörült, lelkes apostola, cselekvője és szervezője annak, hogy tovább terebélyesedjen a két nép barátsága, hogy kihasználva minden lehetőséget, még gazdagabb, még mindennapibb legyen a magyar és a szovjet nép kapcsolata. Harminc évvel ezelőtt, amikor megyénk földjére lépett az első szovjet katona, nagyon sok olyan ember volt, aki félve, rettegve fogadta a felszabadítóként érkezettet. Az ellenséges propaganda mély nyomokat hagyott' a szivekben, a lelkekben. Ma már történelmi tény: \ a két párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Ma- | gyár Szocialista Munkáspárt kapcsolata a Szovjetunió és J a Magyar Népköztársaság barátsága nemcsak közeli tör> ténelmünk sikereinek egyik forrása, hanem népünk je> lenének és jövőjének záloga is. A két nép barátságát, : együttműködését segítette elő a magyar párt- és kor- ■> mányküldöttségünknek a közelmúltban tett 6zovjetumóbelí látogatása is, ahol Kádár János, küldöttségünk vezetője többek között e szavakat mondta: „Pártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet párthoz fűződő kapcsolatainak. A Szovjetunió, Kommunista Párt- ia halmozta fel a legnagyobb tapasztalatokat a szocializmus építésében, az osztályellenséggel vívott harcban, a legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséért, & forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért. Pártiaink kapcsolatai szilárdak, a marxizmus—leninizmus alapján fejlődnek, teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos elvi és politikai kérdésben." G yümölcsözzön és gazdagodjon, a két párt, a két nép barátsága, együttműködése és a kölcsönös 3 segítség nyújtása az elkövetkeaandő számos harminc > esztendőben —„ örökké! | Papp - János $ ...... Szombaton reggel Hatvanba érkezett dr. Huszár Isisván, a Minisztertanács elnök- helyettese, hogy a Mátravidé- ki Cukorgyárak Vállalat munkájával, gondjaival közelebbről megismerkedjen. Ütjára elkísérte dr. bénárt Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A magas rangú vendégeket a hatvani gyártelepen Nagy László, a Cukoripari Tröszt vezérigazgatója, Szokody Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Vrabecz Mátyás vállalati igazgató s a két üzem vezető munkatársai fogadták. A hosszabb eszmecsere és gyárlátogatás során Nagy László vezérigazgató tájékoztatta a Minisztertanács elnökhelyettesét a cukoripar, ezen belül pedig a Mátravidékí Cukorgyárak Vállalat helyzetéről. Elmondotta, hogy mind a selypi, mind a hatvani telepen rendeződött a helyzet az utolsó hét kedvező időjárása következtében, zökkenőmentes a nyersanyagszállítás, s ha pillanatnyilag gondot lehet említeni, az a tárolt répa szennyeződéséből származik. A termés földszennyeződése eléri a 30 százalékot, erősen akadályozva a termelő-, feldolgozómunka teljes és tökéletes kibontakozását. A látogatás végeztével dr. Huszár István, a következőkben összegezte Hatvanban szerzett tapasztalatait, illetve a kormány álláspontját a cukorgyártás helyzetével kapcsolatban : — Ismertek előttünk mind e. répatermesztés, mind a feldolgozóipar nehézségei! Véleményünk szerint azonban bebizonyosodott, hogy az iparág és á mezőgazdaság helyes úton jár a gondok megelőzésében, felszámolásában. Egy- reinkább érvényesül a sző- . vetkezetek, állami gazdaságok tervezésében a kormány . által meghirdetett répaprogram, nő a vetésterület, s ezzel párhuzamosan a tröszt hatalmas összegeket fordít a feldolgozóipar korszerűsítésére, új gépi berendezések vásárlására. Egyetlen célt kell szorgalmaznunk az elkövetkezendő időkben, éspedig az említett feladat mielőbbi teljes megvalósítását! A Minisztertanács elnökhelyettese és kísérete, befejezve tapasztalatgyűjtő látogatását, szombaton délben elutazott Hatvanból. (m. gy.) Kommunista műszak — az árvízkárosultakért Ä Finoraszerelvénygyárban több mint ©zerkétszázan dolgoztak a szabad szombaton Az