Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

Szerdo esti külpolitikai kommentárunk: Optimista nyilatkozat A NEMZETKÖZI SAJTÓ mintegy ötven képviselője, aki azért utazott ezekben a napokban Ulánbátorba, hogy .pillantást vessen” Mongóliára a köztársaság kikiáltásá­nak ötvenedik évfordulója és Leonyid Brezsnyev látoga­tása alkalmából, még szerdán, az Ulánbátorban megtar­tott jubileumi ünnepség másnapján is Leonyid Brezsnyev előző napi beszédének elemzésével volt elfoglalva. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy Brezsnyev beszéde az év legfontosabb szovjet külpolitikai megnyi­latkozásai közé tartozott, s jellegét meghatározta a hely­szín és az alkalom, az a körülmény, hogy a Mongol Nép- köztársaság — mint Cedenbal beszámolójából kitűnt —, gazdasági és kulturális fellendülésével párhuzamosan nö­velte és növelni kívánja a jövőben is a térség nemzet­közi ügyeiben játszott szerepét. E tevékenység első számú célja az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. Leonyid Brezsnyev el­ismeréssel méltatta India, Pakisztán, Banglades és más ázsiai országok ahhoz való hozzájárulását, hogy megszűn­jenek a konfliktusforrások azon a kontinensen, amelyen a föld lakosságának több mint fele éL UGYANAKKOR mind Cedenbal, mind pedig Brezs­nyev rendkívül pozitív hangnemben emlékezett meg ar­ról, hogy az ázsiai biztonsági rendszer kidolgozásában jelentékeny szerepet szánnak a Kínai Népköztársaságnak. Az SZKP főtitkárának a szovjet—kínai viszonyról el­hangzott értékelését Ulánbátorban igen konstruktívnak tartják, mivel Brezsnyev — határozottan tudtul adva, hogy a Szovjetunió sohasem egyezik bele területeinek feladásába, sem pedig olyan .javaslatokat” nem fogad el, amelyek a kínai területi követelések elfogadását tekintik előfeltételnek — nagy önmérsékletet tanúsított a pekingi vezetők bírálatában, s érezhetően a Szovjetunió rende­zési szándékára helyezte a hangsúlyt. Brezsnyev beszédének legfontosabb mozzanataként Ulánbátorban is a Vlagyivosztok! szovjet—amerikai csúcs- találkozóról adott rendkívül kedvező értékelést tartják, amelyből egyértelműen kitűnt, hogy a szovjet partner teljes sikernek könyveli el a legfelső szintű kapcsolat- felvételt, s annak ellenére, hogy a stratégiai támadófegy­verek korlátozásáról szóló egyezmény tető alá hozása nyilvánvalóan „kemény diónak” bizonyult az elmúlt években, igen derűlátóan ítéli meg a pillanatnyi hely­zetet. Brezsnyev tudtul adta, hogy a SALT—2 megálla­podás előkészítésének befejezése csupán hónapok kérdése. EZZEL, AZ SZKP FŐTITKÁRA MEGERŐSÍTETTE azokat a reményeket is, amelyek — részben a Vlagyi­vosztok! találkozóról kiadott közös közlemény szövege alapján —, lehetőséget látnak arra, hogy e régen várt, elsőrendű fontosságú egyezményt már a következő nyá­ron, Leonyid Brezsnyev tervezett egyesült államokbeli látogatása idején aláírják, ‘i***1*** * saaaaaaaaAAaaAAAAA ■ Hazaérkezett a szovjet párt- és kormányküldöttség IRKUTSZK: K szovjet párt- és kor­mányküldöttség, amely Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának vezetésével részt vett a Mongol Népköztársaság ki­kiáltása félévszázados jubi­leumának ünnepségein, szer­dán visszaérkezett a Szovjet­unióba. A küldöttség rövid időre megszakította útját Ir- kutszkban. Leonyid Brezs­nyev az irkutszkl terület és a város vezetőivel folytatott beszélgetés során rövid tájé­koztatást adott Gerald Ford amerikai elnökkel való ta­lálkozásáról és mongólial lá­togatásáról. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára érintette a Szovjetunió belső életének néhány kérdését is. ULÁNBÁTOR: Ulánbátorban szerdán hi­vatalos közleményt adtak ki arról a találkozóról, amely a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség és a Mongol Népi Forradalmi Párt Jumzsagijn Cedenbal vezette delegáció­ja között zajlott le. A közlemény szerint a Szovjetunió és a Mongol Nép­Folytatódik az RKP XI. kongresszusa Korányi János, az MTI tudósítója jelenti: Az előző délutáni szekció­ülések után szerdán reggel plenáris üléssel folytatódott a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa. Az ülé­sen Miu Bobrescu, a