Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

Arcok Mongóliából Izmos paripák nyergében feszit az öreg és a lány... (A szerző felvételei) Ha Mongóliára gondolok, elsősorban arcokat látok ma­gam előtt. Keskenyvágású, értelmes fekete tekinteteket, széles arccsonttal, szemeket, •melyekben szüntelen cso­dálkozás lobog. Sok ezer éves világ változott meg körülöt­tük egyetlen emberöltő alatt. ★ Az első arcon azonban nem ég a kíváncsiság szik­rája. Az első tekintet a ma- gábazárkózó fájdalomé. Egy arc a múltból. Nem tarto­zik hozzá név, legalábbis az ulánbátori forradalmi múzeum tablóján nem ír­ják ki nevét. Az archoz két kar tartozik és két láb — ezek bújnak át a lyukon, a kaloda falán. Az arc tulaj­donosát a Bogdo Gegen, az Elő Buddha, az Egyházi és Világi Nagyúr, a forrada­lom előtti Mongólia hűbér- tira ítélte valamilyen vétsé­gért erre a büntetésre. Sorsa nem rendhagyó, in­kább tipikus. A forradalom előtti Mongóliában a kegyet­len lámaista vallás papjai uralkodtak tibeti eredetű ri­tuáléjukkal a pásztomép felett. Az elmaradottság, a nyomor, a tudatlanság or­szága volt ez, ahol az egy­ház minden harmadik fiú­gyereket besorozott tagjai — valójában a főpapság szol­gaserege közé. A nomád pásztorok a természet, az egyház s a kínai kereske­dők játékszerei voltak. Ha lázadni próbáltak, ha csak gondoltak rá, jött a ka­loda. Nem tudom, milyen gondolatok rejtőztek a meg­gyötört ember homloka mö­gött. De ezekből a gondola­tokból született végül is a mongol forradalom, a sok? megkínzott nomád pásztor lázadt sorsa ellen, amikor megkapta Október üzenetét. ★ A másik arc egy pásztor fiának az arca — ami per­sze nem sokat mond, hi­szen a puszta és a város között legfeljebb egy nem- eedéknyi lehet a távolság ebben az országban. Olajosbarna arc A. Monáé, a magyar segítséggel épült szonginól biokombinát igazgatójáé. Beszédes * arc. Elsötétül, amikor arról a kegyetlen télről beszél, ami­kor szülei nyája odaveszett, mert a juhok nem tudták kikaparni a hó alól az élel­met. Igen, az nagyon nehéz esztendő volt, és ő akkor határozta el, hogy valamit tenni kell az állatok meg­mentéséért, azért, hogy a mongol ember ne legyen ki­szolgáltatva a természetnek. Mona már a népi forrada­lom győzelme után szüle­tett, tanulhatott, állatorvos lett. A biokombinát valójá­ban a legkorszerűbb nagy­üzem, amely állati gyógy- és tápszereket készít. Első­rendű feladata, hogy megte­remtse a feltételeket a kor­szerű állattartáshoz. Ehhez egyfelől országszerte kará­mok kellenek, hogy legyen V'l átteleltetni az állatokat. '■Mongóliában hosszú a tél!), másfelől pedig megfelelő egésBségügyi feltételeket kell teremteni. i Mona szemében ott a szikra. Sok millió állat or­vosa lesz a hazánk segítsé­gével épült üzemben. Az el­ső forradalomban a mon­gol nép lerázta azt az igát, amely megakadályozta a társadalom ésszerű meg­szervezésében. A második, a műszaki, a tudományos for­radalom, amely ebben az országban az ember egyik legősibb foglalkozását, az állattenyésztést változtatja meg, a természetet fogja majd kordába. ★ A gyereklány arcát csak az öregemberé mellett tu­dom felidézni magam előtt. Izmos paripa nyergében fe­szít a lány, mellette nyu­godt bölcsességgel ül a má­sik ménen a nagy időt megért öreg. Körös-körül embertömeg, tízezrek töltik meg a stadi­ont, ott a párt, a kormány minden vezetője, ott van Cedenbál, a Mongol Népi Forradalmi Párt el6ő titká­ra. A lányra és az öregre zuhognak a tekintetek, s a lovak nyaka fölé hosszú ru- dakon mikrofonok erdejét emelik a mai korszak mon­gol hírvivői, a » rádióripor- terek. És akkor fölzeng, szá­momra érthetetlenül és még­is világosan az ünnepi ének­beszéd, a ló dicsérete. Az öreg és a lány mondja. Egy szót sem értek és mégis minden világos; a csodála­tos mének szüleiről, neve­lőiről, legelőiről, lovasairól beszélnek; nincs ezeknél