Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
A Mars-glóbusz Az utóbbi években a Hold és - a Venus után a Mars- bolygó lett a csillagászat harmadik „kedvence”, A Mais tulajdonképpeni „ostromát” 1965-ben kezdték meg a kutatók, ekkor jutott el a bolygó közelébe a Mariner—4 amerikai űrszonda, amely összesen 21 felvételt készített a Mars felszínéről és továbbított a Földre (az 1962-ben indított Mars—1 és az 1964-ben fellőtt Mariner— 3 Mars-rakéták kezdeti próbálkozások voltak, útjuk nem járt számottevő eredménynyel). Időközben nemcsak újabb felvételekkel, hanem értékes mérési eredményekkel is gazdagodott a csillagászat információtára. A bolygó legutóbbi „látogatója” a Mars—6 szovjet űrkutató álomás volt, amelynek sima eszállást végrehajtó egysége minden eddiginél értékesebb .információkkal szolgált Amit már régen tudunk A Mars belülről kifelé haladva a bolygórendszerünk negyedik tagja. A Naptól átlagosan 228 millió kilométer távolságban közel kör alakú pályán kering. Legnagyobb oldközelsége 15—17 éven- . cént következik be, ekkor >5—57 millió kilonjéterre van a Földtől. Keringési ideje majdnem kétszer annyi, mint a Földé: 687 nap. Tengelye körül alig valamivel több idő alatt fordul meg, mint a Föld. A Mars, méreteit tekintve, közbenső helyet foglal el a Föld és a Hold között: átmérője kb. 6800 kilométer, fele a Föld átmérőjének és kétszerese a Holdénak. Felszíne alig nagyobb, mint a Föld felszínének negyede. Tömege a Föld tömegének tizedré- sze, ami azt jelenti, hogy a Maison minden tárgy két és félszer olyan könnyű lenne, mint a Földön. Elkészült a Mars-glóbusz Az amerikai Mariner—9 automatikus urlaboratóriirm 1972-ben összesen 7300 jo minőségű fényképfelvételt készített a Mars felszinérőL A Földre’ továbbított képedet megfelelő sorrendben egy 1.8 méter átmérőjű gömb fejletére ragasztva elkészitet- '•k a Mars-glóbuszt, ami .a bolygó a 4 rt4 ‘etében :'Ogv a Mars feine 'izonyos mértékig jóban hasonlít a Hold felszínéhez, mint a Földéhez: ki- sebb-nagyobb kráterek tömegét fedezték fel rajta. A Mars. felszínén három fő tájtípus különböztethető meg. Egyes területeket meteorok és kisbolygók becsapódásából származó kráterek borítanak. Másutt igen magas, vulkanikus eredetű hegycsúcsok magasodnak, meredek lejtőkkel. A hegyek közül feltűnően kiemelkedik a Nix Olympica nevű, több mint 20 000 méter magas csúcs. A harmadik táj típus az a-mintegy 1600 kilométer átmérőjű, jobbára sík terület, amelyen sem kráter, sem más ■ jellegzetes domborzati egyenetlenség nincs. A mélyreható tektonikus folyamatok több tízmillió évvel ezelőtt mentek végbe a Marson, vélik a tudósok. Mintegy 25 000 évvel ezelőtt még folyóvizek töltötték ki a ma üres medreket. Akkoriban melegebb lehetett a bolygó éghajlata, s a légkörben, jelentős ; mennyiségű oxigén volt jelen (ma csaknem teljes’ egészében széndioxid. töllágürbe. E folyamat révén — a számítások szerint — még ma is naponta kb. 390 tonna vizet veszít a Mars. Az élet magasabbreni iű formái jelenleg aligha lehetségesek a Marson, de az alacsonyabb rendű szerves élet lehetőségei nem kizártak. A következő években nyilván ez lesz az űrkutatási programok egyik' fő témája, különösen azután, hogy a Venuson — a magas nyomás és hőmérséklet miatt — kár is lenne keresni az élet nyomait A titkok további „ostroma” A marsi élet kérdésére a szovjet tudósok a bolygó felszínére küldendő biolaboratóriumok méréseitől várnak végleges választ. Emellett olyan űrkutató eszközök útnak indítására is sor kerül a jövőben — talán még ebben az évtizedben —, amelyek talajmintákat hoznak a