egyes üzemek korábbr Önkéntes akciói után, a tegnapi szabad szombaton az egész Finomszerelvénygy árban kommunista műszakot tartottak. Mozgalmas, hétköznapi képet mutatott a hatalmas ipartelep: járművek szállították terheiket a különböző munkahelyekre, mü- helyzajtól volt hangos a Ber- va-völgy. — Több mint ezerkétszá- zan gyűltünk össze a vállalat területén — beszélte Kó- cza Imre vezérigazgató, akivel az egyik csarnok előtt találkoztunk. — Dolgoznak még a hevesi gyáregységünkben is, miután egy egész buszra való tmk-sunk leutazott, hogy az ottani csendesebb hét végét kihasználva, elvégezze a szükséges karbantartást’. A 31-es üzem „kompresz- szor-visszajavító” részlegében teljesen rendhagyó volt ez a délelőtt. Zömmel, sőt csaknem egészében ugyanis „vendégmunkások” szorgoskodtak. Technikusok, mérnökök, a technológiai osztály irodáiból. — Szerencsére nem új a feladat — magyarázta mosolyogva Debreczeni Tibor fő- technológus — hiszen az itteni munkához tulajdonképpen mi adjuk a műveleti előírásokat, s nem egyszer a gyakorlatban is tájékozódunk a folyamatról. Ismerjük, élvezzük a dolgot, amiről egyébként személyesen is meggyőződhetnék. Körülnéztünk, de inkább az egyik „helybelitől”, a máskor is itt dolgozó Bán Józsefné- tői kértünk véleményt. — Valóban jól áll a kezükben a szerszám, látni, hogy értenek hozzá, s igazán szorgalmasak is. — mondta a megszólított asszony, miközben abba nem hagyta volna a munkát. Az üzem másik egységében — az anyaüzemben — Tóth Lászlótól hallottuk, hogy a létszám harmada vett részt a mostani vállalkozásban. Közülük löbben már a második kammUMita szombatfukat töltötték az idén, s a szüretbe is besegítettek. Ferencz Teréz, a Hevesaranyosról bejáró egyik gépmunkás, talán a legfiatalabb a csarnokban. — Mit csinált■ volna, ha éppey. nem jön-műszakba? — kíváncsiskodtunk. — Biztosan takarítok odahaza. .. Apám, anyám is dolgozik, otthon én segítek hát nekik ebben-abban. Természetesen ma is, amikor hazamegyek. A 35-ös üzem bejáratánál kellemes kávéillat fogadta a belépőt. Mint kiderült: a csarnok saját „presszójából” áradt. Amire könnyű volt ráakadni, . mivel az ajtajánál ' néhányan éppen szürcsölgettek. — Korán kezdtünk — beszélte az egyik fagyasztó, Ba- kondi Antalné esztergályos — s bizony elkel már a frissítő két szusszanás között... Olcsó és jó, ráadásul nem kell bajlódnunk vele, így .alig van kiesésünk a munkából. Különben; mi tagadás, kicsit már meg is éheztünk, s egyre többet gondolunk a műszak utáni gulyásra. Amivel majd a vállalatvezetőség kedveskedik nekünk. (Folytatás a 2. oldalon) MA A TIT a munkások között Milyen munkát végez a TIT az üzemekben és hogyan szolgálja a munkásművelődést? — erre a kérdésre keres választ Márkusé László írása lapunk 4. oldalán. Hennyl fesz az annyi? Miért végeztek kőművesmunkát a sütőipariak, miért maga bonyolította le a beruházását az állatni gazdaság? A kérdésekre az okok feltárásával adjuk meg a választ az 5. oldalon. .............. I smét teljes gőzzel..« A rendkívüli időjárás miatt sokáig alig érkezett répa a Hatvani Cukorgyárba. így minimálisra kellett csökkenteni a termelést. Most viszont már ismét teljes gőzzel dolgoznak. Erről szól riportunk az 5. oldalon. Sok-e hatmillió? A felnőttoktatás megoldatlan gondjairól ír munkatársunk lapunk 6. oldalán. Az NSZK gazdaságüíyí minisztere Egerrel ismerkedett A hivatalos látogatáson . Magyarországon -tartózkodó, dr. Hans Friedrichs, a Német . Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi minisztere és kísérete, szombaton Égerbe látogatott. A magas rangú vendég megtekintette a barokk, város műemlékeit. Ezután az Eger—Gyöngyös vidéki Pin cegazdáság munkájával . ismerkedett. Dancz Pál igazgató tájékoztatta a nágyjhírű egri borvidék történetéről, valamint a Nyugat-Németor- szágba irányuló egri bikavérexportról. Nagyüzem a 35-ösbe^4 1