kü­lönb paripa a világon. S a győztes lovak fejére öblös tálból kumiszt öntenek, sa­vanyított kancatejet, a pász­torok italát. ★ A költő arca töprengő. Csimid, aki már nem pásztorlegendákat énekel, hanem folyóiratot szerkeszt. Mongólia, pásztorok or­szága, gondolod, és íme, köl­tőkkel beszélsz, színigazga­tókkal, meg zenészekkel, akik Beethovent adják élő. Csimid nem csupán a mai mongol ember érzéseinek tolmácsa akar lenni: leg­alább oly-a, fontos számá­ra, hogy a világot közelebb hozza a ma már olvasó, is­kolázott mongol emberhez, ö fordította a Rómeó és Jú­liát, és a színházban óriási a siker, ö fordított számta­lan orosz klasszikust is mon­golra. Legutóbbi munkája Madách Az ember tragédiá­ja. Ügy érzem, mondja Csi­mid, hogy ennek a színmű­nek van mondanivalója a mongol ember számára. Ezért fordítottam nagy szeretet­tel és izgalommal, ezért lá­togattam el Budapestre is,' hogy még jobban megért­sem. Számomra azonban a sza­vaknál emlékezetesebb a költő arckifejezése. A ma­gától értetődő szolgálat ter­mészetessége, s a rejtett öröm szikrája a tekinteté­ben: lám, ilyen közel va­gyunk! Püzesabonybo Füzesabony nagyközség ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga a kommunális-költségve­tési üzem munkáját értékel­te Csanálosi Sándor üzem­vezető előterjesztése alap­ján. Az 1969-ben alakúit üzem termelésének volume­ne, annak értéke állandóan növekvő Kedvezően alakul­tak az üzem gazdasági mu­tatói, és pénzügyi helyzete is szilárd. Az idén többek között magasépítési és szere­lési munkákat vég. tek Fü­zesabonyban, járdát, utat építettek, vízbekötési szerelő­munkát végeztek. Jelentős volt az üzem szolgáltató te­vékenysége is. A vb-ülés második napi­rendjeként Ferenc Vilmos, a nagyközségi tanács elnöke számolt be a tanács koordi­nációs tevékenységéről. El­mondotta, hogy évek óta si­keresen együttműködnek a község fejlesztése érdekében a tanács alá nem rendelt gazdasági és társadalmi szer­vekkel. Jó együttműködést valósítottak meg a Hazafias Népfront községi bizottságá­val, amely a társadalmi munkák, valamint a faluszé- pítési mozgalom szervezését segítette eredményesen. Ered­ményes volt az együttműkö­dés a KISZ-szervezettel, a sportkörrel, az MHSZ és a Vöröskereszt helyi alapszer­veivel is. A nagyközség üze­mei a szocialista brigádok közreműködésével hatéko­nyan segítették a vízműháló­zat fejlesztését, a gyermek- jóléti intézmények gyarapí­tását. A jövőben a község csator­názása, a szolgáltatóház, a vágóhíd, újabb 24 lakás, óvo­da és bölcsőde létesítése sze­repel a fejlesztési tervekben, amelyhez szintén szükséges a megfelelő együttműködés. Császár István Recskről A már másfél éve működő recski vízműtársulat beruházá­sában, ez év március 14-én kezd­te meg a kivitelező a 14 kilomé­teres vízműhálózat építését, amelynek befejezési határideje december 15. A kivitelező a víz­hálózat nagy részét már meg­építette, annak egy részét már át is adták a lakosságnak. Re­mélhetőleg határidőre megépítik a hátralevő utcákban is a háló­zatot. A több mint hétmilliós beruházás finanszírozásához, a társulat biztosította a pénzü­gyi fedezetet, hogy a beruházás befejezésével, a kivitelező által benyújtott számlát ki tudja egyenlíteni. A kivitelező viszony­lag rövid idő alatt igyekezett a szerződésben foglaltakat teljesí­teni, és ha határidőre elkészítik a hálózat építését, közel négy­ezer ember jut jó és egészséges ivóvízhez. Az ivóvízprobléma a község legnagyobb gondja volt. Sokan várják a hálózat építésé­nek befejezését, hogy az üzem­be helyezett hálózati szakaszok­ról saját költségükön a lakások­ba is bevezethessék a vizet. A hálózaton csaknem hatvan kifo­lyó biztosítja a lakosság ivóvíz- ellátását vagyis a község min­den utcájában lesz egy-két köz­kifolyó. A hálózatra a vizmeny- nyiséget a Köszörű-völgyi tároló biztosítja, a már korábban