végre­hajtó bizottság póttagja ar­ra kérte a kongresszust: ve­gye figyelembe Nicolae Ceausescu előző napi fel­szólalását, amelyben azt kér­te, hogy a kongresszus te­kintsen el a bukaresti párt- szervezetnek attól a javas­latától, hogy válasszák meg őt a párt örökös főtitkárává. Ugyanilyen értelemben szólt több más küldött is. Ugyan­akkor minden felszólaló hangsúlyozottan állást fog­lalt amellett, hogy Nicolae Ceausescut válasszák meg újra a párt főtitkárává. A felszólalók sorában volt Tanakatávozása EGY LEGENDA szerte­foszlik — ez a cím kíván­kozna a tokiói tudósítások fölé, amikor hírt adnak Ta­naka Kakuei miniszterelnök, dicstelen távozásáról. A srJf- rendben 40-ik japán "kor­mányfő hatalomra kerülésé­nek és bukásának meglehe­tősen sajátos körülményei voltak. Tanaka 1972 júliusában „rendhagyó életrajzzal” ke­rült a Liberális Demokrata Párt elnöki tisztségébe, ami jelenleg Japánban egyúttal automatikusan a kormányel­nöki posztot is jelenti. Nem az úgynevezett Todaikörből jött, a japán felső tízezer fiait nevelő Tokiói Egyetem­ről. Tizenöt esztendős, ami­kor egy tönkrement vidéki marhakereskedő gyermeke­ként, zsebében egyetlen tizyenessel (akkor nyolc fo­rintot ért) megérkezik a fő­városba. Hamarosan beveti magát az üzleti életbe, a második vi­lágháborúban is kisegítő szol­gálatot teljesít a hadiipar­ban ..hazafias építkezési vál­lalkozóként”. A fasiszta Ja­pán összeomlásakor már milliomos, s a negyvenes esztendők végétől a liberális demokrata kormánypárt par­lamenti képviselője. Amikor 2797 napos miniszterelnök­ség után Szato lemondásra kényszerül, sokan Tanakát javasolják utódnak, de erős a párton belüli ellenzéke is. A döntés végül is a Hétfő­klubban születik meg: Tana­ka lesz az új kormányfő. (Ez a klub, amely üléseit minden hétfőn a Hotel Im- perialban tartja, a japán nagytőke érdekszövetkezete, olyan résztvevőkkel, mint a Nisszan autógyár, a Nippon acéltroszt, a Micubisi mono­pólium és így tovább.) Az el­határozásnak az Volt a fő oka, hogy a liberális demokraták csökkenő népszerűségét egy „népi” és „fiatal” (Tanaka akkor 55 éves) vezetővel el­lensúlyozzák. A kiszivárgott hírek szerint Kissinger arne­GMmsm 1974. november 28- csütörtök rikai külügyminiszter ie olyan tanácsot adott: keres­sék meg azt a vezetőt, aki Ja­pánnak új, lendületes képet kölcsönözhet. A TANAKA-KORSZAK valóban dinamikusan kezdő­dik: a kormánypárti sajtó komputeragyú bulldózernak nevezi a politikust. Első in­tézkedése, hogy ingyen tejet biztosít a várandós anyák­nak, majd bejelenti, hogy át­fogó tervet dolgoz ki a japán szigetvilág arculatának újjá­alakítására. Elutazik Peking- be, ahol természetesen tárt karokkal fogadják és az ajándékként kapott két pan­damackóval tér haza. A köz­véleménykutatások kedvező százalékokat közölnek a mi­niszterelnök népszerűségéről. A mézeshetek azonban ha-- marosan véget érnek. A bull­dózer egyre nehezebben mar­kol és a komputer is mind többször kihagy. A Tanaka- kormány képtelen hosszú tá­von megbirkózni az elődjei­től örökölt csődtömeggel és Japán legsúlyosabb problé­máival. Az infláció évi rátá­ja már nem egyszerűen két­számjegyű, hanem meghalad­ja a 24—-25 százalékot. A szo­ciális feszültség növekszik, a , tavaszi és őszi offenzívák dolgozók millióit mozgósít­ják. A belső bizonytalanság mellett a sokat emlegetett „japán csoda” szertefoszlásá- nak árnyékában a külpoliti­ka is fiaskókat tartogat. A kínai nyitás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, Tanaka két, világ körüli út­ja viszonylag sovány ered­ményeket hoz. Kitör a bot­rány a leleplezések nyomán, hogy atomfegyverekkel is fel­szerelt amerikai hajók és tengeralattjárók használják 3 japán kikötőket. Kihaszná­latlanok maradnak viszont azok a lehetőségek, amelyek a japán—szovjet együttmű­ködés előtt állnak: Tokió az északi szigetekre vonatkozó területi követeléseivel meg­akadályozza a japán—szovjet békeszerződés aláírását. a népszerűségi in­dexek rrwt már koránt­sem kedvezőek: kiderül, hogy a japánoknak csupán 19 szá­zaléka elégedett Tanaka kor­mányzásával. A felsőházi és helyi törvényhozási választá­sok az ellenzék, mindenek­előtt