Marsról a Földre. A szovjet űrkutatás hosszú távú Marsterveiben terepjáró kutatójárműveknek — „Manshodok- nak” — a bolygó felszínére való eljuttatása is szerepel. Ezeknek a távirányítása hallatlanul nehéz feladat lesz majd, hiszen egyetlen rádióIsmeretes, hogy a keress tény templomokat évszázadokon át, kelet—nyugati irányba tájolták oly módon, hogy a szentély keletre nézett, a bejárat pedig nyugatra nyílott. A görög-római templomok és szentélyek is gyakran ilyen tájolásúak, azzal a különbséggel, hogy a bejárat nyílott keletre, állítólag azért, hogy a felkelő nap az ajtón át megvilágítsa a vele szemben levő istenszobrot. Feltűnt, hogy . számos régi angliai templom nem pontosan a csillagászat keleti irányába tájolt, hanem attól kissé délebbre. Ismeretes, hogy a mágneses északi pólus vándorol, a vándorlásnak megfelelő irányelhajlás pedig ismert. — Mivel az angol templomok legtöbbjének építéséről részletes dokumentumok maradtak fenn, kimutatható volt, hogy a XVI. századig a mágneses kelet— nyugat irányba tájolták azokat, azaz a templom tájolása megfelelt az akkori elhajlás által megszabott mágneses kelet—nyugat iránynak. A régebbi templomok tájolását is feldolgozták, egészen az évezred kezdetéig, feltételezve, hogy a tájolás a mágneses irányelhajlásnak felel meg, vagyis az építők a tájolásnál iránytűt használtak. Pl. a Szentháromság-templom főhajója Boshamban az i. u. 340-ben. épített római kori bazilika alapjainak, pontosabban oszlopsorának fel- használásával épült, és évszázadokon át újabb részekkel egészítették ki. Az egyes épületrészek tájolásánál ki- sebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg, ezek korrelációt mutatnak azok karával. Ebben az esetben tehát az irányelhajlás változását 340- ig lehetett visszafelé követni. A templomtájolásból kapott változás időfüggését megerősíti egy más jellegű archeológiái vizsgálat is. A kiégetett agyag vasoxidjának mágneses polározottsága megfelel a mágneses észak-déli iránynak, tehát a régi égetőkemencék bélése megőrzi a legutolsó használatkor uralkodó mágneses irányelhajlást. Néhány ilyen kemence vizsgálata, amelyek közül több a legrégebbi római korból való volt, megerősítette a templomok által adott értékeket. Mindez azért meglepő, mert semmilyen nyom nem utal arra, hogy a középkorban, ill. a római időkben ismerték volna az iránytűt, noha a kínaiak 4000 éve használják. Elvileg lehetséges, hogy eljutva Európába, a műhelytitkaikat szigorúan őrző céhek birtokába került, de erre eddig nincs bizonyíték. A csongrádi vÍ21: peso A Tisza-völgy korszerű rendezése két évtizede, a tiszalöki vízlépcső építésével kezdődött. 1973-ban a kiskörei vízlépcső csatlakozott a 620 km-es rendszerhez. E vízrendszernek még egy pontja van, ahol duzzasztómű építése szükséges a végleges rendezéshez és ez Csong- rád térségében van. A jugoszláv határon túl Növi Becseinél van az a hatalmas vízlépcső, amelynek vissza- duzzasztó hatása Csongrádig érvényesül. Növi Becse j tői délre pedig már a Dunán épített Vaskapu vízlépcső hatása érvényesül. A csongrádi vízlépcső megépítése tehát az összefüggő tiszai vízgazdálkodási rendszer fontos középső láncszeme lesz. amely Csong- rádtól Kisköréig érezteti majd jótékony hatását. Azt a tervet, amely a csongrádi vízlépcső megépülését 1980-ra irányozza elő, az alábbiakat indokolja. Általános érvényű sürgető ok a vízgazdálkodás területéről jelentkezik és ez a növekvő ipari és mezőgazdasági víz- használat, amelyet csak a rendelkezésre álló készletek kedvező területi és időbeli elosztásával elégíthetünk ki. Az egységes európai