meg­épült főnyomóvezetékkel. Maruzs János Gyöngyösről A harmincnyolcadik és a harminckilencedik választó- kerület választói részére ösz- szevont tanácstagi beszámo­lót tartottak Gyöngyösön. Csaknem ötven kérdést tet­tek fel választott tanácstag­jaiknak és az IKV képvise­lőinek. A kérdések a köztisz­taság, a csatornahálózat hiá­nyosságai, a járdák és az utak állapota, a parkosítás hiánya köré csoportosultak. Ezen a környéken még né­hány évig nagyarányú épít­kezés lesz, s ezzel együtt jár a régi épületek lebontása. A problémába, csak az épít­kezés előreláthatóan 1976 vé­gén történő befejezése után lehet véglegesen megoldani. Ezért kérték a tanácstagok néhány évig a lakók türelmét. Az építkezésekkel kapcsolat­ban a tanácstagok megemlí­tették, hogy 1975-ben meg­kezdődik a Mérges úti ÁBC- és szolgáltatóház építése, va­lamint az Alkotmány utcai művelődési ház építése, s be­fejeződnek a Jeruzsálem úti tízemeletes épület munkála­tai. A lakók társadalmi mun­kájának igénybevételével el­készül két lakótömb és mel­lette a játszótér. Az építkezé­sek kapcsán többen szóvá tet­ték, hogy kicsik az épületek gyermekkocsitartói, így a lépcsők alatti teret, vagy a kihasználatlan lomtárakat alakították át ideiglenes tá­rolóvá. Az újabb épületek tervezésénél figyelembe kel­lene venni a születendő gyer­mekek számának emelkedé­sét. A városról lévén szó, el­hangzott olyan javaslat, hogy a Gyöngyösre és a Mátrába látogató vendégek száma szemmel láthatóan emelke­dik, tehát a városi tanács for­dítson nagyobb gondot a vá­ros történetét és jövőjét, a kirándulási és szolgáltatási lehetőségeket bemutató tér­kép és ismeretterjesztő füzet kiadására, a város és a Mát­ra propagálására. A tanács­tagi beszámoló a hagyomá­nyokhoz híven most is hasz­nosnak bizonyult, mert a la­kók tájékoztatást kaptak a tervekről, az illetékesek pedig a kerületek választott ta­nácstagjai révén értékes fel­világosítást kaptak a lakóte­lep lakóinak problémáiról. Csefán József hevesről A napokban tartotta taggyűlé­sét Hevesen a kisiparosok hevesi csoportja. A gyűlésen beszámol­tak a féléves munkáról, s annak eredményeiről. Elmondták, hogy mennyire szükség van a to­vábbképzésre. a politikai okta­tásra. Az MSZMP XI. kongresz- szusa tiszteletére munkaversenyt indítottak, s kivették részüket a társadalmi munkából is, ezt bi­zonyítja a tarnamérai ifjúsági tábor felépítése. Fő céljuk to­vábbra is selejtmentesen dolgoz­ni. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak, s létrehozták a nőbi­zottságot. amelynek elnöke Nagy Jánosné, hevesi kisiparos lett. Tóth Mária ! mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Nagyezsda Színes, szinkronizált szovjet film Krupszkajáról EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 3 órakor Gárdonyi Fél 6 órakor Piknik a sasok begyen ■ Fél 8 órakor Nagyezsda GYÖNGYÖSI PUSKIN Váltságdíj egy halottért GYÖNGYÖST SZABÄDSÄG A Szent Péter hadműv” HATVANI VÖRÖS CSI7T Filmbarátok napja A kopár sziget FÜZESABONY Egy srác fehér lovon LŐRINCI Robinson Crusoe ifcUö&ü'i H 8.22 Vera Soukupová énekei 8.40 A ma hullámhosszán. A holnapra készülünk 3.25 Népdalok Ui.os iskolarádió 10.30 Zenekari muzsika 11.18 Gondolat 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 13.57 Válaszolunk hallgatóinknak! 13.57 Kóruspódium 14.07 Rokonlátogató testvérek 14.38 Arany János élete és művészete 15.10 A felvásárolt falu 16.05 A csengő. Operarészlet 16.30 Fiatalok stúdiója 17.05 A közönség kérdez, a muzsikus válaszol 17.35 Magunk érdekében. a mig’.i"' védelmében 18.00 Ravel: Lúdanyó meséi 18.28 Rose Maria. Opercttrészlet 18.48 Miért igen, miért nem? 10.25 Kritikusok fóruma 10.35 Népi zene 20.11 Ditirambusok ürügyen 21.00 Dupla, vagy semmi! 22.30 Népi zene 23.00 Tánczene 23.30 Schumann: Karnevál 0.10 Rhoda Scott felvételeiből PETŐFI 8.05 Fúvószene 8.19 örökzöld dallamok 9.03 Az élő népdal 9.13 Romantikus kamarazene 10.00 A zene hullámhosszán 11.50 Egy kis figyelmet kérek! 12.00 Népi zene 12.15 Hallgassuk együtt! Bach-müvek 13.03 A pécsi stúdiónk jelentkezik 13.20 Operanégyesek 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — ötig ... 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.10 Csak fiataloknak! 19.25 A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye 20.55 Üj színház — más szerepek 21.10 Verbunkos muzsika 21.30 Irodalmi kirándulások. Az egri Gárdonyi Emlékmúzeum 22.00 Gounod operáiból 23.15 Liszt-kórusok 23.30 Périchole. Operettrészlet SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Betyárnóták. — Jogász­szemmel. Or. FiUöp Ferenc műwra. — Dzsessz. — Beatparádé E3S MAGYAR 11.05 Iskola-tv 11.30 Gidácska közlekedni tanul 12.10 Iskola-tv 16.25 Iskola-tv 17.25 Műsorismertetés 17.26 Hírek 17.30 Természetbarát 17.50 Rólad van szót 18.20 Reklám 18.25 Az öröklődés titkai. V. Alma a fájától... 19.05 Reklám 19.15 Esti mese. A hóember. Csehszlovák bábfilm 20.00 A tavasz 17 pillanata. IX. rész 21.20 Gyökeret eresztve... n. rész 21.45 Győzni fogunk! 22.15 Tv-híradó 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Csajkovszkij: V. (e-moll) szimfónia 20.45 A két párhuzamos mentén 21.00 Tv-híradó 21.20 Caesar. Francia film. (1936) POZSONYI 8.40 Iskolásoknak 9.30 Pártoktatás 10.00 A veszedelmes asszonyok. (Olasz film) 11.40 Híradó 15.15 Hírek, sportérdekességek 15.25 Horizont ’74. 16.00 Fecske 16.40 Hadseregműsor 16.55 Hangverseny 17.25 A tavasz 17 pillanata 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Csajkovszkij: A pikk dáma 22.50 Híradó, sajtószemle Baracs Dénes MIHAIL KAZOVSZKIJ: „Kájha99 Amikor Matkovszkij, hóna alatt a kilen­cedik bé osztálykönyvével, kilépett a taná­riból, tanítványába, Venyka Guszevba üt­között. — Venya — szólította meg gyengéden Matkovszkij, megigazítva a szemüvegét —, beszélni szeretnék veled. — Hogy tetszik képzelni, Borisz Boriszo- vics?! Nincs időm! Elkések az ülésről! — Nem tartalak fel sokáig, Venya. Csak egy percre ... — Nos, jól van. Kizárólag a tanár elvtárs iránti tiszteletből. — Igen. Hm l.. hogyismondjam ... Ve­nya... szóval... elégtelenre állsz nyelvtan­ból... — Elég baj az, Borisz Boriszovics. — Bizony az — hagyta helyben Matktrv- szkij. — Mondjuk meg őszintén, az ilyesmi szo­katlan a mi iskolánkban — folytatta Gu- szev. — Nem is értem, hogyan tetszett így elnézni? Az egyesekkel, Borisz Boriszovics, le kell számolnunk! — Nekem is ez a véleményem, Venya. Felelhetnél nekem valamiből... — Mit kell itt felelgetni? — sértődött meg Guszev. — Venya, képzeld magad az én helyze­tembe! Majd megint jönnek, agitálnak, hogy így, meg úgy. hát így harcolok az elégtelenek ellen... Az igazgató megsértődik. A műve­lődési osztály meg ... — A művelődési osztályt tessék csak hagy­ni, Borisz Boriszovics. Ott kérdeznek, az is­kolában pedig felelnek... No én megyek. — Venya, kérlek, várj egy kicsitl Ügy kérlek, mint az édesgyermekemet! Légy te­kintettel a körülményeimre ... Otthon egész kórház van ...én sem vagyok teljesen egész­séges ... — No jól van. Kizárólag a kórház kedvé­ért. Mit tetszett akarni kérdezni? Matkovszkij levette a szemüvegét és re­megő ujjakkal dörzsölni kezdte. — E.. e... e... mondd meg, kérlek szépen . . hm ... hogyan kell írni a „kályha” szót — j-vel, vagy ly-nal? — Ügy tűnik ... hm... mintha ... — Koncentrálj, Venya, gondolkozz. Hi­szen te tudod ezt. — Nos hát... ly-nal! — Helyes. Kitűnő. Vedd úgy, hogy már meg is van a kettesed. — No tetszik látni — mondta kioktató hangon Venyka. — Megy az. ha a tanár elv- társnak akarni tetszik. Viszontlátásra! Matkovszkij megkönnyebbülten sóhajtott és Kátya Szvetlozorova keresésére indult, aki meg irodalomból állt elégtelenre. Oroszból fordította: Zahemszkg LássUá

Next

/
Thumbnails
Contents