a kommunisták előretö­rését eredményezik. A mi­niszterelnök azonban „hoz­záragadt’’ a kormányfői szék­hez. Megpróbálja különféle külpolitikai akciókkal, uta­zásokkal erősíteni helyzetét, ideiglenes fegyverszünetet kér pártján belül, majd vá­ratlanul átalakítja kormá­nyát, s levált néhányat bírá­lói közül. November 11-én (!) sajtóértekezletet tart, s ha­tározottan cáfolja esetleges lemondását. A pohár ekkor csordul ki az utolsó csepptől, Japán „mini Watergate” ügyétől. A Bungei Shunju (Irodalmi Szemle) című folyóirat szen­zációs leleplezéseket közöl novemberi számában: kor­rupcióval, üzérkedéssel és a hatalommal való visszaélés­sel vádolja Tanakát. A lap adatokkal és tényekkel bizo­nyítja, hogy Tanaka 250 mil­lió dollár értékben juttatott állami ingatlanokat elvbará­tainak, különböző ellenszol­gáltatások fejében. Maga is így jut nyolcvanmillió dollá­ros tokiói birtokához és a Karuizawe-negyedben fekvő luxusvilláihoz. Megállapítást nyert az is, hogy az 57 000 dolláros hivatalos fizetésen felül Tanaka még ötször eny- nyi pénzt kapott hat nagy- vállalat főrészvényeseként (természetesen az érdekelt vegyi és közlekedési cégek különféle kedvezményeket is kaptak) s mindehhez járultak még a milliós üzletek. A miniszterelnöknek több­re már nem futotta, mint a bejelentett Ford-látogatás ki­böjtölésére, s az amerikai el­nök alig hagyta el Japánt, kénytelen volt bejelenteni lemondási szándékát. Néhány nappal később ez be is kö­vetkezett. Más választása nem lehetett, mert saját párt­ja és a Hétfő-klub is meg­vonta támogatását... A LIBERÁLIS DEMOK­RATÁK jó része persze bi­zonyos megkönyebbülést érezhet a ballaszttól való megszabadulás nyomán. Csakhog-« a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen nem egy ember, hanem az egész ja­pán kormánypolitika csődjé­ről van szó. Réti Ervin George Macovescu külügy­miniszter is. Hangsúlyozta, hogy Románia külpolitikája összhangban van az ország érdekeivel, napjaink reali­tásaiból indul ki. köztársaság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a szo­cialista országok egybehan­golt akciói, a nemzetközi ügyekben követett kezdemé­nyező irányvonaluk döntő módon segíti elő a feszült­ség enyhülése folyamatának további elmélyülését és ki- szélesedését. Az eszmecsere során — mint a közlemény rámutat — „méltatták a Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke között lezaj­lott találkozás nagy jelentő­ségét. ... E találkozó eredmé­nyei, a létrejött megállapo­dások a szovjet—amerikai kapcsolatok további javulá­sát tanúsítják, feltárják a fegyverkezési hajsza korláto­zása és megszüntetése, a há­borús veszély enyhítése ér­dekében teendő új nagy je­lentőségű lépések perspektí­váját, ami megfelel a világ- béke megszilárdítása érde­keinek”. flauer Arafat fBosxkvában A küldöttség élén Moszkvában tartózkodó Jasszer Ara­fat, a PFSZ elnöke, szerdán megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékművét. (N cpű jság-telef oto — TASZSZ—MTI—KS) Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, aki a PFSZ küldöttségének vezetőjeként Moszkvába érkezett, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: a Szovjetunió az arab né­pek hű és őszinte barátja. A Szovjetunió következetes politikája mindjobban kor­látozza a Közel-Keleten az imperialista, cionista reak­ciós körök tevékenységi szféráját. A Szovjetunió eltökélt szándékának, hogy megte­remti a Közel-Kelet igazsá­gos békéjét, új, nagyszerű bizonysága Leonyid Brezs­nyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak Ulánbátorban elhang­zott beszéde — mutatott rá Jasszer Arafat. A Szovjet­uniónak a közel-keleti prob­lémák iránt tanúsított elv­szerű és következetes ma­gatartását a maga teljessé­gében demonstrálta a Vla­gyivosztokban megtartott ne­gyedik szovjet—amerikai csúcstalálkozó is. PEKING: Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán két részletben — délelőtt és dél­után — öt és fél órán át tár­gyalt kínai partnereivel, Teng Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettessel és Gsiao Kuan-hua külügyminiszter­rel. Este a kínai miniszter­elnök-helyettes szűkkőrő va­csorát adott vendége tiszte­letére. HELSINKI: Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden vacsorát adott a Finnország­ban hivatalos látogatáson tar­tózkodó lengyel vezetők — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Piótr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács el- rVhe tiszteletére. ...IVANNA: ' A mexikói kormánynak az a döntése, hogy megszakítot­ta a diplomáciai kapcsolatot a chilei fasiszta juntával, nagy visszhangot váltott ki a latin-amerikai földrészen. A magyar idő szerint szerda hajnalban bejelentett elha­tározást a mexikói rádió „bá­tor lépésnek” nevezi. BELGRAD: Dr. Kenneth Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke szerdán Joszip Broz Tito ju­goszláv államfő meghívására háromnapos hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába ér­kezett. A két államfő szerdán kezdődött megbeszélésein a jugoszláv—zambiai kapcso­latok bővítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. PRÁGA: Szerdán délután a prágai várban összeült Csehszlová­kia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. MOSZKVA: A Szovjetunióban szerdán felbocsátották a Kozmosz-so­rozat 696-08 számú műhold­ját. DELHI: Az indiai reakciós körök tovább folytatják a parla­menti demokrácia alapelvei­nek aláásására irányuló te­vékenységükét, zavargásokat és anarchiát szítanak. Az utóbbi időben már nem is titkolják azt a szándékukat, hogy olyan zavargásokat pro­vokáljanak, amilyeneket Bi­harban és más államokban robbantottak ki. BEJRUT: Safik El-Hut, a Palesztin Felszabadítási Szervezet bej­rúti irodájának vezetője szerdán sajtóértekezleten je­lentette be, hogy a szerve­zet a VC—10 típusú brit gép eltérítésével kapcsolatban őrizetbe vett 26 személyt. El-Hut közölte, hogy a vizs­gálat befejeztével — ameny- nyiben a gyanúsítottak bű­nöseknek bizonyulnak — a PFSZ nyílt tárgyaláson ítél­kezik majd fölöttük, Waldheim Jeruzsálemből Kairóba utazott Izrael nem változtat magatartásán TEL AVIV: Szerdán Tel Avivból közel­keleti kőrútjának utolsó ál­lomására, Kairóba utazott Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára. Waldheim Izraelből' történt elutazása előtt kijelentette, hogy biztosítottnak látja a Golan-magaslatokon állo­másozó ENSZ-erők mandá­tumának meghosszabbítását. Utalt arra, hogy damaszkuszi látogatása során Hafez Asz- szad elnök semmiféle felté­telt nem támasztott a man­dátum hathónapos meghosz- szabbításával kapcsolatban. Wanheim szerdán reggel egyórás megbeszélést folyta­tott Állón izraeli külügymi­niszterrel Állón „gyümölcsö­zőnek és konstruktívnak minősítette a tanácskozást a világszervezet főtitkárával. JERUZSÁLEM: Az izraeli parlament, a Knesszet — a kommunista küldöttek kivételével — meg­szavazta azt az indítványt, amely kategorikusan elutasít a PFSZ-szel való minden­fajta tárgyalást. Az indítvány szövege „gyilkosok bandájá­nak” minősíti a felszabadítá­si szervezetet és javasolja, hogy Izrael folytassa harcát ellene, amíg teljesen meg nem semmisíti. Egyúttal dü- hödten elítéli az ENSZ köz­gyűlésének azt a határozatát, amely hivatalos státust biz­tosít a világszervezetben a PFSZ-nek. A határozati javaslat meg­szavazását követő vitában Mose Dajan volt hadügymi­niszter azt a véleményét fej­tegette, nem jelent katonai veszélyt Izrael számára, s így a legkönnyebben felszá­molható tényezője a válság­nak. A második elemnél nem az a kérdés, kivel, hanem hogy „miről” tárgyaljon Iz­rael. A palesztin menekülte! kérdése — Dajan szerint — csak „huszadrangú” problé ma”. Ezt Izrael könnyen fel­számolhatja egy „lakosság- cserével”, amelynek során i palesztinokat az arab álla­mokban élő zsidókra cseré­lik ki. WASHINGTON: Az amerikai külügyminisz­tériumban megerősítették azi az értesülést, hogy Henry Kissinger külügyminisztei december 9-ére meghívta Washingtonba Jigal Állón iz­raeli miniszterelnök-helyet­test és külügyminisztert. Paul Hare, az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője a hírrel kapcsolatban jelezte: egyelőre nem terve­zik, hogy Kissinger izraeli vendége után arab tárgyaló­partnert is fogadna az ame­rikai fővárosban.

Next

/
Thumbnails
Contents