vizi úthálózat kialakulásával (Duna —Majna—Rajna csatorna) — amelynek elkészülése az 1980-as évekre várható — rendkívül fontos számunkra, hogy ebbe a víziúthálózatba bekapcsoljuk a Tiszát is. Ennek is egyik előfeltétele a Tisza teljes hosszában való hajózhatóvá tétele. (Másik feltétele a Duna—Tisza csatorna megépítése.) A két feltétel teljesítése esetén ezek egymásra is kedvező hatással lesznek. A csongrádi vízlépcső és a hozzátartozó víztároló (Alpár község térségében) a vissza- duzzasztással a kiskörei víztározás lehetőségét is egynegyedével emeli. Az Alföld déli részének a vízlépcső hatásterületéhez tartozó részén 1 millió ember él. A jelenleg is virágzó mezőgazdaság további fejlesztése önözőrend- szerekkel és a nehézipar ki- fejlesztése az ipari víz biztosításával érinti elsősorban a lakosságot. A tározóba kerülő 160 millió köbméter víz lehetővé teszi, hogy a Dél- Alföld nagy kincsét: a felszín alatti vizeket rendeltetésüknek megfelelően hasznosíthassák majd a jövőben. A tározótó, amelynek partján üdülőterület létesíthető, kedvezően befolyásolja a természeti környezetet, Frontát vonulás A 4650 kg-os Mars—3 szovjet automata űrállomás. ti ki a földinél százszorta ritkább légkört). Hová lett a. víz? Felmerül a kérdés: honnan keletkezett a víz es hová tűnt el, miért viztelen ma a Mars, és csakugyan nincs-e rajta víz? A víz valószínűleg az egykori vulkanikus tevékenység fel a bolygó felszínere. Mivel a Mars légköri nyomása mellett a víz fagypontja mínusz 70 C-fok körül van, nincs kizárva, hogy a felszín alatt, az örökké átfagyott rétegekben még ma is je’entős vízkészletek vannak. Am ha ez vízgőz formájában a felszínre jut, a vízmolekulák a Nap hatására hidrogénre és oxigénre bomlanak szét, és minthogy a Marsnak kicsi a vonzereje, eltávoznak a vi~ jel 30 perc alatt teszi meg a Mars—Föld és a Föld—Mars közötti utat. Az Egyesült Államok kutatói a Viking-program keretében indítanak újabb akciókat a Mars titkainak felderítésére. 1976 nyarára két tudományos kutatóállomást érkeztetnek a bolygó felszínére, amelyek sokféle mérési adatot továbbítanak majd folyamatosan a Földre. A kutató- állomásokat 300 méter átmérőjű (!) ejtőernyővel szándékoznak sértetlenül „ráültetni” a Mars egy előre meghatározott sík részére. A „vörös bolyg' t” minder, bizonnyal szovjet amerikai vegyes személyzetű, közös építésű űrhajó keresi majd fel először — de csak jóval 1980 után. Majd mindenkinek kellemetlen közérzetet okoz, de a lappangó betegségekben szenvedőknek valóságos réme az időjárás hirtelen megváltozása, aminek közvetlen okozója legtöbbször a frontátvonulás, íme a meteorológussal folytatott beszélgetés rövid összefoglalója: A mi éghajlatunkon az időjárási frontok kialakulása és ezek mozgása a legfőbb veszedelem, bár kétségtelen, hogy sok más természeti tényező is hat az emberi szervezetre. A frontátvonulás mellett hat az egészséges és beteg ember kedélyállapotára, belső szervműködésére a naptevékenység, a napfény mennyisége, az évszakváltás. Májusban és júniusban például a mi féltekénkén minden ember szervezete bizonyos megrázkódtatáson megy át, s ez egyes betegségek fel- lobbanását segíti elő. Furcsa módon ebben az időszakban jön létre azonban a legtöbb terhesség, de ez idő tájt az elmebetegek és öngyilkosok száma is nő. Bár pontosan ma sem tudjuk, a légtömegek helycseréje miért okoz fájdalmakat, de tény, hogy nagyon megérzik a reumások, a derékfájósok, a műtéti heggel bírók. Gyakoribb ilyenkor az asztmás roham, a trombózis, a migrénes fejfájás. Különösen sokat szenvednek az érzékeny idegrendszeri! emberek.