Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-27 / 277. szám

r * i ( Kedd esti külpolitikai kommentárunk: A XXIV. kongresszus szellemében „IRÁNYVONALUNK, az SZKP XXIV. kongresszu­sának irányvonala változatlan marad7’ — jelentette ki Ulánbátorban Leonyid Brezsnyev. Ez a mondat ugyan a beszéd végén hangzott el, a világsajtó kommentárjai mégis vezető helyen emelik ki. Nem azért, mert tartal­mát illetően bárkinek is kétsége lehetett volna, hanem éppen azért, mert ez a beszéd pillére, lényege. Az SZKP KB főtitkára ünnepi alkalomból, a Mongol Népköztársaság megalakulásának fél évszázados jubi­leumán emelkedett szólásra. Az évforduló és a színhely kiváló alkalom volt arra, hogy Leonyid Brezsnyev em­lékeztessen világunk, korunk egyik gyökeresen új jelen­ségére, a szocialista országokat összefűző új típusú kap­csolatokra. „A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság közötti kapcsolatok — hangoztatta —, ma az egész világ előtt úgy jelentkeznek, mint a szocialista típusú kapcso­lat mintája, amit áthat az egymás sikereiben való közös érdekeltség.” A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára Ulánbátorban nem akármilyen idő­pontban tekintette át a nemzetközi helyzetet. Közvetle­nül Vlagyivosztokból érkezett a mongol fővárosba, ahol, mint közismert, megteremtette az első személyes kap­csolatot Gerald Forddal, az Egyesült Államok új elnö­kével és jelentős megállapodást is kötött vela ÚJRA BEBIZONYOSODOTT, hogy az utóbbi eszten­dők enyhülési politikája, amely a Szovjetunió és a szo­cialista országok kezdeményezése során kibontakozott, nem köthető személyekhez, ahogyan azt egyesek elkép­zelték, hanem kérlelhetetlenül történelmi parancs. Ilyen értelemben volt a vlagyivosztoki találkozó a jótékony folyamatosság fontos eseménye. Ahogy Ulánbátort beszé­dében Brezsnyev fogalmazott: „Ismét megerősítették a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítását célzó irányvonal fejlesztéséi” ;i A helyszín mintegy kiemeli a főtitkárnak azt a meg­állapítását, amely szerint a Szovjetunió „állandóan tö­rekszik arra, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normális mederbe kerüljenek.” Hasonló józan, konstruktív hangvétel jellemezte a beszéd más részleteit. Brezsnyev állást foglalt az ázsiai biztonság megteremtéséért, a még ott parázsló tűzfész­kek teljes felszámolásáért, a külföldi csapatok Dél-Koreá- ból történő kivonásáért, a KNDK békés egyesítési prog­ramjának megvalósításáért. Méltatta India, Pakisztán és Banglades erőfeszítéseit a térség problémáinak tartós rendezésére, a jószomszédi kapcsolatok megteremtésére. Emlékeztetett arra, hogy a Közel-Keleten „a tartós béke megteremtésének egyetlen biztos útja valamennyi 1967-ben megszállt arab terület teljes kiürítése, Palesz­tina arab népe törvényes jogainak megvalósítása saját államiságának megteremtésére, az önrendelkezésre, va­lamint a konfliktusban részes valamennyi ország füg­getlenségének és biztonságának szilárd, hiteles garan­tálása.” A BESZED VLAGYIVOSZTOK UTÁN —, Párizs előtt hangzott el Ulánbátorban. Az időpontok és a szín­helyek is jól érzékeltetik azokat a lankadatlan erőfeszí­téseket, amelyeket a Szovjetunió és személyesen Brezs­nyev a békés, biztonságos világ megteremtéséért tesz a XXIV. kongresszus szellemében. (KS) PEKINL. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, Ford el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója kedden délelőtt megkezdte hivatalos tárgya­lásait kínai vendéglátóival. Pekingi diplomáciai körök­ben ismételten felhívják a figyelmet arra. hogy a mos­tani tárgyalásokon sem vár­ható frontáttörés Kína dip­lomáciai elismerése ügyé­ben. HANOI: Az UPI hírügynökség je­lentése szerint mintegy 100 politikai fogoly lázadt fel egy saigoni hadihajó fe­délzetén, amikor a CönSon- szigeti börtönből ismeretlen helyre szállították őket. A foglyok lázadását a fegyve­res őrök leverték. PHNOM PENH: Több mint hat órán át tartó súlyos harcok zajlot­tak le kedden Phnom Penh- től 14 km-re keletre. E kör­zetben ez volt a legsúlyo­sabb összeütközés azóta, hogy két héttel ezelőtt a hazafias erők elfoglalták a kormánycsapatok egy igen fontos bázisát a Mekong folyó keleti partján. BELGRAD: Kedden Bel gr ódban meg­kezdte tanácskozását a ju­goszláv képviselőház. Az ülésszak napirend jén a nép­gazdaság idei tervének tel­jesítése és a jövő évi terv megvitatása szerepel. WASHINGTON: Nyilatkozatot tett közzé az amerikai külügyminisz­térium, s arra szólítja fel a világ kormányait: hozzanak közös intézkedést arra, hogy a palesztin légi kai ózok ak­ciójához hasonló esemény a jövőben ne fordulhasson elő. VARSÓ; Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök kedden délelőtt hivatalos finnországi látogatásra Hel­sinkibe utazott, UrhoKekko- nen köztársasági elnök meg­hívására. RKP-ltongresszus Csütörtökön zárt ülésen választják meg a párt vezető szerveit Aczél György, az MSZMP PB tagja, a magyar delegá­ció vezetője, a Román Kommunista Párt XI. kongresszusán. (Népújság-telefoto — Agerpress—MTI—KS) BUKAREST: Az RKP XI. kongresszu­sa kedden délelőtt plenáris ülést tartott. Meghallgatta Chivu Stoica előterjesztésé­ben a központi revíziós bi­zottság jelentését, majd át­tért a központi bizottság be­számolójának megvitatásá­ra. A délelőtti vita legkiemel­kedőbb szónoka Manea Ma- nescu miniszterelnök, a vég­rehajtó bizottság tagja volt, aki mindenekelőtt gazda­ságpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Miután Nicolae Ceausescu arra kérte a kongresszust, ne foglalkozzék a bukaresti pártszervezetnek azzal a ja­vaslatával, hogy válasszák meg őt a párt örökös főtit­kárává, erről többet nem esett szó. Ugyanakkor az összes felszólalók — minisz­terek, megyei első titkárok és más küldöttek — azt ja­vasolták, hogy Nicolae Ceau- sescut erősítsék meg főtit­kári tisztében. A kongresszus kedden dél­után 12 szekcióban folytatta munkáját. Szerdán egész nap, majd csütörtökön dél­előtt plenáris ülések lesz­nek. Csütörtökön a kora dél­utáni órákban zárt ülésen választják meg a párt ve­zető szerveit, majd este ke­rül sor a plenáris záróülés­re. (MTI) Waldheim Damaszkusziról Izraelbe érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden délután Damaszkusziból Izraelbe ér­kezett. Kíséretében van Sülasvuo tábornok, az ENSZ rendkívüli közel-keleti had­erőinek főparancsnoka. A Tel Aviv melletti Ben Gu- rion repülőtéren a vendége­ket Állón Izraeli külügymi­niszter fogadta. Waldheim megérkezésekor adott rövid sajtónyilatkoza­tában változatlanul igen sú­lyosnak minősítette a közel- keleti helyzetet, de mint mondotta, bízik abban, hogy a nemzetközi erőfeszítések útján elérhető a közel-keleti béke. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ békefenntartó had­erőinek jelenléte a térség­ben nagy fontosságú. Wald­heim izraeli tárgyalásainak középpontjában a Golan­fennsíkon állomásozó ENSZ- csapatok mandátuma meg­újításának kérdése áll. Az ENSZ-főtitkár Izrael­be érkezése előtt két árával Állón külügyminiszter a par­lamentben éles szavakkal NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottságában megkez­dődött a koreai kérdés vi­tája. Li Oson Mok, a KNDK külügyminiszter-helyettese utalt arra, hogy országa márciusban javasolta az Egyesült Államoknak béke- szerződés aláírását. Ez véget vetne a koreai ügyekbe való külföldi beavatkozásnak — hangsúlyozta. (ADN) ★ . ítélte el a világszervezetet a palesztin kérdésről hozott közgyűlési határozat miatt. Izrael most reagált először hivatalosan a közgyűlés pénteken elfogadott határo­zatára. tervezetben követelik továb­bá a dél-afrikai csapatok Rhodesiából való kivonását, a Salisbury vezetők megkü­lönböztető és megtorló in­tézkedéseinek megszünteté­sét, alkotmányozó gyűlés öez- szehívását. Egy másik hatá­rozattervezet elítéli a Rho­desiával folytatott gazdasági együttműködést, különös te­kintettel a Biztonsági Ta­nács ilyen értelmű szank­cióira. (UPD ★ ENSZ-hírek Akik semmire nincsenek tekintettel Mezőgazdaságunk a Közös Piacon E SOROK olvasóinak nyil­ván nincs szükségük sta­tisztikai adatokra, számosz­lopokra, impozáns grafiko­nokra ahhoz, hogy felismer­jék a mezőgazdaság jelen­tőségét hazánk gazdasági életében, és ahhoz sem kell külön illusztráció, hogy me­zőgazdasági exportunk je­lentősége tudatossá váljék előttünk. Ezeknek a sorok­nak nem is ez a céljuk, ha­nem az, hogy a ■ magyar mezőgazdasági export je­lenlegi tőkés világpiaci helyzetét és problémáit vi­lágítsák meg. Álljon itt csu­pán az arányok és nagyság­rendek bemutatása végett néhány szám: A nem rubelelszámolású mezőgazdasági és élelmi­szerexportok összege 1972- ben 4,4 milliárd devizaforint volt, ez ugyanezen viszony­aiban bonyolított összex­portunk 35,1 százalékát tet- 1» ki. A legnagyobb tőkés felve­vő piacunk az Európai Gaz­dasági Közösség, azaz az NSZK, Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Anglia, Dánia, Írország. Ez a kb. 250 millió lakost magába foglaló hatal­mas és igényes piac vette át 1972-ben a nem rubel- elszámolású élelmiszer-gaz­dasági exportunk 70,5 száza­lékát. Gyakorlatilag tehát ez a terület jelenti számunkra a tőkés világpiacot. Leg­fontosabb partnereink e pia­con az NSZK és Olaszor­szág. Ez a helyzet földrajzi közelségük, gazdasági struk­túráik. kereskedelmi hagyo­mányaik következménye, ter­mészetes, logikus, gazdasá­1974, aavember 27., szerda gilag mindkét félnek elő­nyös. AZ UTÓBBI hónapokban mégis sokasodtak a problé­mák. A helyzet kiéleződött. Ennek legmegdöbbentőbb je­le, hogy az Európai Gazda­sági Közösség ez év július 16 óta egyoldalú döntéssel bezárta kapuit a vágómar­ha- és húsexportunk előtt. Ez a „villámcsapás” nem­csak rombolt, hanem segí­tett is. Segített abban, hogy szélesebb körben is felis­merjék, a tőkés világpiac nem tekinthető minden szempontból valódi „piac­nak” abban az értelemben, hogy ott a kereslet, kínálat, az árak, határidők, minőség, az érdekek kölcsönös elis­merése szabják meg az el­adási lehetőségeinket, ha­nem sokkal inkább egy ve­szedelmektől hemzsegő, út­vesztőkkel teli gazdasági dzsungelnek. A Közős Piac azt tűzte fej céljául, hogy a mezőgazda­ság és az élelmezés terüle­tén önellátásra rendezkedik be. Ezt úgy éri el, hogyleg- gazdaságtalanabb termelők költségszintjén állapít meg úgynevezett irányárakat, s minden más országból oda­érkező olcsóbb áru árát megemeli az iránvár és az importár közötti különbség­gel. A rendszer persze en­nél sokkal bonyolultabb és rengeteg ellentmondást ta­kar. A lefölörAsek és támo­gatósok emrenlooe nwmia az egyes országok költség- vetését és egyik okozója az inflációnak. A növekvő ter­melési költségek és bizonyos spekulációs manőverek ár­felhajtó hatására a fogyasz­tói árak olyan szintet értek el, hogy emiatt a vásárlási kedv is alábbhagyott az érintett országokban. Nem túlzás azt mondani, hogy a közös mezőgazdasági politi­ka válságban van és az ami a vágómarha-importnál tör­tént, megtörténhet más ter­mékek esetében is. MILYEN következtetések adódnak ebből? Mindenek­előtt az, hogy nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk annak, ami mezőgazdasági exportunkkal történik, az­után, hogy az áru elhagyta határainkat és azelőtt, hogy a fogyasztóhoz érkezik. Vá­mok, lefölözések, túlzottan szigorú egészségügyi előírá­sok, kontingensek, megany- nyi kockázati tényező, le­selkedő veszély. Ezeknek fel­derítésére, kivédésére van bizonyos mód és lehetőség. Kereskedelmi tárgyalásaink során, akár egy-egy ország­gal kétoldalúan. akár nem­zetközi méretekben többol­dalúan folytatjuk azokat, nyomatékosan követelnünk kell ezeknek az