- Ha pedig lappangó betegségben szenvednek, ez a frontátvonulás hatásara felszínre kerülhet, fellobbanhat. Az orvosmeteorológia előrejelzései alapján a mentők felkészülnek a frontátvonulásokra. Ilyenkor megszaporodik a munkájuk. A nem beteg ember is lehet érzékenyebb, vagy kevésbé érzékeny az időjárás változásaira. Ilyenkor mondja az egyébként jó tanuló, de sok gyógyszer, a kávé, az alkohol és a nikotin, s így a szervezet a meteorológiai változásokat egyre nehezebben tudja kiegyenlíteni. Az időjárásváltozást és a várható hatásokat .ma már eléggé megbízhatóan, előre jelzik. A beteg gyógyszerrel, az ideges neurotikus típus bizonyos óvintézkedésekkel védekezhet. Az ideges ember, aki tudja magáról, hogy ingatag személyiség, nagy figyelmet kívánó,' bonyolult munkához ne fogjon. A számára nehezen elviselhető front átvonulása idején ne üljön volánhoz, ne kezdje meg az operációt. Hol)ta Vümos Sokoldalú kombájn Világszínvonalon álló kombájnt fejlesztettek ki szovjet kutatók a gabonafélék és a rizs egyidejű levágására, cséplésére és tisztítására, mely speciális készülékekkel felszerelve és aggregét jai üzemmódjának megváltoztatásával a kukorica, a pillangós és az olajtartalmú növények betakarítására is felhasználható. Könnyen megbirkózik a nehezen csépelhető kultúrákkal is. Erre ;a célra két cséplődobbal rendelkezik: egy szegesdobbal es egy verőléces dobbal. A „Kőiősz" kombájn lejtős feihordoterrel rendelkező aratórészből, cséplőrészböL, kirakodószerkezettel ellátott tartályból, hajtóműből és az irányítórendszert magában foglaló vezetőfülkéből álL Attól függően, hogy milyen övezetben használják a gépet, 4,1, 5 0, 6,0 és 7,0 fogásszélességű aratórésszel látható el. A kombájn haladási sebessége max. 18 km/óra, teljesítménye óránkénti 10 tonna. A súlya 8825 kg. 8 3 jfUDOMANY ÉS TECHNIKA.,: TUDOM A NT ÉS TECHNIKA.:; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. I $ TUDOMÁNY ES TECHNIKÁM úitokt.W ES TECHNIKA . TUDOMÁNY Ég TECHNIKA... TUDOMÁNY é rzékeny idegrendszerű diák: tudtam, de elfelejtettem. Ilyenkor jegyzik meg az emu berek a különben vezetésre :ermett főnök háta mögött: na bal lábbal kelt fel az öreg. A legnagyobb sakkozó- iák is lehetnek érthetetlen .elnézései”. Tény, hogy a lók fokozottan érzékenyek íz időjárásra is. különösen ledig a hónap bizonyos napiadban érinti őket nagyon cellemetlenül a frontátvonuL3í5. Pozitív hatások is előtór- iulnak. A hidegfront betöré- * a vérnyomást rendszerint ?meli, a melegfront viszont •Hökkenti. Mivel egyik esetien az energiafelszabadítás itmenetileg fokozódik, a ródd tartamú, nagy energiabe- lobést igénylő sportok művelői kiugróan jó eredményeket érhetnek el. A másik esetben, amikor csökken az anyagcsere, lassúbb a mozgás, a hosszú távú, nagy energiát igénylő sportok űzői .élnek”. Sajnos azonban az időjárásnak a szervezetre gyakorolt e két alapvető hatása nás területeken megint sok lajjal fenyeget. A balesetek 1 almozod ásának oka meleg- 'ront esetén a figyelem el- ankadása. hidegfront esetén, í reflexidő megnyúlása. Az egészséges ember szervezete alkalmazkodik az időváltozáshoz. A frontok hatására változik az oxigénfo- gyasztás, a szívműködés rit~ nusa, a vérnyomás, az idegek ingerlékenysége. De ez az ilkalmazkodás az alkattól iüggően egyénenként más és más. Mindenféle időváltozásra érzékenyebb, akinek •sókként az alkaimazkodő- cépessége. A technika fejlő- lése, a rohamos városiasodás 'okozott megterhelést ró az imberre. egyre többen vál- lak érzékennyé. Csökkenti íz alkalmazkodóképességet a A „vörös bolygó*1 titkai iránytű a középkorban?