akadályok­nak az elhárítását. Ehhez megvannak az eszközeink is. Az említett közös piaci or­szágok szállítóink is, több ezer féle áru keres és kan ezekből az or­szágokból a magvar piacra anélkül. hogy bármilyen ak-xíékirra találna itt. Látva mindazt a rengeteg aka- dótvl <5«! nehézséget. amit mezőeazdasági exnortunk út- ■íóKa era-^'*„rlpV ezek az or­szágok. felmerül a kárdó« no-m nr/vsmoTipn nr­s’zágo'k ánrf ^rámára frteha­5-a. r^7, K^rTkfvreS­fetl^+ar­tása? Azt ís látnunk kell. hogy nem vagyunk egyedül. Más nálunk gazdagabb, erő­sebb országok hozzánk ha­sonlóan, növekvő aggoda­lommal és ellenkezéssel né­zik, a közös piaci senkire és semmire tekintettél nem le­vő „agrárpolitikusok” fele­lőtlen garázdálkodását. Ezek­nek az országoknak együtt megvan a lehetőségük, hogy józanabb magatartásra bír­ják a magukról megfeled- kezetteket Mezőgazdasági és élelmi­szerexportunk a szállítás és feldolgozási technika jelen­legi állapotában már nem olyan röghöz kötött mint alig néhány évtizede volt. Viszonylag nem nagy áldo­zattal kiterjeszthetjük ex­portunkat más égtájak felé is, lényegesen csökkenthet­jük függőségünket a nyugat­európai piacoktól. Mindez nem megy áldozatok nélkül. Mezőgazdaságunknak saját érdekében is ki kell vennie részét ezekből az erőfeszíté­sekből. Mindenekelőtt sok­kal meggondoltabb import- politika szükséges. Amikor egy-egy tsz-ünk. állami gaz­daságunk importból kívánja gép-, műtrágya-, vagy nö- vénvvédőszer-szükségletét fe­dezni, ne csak azt gondolja meg jól, hogy mit és meny­nyiért vásárol, hanem azt is. hogy kitől származzék az áru. AZOKNAK adja-e kemény munkával keresett devizán­kat. akik esy csanásra ha­bozás nélkül 100 milliónvi d/vnír* panelnek ki a z«p­hÜriVKdl azOkr»«V nemcsak eladnak nekünk, de vásárolnak is tőlünk. Patkós János Az afrikai országok — a szo­cialista és ázsiai tagálla­mok támogatásával — több határozattervezetet terjesz­tettek a közgyűlés dekolo- nizációs hizottsága elé. Javasolják: Anglia hozzon intézkedéseket a Salisbury kisebbségi rendszer ellen. A Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának résztvevői em­lékülést tartottak U Thant volt főtitkár elhunyta alkal­mából. Az ENSZ - tagálla­mok regionális csoportjai­nak képviselői felszólalá­saikban méltatták az el­hunyt érdemeit. (TASZSZ) Gyorslista a gépkocsi-nyereménvbetétknnyvek 1974. november 25 —26-i sorsolásáról Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek 54. sorsolását november 25—26-án Budapesten, a MÁV Utasellátó Kultúrtermében tartotta meg. A Buda­pesten váltott betétkönyveket 25-én, a vidéken váltott betét­könyveket pedig 26-án sorsolták. A sorsoláson azok a 19000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1974. július 31-ig váltottak és októ­ber 31-én még forgalomban voltak. A kétnapos húzáson ösz- szesen 667 gépkocsi talált gazdára. Az 5000 forintos betét­könyvekre 471 darab, a 10 000 forintosokra 196 darab autó jutott. (Gyorslistánk csak a Heves megyében váltott, nyertes betétkönyvek számait tartalmazza.) Sor. Szám a kisorsolt gép­kocsi gyárim. Sor. Szám a kisorsolt gép­kocsi gyárim. 9 519384 Moszkvics 412 10 000 Ft. összegű betétköny­9 529155 Skoda S 100 vek: 9 529884 Moszkvics 412 9 340158 Zaporozsec 9 014435 Zaporozsec 9 5661X52 Trabant L. 601 9 016495 Moszkvics 412 9 567028 Moszkvics 412 9 018854 Moszkvics 412 9 572719 Skoda S 100 9 024912 Skoda S 100— 9 574440 Moszkvics 412 9 576402 Moszkvics 412 5000 Ft. összegű betétkönyvek: 9 581781 Moszkvics ill 9 583347 Moszkvics 412 9 518477 Moszkvics 412 9 589273 Moszkvics 412 A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A nyer­tes betétkönyvek, vagy az azt helyettesítő igazolást, a betét­könyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál, vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatná. t 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents